|
CSŰRÖS MIHÁLY OLTÁRKÉSZÍTŐ PIKTOR
A gr. Bánffy- családnak az Erdélyi Nemzeti Múzeumban levő levéltárában a gr. Bánffy György gubernátor levelei közt 1815 április 17-ről Tóth Ferenc káli (Székelykál, Maros-Torda m.) róm. kath. plébánosnak egy levele van. Kitűnik ebből, hogy a református gubernátor - valószínűleg kath. felesége kedvéért - a káli Nép. Szent János oltárára azon év március 22-én asztalos és képfaragó munkára 800 rhénes forintot ígért. A levél írásakor az oltár készülőben volt. Faragták, képét is megrajzolták s a plébános azt remélte, hogy azon év július 2-án, Sarlós Boldogasszony napján már áldozhat előtte. Megkérte tehát a gubernátort, hogy az ígért pénzt küldje el, vagy ha csak később teheti, találjon módot a Kálba juttatásra, mert ott nehéz alkalmat és embert találni ilyen küldetésre.
Az egyház a pénzt megkapta, de az oltár ügye hosszúra nyúlt. Közbeestek az 1816 — 1817-iki ínséges esztendők. A pénz értékét is ötödére szállította az állam pénzügyi bukása, a devalváció. Az oltárkészítő piktor lassú munkás volt s adósságokba verte magát, így történt aztán, hogy a káli kath. egyház főoltárát is javításra felvállalva, még két év múlva is adós volt a gubernátor által készíttetett oltár két szobrával s nyomorúságában segélyért a gubernátorhoz fordult. Ebből a leveléből életének legalább rövid szakaszára, adatot nyerünk. Különben nagyon keveset tudhatnánk róla, mert nevét munkáján nem örökítette meg s a káli rom. kath. egyház irományai - a mai plébános nyilatkozata szerint nem nyújtanak az oltárról és készítőjéről semmi felvilágosítást.
Csűrösnek a gubernátorhoz intézett segélykérő folyamodásához oda van még csatolva Tóth Ferenc sajátkezű, de aláiratlan bizonyítványa és ajánlólevele, amely azért lényeges, mert a művész dátumtalan folyamodásának keltéhez némi támpontot nyújt s Csűrösről is jellemző adatot szolgáltat. Mindkettőt egész terjedelmében közöljük.
I.
Méltóságos Gróf Gubernátor Úr nagy tiszteletre méltó kegyelmes uram ! Csakhamar, hogy ezen káli r. catholica szentegyház az Excellcntiád egy oltár készítésére való pénzbéli kegyes adományát nyerte, azon oltárnak elkészítésére megszegődett velem a sz. ecclesia 850 rforintokban, a mennyi volt amint értettem az Excellentiád kegyes adománya. Én noha előre láttam, hogy egy olyan oltár elkészítése, amilyent az eccla kívánt, a megirt summából kelletvén mind élnem, mind a szükségeseket megszereznem, sokkal többe kerülne; mindazonáltal azon biztatásnál fogva s azon reménytől tápláltatva, hogy azon oltár egészen az Excellentiád Istenhez s szentséges vallásunkhoz való buzgó-sága által fog felemeltetni, hozzá fogtam a munkához, remélvén, hogy ha azon 850 forinttokkal végre nem hajthatom, ha fel találnék akadni s kifogynék a költségből, az Excellenciád kegyes jóltevősége nem fogna én tőlem megvonattatni, mindaddig míg célom s szándékom szerint a legtisztességesebben elkészíthetem; aminthogy már szintén esztendeje oly formán el is készítettem Isten segedelme által, hogy az egész eccla megelégedését megnyertem és bátorkodom magam is erősíteni Kegyelmes Uram, igaz hitem szerint, hogy én azon oltár csinálásért e drága üdőben még annyit megérdemlenék; aminthogy naponként az hozzákezdés idejétől szüntelen hágván s nevekedvén a drágaság, ezen oltár elkészítésében meg is adósodtam 200 rforintokig, azon kül, hogy munkám után legkisebb hasznot is vettem volna. A mely summájért megszorittatván, újra ezen ecclának egy nagy, régi megavult főoltárjának megújítását (ezt is majd csak fele áron) magamra vállaltam, ugyancsak a magam költségén kelletvén erre is mind a szükségeseket megszereznem, mind intertenealodnom, nem lévén ezen eccla csak arra is elégséges, hogy intertenealhasson. A melyre való fizetésemnek jobb részit fel vevén, ebből a fennebbi elsőbb oltáron supererogált 200 rforintokat kifizetvén, más résziből a mostan kezem alatt lévő oltárra szükségeseket vásárolván s egyszersmind igen szűken élvén, éppen a munka közepében már most ügy megakadtam, hogy tovább teljességgel nem mehetek, annyival is inkább, hogy a conventiomban még hátra lévő részt méltó-ságos Berzentzei Jánosné ő nagysága, kinek kegyes költségén az reparáltatik, ő nagysága is most igen nagy gabona és pénz szűkiben lévén az üdő mostohasága miatt, fel nem vehetem teljességgel. De ha fel vehetnem is, azzal a felválalt munkát tökéletességre lehetetlen vinnem. Megáltattam mondom a munka közepében és már az isteni tisztelet is a miatt ezen sz. ecclában csonkulást szenved.
