Ötödik évfolyam, 1906    |   Első szám    |    p. 58-61.   |   Facsimile
 

 


SÍRKÖVEK

Amióta az ember a föld rögét tapodja, csodásabb dolgot nem vett észre e világon a halálnál. Minden vallásnak ez a fő sarkpontja. Minden misztériumnak ez a magva. A néprajz tárgyának túlnyomó része a halálhoz kapcsolódik. Ősidőktől fogva ez a rejtélyes nagy halál foglalkoztatja a művészet szorgalmas kezét is.

Az élők városai mellett mindenütt ott van a holtaké is s mint az élők hajlékait, a holtakét is komoly dísszel ékesíti a művészet. A fejfa, a sírkő épp oly régi, mint a kultúra. S mért számos évezreden át szorgoskodott megformálásán a művészet, nem csoda, ha a típusok egész sora keletkezett. De meglepő, mily közel állanak e típusok egymáshoz. Mint ahogy a véső, a fejsze, a szög, a kanál, az evezőlapát ma is csak oly alapformát mutat, mint néhány tízezer évvel ezelőtt: úgy a sírkő sem változott lényegesen. Ha eltekintünk bizonyos szimbolikus toldásoktól, mint amilyen például a kereszt: a sírkő alapjában véve hasonló formát mutat északon s délen, az őshajdanban s ma. Mindegyik nagy egyszerű formákkal jelt állított a halott tetemei fölé. Gyász és emlékezet szövődik benne harmóniává!

Csak amikor általában gyenge a művészet iránt való érzék, akkor válik a sírkőből is holt sablon. Napjainkban a banális obeliszk jelzi ezt. Nincs sivárabb látvány ama modern temetőnél, amely tele van tűzdelve obeliszkkel. Pedig a halál megrendítő nagysága nem tűri a banalitást.

Itt is, ott is méltóbb jelt igyekeznek állítani a művészek a holt ember emlékére. Nagyobbrészt a közönség közönyén és érzéktelenségén múlik, hogy ez a törekvés el is akad. Gyári holmi, amelyből egy sablonra vágnak százat, kerül a temetőbe.

Alkalmat akartunk adni arra, hogy művészeink a megrendelő szeszélyétől szabadon foglalkozzanak ezzel a problémával. E lap szerkesztősége pályázatothirdetett idevágó tervrajzokra, hogy a közönség megismerkedhessek eredeti művészi formákkal is. A pályázatra 112 rajzlap érkezett, több mint kétszáz sírkőrajzzal A választék tehát várakozáson felül bőséges volt.

A rajzok e nagy során meglátszott, mily nehéz ennek az egyszerű problémának megoldása. Hányféle kísérletet láttunk, hányféle szempont igyekezett érvényesülni, mennyi kisér-let, fejtörés, igyekezet van e rajzokba zárva! Nem szabad felednünk azt sem, hogy a megoldást bizonyos fokig nehezítette az a feltétel, hogy a sírkőnek kiviteli költsége ne haladja meg az ezer koronát. Méltányolnunk kell e nehézséget, amidőn szemlét tartunk a sírkőterveken. A legtöbb tervnek az volt az eredendő hibája, hogy bizonyos részeiben emlékeztetett régibb-újabb sírkövekre. Más rajzok nem számoltak eléggé a megmunkálásra felhasználandó anyag jellemével. Ismét másokon nem látszott meg a sírkő-karakter. A sok pályamű közt nem egy olyan is akadt, amely az asztalosmunka technikája szerint kezelte a követ és sírkő helyett inkább bútort adott. Eltekintve a minden pályázaton megjelenő dilettantizmustól, sok tervelő oly rajzokat küldött be, amelyeken egy-egy egészséges, művészi ötlet vagy forma értékét lényeges botlások rontották le. Számos rajz alapos korrektúra után jól felhasználható mintát adna.

A pályabiróságnak (Lechner Ödön, Nadler Róbert, Kallós Ede, Gerő Ödön, Lyka Károly) kemény munkát adott e sok terv lelkiismeretes összemérése. Minden egyes rajzlap meg-birálása után nyolc oly mű találtatott, amelyek a pályázati feltételeknek és a pályázat intencióinak annyira megfeleltek, hogy a kitűzött díjak odaítélésénél számba lehetett venni. Nagyobb baj volt, hogy e pályaművek közt egyetlen egy olyat sem talált a bíráló bizottság, amely feltétlenül kifogástalan s közvetlen kivitelre ajánlható lett volna. A nyolc közt négy művet körülbelül egyforma művészi értékűnek fogadott el a bizottság, ezek jeligéi: "Magna quies IV.", "Béke", "X" és "Végállomás". A többi négyet reprodukcióra méltónak ítélték. Ezek: "Béke II.", Béke III.", "Te benned bíztunk eleitől fogva" és "Őrtorony".

