Kilencedik évfolyam, 1910    |    Tizedik szám    |    p. 429-432.    |    Facsimile
 

 

KRÓNIKA

 

A FRANCIA ALLAMI MŰVÁSÁRLÁSOK. (A művészeti tanács és Dujardin-Beaumetz szépművészeti miniszter. Az Amis du Louvre. — Reformok. - - Külföldi mesterek a francia képtárakban.) A francia állami művásárlásoknál eddig az volt szokásban, hogy Dujardin-Beaumetz, a festő-szépművészeti miniszter, megjelenvén a tárlatokon, kijelölte az egyes megvásárlandó műtárgyakat. Az így egybehordott anyag, az "Administration des Beaux-Arts", a szépművészeti tanács elé került, mely vita nélkül helybenhagyott mindent. Nem kell felednünk, hogy az öreg miniszterrel egyivásuak a Tanács tagjai, szintén öreg tekintélyek, minő Gervex, Roybet, Bonnat, Terrier stb., kik valamennyien egy úton haladnak. Ők már ott tartanak, ahol a tekintélyek diplomatákká válnak, tehát vagy csöndben hallgatnak vagy megelégszenek az apró intrikákkal. Amit Dujardin-Beaumetz vásárol, azt az "állam" vásárolja. S megteszi változatosságképen, hogy mindenki meg legyen elégedve: - - vásárol az Independants-ban is. Ez diplomatico-politikai fogás, azonkívül az ily vásárlásoknál érvényesülnek a politikai pressziók és tekintetek, rendkívüli befolyások és személyi viszonyokra való regardok. A politika, különösen Franciaországban, mindenhová befúrja magát s ettől a szépművészeti miniszter legkevésbbé mentes, már csak - - választói miatt sem.

Az még aligha történt, hogy az Administration nem hagyott volna egy-egy vásárlást jóvá. Tudnunk kell különben, hogy ritka helyen vásárolnak oly tessék-lássék-tiszteletdíjakért, mint Franciaországban. Emlékezetünkben van pl. Dampt keresztelő Szt. Jánosa, fehér carrarai márvány, ott a Musée Luxembourgban, érte mindössze kétszáz frankot kapott a művész. De akkor még javakorban volt s kitüntetésnek vette. Rodin hasonló nevű életnagyságú műve sem sokkal nagyobb összegre lőn méltatva. Talán a tanács ismeri az állam szűkmarkúságát s már ezért sem tesz egyebet, mint szemet huny a szépművészeti miniszter magas figyelmét el nem került és összehordott műtárgyak előtt. A második fórum a közönség, mely elé az Ecole des Beaux-Arts-ban jutnak közszemlére, így határozza ezt a törvény: az adózó polgároknak joguk legyen megtekinteni az állam által eszközölt vásárlásokat. Ha éles kifogások hallatszanak, ezek eljutnak a szerkesztőségekig s onnét a nagy nyilvánosságig, de a parlamenti urakat ritkán érdekelte bővebben. Emberileg pedig lehetetetlenség nem egyoldalúnak és felületesnek lenni évente ötvenezer műtárgy közt való bolyongásnál, melyből a két nagy szalonra mintegy tizenötezer darab jut, feltéve még, hogy a miniszter különböző befolyásoknak nem volt-e kénytelen engedni. Mi sem természetesebb így, hogy ami kockára jut, az elsősorban a művészet érdeke és továbbá a közvagyon.

Az állam nem méltányolta annak idején Meissoniert, mert bonapartista volt, Courbet-t a császárság alatt azért nem, mert köztársásági volt. A konzervativizmussal nem küzdhetett meg soha, mert ez egyik létalapja. És mégis mindez lényegesen megjavítható, ha a külső keretek meg is maradnak. Az államra a ma fennálló társadalmi rendszer mellett szüksége van a művészetnek. Francia művészi körökben épp ezért mozgalom indult meg, hogy az Administration ne csupán öreg akadémikusokból álljon, de részt vegyenek abban esztétikusok, az "Amis du Louvre "-egyesület és a különböző irányú modern művészek. Az "Amis du Louvre" tudvalevőleg oly műbarátokból áll, kik a francia képtárakat saját költségükön gazdagítják válogatott műtárgyakkal. Boncour, a szépművészeti budget ez évi előadója legutóbbi beszédében célzott is ez eszme helyességére s rövidesen talán elválik, hogy e fontos operációt végrehajtják-e a francia művészi adminisztrációban.

