Tizenkettedik évfolyam, 1913    |   Nyolcadik szám    |    p. 322-324.    |    Facsimile
 

 

KRÓNIKA

ESZTÉTIKAI KONGRESSZUS BERLINBEN. Az első nemzetközi esztétikai és általános művészettudományi kongresszust október 6-tól 9-ig tartották meg Berlinben. A kongresszus kiterjedt nemcsak a szoros értelemben vett esztétikára, hanem a prahisztorikus kultúrtörténetre, melléktudományokra, ú. m. a műtörténetre és a filológiára is. Ennek megfelelően a tárgyalások több szakosztályban folytak. Volt filozófiai, zene, irodalmi, képzőművészeti és történelmi szakosztály. Azonkívül két ízben a szakosztályok együttes ülést tartottak a kölcsönös értékű kérdések megvitatására. A kongresszuson az összes művelt európai államok képviselve voltak, nagyrészt az egyetemek hivatalos delegátusai által.

Az október 6-iki megnyitó ülésen a kongresszusnak tudomány-technikai célja domborodott ki, amelyet úgy lehet jellemezni, hogy a teljesen individuális és elszigetelt esztétikai teóriák helyett ezen a téren is a nemzetközi összműködést akarták megindítani. Kiderült továbbá, hogy az esztétikának ma már csak két módszere létezik: az egyik a történelmi, amely szívesen visszamegy a történelemelőtti, primitív időkig is, a másik az exaktpszichológia. Az utóbbi keretén belül ismét két irány van: az experimentális, amely laboratóriumokban kísérletekkel és kísérleti-alanyokkal dolgozik, továbbá a szűkebb értelemben tapasztalati, amely inkább megfigyeléseken nyugszik, mint mesterséges vizsgálódáson. A metafizika és a speculáció elvileg megszűnt az esztétika módszere lenni, noha természetesen az introspectiv pszichológiát nem lehet a íilozóíiától élesen elhatárolni.

Aránylag csekély érdeklődés mutatkozott az alapvető, a szépérzés és a művészet lényegét érintő problémák iránt. E tekintetben megelégedtek a kanti formulával, vagy ennek modernebb, lélektanibb nyelven való kifejezésével. Az újabb filozófiai áramlatokkal kapcsolatban Schmied-Kovarzik bécsi és Alexander budapesti professzorok a művészi tehetséget az intuícióra próbálták visszavezetni: a két előadás közül Alexanderé volt a meggyőzőbb és a sikeresebb. Érdekes perspektíva nyílott egy általános esztétikai elméletre egy fiatal müncheni tudósnak, Lipp asszisztensének, M. Geijernek bizonyos, az esztétikában előforduló átérzésekről tartott előadásában. Azok között a dolgozatok között, amelyek a tárgyalási idő rövidsége miatt már nem kerülhettek szóbeli előadásra, hanem csak a kongresszus nyomtatványai között fognak megjelenni, az esztétikai átélés általános kérdését biológiai alapon Schiller Ottó (Budapest) igyekszik megoldani. Az együttes üléseken, mint általános kérdések, a művészet objektivitása, tömegekre való, egyetemes hatása és ezzel kapcsolatban kultúraértéke, a művészet és a természet viszonya, különösen az említett objektivitás szempontjából, végül a művészet szabadsága -— szociológiai megvilágításban is — kerültek leginkább szóba.

