Negyedik évfolyam, 1905    |   Hatodik szám    |    p. 404-408.
 

 


KÖZÖNSÉG ÉS MŰVÉSZET

Úgy állj a kép elé, mintha fejedelem volna: várd meg, szól-e hozzád s mit mond. Sem ezt, sem amazt ne szólítsd meg, mert csak magad szavát hallanád.

Arthur Schopenhauer

*

Aki érteni s élvezni kívánja a műtárgyat, menjen oda egyedül, szerezzen magának, ha kaphat, egy zsöllét, üljön le a kellő távolságban s hallgatásba merülve igyekezzék mélyen tisztelt énjét legalább negyedórára elfeledni. Ha nem tárul eléje semmi, úgy jöjjön el ismételten s ha egy hét múlva még mindig nem tárul eléje semmi, akkor nyugodjék meg abban a tudatban, hogy a maga részéről mindent megtett. Ha azonban ez idő alatt megindul ama delejes kölcsönhatás: felmelegedik a szive s érezni fogja, mint emelkedik a lelke bizonyos köznapi fogalmak és megszokott gondolatsorok fölé. Akkor jó uton van, hogy felfogja: mire képes s mi a művészet.

Anselm Feuerbach

*

Ha szemünket egy ideig csak jó, vagy éppen kiváló műtárgyak szemléletéhez szoktatjuk, úgy a közepes munkákat rosszaknak fogjuk mondani vagy legalább az első pillanatra rosszaknak látjuk. Ugyanez a közepes munka jónak tűnik fel, ha hosszabb időn át rossz munkákkal gyötörtük magunkat.

Theodor v. Frimmel

*

Aki gyakorlatot akar szerezni a festmények becslésében, annak nem ajánlható eléggé, hogy váltogatva tanulmányozzon régi és modern mesterműveket. Az egyoldalúság könnyen igazságtalanságra és tompultságra visz.

Georg Hirth

*

Akkor ismerkedünk meg igazán egy mesterrel, ha több munkáját bírjuk s otthon a szobánkban, állványra állítva, mindenféle világításban tanulmányozzuk s kényelmesen összehasonlítgatjuk.

Burger-Thorés

*

Az emberek azt hiszik, hogy mint a nyelv és az íny, épp úgy magától képződik az az érzékszerv is, amelylyel a műtárgyakat élvezzük: műtárgyakról pedig épp úgy mondhatunk ítéletet, mint az ételről. És nem érik föl ésszel, hogy mi más műveltség kell, hogy a művészet igazi élvezéséhez emelkedjünk fel.

Goethe

*

Ha valami nem tetszik neked emberben vagy műtárgyban, jó lesz, ha komolyan számot veszel róla, vajjon nem magadban rejlik-e a hiba.

E. J. Hähnel

*

Bezzeg rossz művészet volna az, amelyet valaki rögtön megértene. S amelynek végső mélységeit menten meglátná a hirtelenül belépő is.

Goethe

*

A futólagos szemlélő sokszor csúnyának tart valamit: ha pontosabban s szeretettel szemlélné, meglátná a szépségeit.

Hans Thoma

*

Mielőtt a bolondokházába csukatnál egy művészt, jó lesz óvatosságból megvizsgálni, vajjon ami művében érthetetlen, nem-e a te ostobaságod rovására irandó-e.

Richard Muther

*

Csak azt csudálom, hogy mindnyájan jobban tudják mint én, hogy mit akartam csinálni.

Munkácsy Mihály

*

Egy műtörténetíró előadást tartott Hans Thoma kepeiről. A jelen volt művész örömének adott kifejezést, hogy ilyen módon most már sikerült megtudnia, hogy festés közben tulajdonképpen mit is kellett volna gondolnia.

*

A műtárgy szcmlélgetésénél ne révedezzünk a felett, hogy mit jelent a kép, hanem szeressük azért, a mi.

Oscar Wilde

*

A jó képet alapjában véve nem lehet "megérteni", azt meg kell érezni; csak az a feladata, hogy esztétikai élvezetet szerezzen. Mindegy: tudjuk-e vagy nem, hogy mit jelent az előadott jelenet. A jó kép önmagának tolmácsa.

Paul Schultze-Naumburg

*

A laikusok manapság azzal rontják meg az élvezetüket, hogy azt hiszik: kritizálniuk kell, ahelyett hogy átadnák magukat a szép élvezetének.

E. J. Hähnel

*

Ne a néző győzze le a művet: a mű győzze meg a nézőt. A néző fogékony legyen, - - zeneszerszám, amelyen a mester játszik. Annál alkalmasabbá válik a mű megértésére és méltánylására, minél inkább legyűri saját félszeg nézetét, saját oktondi előítéletét, saját ostoba gondolatát arról, hogy mi legyen s mi ne legyen a művészet.

