|
|
|
A MŰCSARNOKBÓL
HAUSZMANN ALAJOS JUBILEUMA. A magyar építőművészetnek ritka ünnepe volt május hó 3-án, amikor a pályatársak és a magyar közélet kitűnőségeinek népes és díszes társasága sereglett össze a m. kir. Kúria pazar díszű kupolacsarnokában, hogy elhalmozza a szeretet, a ragaszkodás és a nagyrabecsülés minden jelével Hauszmann Alajost, a magyar építőművészet egyik európai hírű kitűnőségét, művészi pályafutásának ötvenéves fordulója alkalmából. Most volt ugyanis ötven esztendeje annak, hogy Hauszmann Alajos, a reáliskola elvégzése után a Tudományos Akadémia palotáján, a pesti építészek és építőmesterek előtt, mint egyszerű kőműves tanonc bolthajtást falazott s a munka sikeres befejeztével Hild építő- és céhmester kezeiből meghatottan átvette a kőműves-legénnyé történt felszabadulásáról szóló hivatalos okmányt. Ez a szerény ünnepi aktus volt kiindulási pontja annak a tüneményes életpályának, mely most érkezett el félszázados fordulójához s a magyar kultúra legkitűnőbbjeit gyűjtötte össze az ünnepelt egyik legszebb, legértékesebb alkotásának, a m. kir. Kúria palotájának az előcsarnokában. Kőműves-legénnyé történt felszabadítása után Hauszmann szinte mesébe illő rohamossággal emelkedett pályáján és alig huszonötéves korában már nyilvános rendes tanára volt a Józsefműegyetemnek, amelynek falai közt immár negyven esztendeje vezeti szerető gonddal, lelkes becsvágygyal a magyar építőművészetnek egész nemzedékeit. De Hauszmann Alajos, bár szakmájának elsőrendű pedagógusa, mégis elsősorban mint alkotóművész írta be nevét aranybetük-kel a magyar építőművészet történetébe. Magasan szárnyaló genialitása egymásután varázsolta székesfővárosunk területére a királyi várpalotát, a Kúriát s a köz- és magánépületeknek szinte végtelen sorozatát, melyek megszerezték számára nemcsak hazájának, de a külföldnek is legszélesebbkörű megbecsülését. Ennek a munkásságának köszönheti, hogy számos fényes kitüntetésen kívül több művészi aranyérmet is elnyert és dísztagja úgyszólván Európa minden nevezetesebb mérnök- és építész-egyesületének. Ünneplésében résztvett a kormánytól kezdve a székesfővárosnak csaknem minden számottevő művész- és szaktestülete, melyeknek kebelében az ünnepelt férfú évtizedek óta eredményes és lelkes munkásságot fejt ki. Az ünneplés egy, a mestert relifben ábrázoló és a Kúria külső falában elhelyezett emléktáblának a leleplezésével ért véget, mely Pásztor János szobrászművész sikerült alkotása s mely időtlen időkig hirdetni fogja az egyszerű kőműves inasból lett kiváló mesternek halhatatlan érdemeit. Hauszmann Alajos társulatunk életében is évek hosszú sora óta tevékeny részt vesz és mint a Társulat alelnöke, busásan rászolgált elismerésünkre. Társulatunk választmánya, melynek nevében az ünnepeltet a jubiláris ünnepen Forster Gyula báró alelnök üdvözölte, legközelebbi ülésén fogja érdemes alelnökét ünnepelni s ebből az alkalomból a «Művészet» is kimerítőn ismertetni fogja a jubiláris kiváló érdemeit és le fogja róni iránta a hála és az elismerés, a szeretet és a nagyrabecsülés adóját.
IDŐSB VASTAGH GYÖRGY ÜNNEPLÉSE. Idösb Vastagh György, a magyar festőművészek gárdájának, Ujházy Ferenc és Madarász Viktor után harmadik legidősebb tagja, húsvét vasárnapján, április hó 12-én ünnepelte születésének nyolcvanadik évfordulóját. Ebből az alkalomból az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat választmányának és a Magyar Képzőművészek Egyesületének a tagjai testületileg megjelentek az ősz, de még mindig fiatalos lelkesedéssel munkálkodó mester műtermében, hogy őt szivük egész melegével köszöntsék. A Társulat nevében Hauszmann Alajos alelnök, a Magyar Képzőművészek Egyesülete nevében pedig Róna József festőművész üdvözölték a mestert, aki a könnyekig meghatva mondott köszönetet pályatársainak meleg szeretetéért és őszinte ragaszkodásáért és meggyőző közvetlenséggel s a megilletődéstől reszkető hangon jelentette ki, hogy több mint félszázados művészi munkásságával mindenkor csak hazáját akarta szolgálni s nemzetének a dicsőségét akarta öregbíteni.