A históriai szakosztályon Lamprecht titkos tanácsos (Lipcse) szinoptikus kiállítást mutatott be a művészet fejlődéséről a gyermekeknél és a primitív népeknél. Ugyanerről a tárgyról beszélt Kurt Busse (Lipcse is) ; Hoernes a bécsi egyetem professzora, a képzőművészetek eredetét célszerű foglalkozásokból származtatta le, míg Worringer (Berlin) egy még speciálisabb témával, az ornamentika keletkezésével foglalkozott. Wulff (Berlin) a képzőművészetek fejlődési vonalát a festői és a plasztikus elemek hullámzó váltakozásában látja elhúzódni. Nyers (Drezda) a zeneművészet forrásaira vonatkozó tanulmányait ismertette. Az irodalmi szakosztályban a líra, a dráma és a színpad, a képzőművészeti szakosztályban a tér, a perspektíva és a színek, a zenei szakosztályban a melódia, a zenei mérték és a zenei produkció fiziológiája voltak a homloktérben álló kérdések. Programmon kívül P. Behrens a kiváló műépítész igen érdekes előadást tartott a modern technikai követelményeknek az építészet művészi princípiumaival való összeegyeztetéséről, kapcsolatban az Allgemeine Elektricitäts Werke felhőkarcolóinak a megtekintésével. Az előadások tárgyainak és címének vázlatos felsorolása természetesen csak nagyjából enged bepillantást abba a munkába, amelyet az esztétika mai színvonalának képviselői első összejövetelük alkalmával végeztek és amelyet 1915-ben Bécsben, 1917-ben pedig Parisban folytatni fognak. A kongresszus egész anyaga legközelebb a könyvpiacon is meg fog jelenni, egy vaskos kötet alakjában. Nagyon problematikus azonban, hogy lesz-e ennek a kötetnek akkora súlya, mint az egyik francia delegátus kijelentésének, aki kicsit tettetett kétségbeeséssel ráütött a katedrájára és így kiáltott föl: igen, nektek németeknek századok óta van esztétikai tudománytok, nekünk nincs egyebünk — csak művészetünk!

 

MŰVÉSZETI IRODALOM

 

FESTÉSZET

A szolnoki művésztelep jubileuma, írta Kovács Dezső. Élet, jún. 8.

A szolnoki művésztelep jubileuma. Irta dr. Kovács Dezső. Uránia, XIV. 6 — 8.

A reneszánszkori olasz rézmetszet. Irta F. Z. Vasárnapi Újság, jún. 15.

A Szépművészeti Múzeum modern képei. Irta Elek Artúr. Az Újság, jún. 15.

Neuordnung der modernen Galerie Irta Takács Zoltán. Pester Lloyd, jún. 15.

Adatok a XVIII. századbeli magyar festészethez. Irta —y—z. Archeológiái Értesítő. U. f. XXXI1I. 2.

A Nemes-gyűjtemény árveréséről, írtak a napilapok, jún. 20.

Néhány szó a szünidői festészeti karzusok megoldásához, írta Szopós Sándor. Rajzoktatás, XVI. 0.

Perspektívái rajzolás, írta S. II. o.

Adatok elemi iskolai rajoktatásunk történetéhez, írta Juschik Álmos. U. o.

Nemes Marcel gyűjteményének aukciója. Jeltelen cikk. Az Újság, jún. 21.

Az ellopott Goya-kép. A Nemes-aukció. Jeltelen cikk. Világ, jún. 21.

A modern képtár. Irta Várnai Dániel. Népszava, jún. 21.

Die Auktion Nemes. Jeltelen cikk. Pester Lloyd, jún. 22.

Die Vente Nemes. Jeltelen cikk. Neues Pester Journal, jún. 22.

Wiertz. írta dr. Turnowszky Sándor. Különlenyomat "Kultúra". 16 old.

Görög-egyiptomi portrék a budapesti tud. egyetem egyiptomi gyűjteményében, írta Freudenberg Mária. Archaeologiai Értesítő, új f. 1913. 3.

A modern magyar festés. — Feleky Géza előadása. — Jeltelen cikk. Világ, júl. 8.

Modern képtárunk, Jeltelen cikk. A Lakás, III. 7.

A piktorkirály. — László F'ülöp műtermében. — írta Sólymos Beatrice. Pesti Napló, aug. 6.

Báró Herzog Mór képtára, írta dr. Patai József. Múlt és Jövő, aug.

Daumier. írta Tahi Ferenc. A Lakás, III. 8.

Die Turner-Galerie in London, írta A. S. Levetus. Pester Lloyd, aug. 19.

 

SZOBRÁSZAT

Der erste ungarische Bildhauer. — Stephan Ferenczy. — írta Farkas Zoltán. Neues Pester Journal, jún. 12.

