ADATOK MŰVÉSZETÜNK TÖRTÉNETÉHEZ

A bécsi születésű, de magyarországi származását mindig dicsekedve emlegető Schmuzer Jakab fiatal korában festészettel is foglalkozott. Pozsonyi tartózkodása idejéből való egyik oltárképe, mely az ottani kórházi templomban az egyik oltárt díszíti "Christus am Kreuze." Ajtay metszetét nem ismervén, nem tudjuk eldönteni, vajjon Schmuzer Jakabnak ezt a képét, vagy egy másikát sokszorosította.

De ki volt maga Ajtay D. Mihály? Bizonyára egyike azoknak a nagyszámú művészeknek, kiket Bécs úrivilága elég bőven megjutalmazott ügyes dolgaikért, de akik alkotásaik révén nem értek el oly művészi színvonalat, hogy a műtörténet részletesen is megemlékezzék róluk.

De ne feledjük el, hogy érdemes dolog a művészi élet e fajtájú kis embereiről is megemlékezni. Ok is tényezői a művészi élet egész összességének. Az elért eredmények dicsőségéből ők is részt követelhetnek maguknak, miként a közlegények, altisztek, kikről a "csatanyerő" generálisok mellett egészen meg szoktak feledkezni.

-456

¹ Beilage zum Programm des ev. Gymnasiums A. B... in Nagyszeben, pro 1905—6. Nagyszeben, 1906. Az idézett dolgozat a 83—120. oldalakon.

1912 június 30-án lejár az Uruguay köztársaság által Artigas lovasszobrának tervére és mintájára hirdetett pályázat.

1912 július 15-én lejár a kaposvári vágóhíd és melléképületeinek tervpályázata. Díjak 800, 600 és 400 K.

1912 augusztus 1-én lejár a kisvárdai községház tervpályázata. Első dij 1200 korona, második díj 500 korona, harmadik díj 300 korona.

1912 szept. 15-én lejár a magyar okmánybélyegek tervrajzainak pályázata. Bővebbet 1. "Művészet" 1912. évf. 168. 1.

1912 október 1-én lejár a nagyváradi Tisza-szobor pályázata. Bővebbet 1. "Művészet" 1912. évf. 1. szám.

1912 november 15-én lejár a vallás- és közoktatásügyi minisztérium által a "Nemzeti Színház" új épülete építési terveinek beszerzésére hirdetett tervpályázat. Bővebbet 1. "Művészet", 1912. 80. lap.

i 913 január 6-án lejár a M. Mérnök és Építész-Egylet nagypályázata: Ujságház tervei. Díj: aranyérem és 1200 K.

1913 március 15-én lejár az Erzsébet királyné emlékmű pályázata. Első díj 15,000 korona, második díj 10,000 korona, harmadik díj 6000 korona, megvásárlási díj tíz pályaműre összesen 30,000 korona.

1913 április 1-én lejár a miskolci Kossuth-szobor pályázata.

Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat közhírré teszi, hogy két, egyenkint 500 korona belértékű aranyérem, illetve az egyik nagy aranyérem ki nem adása esetében két, egyenkint 200—200 korona belértékű kis aranyérem, az 1912/13. évi Téli Kiállítás folyamán fog odaítéltetni a következő feltételek mellett: 1. Ezen érmekre a művészek bármily fajú festészeti, szobrászati, építészeti vagy metszetműveikkel pályázhatnak, amelyek az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat kiállításán még nem szerepeltek. 2. A pályázat szempontjából csakis az 1912/13. évi Téli Kiállításon a megnyitástól a bezárásig kiállított művek vehetők figyelembe. 3. Minden a föntebbi föltételeknek megfelelő festészeti, szobrászati, építészeti vagy metszetmű a pályázatra küldöttnek tekintetik, kivéve, ha a beküldő a kiállítás megnyitásától számított két hét alatt, tehát 1912 november 29-ikéig írásban kijelenti, hogy a pályázatban részt venni nem kíván. Ez a kijelentés az illető művön "nem versenyez" fölirattal fog föltüntettetni. 4. A pályabíróság tagjai a pályázatban részt nem vehetnek. 5. Az érmek kiadására, esetleg ki nem adására vonatkozó javaslat fölött a Társulat rendes pályabirósága, kiegészítve a vallás- és közoktatásügyi magyar királyi minisztérium művészeti ügyeinek szakelőadójával határoz. A pályabiróságot azok a magyar művészek választják, akik a) a Társulat kiállításain megelőzőleg kitüntetésben részesültek, s akik l) az 1912/13. évi Téli Kiállításon legalább egy művel részt vesznek. Az ily módon megválasztott pályabiróság azonban az aranyérmek kiadására csak abban az esetben tehet javaslatot, ha a pályabiróság megválasztásánál a szavazásra jogosult művészek többsége leadta szavazatát. A pályabiróságba a Társulatnak a válaszmány által már megelőzőleg elfogadott tagjai köréből hat művész és három műbarát (nem művész) rendes és három művész és két nem művész póttag választandó. A javaslat tételéhez legalább hétharmad szótöbbség szükséges. 6. Az érmek a Téli Kiállítás megnyitásától számított négy hét alatt ítéltetnek oda és adatnak ki. 7. Az éremmel kitüntetett mű a szerző tulajdona marad. 8. Amennyiben az egyik 500 korona belértékű nagy állami éremmel való kitüntetésre föltétlenül érdemes művet az illető kiállításon a pályabiróság nem találna, e nagy érem helyett két, egyenként 200 korona belértékű állami aranyérem lesz a viszonylag legjelesebb két mű szerzőjének a kitüntetésére adható; e két kis érem adományozását is a pályabiróság javaslatára a vallás- és közoktatásügyi miniszter dönti el. A másik állami nagy aranyérem helyett kis érmek adományozása nem javasolható. 9. A pályabiróságnak jogában áll az érmek bármelyikének ki nem adását javaslatba hozni; az e javaslat jóváhagyása következtében ki nem adott érem a jövő évben pályázatra nem lesz bocsátható. Kelt Budapesten, az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat igazgatóságának 1912 június hó 5-én tartott üléséből.

Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat néhai Rökk Szilárd alapítványának esedékessé vált kamataiból pályázatot hirdet egy 2000 koronából álló jutalomra, a következő föltételek mellett: 1. A Rökk-jutalomra csak magyar állampolgár művész pályázhat. 2. A jutalom kétségtelen művészi hivatást tanúsító festmény vagy szobormű szerzőjének fog odaítéltetni, aki az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat 1912/13. évi Téli Kiállításán mint kiállító részt vesz és a kiállítás megnyitásától számított két hét alatt, tehát 1912. évi november 29-ikéig írásban határozottan kijelenti, hogy külön kijelölendő művével a kitűzött Rökk-jutalomra pályázik. 3. A pályázatra csak a kiállításon a megnyitástól a bezárásig kiállított legalább fél négyszögméter nagyságú kész olajfestmények és legalább fél életnagyságú kész szoborművek bocsáthatók. 4. A pályaművek fölött az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat választmánya által erre a célra titkos szavazás útján megválasztott héttagú pályabiróság ítél. E pályabiróság öt művész és két műértő társulati tagból alakítandó. Érvényes határozat hozatalához legalább öt tag jelenléte szükséges. 5. A pályabiróság ülése a Téli Kiállítás megnyitásától számított négy hét alatt tartandó meg. 6 Ha a pályaművek között a pályabiróság a jutalomra föltétlenül érdemes művet nem talál, a jutalmat nem adja ki, hanem a következő évre újra kitüzeti s amennyiben ez újabb pályázat is eredménytelen maradna, a jutalom összege a művészi segély- és nyugdíjalapot gyarapítja. 7. A megjutalmazott mű a szerző tulajdona marad. 8. A jutalom összege, a pályázat eldöntését követő választmányi ülésen, az arra meghívandó pályanycrtes művésznek a pályabiróság jelentése alapján vagy közvetlenéi adatik át, vagy amennyiben meg nem jelenhetnék, neki e választmányi ülés után küldetik meg. Kelt Budapesten, az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat igazgatóságának 1912. június hó 5-én tartott űléséből.

Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat a néhai Rudics József báró alapítványának 1912, 1913, és 1914-re esedékes kamataiból képzőművészeti célokra szánt 6951 korona 60 fillérre mint ösztöndíjra ezennel pályázatot hirdet a következő feltételek mellett. 1. Az alapítvány, a "néhai báró Rudics József alapítványi ösztöndíja" - címét viseli és két egymásután következő éven át, tehát 1913-ban és 1914-ben minden év január és június elsején esedékes egyenlő félévi részletekben előre fizetendő ki a pályanyertes művésznek. 2. Az ösztöndíjra kizárólag csak magyar honpolgár legalább huszonnégy és legfeljebb harmincnégy éves festő-, szobrász- és építőművészek pályázhatnak az 1912/13. évi Téli Kiállításon a megnyitástól a bezárásig kiállított műveikkel, ha a pályázatban való részvételi szándékukat írásban bejelentik s e bejelentésben szabatosan és kötelezően előadják elméleti és gyakorlati tanulmányaiknak az ösztöndíj elnyerése esetében két éven át követendő irányát. 3. A két éven át esedékes ösztöndíjban osztatlanul csak egy pályanyertes művész részesülhet azért, hogy anyagi gondtól menten magasabb irányú alkotási képességét tökéletesíthesse s egyszersmind a képzőművészeti elméleti ismereteket oly mértékben sajátítsa el, hogy itthon nemcsak mint gyakorló művész a nagyobbszabású alkotásokban, de a szakirodalomban és a képzőművészeti oktatásban is érvényesíthesse tehetségét. 4. Ugyanazért az ösztöndíjban két egymásután következő esztendőre részesített pályanyertes művész ennek élvezete alatt, minden év végével művészi munkásságáról és elméleti tanulmányairól tájékoztató jelentést, illetőleg arról tanúskodó vázlatos vagy bevégzett művet tartozik bemutatni az Országos Magyar Képzőművészeti Társulatnak. Amennyiben a pályanyertes művész e föltételnek az első év végével eleget nem tesz, a Társulat művészi szakbizottságainak ítélete alapján az ösztöndíjnak további élvezetét elveszti, mely esetben a megvont összeg nagyságához képest az alapítólevélben az ösztöndíj legközelebbi kihirdetéséhez megszabott harmadik év előtt is újabb pályázat hirdetésének van helye. 5. Az ösztöndíjat az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat választmánya által titkos szavazás útján választandó hét tagból álló pályabiróság iteli oda, kik között három műbarátnak és négy művésznek kell lennie. Érvényes határozat hozatalához legalább öt tagnak az együttes jelenléte s a titkosan beadandó szavazatoknak általános többsége "szükséges. Elnökét a pályabiróság a maga kebeléből választja, a jegyzőkönyvet pedig a Társulat titkára vezeti 6. Az ösztöndíj az 1912/13. évi Téli Kiállítás megnyitásától számítandó négy hét alatt ítélendő oda. 7. Amennyiben valamelyik évben a pályabiróság a pályázók közül az ösztöndíjra érdemesnek egyet sem találna, a megmaradt összeg a tőkéhez csatolandó és annak azontúl való kamata az ösztöndíjat nagyobbítja. Kelt Budapesten, az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat igazgatóságnak 1912. június hó 5-én tartott üléséből.

Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat pályázatot hirdet néhai Ráth György úr ő méltósága által néhai Ráth Károly örökösei részéről a magyar képzőművészet föllendítésére tett alapítványból esedékes 600, valamint az özvegy Ráth Györgyn; ő méltósága által hasonló célra adományozott 600, továbbá ugyancsak az özvegy által erre az egy alkalomra kivételesen adományozott 800, összesen tehát 2000 koronából álló díjra. A föltételek a következők: 1. A díjra csak magyar honpolgár és művészetükben már megállapodott, kész művészek pályázhatnak, még pedig ezúttal csakis olajfestményekkel. 2. A pályázat szempontjából csakis az 1912/13. évi Teli Kiállításon a megnyitástól a bezárásig kiállított művek vehetők figyelembe. 3. A díj csak föl-tétlen műbecsű olajfestményt kiállító művésznek adatik ki s ugyanannak a művésznek három egymásután következő évben egyszernél többször oda nem ítélhető. 4. A díjazott mű a szerző tulajdona marad. 5 A díjat az alapítólevél értelmében a Társulat választmánya által titkos szavazás útján alakítandó kilenctagú pályabíróság ítéli oda. Érvényes határozathozatalhoz hét pályabirósági tag jelenléte és köztük a nem művészek többsége kívántatik. 6. A díjat az 1912/13 évi Téli Kiállítás megnyitásától számított négy hét alatt ítéli oda a pályabiróság. 7. Az 1912/13. évi Téli Kiállításon lévő és magyar művészektől való valamennyi olajfestmény a pályázatra küldöttnek tekintetik, kivéve, ha a beküldő a kiállítás megnyitásától számított két hét alatt, tehát 1912 november 29-ikéig egész határozottsággal kijelenti, hogy a pályázatban részt venni nem kíván. Kelt Budapesten, az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat igazgatóságának 1912 június hó 5-én tartott üléséből.

Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat pályázatot hirdet a Méltóságos Esterházy Miklós Móric gróf úr által alapított 600 koronából álló "Esterházy-díj"-ra vízfestmények számára. A föltételek a következők: 1. A díjra csakis magyar honpolgár művészek pályázhatnak az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat 1912/13. évi Teli Kiállításán a megnyitástól a bezárásig kiállított vízfestménycikkel. 2. A pályadíj csak abszolút műbecsű festménynek adható ki. 3. A pályázó festmény lehet hazai tárgyú életkép — különös tekintettel a hazai népviseletre, — hazai tájkép, vagy ilyenek hiányában arckép, vagy csendélet. A díjazott mű a szerző tulajdona marad. 4. A díjazás fölött a Társulat választmánya állal titkos szavazás útján megválasztandó hét tagból álló pályabiróság lesz hivatva dönteni. Érvényes határozathozatalra legalább öt tag együttes jelenléte szükséges. 5. Ha a pályabiróság nem találna a pályadíjjal kitüntethető művet vagy műsorozatot, a következő évben a pályadíj az újjal együtt - - mint külön díj -lesz kiadandó. Az 1912/13. évi Téli Kiállításon lévő valamennyi hazai vízfestmény, mely az első pont alatti föltételeknek megfelel, pályázónak tekintetik, kivéve, ha a beküldő a kiállítás megnyitásától számított két hét alatt, tehát 1912. évi november hó 29-éig írásban kijelenti, hogy a pályázatban részt venni nem kíván. 7. A pályadíj a kiállítás megnyitásától számított négy hét alatt ítélhető oda. Kelt Budapesten, az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat igazgatóságának 1912 június hó 5-én taitott üléséből.

Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat pályázatot hirdet a budapesti Lipótvárosi Kaszinó által újabban három esztendőre alapított és ezúttal másodízben (illetve tizennegyedszer) esedékes 1000 koronás "Lipótvárosi Kaszinó-díj a-ra, a következő föltételek mellett:

1. Pályázhat e díjra minden képzőművész, aki magyar honpolgár és pedig az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat 1912/13. évi Téli Tárlatán kiállított festészeti vagy szobrászati műveivel. 2. A megjelölt tárlaton magyar honos művészektől alkotott és kiállított minden festészeti és szobrászati mű minden külön nyilatkozat nélkül is úgy tekintetik, mint amely e díjra pályázik. Kivétetnek azonban e pályázatból azok a művek, amelyeknek alkotói és kiállítói eleve kijelentik, hogy a pályázatban résztvenni nem kívánnak; ezenkívül mindama művek, amelyeknek alkotói és kiállítói a pályázat döntőbiróságán részt-vcsznek. 3. A pályabiróság hét tagból áll; ezek közül négyet a Kaszinó, hármat pedig az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat küld ki saját kebeléből. Elnökét és jegyzőjét a pályabiróság tagjai közül maga választja. 4. A pályabiróság tagjai a Téli Tárlat megnyílta után legkésőbb tíz nappal, lehetőleg a Tárlat helyiségében összegyűlni és mint pályabiróság megalakulni tartoznak. A tárlatnak többszörös és lehetőleg együttes szemlék után való alapos megvizsgálása után az elnök a pályabiróságot döntő gyűlésre hívja össze. Az első ízben összehívott pályázat-eldöntő gyűlésen, az elnököt és jegyzőt beleszámítva, legalább öt tag jelenléte szükséges. Ha a pályabiróság e gyűlésen nem dönthetne, vagy nem döntene, újabb gyűlésre hívandó egybe, amely azonban tekintet nélkül a megjelent tagok számára, mindenesetre határozatképes. A pályázat a Téli Tárlat megnyitásától számított négy héten belül okvetlenül eldöntendő. A pályabiróság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.. Szavazategyenlőség esetén az a vélemény emelkedik határozat erejére, amelyik mellett az elnök szavazott. A pályabiróság megalakulásától fogva tartott minden gyűlés jegyzőkönyvei, a résztvctt tagok aláírásával a pályázat eldöntése után, az erről szóló jelentés kíséretében a Kaszinó igazgatóságának beter-jesztendők és átadandók. 5. A pályadíj minden évben okvetlenül kiadandó és pedig másodízben az 1912/13. évi Téli Tárlaton, a pályabiróság által a jutalmazásra viszonylag legalkalmasabbnak talált mű alkotója számára. Egyazon művész e pályadíjban egyszernél többször nem részesülhet. 6. A pályadíj megnyerése az alkotó művésznek pályanyertes művéhez való tulajdonjogát semmikép sem érinti. 7. A Pályadíjat a Kaszinó az Országos Képzőművészeti Társulat pénztáránál letétbe helyezi s fölkéri a Társulat intézőit, hogy az a pályabiróság döntése után a nyertes művésznek kiadas-sék. Kelt Budapesten, az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat igazgatóságának 1912 június 5-én tartott üléséből.

Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat pályázatot hirdet a budapesti Erzsébetvárosi Kaszinó által alapított és ezúttal ötödízben esedékes 500 koronás "Erzsébetvárosi Kaszinó díj "-ra, a következő feltételek mellett: 1. Pályázhat a díjra minden festőművész, aki magyar honpolgár és pedig minden az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat 1912/13. évi Téli Tárlatán kiállított olajfestménnyel, mely férfi- vagy női aktot, vagy aktcsoportot ábrázol. 2. Az ilyen tárgyú olajfestmény minden külön nyilatkozat nélkül is úgy tekintetik, mint amely e díjra pályázik. Kivétetnek azonban a pályázatból azon művek, amelyeknek alkotói és kiállítói eleve kijelentik, hogy e pályázatban résztvenni nem kívánnak; ezenkívül mindama müvek, amelyeknek alkotói és kiállítói a pályázat döntőbíróságában résztvesznek. 3. A pályabiróság öt tagból áll. Ezek közül hármat az Erzsébetvárosi Kaszinó, kettőt pedig az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat küldi ki saját kebeléből. Elnökét és jegyzőjét a pályabiróság tagjai közül maga választja. 4. A pályabiróság tagjai a Téli Tárlat megnyílta után minél rövidebb idő alatt a Társulat helyiségében összegyűlni és mint pályabiróság megalakulni tartoznak. A Tárlatnak alapos megszemlélése után a döntő gyűlés minél hamarabb megtartandó. A döntő gyűlésen az elnököt és jegyzőt beleszámítva, legalább hat tag jelenléte szükséges. Ha a pályabiróság az első gyűlésen bármi okból nem dönthetne, újból döntő gyűlés hívandó egybe, amely tekintet nélkül a megjelent tagok számára határozatképes. A pályabiróság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.. Szavazategyenlőség esetén az a vélemény emelkedik határozat erejére, amelyik mellett az elnök szavazott. A pályabiróság üléseiről jegyzőkönyv vezetendő, amely jegyzőkönyvek a jegyző és elnök, valamint a gyűlésen résztvett tagok aláírásával a pályázat eldöntése után az Erzsébetvárosi Kaszinó igazgatóságának beterjesztendők. 5. A pályadíj okvetlenül kiadandó és pedig a pályabiróság által a jutalmazásra viszonylag legalkalmasabbnak talált festmény alkotója számára. Ugyanazon művész a pályadíjban egyszernél többször nem részesülhet. 6. A pályadíj megnyerése a festőművésznek a pályanyert művéhez való tulajdontulajdonjogát semmiben sem érinti. 7. A pályadíjat az Erzsébetvárosi Kaszinó az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat pénztárához letétbe helyezi és felkéri a Társulat intézőit, hogy az, a pályabiróság döntése után a nyertes festőművésznek kiadassék. Kelt Budapesten az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat igazgatóságának 1912. június hó 5-én tartott üléséből.