AZ ORSZÁGOS MAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZETI TÁRSULAT KÖZGYŰLÉSE. Az Orsz. Magyar Képzőművészeti Társulat szombaton, április hó 25-ikén délután 5 órakor tartotta ötvenharmadik évi rendes közgyűlését a városligeti műcsarnok tanácskozótermében. A közgyűlésen, melyen Forster Gyula báró v. b. t. tanácsos, társulati alelnök elnökölt, a közoktatásügyi kormány részéről Klebersberg Kunó gróf államtitkár és Majovszky Pál miniszteri osztálytanácsos, társulati tagok voltak jelen. Az elnök a közgyűlést megnyitván, melegen üdvözölte a közoktatásügyi kormány jelenlévő képviselőit és az egybegyűlt társulati tagokat, majd mély fájdalommal emlékezett meg ő Felsége a király gyengélkedéséről. Javaslatára a közgyűlés úgy ő Felségét, mint a társulat védőjét, József királyi herceg ő Fenségét táviratban üdvözölte. A jegyzőkönyv hitelesítésére az elnök kisfaludi Lipthay Kornél kamarás és Spányik Cornei festőművész társulati tagokat kéri föl. Ezután a titkár felolvasta a társulat választmányának, dr. Benczúr Gyula festőművész tiszteleti taggá választására vonatkozó indítványát, melynek kapcsán a közgyűlés az illusztris mestert egyhangúlag és nagy lelkesedéssel a társulat tiszteleti tagjává megválasztotta. Az évi jelentés, a múlt évi zárószámadás és az ez évi költségelőirányzat tudomásul vétele után az indítványokra került a sor. Kemény Miklós dr. azt indítványozta, hogy a társulat tagjai közül azok, akik valamely társulati sorsoláson egyízben már nyertek, a sorsolásokban többé ne vehessenek részt. Miután az indítvány, az alapszabályok szerint a múlt év végéig lett volna beadandó, de csak nyolc nappal a közgyűlés előtt érkezett be, érdemlegesen nem volt tárgyalható, s így a közgyűlés az indítványt az elnök javaslatára a választmányhoz, illetve az igazgatósághoz utasította tanulmányozás és esetleges javaslattétel végett. Ezután Sándor Antalnak, a társulat kiállításairól a kiállítási szabályzat megsértése miatt három évre kitiltott festőművésznek a kitiltó határozat ellen beadott fellebbezése került szóba, melyet a közgyűlés az alapszabályok értelmében érdemlegesen szintén nem tárgyalhatott. Több felszólalás után Sándor Antal festőművész az elkövetett szabálysértésért a közgyűléstől bocsánatot kért s a közgyűlés a bocsánatkérést tudomásul vette. Végül a választásokra került a sor, melyeknek egyhangú eredménye a következő volt. A társulat művész-alelnökévé újra Hauszmann Alajost választották meg három évre, aki az alelnöki tisztséget már Lotz Károlynak 1905-ben bekövetkezett halála óta betölti. A választmány tagjai lettek a művészek, közül: Dobai Székely Andor, Jendrássik Jenő, Papp Sándor, Poli Hugó, Spányik Cornei, Tury Gyula, Istók János, Kisfaludy Stróbl Zsigmond, Róna József és Málnai Béla; a nem művészek közül: Bánffy Miklós gróf, Berzeviczy Albert dr., Dessewffy Arisztid, Hadik Barkóczy Endre gróf, Majovszky Pál dr., Petrovics Elek dr., zólyomi Wagner Géza dr., Zólyomi Wagner Ödön, Walder Gyula és Végh Arthur dr.