Ferenczy István, a művész, írta Móricz Pál. Világ, jún. 19.

Római bronzemlékek a Nemzeti Múzeumban, írta Hekler Antal. Archaeologiai Értesítő. Új folyam, 1913. 3. sz.

A Szépművészeti Múzeum gipszgyűjteménye, írta Bálint Aladár. Nyugat, aug. 16.

Rodinnél. Jeltelen cikk. Független Magyarország, aug. 27.

 

IPARMŰVÉSZET

Hogy született a csetneki csipke? Jeltelen cikk. Budapesti Hírlap, jún. 13.

Sajtóvélemények a "Múlt és Jövő" Becalél-kiállításá-ról. Jeltelen cikk. Múlt és Jövő, június.

A díszüveg művészeti iparáról, írta Elek Artúr. A Lakás, III. 6.

Egypár színes cserépdarab. (Ligeti Miklós műveihez.) Irta Lyka Károly. Magyar Iparművészet, XVI. 6.

Kínai művészeti alkotások magyar tulajdonban. Irta Felvinczi Takács Zoltán. U. o.

Egy szocialista művész. (Biró Mihály munkáihoz.) írta Spiegel Frigyes. U. o.

Hazai borzalmak. Jeltelen cikk. U. o.

A magyarhoni fibulák osztályozása. Irta dr. Márton Lajos. Archaeologiai Értesítő. U. f. XXX1II. 2.

Hann Sebestyén öt úrvacsora kelyhe. írta dr. Róth Viktor. U. o.

A berendezés dekoratív elemei. Irta Omikron. A Lakás, III. 4.

Vágó Dezső és a magyar iparművészet. Irta dr. Varjas Sándor. U. o.

Díszpárnák. Jeltelen cikk. U. o.

Budapest rejtelmei. — Az Orsz. Magy. Iparművészeti Múzeum. — Jeltelen cikk. Alkotmány, júl. 6.

A kehelykiállítás tanulságai. Irta Csányi Károly. Múzeumi és Könyvtári Értesítő. VII. 2—3.

A nemeskéri ezüstkanna. Irta Bunker Rajnárd. U. o.

Iparművészet, írta Karl Scheffler. A Lakás, III. 7. Chippendale. Irta Nádai Pál. A Lakás, III. 8. Iparművészet. Irta Kari Schafflcr. U. o.

 

ÉPÍTÉSZET

Építészeti Múzeum. Jeltelen cikk. Vállalkozók Közlönye és Magyar Építők Lapja, jún. 11.

A Széchenyi-fürdő, írta Ezrey. Vállalkozók Lapja, jún. 11.

Állami építkezések, írta Móricz Sándor. Vállalkozók Lapja, jún. 11, 18, 25.

Még egyszer a Nemzeti Színházról, írta Ney Béla. Kpítő Ipar, jún. 15.

A budapesti kálvin-téri pályázat. Irta Magyar Vilmos. U. o.

A budapesti Magyar Királyi Állami Felső Építő-Ipariskola 1912. évi szünidei felvételei. Irla Eber László. Archaeologiai Értesítő. U. f. XXXIII. 2.

Az új városháza elhelyezése. Jeltelen cikk Pesti Hírlap, jún. 20.

Az új Nemzeti Színház. Jeltelen cikk. Vasárnapi Újság, jún. 22.

Zúgépítészek. írta Dór. Építő Ipar, jún. 22.

A budapesti városháza elhelyezésével kapcsolatos városrészek szabályozásának tervpályázata. Jeltelen cikk. U. o. és jűn. 29, júl. 6.

A fasori református templom. Jeltelen cikk Magyar Építőművészet, XI. 6.

A düsszeldorfi városépítő-kiállítás és kongresszus tanulságai. Irta Palóczi Antal. Vállalkozók Közlönye és Magyar Építők Lapja, jún. 25.

Hansen. Irta Ezrey. Vállalkozók Lapja, jún. 25.

A városligeti Széchenyi-fürdő. Irta Petrik Albert, Élet, jún. 29.

