Hetedik évfolyam, 1908    |   Harmadik szám    |    p. 169-177,.
 

 

A MAGYAR ÉREMSZOBRÁSZAT ÖREGEI ÉS IFJAI

A magyar éremszobrászatnak múltját, jelenét s részint a jövőjét is együtt láttuk e télen egy pompásan rendezett kiállítás keretében. Hogy a magyar éremnek múltja van, sok embernek fölfedezés-számba mehetett s azok csodálkozhattak rajta leginkább, akik ennek a művészetünknek jelenét se vették észre. Igaz, Hogy a szakértőket is meglepte ez a gyűjtemény. Néhány lelkes gyűjtő, néhány szen-vedélyes amateurje az éremnek s a plaquette-nek — összeségükben az Éremkedvelők Egyesülete, amely ezt a kiállítást rendezte — olyan neveket s e művészeknek olyan alkotásait vájta ki a feledségből, amikről alig tudott valakit nálunk. Ezek a feltámasztott nevek jelentik a magyar éremszobrászat múltját.

Többnyire idegen hangzású nevek, mint ahogy idegenben éltek, dolgoztak és haltak meg azok a művészek, akik viselőik voltak. A magyar éremszobrászatnak ezek a magyar elei fogékonytalan korban születtek s messze elvetődtek hazájuktól, mint mindazok a művészeink, akik művészetének eszköze s anyaga nem a nyelv volt, az egyedülvaló, amely otthon maraszt. Itthon nem adatott nekik mód a tanulásra, nem akadtak példára, akin fejlődhessenek, a közönyösség megbénította, a szükség kiűzte őket hazájukból. Odakint mind felküzdötték magukat koruk művészetének szintjére, de akkorra körülbelül el is vesztek számunkra; magyar voltuk belemosódott abba a környezetbe, amely magukba fogadta őket. Fiatalon kerültek el hazulról mindannyian. Művészetüket idegenben tanulták meg s nyomban belekapcsolódtak a külföld nagy művészeti hagyományaiba. Ennek köszönhetjük azt, hogy a modern magyar éremszobrászatnak hagyományok nélkül kellett megszületnie: idegenbe mentek azok, akik megérlelt tanulságokat hagyhattak volna örökül a későbbi nemzedékekre, hogy megkíméljék őket az élűiről kezdésnek erő-, időtékozlásától és csalódásaitól. Nélkülök évtizedekkel késett meg a modern magyar éremszobrászat.

Amíg éltek és érmeiket vésték, alig jelentettek reánk nézve valamit. Ma kegyeletesen gyönyörködünk bennök, mint a magyar föld művésztermelő energiájának szétfutott csöpp-jeiben. Egyikük-másikuk korának legkiválóbb-jai közé emelkedett; a többi jelentéktelenebbnek maradt. Nagyszabású egyéniség azonban, olyan, aki maga irányt jelentene, nem akadt sorukban.

A legidősebb művész közöttük Stuckhart Ferenc.

Úgy szólva az Éremkedvelők kiállításának fölfedezettje, mert a legújabb keletű magyar szakmunkák se tudnak róla. Valószínű csak annyi, hogy 1778 táján Nagyszombatban született. Hiteles munkáját mindössze három darabot tudták összeszedni a kiállításra. Három emlékérmét láttuk, amik 1800 elején készültek, az empire korának kellős közepén. A kor meg-ismerszik stílusukon, amely megmerevítette és sematizálta rajtok a formákat. Egyébiránt kielégítő képet ez a három érem nem ad Stuckhartról. Meg kell várnunk, amíg buzgó gyűjtők egyéb s talán jellemzőbb munkáit is fölkutatják.