A múzeumokban is frissebb szellő kezd átsuhanni. A szépművészeti miniszter nem zárkózhatott el a külföldi mesterektől, mint az eddig divatban volt meglehetős mértékben, ellentétben a többi külföldi múzeumokkal. Különös, hogy a francia múzeumok közül a Luxembourg volt az első, mely megkezdte az idegen modernek vásárlását. Ez 1893-ban történt, tehát mindössze tizenhét év előtt. Az első kép a hírneves Whistleré volt, hol a mester anyja arcképét festette meg. Csak később következtek a többi angolok, Burne Jones, Watts, Lawrence, a belga Meunier, a spanyol Sorolla J. Bastida, Zuloaga, az olasz Boldini, Romani, sőt Mancíni és Nono is. Egy Segantinit már nem tudott megszerezni.

Mikor lesz magyar is közöttük? Ez csak álom marad úgy lehet még jó időre. A franciák művészetünket nem ismerik, nem vesznek tudomást létezésünkről. Úgy lehet azonban, hogy mindez Parisban is meg fog változni. A berlini siker után méltán számíthatunk egy párisi sikerre is.

LENDVAI KÁROLY

 

KIÁLLÍTÁSOK. Nov. 9-én nyilt meg Tibor Ernő gyűjteményes kiállítása a Művészházban.

Nov. 12-én nyilt meg a Delhaes István emlékkiállítás a Szépművészeti Múzeumban.

Nov. 12-én nyilt meg Paál László újabban felszínre került képeinek kiállítása a Könyves Kálmán termeiben.

Nov. 27-én nyilt meg a Művészház téli kiállítása.

Nov. 27-én nyilt meg Klammer Mariska és tanítványainak kiállítása a művésznő műtermében.

December 3-án nyilt meg a Nemzeti Szalon téli kiállítása.

 

KITÜNTETÉSEK. A vas- és gépipari újdonságok kiállításának plakátpályázatára 202 terv érkezett. A 400 koronás első díjat Szekeres Béla, a 200 koronás második díjat Sándor József, az egyik 150 koronás harmadik díjat Mitterszky József és Bárány Nándor, a másikat Földes Imre kapta. Megvették 100 koronáért Kovács Pál és Petten Sándor munkáját.

A pozsonyi közkönyvtár- és múzeumépület tervpályázatán a 2000 koronás első díjat Wälder Gyula, az 1000 koronás második díjat Meiler Dezső és Lajos kapta.

A susaki m. kir. erdőhivatal székháza terveinek elkészítésére kiírt pályázatra 27 ajánlat érkezett be. Az első 2000 koronás díjat Fábián Gáspár és Lechner Lóránt budapesti építészek, a második 1000 koronás pályadíjat Schodits Lajos budapesti építésztanár, a harmadik 600 koronás díjat pedig Alexy J. Gyula budapesti építész nyerte meg. A székházat Fábián és Lechner építészek terve alapján fogják felépíteni.

 

UHLYÁRIK REZSŐ rajzolta a 406., 415. és 429. oldal fejléceit.

JÁVOR PÁL rajzolta a 427. oldal záródíszét.

 

ADATOK MŰVÉSZETÜNK TÖRTÉNETÉHEZ

 

PESKY JÓZSEF ÉS EDE. A "Művészet" 1908. és 1909. évfolyamában Pesky József és Pesky Ede művészekről röviden-megemlékeztek. A közölt adatokat a következőkkel egészíthetem ki: Schams Fr. Vollst. Beschreibung der kön. Frcystadt Pesth című 1821. évben megjelent művének 287. és 288. lapján a pesti festőket felsorolván, ezt írja:

"Pesky Vater Decorations und Freskomaler, Pesky Sohn Portraitmaler".