Oscar Wilde

*

Idegen művek megítélésében a legkönyörtelenebbek a közepes művészek feleségei.

Marie von Ebner-Eschenbach

*

Hogy oly különbözően ítéli meg a férfi és a nő a műtárgyakat, annak főoka az, hogy a nő rendesen képtelen az abstrakcióra s csak azt képes csodálni, amit egyben teljesen helyesel is.

Franz Grillparzer

*

Csak jelentékeny elme ismeri fel a jelentékeny dolgokat a diadal hangos zaja nélkül is.

Carl Gutzkow

*

Az olyan ember, aki korát megelőzve tud valamit megcsodálni, ritka, mint a fehér holló.

J. F. Miilet

*

Együtt kell élnünk a műtárgygyal, ha teljesen meg akarjuk ismerni.

Hermann Grimm

*

Az ért a festészet megbirálásához, aki valami igazán szépet elsőnek ismer fel.

W. M. Hunt

*

Nem mindig jó, ami szépnek mutatkozik.

Lionardo

*

Tulajdonképpen az a valamire való dolog, ami nem tetszik.

Goethe

*

Sokan megérzik az irodalomban és a művészetben a szépet, de nincs szemmértékük a nagy s kicsiny megkülönböztetésére.

Adolf Pichler

*

Megbámulván valakit, ne légy iskolásán igazságtalan mások irányában.

Wilh. Heinse

*

Nem kell mindent megcsodálni: a napnak is van foltja.

Winckelmann

*

— De lám, Marcus Aurelius combjai beleszorultak a paripa véknyába — jegyezte meg nekem egy francia művész, egészen eltelve a fölfedezéstől.

így válaszoltam : "Láttam Voltairenek égy kéziratát, amelyben három helyesírási hiba volt."

Stendhal

*

Aki jelentékeny műben előbb veszi észre a hibát, mint a szépséget, képzelődő bolond.

Dante Gábrielé Rossetti

*

Egy szempilla vagy gomb hiánya sohasem marad felfedezetlen.

W. M. Hunt

*

Mint ahogy más a kép, ha sötét zugban nézzük vagy ha rásüt a nap verőfénye, úgy változik a mestermű hatása, aszerint, hogy milyen agyvelő fogja fel. Tehát a szép műnek érző elmére, az átgondolt műnek gondolkodó főre van szüksége, hogy igazán éljen s létezzék. Aki ily művet hoz e világra, mégis gyakran úgy érezheti magát, mint a tűzijátékos, aki hosszan s fáradságosán előkészített rakétáit végre nagy-lelkesen elsüti s csak azután tudja meg, hogy rossz helyre jött s hogy közönsége egytől-egyig a vakok intézetének növendékei valának. De még mindig jobban járt, mint ha ez a közönség megannyi tűzijátékosból állott volna, mert ebben az esetben — ha műve rendkívüli - - fejét kockáztatja vala.

Arthur Schopenhauer

*

Csak arra hat a műtárgy, akiben van finom érzés és fantázia. Mindakettőre szüksége van a művésznek is, a nézőnek is, csak különböző mértékben. Eugene Delacroix

*

Aki magába fogad egy művet, ugyanazon a folyamaton esik át, mint annak a szerzője, csakhogy fordítva és végtelenül gyorsabban.

Friedrich Hebbel

*

A műtárgy mintegy előleges megállapodást jelent azzal, akire hatni akar. S gyakran épp a legnagyobb géniusz szabja a legkeményebb feltételeket.

J. J. Jacobi

*

Veszve van az a mű, amelyet nem közelítünk meg szeretettel.

Friedrich Hebbel

*

Az én képeimet ne szaglásszátok: a festék megárt.

Rembrandt

*

Szívesen lemondok azok elösmeréséről, akik csak úgy tudnak egy képet élvezni, ha pápaszemes orrukat végigsétáltatják a vásznon. Francisco Pachcco

*

Nézzünk nyugodtan szembe a képpel s ne vizsgáljuk a fonákját, ahova úgy sem rejtett semmit a festő.

Puvis de Chavannes

*

Abban elvégre én sem ellenkezném a nagy közönség felfogásával, hogy a szép művészetekben az élvezet a döntő. De nem akárkinek élvezete.

Platón

*

Nem csak azon fordul meg minden, hogy mit néz meg valaki, hanem az a döntő, hogy ki nézi meg.

Max Liebermann

*

Egészséges szem nem zavarodik s nem romlik meg természetes dolgok látásától. Viszont a romlott szem semmit sem szemlélhet helyesen.