Sokkal gazdagabb gyűjteményt sikerült Bőhm József Dániel műveiből összeszedni. Ez a mester korának tekintélyes művészei közé tartozott. Szepes-Olasziban született, de alig húsz éves korában elkerült hazulról Bécsbe, az akadémiában megtanulta az éremvésés technikáját és csakhamar legkeresettebb éremszobrásza lett az osztrák fővárosnak. Mint a bécsi éremvéső akadémiának igazgatója s mint ennek a művészetnek elismert kiválósága halt meg 1865-ben. Szülőhazájával csak érdekbeli összeköttetést tartott: a kor magyarországi éremszükségletét ő elégítette ki, azonfelül nagyszabású és tájékozott gyűjtő létére sűrűn segítette tanácsaival hozzája forduló honfitársait. Akármilyen nagy volt is azonban befolyása a fiatalabb művész-nemzedékekre, magyar tanítványt nem nevelt művészetének. Az ő nagy tevékenysége, művészi példája és tanító tehetsége is hatástalanul múlott el a magyar éremszobrászatra nézve. Bőhm József Dániel művészetének stílusát szintén a kora szabta meg. Akkoriban élte Bécs művészete biedermeieri korszakát. A komolykodóan és érzelmeskedően játszi formák keresésének volt ez a kora, az empire keménységei és merevségei után. Bőhm érmei közül a korábbiak teljesen ebbe a korba esnek, A művész sommáz rajtuk, sematizál, nem törődik a jellemzéssel. De a lassankint jelentkező realizmus iránya is nyomot hagyott Bőhm művészetén. Bizonyos stílusosságon belül mélyebben elmerül a formák keresésébe. József nádorról készített számos érmének egyikemásika meglepi az embert pontosan megfigyelt s mégis biztos szemmel összefoglalt formáinak gazdagságával. Ebből a realisztikusabb korszakából való Stift Andrásnak és Baldacci bárónak határozott jellemzésű kepe mása is. Kár, hogy összegyűjtött műveit nem sikerült kiegészíteni azzal a kisebb méretű éremmel, amely a művész feleségét ábrázolja, a színén profilba fordított arcképben, a visszáján mint gyermekét szoptató anyát. Ez az érem Bőhmnek talán legrealisztikusabb műve, amelyben kora stílusából kibontakozva, közvetetlenebbé, frissebbé válik előadása.

Másik európai hírű magyar művésze volt az éremnek Wiener Jakab. Két testvére, Lipót és Károly is ezt a művészetet űzte s a három Wiener, mint egy zárt dinasztia, évtizedeken át domináló szerepet játszott Belgium s egy kissé Franciaország éremszobrászatában is. Legtermékenyebb tehetség hármuk között Jakab volt. Az ő művészi sajátosságait nagyszabású, csaknem minden irányban kimerítő gyűjteményben sikerült bemutatnia az Éremkedvelők Egyesületének. Wiener Jakab specialistája volt az építészeti éremnek. 1850— 1865-ben egy negyvenegy éremre terjedő sorozatban megörökítette Európa legnevezetesebb egyházi és világi épületeinek képét. Az érem színére az épület homlokzatát véste rá, a visszájára az épület belsejének egy-egy távlatba állított részét, vagy az épület alaprajzát.. A legnehezebb perspektívai feladatokkal kellett megbirkóznia: román és gót templomok hosszúhajós testét beleállítania az érem körbe foglalt terébe úgy, hogy a megrövidült épület tagjai is kellőképpen érvényesüljenek, a főhomlokzat ormos-tornyos jelentősége pedig egész értékében hangsúlyoztassék; a gót templomtornyok merész arányainak megérzékí-tésére új arányokat kellett találnia, nehogy a kép szétessék, a templom-test s a tornyok összhangja megbomoljon s az eredetinek megkapó arányai eltorzuljanak. És Wiener Jakab nem érte be impressziók visszaadásával, hanem a legpontosabb részletezésre törekedett. A vésés technikája gyakran túlzásra csábítja ebben. Az apró részletek egymásra halmozásával olykor művészietlenné lesz. A kölni székesegyházat ábrázoló érme a finomságkeresésnek szinte szélsőségét mutatja már. Perspektívái tudása legimponálóbb a gót templom-intérieur-őket ábrázoló érmein. A keresztboltos hajók egész homályba vesző, visszhangos és hideget fújó mélységét szinte egyazon síkon tudja megérzékíteni néhány laposan, kezelt finom formával, sokszor csak vonallal.