Az új Nemzeti színház második pályázata. Irta Elek Artúr. A Lakás, III. 4.

Az új ref._ templom a Városligeti fasorban. Jeltelen cikk. Építő Ipar, júl. 6

Pesti régészet. — A Károly-kaszárnya. — Irta Dö-rhötör István. A Hét, júl. 6

A lipcsei építészeti kiállításon. Irta Czakó Elemér. Az Újság, júl. 8.

Die Kënigsburg in Budapest, írta Professor Dr. Alexander Nyári in Budapest. Neue Freie Presse, júl. 7.

Művészet az iskolaépítésben. Vállalkozók Lapja, júl. 9. A nagyvárosi építkezés problémái. Irta Cserna Andor. Vállalkozók Közlönye, júl 9.

A régi Lloyd-palota. Jeltelen cikk. Vasárnapi Újság, aug. 3.

A Temesvári Bank és Kereskedelmi r. t. székházának tervpályázata. Jeltelen cikk. Magyar Építőművészet, XI. 7.

Egy meddő tervpályázat, írta Bauer Henrik. Építő Ipar, júl. 20.

Az építőművészet történeti fejlődése, írta R. J. Vállalkozók Közlönye és Magyar Építők Lapja, júl 23.

A budai zsidó templom második tervpályázata, írta Magyar Vilmos. Építő Ipar, júl. 27 és aug. 3.

A betonépítkezésekről, írta Ruükai Jenő. Vállalkozók Lapja, júl. 30.

Egy új bankpalota Budapesten. Jeltelen cikk. Vállalkozók Lapja, aug. 13.

A magyar építőművészek veszedelme. Jeltelen cikk. Világ, aug 24.

Brezlaui kiállítás, írta Ezrey. Vállalkozók Lapja, aug. 20.

Két régi ház. írta Demeter. Vállalkozók Közlönye és Magyar Építők Lapja, aug. 27.

Leipzig, írta Ezrey. Vállalkozók Lapja, aug. 27.

írók és az építészek. Jeltelen cikk. Vállalkozók Közlönye és Magyar Építők Lapja, aug. 20.

A pesti református templom, írta ifj. Gonda Béla Pesti Hírlap, aug 31.

Budapest kritikája. Jeltelen cikk. Vállalkozók Közlönye és Magyar Építők Lapja, szept. 3.

Művészi kémény konstrukciók. Jeltelen cikk. U. o.

Arad szabad kir. város szabályozása. Jeltelen cikk. Építő Ipar, szept. 7, 14.

Magyar Szent Erzsébet temploma Marburgban (a Lahn mellett). Irta Bodányi Ödön. U. o.

A Szombathelyt építendő állami főreáliskola tervpályázata. Jeltelen cikk. U. o.

 

VEGYES

Grosse Berliner Jubilaumskunstausstellung. írta Július Bab. Pester Lloyd, jún. 10.

A franciák és a modern művészet. Irta r. e. Budapesti Hírlap, jún 13.

Aus dem Wiener Kunstleben, írta A. S. Levetus. Pester Lloyd, jún. 13.

A magyar művészeti pályázatok és az Erzsébet-emlékmű, írta Dók. Építő Ipar, jún. 15.

Az Erzsébet-emlék. Irta Molnár Sándor. Vállalkozók Lapja, jún. 18.

Impressions de Grecque. Irta Berzeviczy Albert. Revue de Hongrie, jún. 15.

Reproduktion als Kunstmittel, írta Michael Josef Eisler. Pester Lloyd, jún. 19.

A Nemzeti Szalon közgyűlése. Jeltelen cikk. Egyetértés, jún. 22.

A Nemzeti Szalon közgyűlése. Jeltelen cikk. Budapesti Hirlap, jún. 22.

A Nemzeti Szalon tavaszi táilata és Horvai János szoborművei, h ta Keszler József. Századok Legendái, május.

Biedermeyer. — Nádai Pál előadása. — Jeltelen cikk. Világ, júl. 1.

Képek és bajok a Szépművészeti Múzeumban. Jeltelen cikk. U. o.
 
   Közreadja a Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtára, 2002-2003