Lodovico Dolce

*

Több kell az ízlésnél: jellem is kell a műtárgy megítéléséhez. Független eszmék kellenek, hogy csodálatunk is független legyen.

Edmond et Jules de Goncourt

*

Széles e világon senki sem hall annyi ostobaságot, mint a múzeumi kép.

Edmond et Jules de Goncourt

*

Egy csöpp izlés, - - s az emberek azt hiszik, hogy ez már elég . . .

Eugene Viollet- le Duc

*

Ha nézem, mi módon élvezik az emberek a nagy mesterek műveit s megfigyelem, mi módon adják elismerésük jelét, eszembe jut a komédiá-zásra betanított majom, amely ember módjára ágál ugyan, de közben egyre elárulja, hogy hiányzik belőle ama taglejtések benső princípiuma s csupán az oktalan természet kandikál ki belőle.

Arthur Schopenhauer

*

Sok ember úgy állt a műtárgy előtt, mint az ökör és szamár, mikor a megszokott széna helyett a Jézuskát látta a jászolban.

Adolf Pichler

*

Ez a mű olyan mint a tükör: ha majom kandikál belé, nem nézhet ki onnan egy apostol.

Georg Christoph Lichtenberg

*

Az igazi műtárgy nem vár közvetítőre. Megszólal vagy hallgat, aszerint, hogy ki áll előtte.

Anselm Feuerbach

*

Általában nagy bennünk a hajlandóság, hogy készen kimért ítéletet szabjunk a képre. Fázunk attól, hogy magunk alkossunk véleményt; nincs türelmünk kivárni, hogy a kép az ő tulajdon nyelvén kezdjen hozzánk szólni . . . Hajrá! Gyorsan ismerkedjünk meg mindennel, itt a közvetítő harmadik elem : a kép-tudós.

K. A. M. Stevenson

*

Az emberek felette hajlandók olyasmit látni a képben, amit egyszer valamely könyvből tanultak.

K. A. M. Stevenson

*

Hány ember tudna látni, csak pápaszem ne ülne az orrán !

Friedr. Hebbel

*

Ha nem nézed a mű értékét, hanem azt a szerző rangja szerint mérlegeled, úgy jársz, mint aki a tallérban nem a fém becsét, hanem a rávert arcképet értékeli.

Oskar Blumenthal

*

"Hogy tetszik önnek ez a kép ?" "Előbb meg kell tudnom, ki festette".

Friedr. Hebbel

Ne tartsd magad névhez, ítéld meg a kép jóságát vagy középszerűségét magad s ne engedj ebből. Mondd ki bátran : ha ezt a képet az a nagy mester festette is, akinek tulajdonítják, még sem ér semmit. Vagy pedig : ha még oly kontár festette is, becsületére válnék egy nagy művésznek.

Anton Raphael Mengs

*

Nevet keres, ki képet vesz. Aki a tehetséget nézi, ritka azokban a körökben is, ahol a mód megengedi s a kötelesség parancsolja.

Ferdinand Keller

*

Lord Leighton a kiállításon épp a képe előtt állt, amelyet még nem jegyzett meg a nevével. "Mily szörnyű egy kép! Kié ez?" - - kérdi tőle egy ismerős hölgy." Az enyém" — válaszoltLeighton. "Csak nem akarja velem elhitetni, hogy ezt megvette?" "Nem vettem, magam festettem". "Óh istenem - szólt a hölgy ijedten - ne vegye komolyan a szavaimat. Csak azt ismételtem, amit mindenkitől hallottam".

*

Ha nem festi meg sokféle mester ugyanazt a motívumot százféleképpen, úgy a közönség nem szokik hozzá, hogy figyelme a tárgy iránt való érdeklődésen túl terjedjen. De így végre is megérti a motívum feldolgozásának változatait, a gyengéd és új találmányokat s élvezni fog, ha a motívumot számos feldolgozásból ismeri s így nem érzi többé a tárgy újságában rejlő ingert.

Friedrich Nietzsche

 

VEGYES

A Szalonok zsűrijében van nem egy jó fiú; elfogad meg visszautasít képeket nagy közömbösen; van, aki már révbe jutott s túl van a küzdelmeken ; van olyan, aki a múltba tartozik, hű a hitéhez s tagad mindent, ami új ; ott van a "jelen" művésze is, apró garast forgat nagy kamatra s fogai közé szorítva a perc sikerét, morogva fenyeget minden kollegát, aki hozzá közeledik. Az eredmény ismeretes ...

Emilé Zola

*

Furcsa módja a művészetfejlesztésnek, ha a rossz vagy közepes festőnek megengedik, hogy három képet állítson ki, holott megtiltják, hogy tehetséges emberek négy képet állítsanak ki.

