Képzés
A képzés három fontosabb ismeretcsoportra épül: kiállításrendezői-kurátori ismeretek, művészetelméleti és művészettörténeti ismeretek, valamint ábrázolási technikák.
 |
 |
A kiállításrendezői-kurátori ismeretcsoport elméleti és gyakorlati részre oszlik. Az elméleti órákon a hallgatók betekintést nyernek az alapvető menedzseri, jogi, kurátori ismeretekbe. A gyakorlati oktatás során a hallgatók kortárs művészeti intézményekbe látogatnak el, azok kiállításaihoz kapcsolódóan szemináriumi feladatokat kapnak, valamint részt vesznek az egyetem kiállításainak és nyilvános bemutatóinak megszervezésében, lebonyolításában. A gyakorlati képzéshez és a kötelező 2 x 60 órás szakmai gyakorlathoz elsősorban a Magyar Képzőművészeti Egyetem által üzemeltetett, az intézmény épületeiben működő kiállítótermek és szabadtéri kiállítóhelyek biztosítanak lehetőséget, de a hallgatóknak lehetőségük nyílik arra is, hogy külső helyszíneken, rendszeresen nemzetközi intézmények együttműködése keretében megvalósuló programok szervezésében szerezzenek gyakorlatot.
A művészetelméleti-művészettörténeti ismeretkör egyfelől hagyományos, rendszerezett művészettörténeti tudást kínál, valamint átfogó ismereteket ad a kortárs magyar és nemzetközi művészet jelenségeiről, fontosabb tendenciáiról. Másfelől differenciált tudást nyújt a klasszikus esztétikai-művészetelméleti gondolkodás történetéről, a művészetelmélet modern hagyományairól és kortárs modelljeiről, segítséget nyújt egy komplex művészetértelmezői eszköztár elsajátításában és a kortárs művészetelméleti és -kritikai diszkurzus megértésében.
Az ábrázolási technikák ismeretcsoport a művészeti oktatás gyakorlati elemeire épül. Az egyetemen egyedülálló módon az elméleti szakos hallgatók is megszerezhetik azt a gyakorlati tudást, amely a művek készítésekor használt anyagok, eszközök megismerésén, az alkalmazott technikák, módszerek kipróbálásán alapul. A műtermi gyakorlatok során a hallgatók megismerik a hagyományos ábrázolási és sokszorosító technikákat (rajz, festés, mintázás, grafikai eljárások, tervezés stb.) és technikai médiumokat (fényképezés, film, videó, multimédia), valamint megtanulják azok művészeti használatának történetét és megismerkednek a velük kapcsolatos elméleti kérdésekkel is. Ezáltal olyan alapszintű anyagismeretre és technikai tudásra tesznek szert, amely segítséget nyújt a műalkotások létrejöttének és jelentéseinek a megértésében, a bemutatásukkal kapcsolatos feladatok megoldásában, és – ezen túlmenően – a hallgatók elsajátítják egy olyan kutatói szemlélet alapjait is, amelyben a művészeti praxis és az elméleti reflexió egymással kölcsönhatásban állnak.