Wiener Jakab két testvére közül Lipót művészetét mutatta be előnyösebben a kiállítás. Lujza, belga királyné és I. Lipót belga király emlékérme nagy formaérzékű szobrászra vall, aki természet-stúdiumain túl már igen érdekes egyéni stílusig jutott el. Wiener Károlyt két jelentéktelen érem képviselte, amik művészeiéről nem adnak kellő fogalmat. Frumannak és Karlnak is inkább a nevét idézte föl a kiállítás, mint a művészi egyéniségét.

A magyar éremszobrászat úttörői közé tartozott végre Ferenczy István is. Sajnos, még az ő érmeit sem sikerült a kiállítás fáradhatatlan rendezőinek teljességükben összegyűj-teniök. Ferenczy pályája elején foglalkozott érem-mintázással és véséssel. Még Bécsben, inas-esztendeiben készítette el a békét allegorizáló érmét. Az érem stílusában otthonosabbnak és fesztelenebbnek mutatkozik Rómában készült két érmén. Tudjuk, hogy az érem csak epizód volt Ferenczy pályáján; életét ő a monumentális szobrászatnak szentelte. Az ő sorsa szinte igazolása azoknak a magyar művészeknek, akik külföldre mentek s ott is maradtak. Ferenczy azzal jött haza Rómából, hogy megindítja a magyar szobrászművészet hagyományát, hogy tanítványokat nevel, példát mutat: s tanítványa nem akadt, az ország vállát vonta, még meg is rágalmazta törekvéseit. Ha külföldön marad, talán még az ő törzsökös magyarsága is elmosódik; de nem kellett volna megtört lélekkel, meg nem oldott életének tudatával eltemetkeznie.

Ime a magyar érem múltja. Néhány névvel még könnyű lenne kiegészíteni s néhány lappangó név még azontúl is bizonyára előkerül majd későbbi kutatások során. Ez a múlt mélyen lenyúlt az elmúlt század utolsó évtizedeibe. Addig az éremmintázás problémái senkit sem kisértgettek itthon. Ami ünnepi éremnek szüksége felmerült, azt Bécs elégítette ki, néhány felkapott császárvárosi művész, azok között is leginkább a nagyra tartott Schärft. Kemény küzdelmet kellett velük a zsendülő, lassanként feltörekvő modern magyar éremszobrászatnak megvívnia. Hivatalos intézményeink akkor is Bécsbe fordultak, amikor itthon hivatott művészek foglalkoztak már az éremszobrászattal. Megalázó elképzelni is, hogy például az Akadémia Szilágyi Sándor-, Szabó József-, Wahrmann-érme, a Természettudományi Társulat Szily-érme. az Iparegyesület érmei, a Mérnök- és Építész-egylet Ybl-érme, sőt ami talán hihetetlennek tetszik: a Képzőművészeti Társulat érmei is bécsi művészek keze alól kerültek ki.

Szórványos kísérletekkel kezdődik a modern magyar éremnek kora, a jelen. Loránfi Antal az elsők elseje. Iparművész, aki a kisplasztika feladatait oldogatva, jutott el egy-egy kis pihenőre a legkisebb plasztikához, az éremhez. De éppen csak érdekelte, nem izgatta, nem lelkesítette s nagyobb időre meg nem fogta, ligyelmét ez a művészet. A titkaiba azért nem is látott bele; az érem stílusában nem lett otthonossá. Régebbi érmeit megterhelte fölösleges részletekkel, amik között a lényeges, a tulajdonképp szobrászi formák alig érzenek meg. Az érem modern renaissance-ának hatása azonban, amely lassankint hozzánk is eljutott, Loránfi újabb érmein már szintén kedvezően jelentkezik. Az érem sajátos technikájába mindinkább beletalál s ha alkotó kedve el nem hagyja, éremművészetünket tisztes és érdemes munkákkal fogja gyarapítani. Loránfi Antal áthidaló alakja a múltnak és jelennek; ez a jelentősége. És az ő iskolájában tanulta meg a modern éremnek több jeles művésze a szobrászi mesterség elemeit; Damkó József, Beck Ö. Fülöp Loránfinak volt tanítványa az Iparművészeti Iskolában. Ezt az érdemét se feledjük el.