Eugene Delacroix

*

Megrovást érdemel a festő, aki, hogy gazdagnak lássék, egyetlen üres helyccskét sem hagy a képen.

León Battista Alberti

*

Aki zsűritag, az három összeférhetetlen tulajdonságot egyesítsen magában: először is legyen nagy művész, azután legyen elfogulatlan minden iránynyal szemben, végre ne tartozzék klikkhez. Nos, ilyen művészre nem akadtam világéletemben.

Jósé Villegas

*

A kiállításokon a műtárgyakat csak nagyritkán rendezi el maga a szerzőjük. Többnyire erre választott bizottság végzi ezt a munkát. Ily rendszernél nem várhatunk több szorgosságot, mintha egy kereskedő a kirakatát az üzleti versenytársaival rendeztetné.

Wilhelm Trübner

*

Nagy művészi központokban pártok keletkeznek. S mihelyt egy párt zászlajára esküszik: a legderekabb ember is úgy lenyeli az igazságtalanságot, mint a vizet.

Ludwig Richter

*

Egykoron hírt kerestek az emberek. De ez ma már nem elég, mert nagy lett a vásár: ordítozás kell.

Friedrich Nietzsche

*

A kiállításokban, ahol temérdek tárgyon szórakozik el a szemünk, leginkább azok a képek tetszenek, amelyeknek ürességein a szem elpihenhet. De gondoljuk meg, hogy ugyanezek a képek egyenletesen simák és kopárak, mihelyt magukban lógnak a szobában.

John Burnet

*

A klikk a középszerűség szimbóluma. Mihelyst öten összeállnak, diadalszereket vásárolnak maguknak. Hogy egyetlen egyszer adhassa a triumfátort a szekéren : mindegyik négyszer áll be lónak.

E. J. Hähnel

*

Tűrhetetlennek tartom, hogy akinek egy pár fölösleges tallér nyomja a zsebét, odamondhassa nekem : Ezt csináld, ezt meg ne csináld.

Moritz von Schwind

*

Mihelyest megrendelésre készül valamely kép, vége az egész hangulatnak s mintha lefoszlanék róla az ideál. S újra meg újra gyűlölettel nézem a megrendelőt, ezt a szemérmetlen fickót, aki művészi szándékaimba avatkozni merészel (amihez a pénze révén talán van némi jussa).

Francisco Pradilla

*

"Kedves uram, - - szólt Schwind egy esztétikushoz — én csak kétféle képet ismerek: eladottat és el nem adottat. S legjobban szeretem azokat a képeket, amelyek el vannak adva. Ez az én esztétikám.

*

Az olyan művészt, aki mindig csak megrendelésre vár, Schwind bérkocsishoz hasonlította, aki naphosszat várakozik az utcán.

*

Azok a legjelesebb képek, amelyek nem akadnak vevőre.

Charles Francois Daubigny

*

Egy festőtől - - így meséli Hans Thoma -azt kérdezték, hogy mit is akar a képével? "Mit? Hát eladni" — volt a válasz.

*

Fejükbe kell verni a bugrisoknak, hogy a művészet nem csupán dolgozni, hanem enni is óhajt, más szóval, hogy mint az ember, nem csak a világért van, hanem szükségképpen maga felé is hajlik a keze.

Friedr. Hebbel

*

Szívesen üt tanyát a művészet az olyan kúrián, ahol sok a bankó.

Dr. Fr. Neumann

*

Mundus vult Schundus.

Liszt Ferenc

*

Huncut, aki jobban fest, mint ahogy tud. Bonaventura Genelli

*

Nem látom be, miért fessek csupa szép nőt. Hisz nem festek udvariasságból, vagy öreg urak számára.

Arnold Böcklin

*

Egyforma élvezet: előadást hallani a művészetről, vagy megenni egy plumpudding recipéjét.

W. M. Hunt

*

Szent Lukácsnak, a festők pátrónusának jelképe egy barom. Legyünk tehát türelmesek, mint a barom, ha a művészet mezejét akarjuk szántani.

Vincent van Gogh

*

Ismertem egy pedáns urat, akit nem bántott, hogy a legrosszabb képek lógtak a falán. De idegessé lett, ha az egyik ferdén lógott.

E. J. Hähnel

*

Stuart Newtonnak egy angol megmutatta a képgyűjteményét. A gazda látva, hogy vendége nincs elragadtatva, így szólt: "Mr. Newton, megengedi mégis, hogy ez egészen tűrhető gyűjtemény ?" -"Mit szólna ön egy tűrhető tojáshoz?" válaszolt Newton.

Közli: T. H.



 
   Közreadja a Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtára, 2002-2003