Pesky Sohn alatt Pesky Józsefet kell érteni. Pesky Józsefnek fia pedig - - nemcsak valószínűleg, hanem valóban — Pesky Ede kőrajzoló és festő volt. A Pesky család tehát művészcsaládnak nevezhető.

Mátray Gábor: Nemzeti képcsarnokot alakító egyesület évkönyve 1845 —1851. I -VIII. évf. Pest 1851. című művének 23. lapján ez olvasható:

Peschky János pesti festesz művei:

1. Obradovics Dositheus szerb tudós mellképe, olajfestmény 1828.

2. Raics János szerb kanonok arcképe 1829.

3. Kubinyi Péter kir. tanácsnok mellképe. Minthogy Kubinyi Péter arcképe Höíel Balázs tanártól rézmetszetben megjelent és arra azt írta, hogy rajzolta Peschky József Pesten, nyilvánvaló, hogy Mátray Gábor könyvében tévesen van Jánosnak megjelölve.

Peschky Józsefnek, Roykó Károly előkelő pesti kereskedőt és nejét ábrázoló olajfestményei 1841. évből özv. dr. Kondor Gusztávné Roykó Emilia (Budapest) tulajdonában most is megvannak.

Pesky Józsefnek fia: Pesky Ede nemcsak kő-rajzoló, hanem jeles aquarellfestő is volt. Ezt tanúsítja a Roykó Emilia úrhölgyet báli ruhában ábrázoló vízfestményc, melyet ifjú korában 1855. évben festett, (özv. dr. Kondor Gusztávné Roykó Emília tulajdonában).

A 60-as évek elején Pesky Ede Gévayval együtt a Váczi-u. 14. sz. alatt fényképészeti műtermet nyitott "Pesky és Gévay" név alatt, de ezt csakhamar abbahagyta és Romániában letelepedett. —375.

DR. KONDOR FERENC.

 

DIENERT az Ország Tükre szerint (1864) oly jeles faszobrász volt, hogy "a Műcsarnokban kiállított faragványai méltán versenyezhetnek az enemű középkorú művészek munkálataival". — Dienert magyar ember volt. —376.

 

CSÁKY ANTAL ÉS NEPOMUKI JÁNOS GRÓF. Premier A. J., Prodromus theatri artis pictoriae caesareae Vindobonensis pinacothecae című, Bécsben az 1735-ik évben megjelent művében Guercino Keresztelő sz. Jánosát gróf Csáky Antal metszette rézbe 1734-ben, míg Paolo Veronese Curtiusát gróf Csáky N. János a munka megjelenésének évében. Csáky Antal gróf talán egy a későbbi abaujvármegyei főispánnal, akinek hű miniatűr hasonmását- 1758-ban az oltári szentség imádására alakult kongregáció albuma őrzi a kassai Szt.-Erzsébet egyház kincstárában.

— 377.

KEMÉNY LAJOS.

 

MARSALKÓ JÁNOS szobrászról a Hortobágy 1863-ban azt írja, hogy a debreceni állandó színházon, még pedig a "ceglédutcai homlokzatán felállítandó nyolc szobor mintázatát ismert hazai szobrászunk már készíti." P. 1.

—378.