Ezenközbcn már lappangva alakult és érlelődött néhány fiatal tehetség. Az Iparművészeti Társulat pályázatot hirdetett 1892-ben Szent László királyunk érmére, amolyan magyar Szent György-tallérra, ami művészi legyen s azonfölül bizonyos gyakorlati céloknak is megfeleljen: fityegőnek, melltűnek, amulettnek alkalmas legyen. Ezen a pályázaton bukkant fel

Szárnovszky Ferenc és Damkó József. Damkó, mint növendékszobrász, az iskola terméből ment bele a küzdelembe, kellő készültség, tapasztaltság híján, igazi fiatalos bátorsággal. A Szent György-tallér formai megoldásából indult el s ő is lóra ültette a szent királyt; azt a jelenetet mintázta meg, amint László dárdával rátámad a leányrabló kunra. A fiatal művésznövendék az olasz renaissance éremszobrászainak merészségével a legnehezebb rövidülésbe forgatta bele a lovat s még föl is ágaskodtatta. A beállítás érdekes és szobrászi volta, a problémának legalább rajzban sikerült megoldása, elárulja ebben a kezdetleges próbálkozásban is a készülő kiváló szobrászt. Sajnálni való, hogy ez aránylag szép sikere után senki sem ösztökélte Damkót kísérleteinek folytatására. Utóbb mintázott ugyan még egy érmet, de azóta teljesen elfordult ettől a művészettől. A Szent László-érem pályázatát különben Szárnovszky Ferenc nyerte meg.

Szárnovszky már mint érett korú szobrász tért át az éremre. Pályatervén, amely azután kivitelre is került, Szent László alakját archaisztikusan mintázta meg egy régi ezüst ereklyetartónak nyomán, amely a szent király fejének és törzsének alakját viseli. A második műve egy nagy átmérőjű érem volt, amely I. Ferenc József uralkodásának huszonötödik évfordulójára készült. A művész ugyan még csupa bizonytalanság ezen a munkáján, hivatottságát azonban lehetetlen volt már észre nem venni. A közoktatásügyi miniszter módot adott neki arra, hogy tanulmányainak folytatására Parisba menjen. Parisban Denys Puech műtermében dolgozott Szárnovszky évekig. Ott készítette legsikerültebb művét, az Iparművészeti Múzeum nagy állami aranyérmét. Ez a sokáig érlelt alkotása méltó Szárnovszky nagy tehetségéhez; szépen megkomponált, szobrászt előadású munka; kár, hogy a finomságok keresése túlságos részletezésbe csalta bele a művészt. E műve után elvesztette Szárnovszkyt az éremszobrászat. Figyelmét mindinkább monumentális föladatok foglalták le. Szekszárd számára elkészítette Garay János szobrát, majd belefogott a tíz királyszobor közül Pálffy Jánosénak megmintázásába. Ennek a munkájának közben fordult a művész sorsa tragikusra. Nehéz lelki válságok elfogyasztották akaraterejét, megteli keserűséggel, magához való bizalma cserbenhagyta: lelke elborult s erőszakosan vége szakadt vele egy nagyokat igérő művészpályának.