Négy egyenlő értékű munkát nem lehetett oly pályadíjakkal kitüntetni, amelyek értékfokozatot is jelentenek. A pályabiróság tekintetbe vette azt is, hogy e négy, elsősorban számbavehető mű is korrektúrára szorul. Nevezetesen a "Magna quies IV.", amely különben szépen formált s eredeti mű, nélkülözi fönt a harmonikus befejezést. A "Béke" jeligéjűn még megoldandó a felső fülke. Oldalán a növénydísz fejletlen. Erénye, hogy magyaros jellegű, tehát életviszonyainkat tükrözi. -Az "X" jeligéjű rajz több megoldatlan részt mutat. Nem indokolt a sírkő felső részének mesterséges el-törése s kívánni valót hagy hátra a kőnek a hanttal való összekapcsolása. A "Végállomás" jeligéjű terven, bár egyszerűsége és anyagszerűsége előnyére válik, vaskos a függélyes és a vízszintes tagokat összekapcsoló negyedhenger. A bíráló-bizottság mindazonáltal meg van győ-ződve, hogy kellő korrektúra után e művek művészi hatásúak volnának.

Elhatározta tehát a bizottság, hogy e négy művet körülbelül egyenlő értékűnek tekinti, s hogy egyesítve a pályadíjakat, egyenlő részekben juttatja a pályadíjakat e munkák mindegyikének. A pályázatot hirdető lap a maga részéről erre megtoldotta a pályadíjakat, úgy, hogy minden műre 100 — 100 korona jutott. A jeligés levelek felbontása után a bizottság megállapította, hogy a "Magna quies ÍV." jeligéjű rajz szerzője Márkus Géza, a "Béke"-é Füredi Rikárd, az "X"-é Wessely Vilmos, a "Végállomás "-é Halász József.

A másik négy, reprodukcióra ajánlott rajz közül a "Beke II." jeligéjűnek erénye a magyaros zamat. De lenn a virág- és mécstartó s fönn a befejezés nincs eléggé artisztikusan megoldva. A "Béke III." szintén a magyar kopjafából indul ki, de hátsó megoldása gyenge. A "Te benned bízunk eleitől fogva" jeligéjű mű a magyar formák jó megérzését mutatja, de még csak kísérlet. Az "Őrtorony" jeligéjű terven a függélyes és vízszintes tag szervesebb összekapcsolást kivan.

A jeligés levelek felbontatván, kiderült, hogy a "Béke II." és "Béke III." szerzője Füredi Rikárd, a "Te benned bíztunk eleitől fogva" jeligéjű műé Gönczy Miklós, az "Őrtorony" jeligéjűé Halász József.

Mind a nyolc pályamunka reprodukcióját e füzetben találja az olvasó.

A pályázat nem érte el azt a célt, hogy kivitelre teljesen kész, korrektúrára nem szoruló terveket juttasson a közönségnek. Artisztikus szempontból nem tartjuk ezt bajnak. A fődolog az, hogy sok művészünk intenzíve foglalkozott magával a feladattal. És mert csak az ily feladattal való intenzív foglalkozás járhat később jó eredménnyel, a közönség is bizalommal tekinthet azokra, akik ennek révén most már közelebb férkőztek a probléma végleges megoldásához.

LYKA KÁROLY

A MŰVÉSZET SÍRKŐPÁLYÁZATA
A MŰVÉSZET SÍRKŐPÁLYÁZATA
"BÉKE-"
100 KORONÁS DÍJ NYERTESE
FÜREDI RIKÁRD MŰVE

A MŰVÉSZET SÍRKŐPÁLYÁZATA
A MŰVÉSZET SÍRKŐPÁLYÁZATA
"MAGNA QUIES IV."
100 KORONÁS DÍJ NYERTESE
MÁRKUS GÉZA MŰVE

A MŰVÉSZET SÍRKŐPÁLYÁZATA JELIGE: X. 100 KORONÁS DÍJ NYERTESE WESSELY VILMOS MŰVE
A MŰVÉSZET SÍRKŐPÁLYÁZATA
JELIGE: X.
100 KORONÁS DÍJ NYERTESE
WESSELY VILMOS MŰVE


A MŰVÉSZET SÍRKŐPÁLYÁZATA
A MŰVÉSZET SÍRKŐPÁLYÁZATA
"VÉGÁLLOMÁS"
100 KORONÁS DÍJ NYERTESE
HALÁSZ JÓZSEF MŰVE

A MŰVÉSZET SÍRKŐPÁLYÁZATA
A MŰVÉSZET SÍRKŐPÁLYÁZATA
"BÉKE III"
MEGVÁSÁROLT PÁLYAMŰ
FÜREDI RIKÁRD MŰVE

A MŰVÉSZET SÍRKŐPÁLYÁZATA
A MŰVÉSZET SÍRKŐPÁLYÁZATA
"BÉKE II"
MEGVÁSÁROLT PÁLYAMŰ
FÜREDI RIKÁRD MŰVE

A MŰVÉSZET SÍRKŐPÁLYÁZATA
A MŰVÉSZET SÍRKŐPÁLYÁZATA
"ŐRTORONY"
MEGVÁSÁROLT PÁLYAMŰ
HALÁSZ JÓZSEF MŰVE

A MŰVÉSZET SÍRKŐPÁLYÁZATA
A MŰVÉSZET SÍRKŐPÁLYÁZATA
"TE BENNED BÍZTUNK ELEITŐL FOGVA"
MEGVÁSÁROLT PÁLYAMŰ
GÖNCZY MIKLÓS MŰVE

 
   Közreadja a Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtára, 2002-2003