 

MŰVÉSZETI IRODALOM

 

FESTÉSZET.
Hollósy-Feiks kiállítása a Könyves Kálmán szalonjában. Irta Kereszty István. Vasárnapi Újság, nov. 6.
Svédek tárlata a Hagenbundban. Irta Manojlovitch Theodor. Elet, nov. 6.
Hollósy-Feiks kiállítás. Irta Gő. A Hét, nov. 6.
Tibor Ernő gyűjteményes kiállítása. (A Művészház új helyiségében.) Irta R. D. dr. Az Újság, nov. 9.
Greco in Budapest. Irta Térey Gábor dr. Pester Lloyd, nov. 11.
Paál László tájképeinek kiállítása a "Könyves Kálmán" termeiben. Ösmertették a napilapok nov. 12. és 13., a hetilapok nov. 13.
Nemes Marcell képgyűjteménye a Szépművészeti Múzeumban, Ösmertették a napilapok nov. 13.
Munkácsy Mihály egy hazakerült képe. Jeltelen cikk. Vasárnapi Újság, nov. 13.
Greco és Cézanne bevonulása. Irta L. A. Budapesti Napló, nov. 15.
Kiállítások. — (A Delhaes-gyűjtemény a Szépművészeti Múzeumban. — Paál László képei. — Nemes Marcell gyűjteménye.) Irta Lengyel Géza. Pesti Napló, nov. 16.
Francia festészet német kiállításban. Irta Palágyi Menyhért. Világ, nov. 17.
Claude Monet. Jeltelen cikk. Magyar Hírlap, nov. 17.
Por egy állítólagos Tizián-kép körül, amelyet Havas Károly tulajdonában találtak, írtak róla a napilapok nov. 18.
A Műcsarnokban. Irta Magyar Elek. Magyarország, nov. 19.
A vitás Tizián-kép. Jeltelen cikk. Budapest, nov. 19.
Winterausstellung im Künstlerhause. (Képekről.) Irta Max Ruttkay-Rothauser. Pester Lloyd, nov. 24.
Ladislaus v. Paál in neuer Beleuchtung, Irta dr. Lázár Béla. Pester Lloyd, dec. 1.
Philipp Ottó Runge. Irta dr. Oscar Rosenfeld. Pester Lloyd, dec. 2.
Nemes Marcell gyűjteménye. Irta dr. Térey Gábor. Vasárnapi Újság, dec. 4.
Két festmény az oroszok 1849. évi magyar hadjáratáról a cárok pétervári palotáiban. Irta X. Y. U. o.
Brück Lajosról, halála alkalmából, írták a napilapok dec. 4.
Székely Bertalan. Irta Divald Kornél. Budapesti Szemle, dec. 1.
Székely Bertalan és a festészet esztétikája. Irta Palágyi Menyhért. Budapest, 1910., Eggenberger. 170 lap képekkel. Tartalmazza Székely Bertalannak "A figurális rajz és festés elvei" című tanulmányát is.

 

SZOBRÁSZAT.
Az Erzsébet-emlék. Jeltelen cikk. Budapesti Hirlap, nov. 10.
Serapis szobrocska a Nemzeti Múzeumban. Irta dr. Hekler Antal. Archeológiái Értesítő. (U. f.) XXX. 4.
Figurális domborművek pannoniai síremlékeken. Irta Hampel József. U. o.
Az önismeret egy sajátságos ábrázolásáról Besztercebányán. Irta Divald Kornél. U. o.
A mezőtóháti vicusról és a potaissai Apolló dombor-műről. Irta Téglás István. U. o.
Két kiadatlan okmány a váradi szent szobrok tervezett elszállításának történetéhez 1599-ből. Irta Csontosi János. U. o.
A milói Vénusz. Irta Sztrachon Nelly. Budapesti Hirlap, nov. 13.
Rodin. Irta Sztrakoniczky Károly. Elet, nov. 20.
Zumbusch Gáspár. Jeltelen cikk. Pesti Napló, nov. 24.
Fiatal szobrászok. - - Szentgyörgyi István, Hűvös László, Sámuel Kornél. — Jeltelen cikk. A Hét, nov. 27.
Szegény Nagy Kristóf. — Egy glória és egy kereszt históriája. — Jeltelen cikk. Független Magyarország nov. 27.
Séta a Műcsarnok szobrai között, Irta K. D. Magyar Hirlap. nov. 30.
Das Milleniums-Denkmal. Irta Róna József. Pester Lloyd, dec. 4.