A TÁRSULAT MÚLT ESZTENDEJE. Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat választmányának az 1914 április 25-ikén tartott rendes közgyűlése elé terjesztett évi jelentéséből közöljük a következő érdekes adatokat: a társulat 1913-ban három kiállítást rendezett és pedig a Tavaszi Kiállítást, Coulin Arthur, Löschinger Hugó, Papp Bertalan és Smigelschi Octáv elhunyt művészek együttes hagyatéki kiállítását és az 1913/14. évi Téli Kiállítást. A Tavaszi Kiállításon a látogatók száma 21.155, a nyersbevétel 9597 kor. 10 fillér az eladott művek száma 55.325 korona értékben 59 volt. A négyes hagyatéki kiállítás látogatóinak a száma 2531, nyersbevétele 922 kor. 30 fillér s az eladott művek száma 34.010 kor. értékben 82 volt. A Téli Kiállítást 46.068-an nézték meg, a nyersbevétel 36.039 kor. 20 fillért tett ki s az eladott művek száma 117.245 korona értékben 127 volt. A három kiállításon összesen 268 mű kelt el, 206.580 korona értékben. A három kiállítás látogatóinak összes száma 69.754, a nyersbevétel 46.558 kor. 68 fillér volt. Képeladási jutalék fejében a múlt év folyamán 11.654 kor. folyt be s a művész segély- és nyugdíjalap múlt évi összes jövedelme 13.879 korona 71 fillért tett ki, amely összegből 6775 korona ment segélyekre. A múlt év folyamán a Társulat alapító tagjai közül: Kléh István, Nádassy Kálmán, Gyömörei Gáspár és id. Teleky Géza gróf, művésztagjai közül pedig Papp Bertalan, Rajzó Miklós és Csikasz Imre haltak meg. A társulatnak 1913 december 31-ikén 34 pártfogó, 150 alapító, 251 művész és 5865 rendes, összesen tehát 6304 tagja volt. Beszámol ezután a jelentés a «Művészet» című folyóiratnak két esztendőre történt meghosszabbításáról, a magyar művészek nyugdíjintézetének a megalapítására vonatkozó előmunkálatokról, a Munkácsy szobor pályázatáról és a néhai Andrássy Dénes-féle hagyaték ügyének az állásáról. A társulat költségelőirányzata a most folyó évre 258.217 kor. 58 fillért tesz ki, amely összegből 87.409 kor. 80 fillér pályadíjak vásárlások és a Művészetben való közlési díjak fejében közvetlenül a művészeknek jut. 75.000 korona a folyóirat költségei és kiállítási költségek címén szintén művészcélokat szolgál, a hátralévő 95.807 kor. 78 fillér pedig dologi és személyzeti kiadásokra van beállítva. A társulat vagyona a mérleg szerint 1913 dee. 31-ikén 1,788.755 kor. 36 fillér értéket képvisel.
A TÁRSULAT ÚJ VEZETŐSÉGE. Az Országos Magyar Képzőművészeti Társujat választmánya kedden április hó 28-án tartotta alakuló ülését Hadik Barkóczy Endre gróf elnöklésével. Az alakulás előtt az elnök felolvastatta Ő Felségének a királynak, s a társulat védőjének, József kir. herceg Ő Fenségének a közgyűlés üdvözlésére érkezett választávíratait, amelyeket a jelenvoltaklelkes éljenzéssel fogadtak. Ezután a választmány a bizottságok megválasztására, illetve megalakítására felszólíttatván ezeket a következőleg alakította meg: Festészeti szakbizottság: előadó: Jendrassik Jenő, helyettes előadó Brück Miksa, tagok: Benczúr Gyula dr., Bosznay István, Dudits Andor, Ferenczy Károly, Innocent Ferenc, Karlovszky Bertalan, Keményffi Jenő, Kezdi Kovács László, Mérő István, Papp Sándor, Poli Hugó, Spányik Kornél, dobai Székely Andor, Szinyei Merse Pál, Tury Gyula és Udvary Géza. Szobrászati szakbizottság: előadó: Róna József, helyettes előadó: Zala György, tagok: Gárdos Aladár, Istók János, Kisfaludi Stróbl Zsigmond, Lányi Dezső és Teles Ede. Építészeti szakbizottság: előadó: Vágó József, helyettes előadó: Hikisch Rezső, tagok: Hültl Dezső dr., Lechner Ödön és Málnai Béla. Müvásárló-bizottság: előadó: Dudits Andor, helyettes előadó: Ferenczy Károly, tagok: Andrássy Gyula gróf, Benczúr Gyula dr., Berzeviczy Albert dr., Forster Gyula báró, Hadik Barkóczy Endre gróf, Hauszmann Alajos, Jendrassik Jenő, Lederer Sándor, Róna József és Szmrecsányi Miklós dr. Gazdasági bizottsági előadó: zólyomi Wagner Géza, helyettes előadó: Kohner Adolf báró, tagok: Egger Gyula, Glück Frigyes, Kisfaludy Lipthay Kornél, Náray Szabó Sándor és zólyomi Wagner Ödön dr. Jogi bizottság: előadó: Végh Artúr dr., helyettes előadó: Bárczy István dr., tagok: Forster Gyula báró, Kisfaludi Lipthay Kornél és Rudnyánszky Béla dr. A bizottság megalakulása után a választmány az előadók közül a Társulat igazgatójává Wagner Géza dr.-t, helyettes igazgazgató-jává pedig Jendrassik Jenőt közfelkiáltással és nagy lelkesedéssel újból megválasztotta. A Társulat ellenőre közfelkiáltással újból Glück Frigyes lett. A Társulat igazgatósága az 1914. évben a következőkből áll: Wagner Géza dr. igazgató, Jendrassik Jenő helyettes igazgató, Dudits Andor, Róna József, Vágó József és Végh Arthur tagok.