Szárnovszky letűntével a magyar éremszobrászatot ismét csak egyetlenegy művész képviselte: Beck Ö. Fülöp. Beck nevét is egy pályázat sikere vetette föl-szinre. A millenniumi kiállítás érmeinek pályázatán Szárnovszkyval szemben az ő mintái kapták meg valamennyi első díjat s velük a kivitellel való megbízást. Egészen fiatal ember, kezdő művész volt akkor Beck. Az Iparművészeti Iskolában más pályára készült: iparművésznek, ötvösnek. A mintázással csupán mellesleg foglalkozhatott itt. Csak mikor az iskolát otthagyta, vetette magát teljes erővel szobrászi tanulmányokra. Parisba került, az École des Beaux-Arts éremszobrászi szakosztályára s ott Ponscarme-nak, a modern érem atyamesterének, Roty és más nagy mesterek mesterének lett a tanítványa. Innen küldte be pályamunkáit a millenniumi érempályázatra s tanulmányainak kellős közepéből ragadta ki a siker, amikor még csak az érem technikai tudnivalóinak ismeretét szerezte meg, amikor az érem szobrászi problémáinak éppen hogy derengeni kezdett benne a tudata s amikor még nem jutott ideje arra, hogy megszívja magát a francia éremművészetnagyszerű hagyományaival. Amit az iskolában megszerezni nem volt módjában, azt magából kellett kifejlesztenie itthon. Az Éremkedvelők Egyesületének kiállítása igen tanulságosan mutatta be példákon az akaratnak, az intellektusnak s az érzékeknek azt az evolúcióját, amelynek során Beck művészete megérlelődött, készszé fejlődött. A művész készségesen, nagy önmegtagadással kiállította művészetének zsengéit is, hogy fejlődésének menetét teljességében megmutassa. Ezt a fejlődési folyamatot sűrűn megszakít-gatták hosszabb-rövidebb tartamú megállók - a keresés, az elmélyedés állomásai —, amikor a művész más-más felfogás segítségével igyekezett mélyebbre jutni az éremművészet titkaiban s úrrá lenni anyagán. Műveinek gyűjteménye nemcsak saját fejlődésének magyarázója, de úgyszólva példatára az éremművészet majd minden szobrászi és éremtechnikai problémájának. Ez históriai jelentőséget is ad Beck művészetének. Az utána következő fiatalok az ő alkotásaiban készen megtalálhatják mindazt, amit Beck hagyománynak híján maga volt kénytelen megkeresni. A modern magyar érem hagyományának Beck a megindítója. Művészi pályája a millenniumi évekkel kezdődik. Ekkoriban s meg utóbb is a formakészlete csekély. Rajzolva mintáz. Rajza már ekkor sem ingadozó, az alakok anatómiájában biztos. A lágyság visszaadása egyelőre jobban sikerül neki. A "Tépelődés" című bronz-plaquette bővelkedik lágy finomságokban.

Arcképei jellemzésükkel válnak ki. Az erő is megjelenik azon a marcona katonafejen, arnely Budát allegorizálja. A formákat laposan kezeli s különböző érmein végigpróbálja a laposságnak minden fokozatát. A Korányi-érem hátlapján, amely kompozíció tekintetében is igen érdekes és merész munka, a plasztikának csaknem a határáig elmegy ebben. A művész pályájának ez a korszaka a realizmusé. De Beck realizmusában is megérzik mindig az egyszerűsítés törekvése, amely lassankint és teljes öntudatosan stílus-kereséssé fejlődik. Előbb azonban formakészletét gyarapítja. ' Mindinkább formalátóvá lesz. A fordulópont talán az az érme, amely 1904-ben készült, a kereskedelemügyi miniszter megrendelésére, iparművészeti érdemek jutalmára. A rajzlátó Becknek ezen már nyoma sincsen. Massziv formák -szinte nem is fölrakott, szinte tömegeknek született formák - állnak itt már össze mozdulattá. Ez az érem monumentális hatású.

