Második évfolyam, 1903    |   Ötödik szám    |    p. 328-330.
 

 

AZ ELSŐ "MŰ-KITÉTEL" PESTEN 1834-BEN

A pesti Műegylet által rendezett kiállítást, mely 1840 június 7-ikén nyílt meg, szokták az első fővárosi műkiállításnak tekinteni. De ismerünk egy ennél 6 évvel régebbi műkiállítást (vagy mint a Honművész cikke nevezi: "Mű-kitétel Pesten"), mely úgyszólván előkészítette a későbbi műkiállí-tások talaját s bizonyára hatással volt egy oly egyesület megalakulására, mely műpártolókat és művészeket egyesítvén, irányt adni volt hivatva a magyar művészet történetében.

Ez a kiállítás 1834 június 30-án nyílt meg és július 1-én, 2-án állott a nagy közönség rendelkezésére. "Régi közóhajtása volt már a Budapesten élő művészeknek - írja a Honművész - hogy, valamint külföldön, fővárosunkban is olly rendszeres műegyesület állana öszve, melly évenként bizonyos helyen jelesebb műdarabjait a festés, rézmetszés, szobrászat s más egyéb szép mesterségek és művészetek nemeiből nyilvános nézésre kirakná. Több tekintetben hasznos lenne pedig az illy intézet, mivel: l. a műkedvelőket hathatósan ösztönözné további szorgalomra s magok tökéletesítésökre. 2. A rendszeres művészeket s munkájikat a közönség könnyű szerrel ismerni tanulná. 3. Az eladandó műdarabok hamarabb lelnének kedvelőkre s vevőkre stb."

E kijelentés után alig lehetünk az iránt kétségben, hogy a műegyesület eszméjét a Honművész vetette föl 1834-ben első ízben s így a Trefort-féle indítvány csak külső, megvalósítható formát adott a Pesti Műegyesületnek.

Az 1834-ik évi "mű-kitétel" eszméje nem a Honművésztől, hanem a pesti evangélikus iskolák elöljáróságától származik, mely "hasonló tekintetekből" azt határozta el, hogy az intézetéhez kapcsolt "rajziskola jelesebb növendékeinek szebb műveit, mintegy további ösztönzésül" az iskolai épület egyik tágas termében a nyilvános vizsgálatok alkalmával kiállítja. "A szép cél nagyobb emelése végett - írja a Honművész - több egyéb pesti művészek egyesültek és szép munkájukból csinos rámákban annyi példányt adának ezen mű-kitételre, hogy vélek az egész nagy terem megtelnék." Bár csak három napig tartott ez az első műkiállítás, mégis "számos nézők járultak annak szemlélésére, helybenhagyólag a míveltség ezen ágában is tett csinos kezdetet."

A kiállítottak közül elősorolja aztán 1. a Dunajsky által készített "csinos síremléknek" gipszből készült mintáját. 2. Széky Máriának "szép Magdolnáját". 3. Rehorovszky Alajos "gyógyszeresnek" egy mellképét. 4. Ifjabb Kárglinnek több tájképét, Madonnáját, Napóleon-képét kicsinyben. 5. Kárgling Henriette virágbokrétáját. 6. Pfretschner több miniatűré-arcképét és festményét. 7. Osvald A. "hasonnemű" munkáit. 8. Einsle-től több mellképet, "mellyeknek meglepő eltalált hasonlatosságaik s szép kivitelűk ezen jeles művész ritka tehetségeit bizonyíták, sőt méltán legjelesebb festészeink közé számíttatják.

Szinte lehetetlen jobban találva látni n. Schedius Lajos kir. tanácsnok úr képét, mint itt szemléltük." 9. Peschky-től Kölcsey arcképét. 10. Deutsch M.-tói több római és antik képet. 11. Schwindt K. "jeles festőnktől" több táj- és arcképet. "Különösen kitűnők az Idvezítő, Zrínyi, Imre herceg stb." 12. Steiner-től arc-, táj- és hollandi képeket. 13. Orbán-tól, Hunyadyt és egyéb bibliai festményeket. 14. Heinrick-től "egy szép jelenetet a Dunapartján." 15., 16. Sztanisavlyevic, J.-tól és Seiz E.-tol némely darabokat. 17. Beifuss Lajos bécsi festőnek jutalmat nyert "szép nagynemű képét" Pandorás. 18. Kohlmann rézmetsző képeit s "több nyelvbeli csinos íráspéldányait" s végül 19. Medek aranyozónak "igen csinos képrámáját".

Mint látható a fölsoroltakból, sok mindenféle volt itt együtt ezen a hevenyészett első "mű-kitételen." De kezdetnek elég volt ez is. Bizonyára mások is, nemcsak a Honművész, óhajtották, "vajha ezen kicsinyben megkezdett szépművészeti intézet (érti a rajziskolát) szaporább gyümölcsökkel dísze-sítve, ezután évenkint feltüntetve a honi ipar és míveltség bizonyítására s előmozdítására".

Nem találtuk ugyan nyomát annak, hogy e "mű-kitétel" a későbbi években ismétlődött volna, de az kétségtelen, hogy ez első műkiállítás tette napikérdéssé egy műkiállításokat rendezendő egyesület szükséges voltának eszméjét.

B. J.

 
   Közreadja a Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtára, 2002