 

ÉPÍTÉSZET.
Newyork, amint építkezik. Jeltelen cikk. Vállalkozók Lapja, nov. l, nov. 9, nov. 16.
A terracotta feltámadása. Jeltelen cikk. Agyag- és Betonipar, nov. 9.
Munkásotthonok Londonban és Manchesterben. Jeltelen cikk. Vállalkozók Közlönye, nov. 9.
A budavári bástyasor. Jeltelen cikk. Budapesti Hirlap, nov. 11.
A ház. írta Thoroczkai-Vigand Ede. Magyar Iparművészet, XIII. 9.
Budapest jövője. — Lajta Béla építőterve. — Irta b. Az Újság, nov. 13.
Az új állatkert. Irta Sárándy István. Élet, nov. 13.
Az Andrássy-út torkolatának szabályozási kérdéséhez. Irta Roskoványi Béla. Vállalkozók Közlönye, nov. 16.
Magyar városépítők. Irta Ezrey. Vállalkozók Lapja, nov. 16,
Budapest szépítése. — Építészeti tervek. — Jeltelen cikk. Budapest, nov. 18.
Műcsarnok. (A téli tárlat építészeti kiállításáról.) Irta Roskoványi Vállalkozók Közlönye, nov. 23.
Az Andrássy-út betorkolása. Irta Ezrey. Vállalkozók Lapja. nov. 23.
Városépítészet Budapesten. Irta Forbáth Imre. Vállalkozók Közlönye, nov. 30.
A főváros földszintes kislakásai. Jeltelen cikk. Magyar Építőművészet, VIII. 10.
Előtanulmányok és tervek a székesfőváros építési programmjához. Irta orczi Orczy Gyula. Budapest, Jókaikönyvnyomda. 45 lap, 95 képpel,

 

IPARMŰVÉSZET.
Újabb tanulmányok a vésett aljú zománc történetéből. Irta dr. Supka Géza. Archeológiái Értesítő ^U. f.) XXX. 4.
Szepes megye középkori ércöntvényei és azok mesterei. — Pajdussak Máté könyve. — Osmertette Kemény Lajos. U. o.
A Regnum Marianum kápolnájának a kifestéséről. Irta Nagy Sándor, Magyar Iparművészet, XIII. 9.
A magyar nép művészete. Irta Margitay Ernő, U o.
Ungarische Volkskunst. Irta Ergo. Pester Lloyd,nov. 13.
Modern gyermekjátékok. Irta Bálint Lajos. Élet, nov. 20.
Mesterség és művészet. Irta Stalla Márton. Grafikai Szemle, XX. 11.
A modern magyar éremművészet és művelői. Irta dr. Siklóssy László. Különlenyomat a Numizmatikai Közlöny IX. kötetéből. Budapest, 1910, Hornyánszky könyvnyomdája. 27 lap. Ez a rövidre fogott tanulmány különösen a magyar medailleurők munkáinak jegyzéke révén becses és hézagpótló.
Az érem- és plakettművészet stílusa. Irta Lyka Károly. Budapest, 1910, az Éremkedvelők Egyesületének kiadása. 64 lap, képekkel.
Régi brassai ötvösművek. Irta Gyárfás Tihamér. Külön-lenyomat az Archaeologiai Értesítő 1908/9 évfolyamaiból Budapest, 1909. 74 lap. képekkel. Ez a tanulmány összefoglalja a brassai ötvösségre vonatkozó összes adatokat.