Következik egy újabb étape: most, hogy anyagának és művészete mesterségi részének teljesen ura lett, a synthezisre tér át Beck, a részleteket teljesen elmossa s a lényeges formákat stílusban foglalja össze. Ennek a fejlődési fokának két legszebb példája a Gyulai-plaquette és a Balassa-érem. Komponáló tehetsége is teljes eredetiségében kibontakozik rajtuk. Ez a két érem jelzi egyelőre a magyar éremszobrászat tetőpontját. — Ha Beck Ö. Fülöp művészetét teljes jelentősége szerint kidomborította, Telcs Ede éremszobrászi múltjáról és jelenéről is összefüggő képet adott az Éremkedvelők Egyesületének kiállítása. Telcs Ede monumentális szobrászi feladatokra készült a bécsi akadémián, ahol Hellmernek volt tanítványa. Az érem iránt csak jóval később kezdett érdeklődni, azután, hogy szobraival megalapította már hírét. Az autodidakták tapogatódzásától és verejtékes fáradságától megkímélte sorsa: amikor első érmével megpróbálkozott, akkor már a modern magyar érem túl volt a kezdet tökéletlenségein, akkorjában már Szárnovszky és Beck tanulságain épülhettek a kezdő éremművészek. Ami Telcs művészetét Beckétől megkülönbözteti, az amannak a naturalizmusig

menő realisztikus felfogása és előadása. Ez az irány végigvonul egész művészetén. Legújabb érmei is oly naturalisztikusak, mint a legelsők voltak. A művész kiváló szobrászi kvalitásai ezeken a kisebb méretű munkáin is érvényesülnek: gazdag formakészlete, jellemző ereje, lendületes előadó tehetsége. Telcs érmeiben sok az erő, megmintázásuk módjában nagy a biztosság és a frissesség. Túlnyomórészt arcképes érmeket és plaquette-eket készített; a régiebbek közül Louise Germain arcképe, az újabbak közül Politzer Ádám, Puccini és Popper Dávid plaquetteje képviseli Telcs éremművészetének legjavát. Az ő nemes és tartalmas művészete zárja be a modern magyar éremszobrászok első nemzedékének sorát.

A második nemzedék, a legfiatalabbak generációja, bővében van a nagyreménységű tehetségeknek.

Legelsőnek kezdett szerepelni közöttük s érettség tekintetében is legelöl van Berán Lajos.

Ez a fiatal művész már is néhány szép sikerére tekinthet vissza. Készültség, tudás dolgában kortársai között ő a legerősebb. A komponálás művészete dolgában azonban még meg kell majd tanulnia egyet s mást: alakjainak elhelyezését a térben s a mozdulatok harmóniába foglalását. Mintázásában már is sok az erő; a puhaságok megérzékítése — például a női arcképein - - egyelőre kevésbbé sikerül neki.

Szép művészi jövő vár Murányi Gyulára is, aki érdekes kereső tehetség. Az ő keze alól viszont a puha formák kerülnek ki kellemesebben. Az érem technikai problémái iránt is nagyon érdeklődik. Igen szép alkotása "Anyánk" című arcképe, érdekes felfogású a Heine-feje. Zichy Mihálya széles, pasztózus kezelésével kelt figyelmet.

Juhász Gyula, úgy tetszik, komponáló tehetségre a legkülönb kortársai között. Erről tanúskodik a Húsipari Kiállítás plaquette-jének mind a két fele.

Vágó Dezső nagyobbrészt tanulmányokon mutatta be tehetségét. Ezeken a hevenyészett vázlatain mintha plasztikára nem is törekednek; formát egyáltalán nem keres rajtuk. Egy női feje sokkal kedvezőbb képet ad a fiatal művész tehetségéről. Figyelemreméltó plasztikai érzék és mintázó készség beszél ebből a művéből.

Sokat igérő tehetség Reményi József. Férfiarcképei tekintélyes tudásról és komoly el-merülésről tanúskodnak.

Csillag István teszi teljessé a fiatalok sorát. Tóth Bélát ábrázoló szép plaquette-je kiválóan sikerült munka.

Általában a magyar éremszobrászat jövőjét immár nem kell félteni. A jelek és tények egész sora bizonyság reá, hogy ez a művészetünk érdeklődés, és művelők híján elseny-vedni nem fog.