A TAVASZI KIÁLLÍTÁST a megnyitástól május hó 7-ikéig, tehát 38 nap alatt 19.356-an nézték meg s az eladott koronás jegyek száma 6104 volt. A nyers bevétel a belépő-jegyekből, a ruhatárból és a tárgymutatókból összesen 13.236 korona 10 fillérre rúgott. A tárlaton elkelt 48 mű 29,022 korona értékben, amely összegből 32 mű vételára fejében 17,622 korona magánosokra, 12 mű vételára fejében 5800 korona társulati nyerőtagokra s 4 mű vételára fejében 5600 korona a székesfővárosra esik. Az állami vásárlásokról a társulat műtárosi hivatala még semminemű értesítést nem kapott. A Tavaszi Kiállítás május hó 27-én záródik.
A TAVASZI KIÁLLÍTÁS PÁLYABIRÓSÁGA. Az Országos Magyar Képzőművészeti Táisulat Tavaszi Kiállításán esedékes társulati díj, báró Forster Gyula-féle «Vaszary-díj» és a báró Harkányi Frigyes-féle díj pályabiróságának a megválasztására beérkezett szavazatokat április hó 21-én számlálta meg a választmány által kiküldött szavazatszámláló bizottság, melynek Hauszmann Alajos társulati alelnök volt az elnöke. A pályabiróság rendes tagjai lettek: Szamovolszky Ödön, Szlányi Lajos, Balló Ede, Glatz Oszkár, id. Vastagh György és Edvi Illés Aladár művészek. Forster Gyula báró, Andrássy Gyula gróf és Szmrecsányi Miklós dr. nem művészek. Póttagok lettek: if j. Vastagh György, Deák-Ebner Lajos és Ligeti Miklós művészek, Árkay Kálmán és Széchenyi Béla gróf nem művészek. A pályabíróság május hó 2-án tartotta döntő ülését a Műcsarnokban, Andrássy Gyula gróf elnöklésével. A 4000 koronás Társulati díjat báró Mednyánszky Lászlónak ítélte oda «Dunai részlet Óbudánál» című olajfestményéért, a báró Forster Gyula által alapított 3200 koronás «Vaszary-díj» Ferenczy Károlynak jutott «Női akt» című olajfestményéért és a báró Harkányi Frigyes által elsőizben kiállító művészek számára alapított 450 koronás díj nyertese Kimm Frigyes «Kettős arckép» című művével.
A TÁRSULAT VÁSÁRLÁSA. Az «Országos Magyar Képzőművészeti Társulat» művásárló bizottsága szombaton, május hó 2-án Dudits Andor előadó elnöklésével ülést tartott, amelyen a jubiláris vásárlás címén esedékes összegből a következő három művet vásárolta meg a kiállítóktóktól vidéki művészeti gyűjtemények számára: Kacziány Ödön: «Kibukkanó hold», Brück Miksa: «János főherceg kastélyából» és dobai Székely Andor: «Szajnahíd ősszel».
A CÉHBELIEK KIÁLLÍTÁSÁBÓL
A MŰVÉSZ ANYJA
HORNYAY ÖDÖN PASZTELLJE
A CÉHBELIEK KIÁLLÍTÁSÁBÓL
AZ ÖRÖM
KŐRÖSFŐI ALADÁR FESTMÉNYE
A CÉHBELIEK KIÁLLÍTÁSÁBÓL
NŐI KÉPMÁS
TELCS EDE SZOBORMŰVE
A CÉHBELIEK KIÁLLÍTÁSÁBÓL
A BUDAPESTI KOSSUTH-SZOBOR EGYIK FŐALAKJA
HORVAI JÁNOS SZOBORMÜVE
|
|
|
|