 

VEGYES.
Reform des Landesrates für bildende Künste. Jeltelen cikk. Pester Lloyd. nov. 1.
A temető esztétikája. Irta Cholnoky Viktor. A Ház, III. 8—9.
Művészek sérelmei. - A képzőművészeti tanács reformja. — Jeltelen cikk. Pesti Napló, nov. 3.
A vándorkiállítás rendszeresítése. Irta (—! —) Pest Hírlap, nov. 6.
A linzi "Immaculata-dóm." Irta dr. Bozóky Géza. Alkotmány, nov. 10.
Műtörténeti adatok Kassa múltjából. Irta Kemény Lajos. Archeológiái Értesítő. (U. f.) XXX. 4.
Die Österreichischen Múzeum. Irta dr. Ludwig W Abels. Pester Lloyd, nov. 12.
Őszi nagy kiállítás Parisban. Jeltelen cikk. Budapesti Hírlap, nov. 13.
Az asszony a művészetben. — Séta a bécsi szecessziós kiállításban. Jeltelen cikk. Pesti Napló, nov. 13.
A Műcsarnok téli kiállításáról írtak a napilapok nov. 16., hetilapok nov. 20.
Téli tárlat. Irta K — y. Magyar Hírlap, nov. 19.
Téli tárlat a Műcsarnokban. Irta Lengyel Géza Pesti Napló, nov. 19.
Az asszony a művészetben. (A bécsi "Secessio" kiállítása.) Irta Balogh Vilma. Pesti Hirlap, nov. 20.
Nagybánya és Kecskemét. Irta K. D. Budapesti Hirlap, nov. 20.
A Salon d'Automneban. — Párisi levél. - - Jeltelen cikk. Magyarország, nov. 20.
A Műcsarnok téli kiállítása. Irta Rózsaffy Dezső dr. Az Újság, nov. 23.
A Műcsarnokban. Irta Magyar Elek. Magyarország, nov. 25.
A Műcsarnokban. Irta Malonyay Dezső. Budapesti Hirlap, nov. 26.
A Műcsarnok téli kiállítása. Irta Lyka Károly. Új Idők nov. 27.
Alakok és impressziók. Irta Sztrakoniczky Károly. Élet, nov. 27.
Téli műtárlat. Irta Kézdi-Kovács László. Pesti Hirlap, nov. 27.
Művészet a külföldön. -- I. Párisi levél. Irta h. b. - II. Müncheni levél. Irta Ház Miklós. U. o.
A Művészház. "Ellenszalón" kiállítását ösmertctték a napilapok nov. 27. és hetilapok dec. 4.
A Nemzeti Szalon téli tárlatát ösmertették a napilapok dec. 2.
Nemzeti Szalon. Irta (r. ő.) Független Magyarország, dec. 3.
Wiener Herbstausstellungen. Irta dr. Ludwig W. Abels. Pester Lloyd, dec. 3.
Vihar egy jubileum körül. — Művészek Lippich miniszteri tanácsos ellen. Jeltelen cikk. Pesti Napló, dec. 3.
Ugyanerről írtak a napilapok dec. 4.
Nemzeti Szalon. Irta (Lg.) Pesti Napló, dec. 4
Strófák a téli tárlatról. Irta Sztrakoniczky Károly. Alkotmány, dec. 4.
A történelmi és művészeti érzék fejlesztéséről. Irta Nagy József. Budapest, 1910, Stephaneum-nyomda. 16 lap-Bálint Benedek és a székely népművészet. Kiadja a Kézdivásárhelyi Székely-Társaság. Kézdivásárhely, 1910. 30 lap, egy képpel.
Majk, a bold. Szűz majki premontrei prépostságának, majd a nép. sz. Jánosról nevezett Kamalduli remeteségnek története. Irta dr. Nitsch Árpád János Győr, 1910, Györgyegyházmegye sajtója. 64 lap, számos képpel. Ez a monográfia felöleli a tárgyhoz tartozó összes művészettörténeti adatokat is, képei pedig mind művészeti vonatkozásúak.

 

Felelős szerkesztő: LYKA KÁROLY
Kiadótulajdonos: SINGER és WOLFNER Budapest, Andrássy-út 10.
Hornyánszky Viktor es. es kir. udvari könyvnyomdája.
A Művészet kliséit Wolfner M., ezelőtt Kurcz L. és társa fotocinkografiai műintézet készíti Budapesten, VIII., Szentkirályi-u. 13.

 
   Közreadja a Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtára, 2002-2003