Melyre nézve mély alázatossággal borulok Kegyelmes Uram Excellentiád lábaihoz, méltóztassék kegyesen szivére venni egyfelől az üdőnek csaknem elviselhetetlen terhét, másfelől azt, hogy Excellentiád tekintete vitt engemet arra, hogy azon oltárt melynek végrehajtásában a fennebb irt adósságot kelletett tennem, csak imez-amaz módra el ne habarjam, hanem azt Excellentiád méltóságához képest a legtisztességesebb módon készítsem el s állítsam fel. Méltoztassék mondom ezeket szivére venni és kegyes jóltevősége által mostani szorult állapotomban annyira megsegíteni, hogy munkámban lépést tehessek, így Excellentiád az Isten kegyelmén kivűl a világ előtt is örökre megnyeri azt a dicsőséget, hogy azon első oltár egészben az Excellentiádénak fog fiúról fiúra neveztetni s hirdet-tetni; e másodikért is az háládatos nép nagyobb részben Excellentiádat fogja áldani s tisztelni. Alázatos esedezésem után maradtam Mgs Gróf Gubernátor úr Excellentiájának, alázatos szegény szolgája
Csűrös Mihály oltárkészitő pictor.
Kívül: A n. erdélyi fejedelemség Főkormány-zójához, Gróf Bánffy György ő Excellentiá-jának.
alázatos könyörgő levele bennirt Csűrös Mihálynak, melyben kéri, hogy a káli r. catholica eccla templomában általa felállított s készült oltárra tett költségben méltoztat-nék valami boniíicatioval lenni ő Excellentiája, minthogy ezen oltár, melyben a ké-szitő nagyon megkárosodott, az ő Excellentiája kegyes költségén készült. Bényujtatott maga az esdeklő személy által.
II.
Ezen írásomat mutató Csűrös Mihály őke-gyelme, hogy azon oltárt, amely készíttetett Gubernátor úr ő Excellentiája istenes költsc-gin, oly díszesen elkészítette legyen (kivévén még hátra maradott két statuáját) hogy ahoz több ékesség nem kívántatik, ezennel bizo-nyitom. - - Nagy kár oly szép tudományu emberben, hogy mesterségéhez megkivántató serénséggel nem bír. De az is igaz, hogy ily szűk időben olcsón fogadván munkáját a szegődött summával (nagyon megkárosodván) ki nem jöhetett. Melynél fogvást ahol megforduland, mindeneknek kegyességekben alázatosan ajáltatik.
Signatura Kál, die l Sa Junii A. D. 1817.
Maga Csűrös káli munkája, Szent János oltára, igen egyszerű, empir-szabású mű. A templom hajójában, a déli fal mellett van elhelyezve. Oldalról egyszerű, fehér, aranyozott fejű korinthusi oszlopocskák keretelik s Szent János képe mellett kétfelől szépen faragott, gazdagon aranyos rózsavirág és levélfonat foly le. A kép felett pedig a Bánffyak koronából kinövő kardos griff-címere ékeskedik. Valóban nehéz elgondolni, hogy mit dolgozhatott ezen az oltáron készítője oly sokáig. Az a főoltár, melyet renovált, eredetileg Mária szeplőtelen fogantatására szentelve, 1761-ben görgényszentimrei Berzentzey István marosszéki főkirálybiró és felesége káli Kun Ilona költségén készült. Elég ízléses barokk munka. Arányai jók. Oszlopai csinosak. A széleire helyezett egy-egy férfi és női szent közül az előbbi jobb, ellenben a nőt — bár az aránytalanságokat a barokk öltözet leplezi - - a művész feltűnően rövid derékkal és alsó lábszárakkal faragta. Az arc azonban kifejező, áhítatos, imádkozó. Kár, hogy a készítőről itt sem tudhatunk semmit.
KELEMEN LAJOS
|
