Harmadik évfolyam, 1904    |   Negyedik szám    |    p. 261-262.    |   Facsimile
 

 

SZÁSZ GYULA

Fejfájára ötvennégy esztendőt jegyeztek, s az az út, melyet végigcsinált, bizonyos, hogy nem mutat nagystílű nyilvánulásokat. Az eleven erő, mely belőle egy szomorú napon elillant, a fináléig csupa igyekvés volt szobrászi célok felé. Amit végzett, s amit elért: ennek az értékelése most nem a mi dolgunk. Csak a krónikás kötelességével írjuk e sorokat, s nem abból a szempontból, mely már a műtörténelemé. A műtörténelembe sokan bekerülnek, de kevesen reprezentálnak: könnyű megítélni, bár talán fölösleges, hogy Szász Gyula hova tartozik. Nem volt viaskodó talentum, kinek súlyos szárnycsapása élesen hasítja a levegőt, miközben fölfelé repül, ismeretlen magasságokba. Az lett, ami lehetett. Nem próbálkozott erején felül, s tudta, hogy mi való neki. Ez a józanság szolid munkássá tette, s nem írható hibájául, ha nem jutott oda, hol a nagy, erejükben pompázó győzők laknak. Meghalt s azt hiszszük, sokak előtt ismeretlen névről szólt a napisajtó szűkszavú híradása: kevesen tudtak róla, hogy ki volt és mit csinált. Ritkán vett részt a tárlatokon, hogy összemérje erejét a többiekkel. Csendes visszavonultságban dolgozott s így esett, hogy a hamar felejtő közönséggel nem kötött szoros ismeretséget.

Székesfehérvárott született 1850-ben, hol atyja diszítő szobrász és műasztalos volt. 1865-ben, mint 15 esztendős gyermekifjú, Bécsbe ment az akadémiára. Növendékkorában készítette Péter és Pál apostolok szobrait a nagy-récsei, Szűz Mária szobrát pedig a tapolcai templom számára. Az akadémián díjat is kapott "Bacchus neveltetése" c. szobor-csoportjával. Bár tanulmányai befejezése után hosz-szabb utat tett Olaszországban, a bécsi akadémia stílusához nem lett hűtlen, s plasztikája mindvégig ugyanazt a barokkizáló irányt mutatja.

Az olasz út végeztével Budapestre költözött, s azontúl itt működött egész halála napjáig. (Megh.jún. 24-én.) Budapesten legelőször Szigligeti Ede és Halmi szobraival mutatkozik be, s ezután egész sorát készíti a büsztéknek, apróbb szobroknak, melyek több fővárosi magán és középületen kaptak helyet. Érdekes munka az "Aratóleány" c. szobra, s a csáktornyai "Zrínyi-emlék". Alakokat mintázott a ferencvárosi plébánia templomra, ő készítette Gluck és Mozart szobrát az Operaház homlokzatán, az új-országház számára a hét magyar vezér szobrát, valamint a honvéd főparancsnoksági épület homlokzatát díszítő alakokat is. 1883 óta mintázást tanított a II. kerületi reáliskolában. Műtermében készen láttuk Pozsony város pályázatára szánt Petőfi szobrot, valamint a Szabadság és a Kossuth szobor-pályázatokra készített mintázatokat: -még dolgozni akart, de másként végeztetett.

D. L

OROSZLÁN SZÁSZ GYULA MŰVE
OROSZLÁN
SZÁSZ GYULA MŰVE

MADONNA SZÁSZ GYULA MŰVE
MADONNA
SZÁSZ GYULA MŰVE

 
   Közreadja a Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtára, 2002