ELEK ARTÚR

II. JÓZSEF CSÁSZÁR ÉRME. STUCKHART FERENC MŰVE - - BALDACCI ANTAL ÉRME BÖHM JÓZSEF DÁNIEL MŰVE
II. JÓZSEF CSÁSZÁR ÉRME. STUCKHART FERENC MŰVE - - BALDACCI ANTAL ÉRME BÖHM JÓZSEF DÁNIEL MŰVE

A YORKI SZÉKESEGYHÁZ. WIENER JAKAB MŰVE - - TEMPLOM-INTERIEUR. WIENER JAKAB MŰVE
A YORKI SZÉKESEGYHÁZ. WIENER JAKAB MŰVE - - TEMPLOM-INTERIEUR. WIENER JAKAB MŰVE

LUJZA BELGA KIRÁLYNÉ EMLÉKÉRME; WIENER L. MŰVE - - 
LOTZ KÁROLY EMLÉKÉRME. LORÁNFI ANTAL MŰVE
LUJZA BELGA KIRÁLYNÉ EMLÉKÉRME; WIENER L. MŰVE - - LOTZ KÁROLY EMLÉKÉRME. LORÁNFI ANTAL MŰVE

AZ IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM ÁLLAMI NAGY ARANYÉRME SZÁRNOVSZKY FERENC MŰVE
AZ IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM ÁLLAMI NAGY ARANYÉRME
SZÁRNOVSZKY FERENC MŰVE

PETŐFI PLAKETT. BECK Ö. FÜLÖP MŰVE
PETŐFI PLAKETT.
BECK Ö. FÜLÖP MŰVE

GYULAI PÁL JUBILEUMI PLAQUETTJE BECK Ö. FÜLÖP MŰVE
GYULAI PÁL JUBILEUMI PLAQUETTJE
BECK Ö. FÜLÖP MŰVE

BALASSA JÁNOS ORVOSTANÁR EMLÉKÉRMÉNEK HÁTSÓ LAPJA. BECK Ö. FÜLÖP MŰVE
BALASSA JÁNOS ORVOSTANÁR EMLÉKÉRMÉNEK HÁTSÓ LAPJA.
BECK Ö. FÜLÖP MŰVE

KOESSLER JÁNOS JUBILEUMI PLAQUETTJE. BECK Ö. FÜLÖP MŰVE
KOESSLER JÁNOS JUBILEUMI PLAQUETTJE.
BECK Ö. FÜLÖP MŰVE

A MŰVÉSZ ANYJÁNAK ARCKÉPE. TELCS EDE MŰVE
A MŰVÉSZ ANYJÁNAK ARCKÉPE.
TELCS EDE MŰVE

POLITZER ÁDÁM ARCKÉPE TELCS EDE MŰVE
POLITZER ÁDÁM ARCKÉPE
TELCS EDE MŰVE

GÖRGEY ARTHUR TÁBORNOK ARCKÉPE TELCS EDE MŰVE
GÖRGEY ARTHUR TÁBORNOK ARCKÉPE
TELCS EDE MŰVE

NŐI ARCKÉP. BERÁN LAJOS MŰVE
NŐI ARCKÉP.
BERÁN LAJOS MŰVE

ARCKÉP. REMÉNYI JÓZSEF MŰVE
ARCKÉP.
REMÉNYI JÓZSEF MŰVE

TÓTH BÉLA. CSILLAG ISTVÁN MŰVE
TÓTH BÉLA.
CSILLAG ISTVÁN MŰVE

VÁGÓ DEZSŐ PLAKETT-TANULMÁNYA
VÁGÓ DEZSŐ PLAKETT-TANULMÁNYA

A HÚSIPARI KIÁLLÍTÁS PLAQUETTEJKNEK ELÜLSŐ OLDALA.JUHÁSZ GYULA MŰVE
A HÚSIPARI KIÁLLÍTÁS PLAQUETTEJKNEK ELÜLSŐ OLDALA.
JUHÁSZ GYULA MŰVE

PALI. MURÁNYI GYULA MŰVE
PALI.
MURÁNYI GYULA MŰVE

 
   Közreadja a Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtára, 2002-2003