|
A MŰCSARNOKBÓL
HAUSZMANN ALAJOS ÜNNEPLÉSE. Művészi pályafutásának félszázados jubileumához ért el ebben az esztendőben Hauszmann Alajos építőművész, a budai királyi palota, a magyar királyi Curia és egész sereg más középület meg magánpalota alkotója. Jubileumának az alkalmából az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat is részt kért magának a kiváló mester ünnepléséből, aki immár tíz esztendeje, Lotz Károly halála óta alelnöke a Társulatnak. A választmány a társulat nagynevű alelnökének a tiszteletére, Andrássy Gyula gróf titkos tanácsos elnöklésével, június 4-én ülést tartott, amelyen úgy a művész, valamint a nem művész tagok csaknem teljes számban jelentek meg. Andrássy gróf, megnyitotta a választmány ülését, s ezután az alábbi beszédet mondotta:
- «Az architektúra azon művészet, amely a legközvetlenebb összefüggésben áll a társadalom és az egyes életével, annak feladata otthont teremteni mindenki számára, otthont teremteni, amely az igényeket célszerűség szempontjából kielégíti s ugyanakkor ízlést, művészi ízlést is kielégít. Feladata a nagy közintézményeknek olyan hajlékot építeni, amely méltó hozzá. Az architektúra feladata ezenkívül mintegy összefoglalni, milieut adni minden más művészeti alkotásnak. Összefoglalja egy magasabb harmóniában a képeket, szobrokat, freskókat és azoknak összhatását emeli. Az architektúra, hogy úgy mondjam, a legagresszívebb művészet, amennyiben minden hibája kihívó, ott áll az ember előtt és bármennyire fáj az embernek, kerülni szeretné, nem tud szabadulni a benyomásától: másrészt, ha szép alkotása van egy városnak, az emeli a város összes lakóinak művészi érzetét mert épp oly kevéssé tudunk szabadulni a szép benyomása alól, mint ahogy nem tudunk szabadulni a nem sikerült alkotások nyomasztó, kellemetlen hatása alól. Az architektúra a kor lelkét visszatükrüzi. Ha visszatekintünk a görög ókorba, azt látjuk, hogy minden nagy kor stilérzéke kifejezést talál egy önálló architektúrában. A görög, a nagy lelkeknek harmóniáját visszatükrözi architektúrájának nagy arányaiban, egyszerű, nagyszabású voltában. A középkor miszticizmusa, égre törő fanatizmusa a gótikában talál kifejezést. Sajnos, a jelenkor nem olyan tökéletes nem zárt egész, átmenet. Nem volt képes egy önálló művészeti felfogást még kialakítani. Nem volt képes a stilusosságig emelkedni és magának egy egész önálló építészet-művészetet alkotni
— Az, akit ma ünnepelünk, Hauszmann Alajos a mi művészalelnökünk, annak törekvése nem is az volt, hogy egy új művészettel ajándékozza meg korát, hanem az, hogy a létező művészi igazságokat, a múltnak nagy eredményeit és gyümölcseit alkalmazza a jelenkor szükségleteihez. Ezen munka, is önálló munka, mert nem lehet szol-gailag utánozni ; ezer és ezer új viszonyhoz, technikához, különféle szükségletekhez kell alkalmazni az örökké szépet és örökké igazat. Neki köszönhetjük nagyrészt, hogy Budapesten vannak olyan szép épületek, amelyek emelik a város szépségét ; ami méltó eredménye a magyar kultúrának és bizonyítja, hogy a magyarban ízlés és kulturképesség van. Neki köszönhetjük nagyrészt azt is, hogy van egy olyan gárdája az építészetnek, amely mindig magasan hirdeti a kettős jelszót, amelyet kell, hogy kövessen: az egyik a célszerűség, a másik a jó ízlés. Ő disze a magyar művészetnek, disze ennek a társulatnak és azért, azt hiszem, mindannyian velem egyetértenek, ha azt a javaslatot teszem, hogy ő, aki örök disze a társulatnak, választassék meg a jövő közgyűlésen a társulat tiszteleti tagjául.»
A választmány Andrássy gróf javaslatát a legnagyobb lelkesedéssel tette magáévá és hosszasan éljenezte, tapsolta az ünnepeltet. Hauszmann Alajos meghatódottan köszönte meg a szeretetteljes ünneplést és ígéretet tett arra, hogy élete végéig minden tudásával a magyar művészetet fogja szolgálni.
A KÉPZŐMŰVÉSZETI TÁRSULAT IGAZGATÓJÁNAK KIRÁLYI KITÜNTETÉSE. A király zólyomi Wagner Géza doktort, az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat igazgatóját, a közélet és különösen a képzőművészet terén szerzett érdemeiért, a magyar királyi udvari tanácsosi méltósággal tüntette ki. A Társulat vezetősége és az egész magyar művészvilág a legnagyobb és a legőszintébb örömmé! fogadta Wagner igazgatónak e kitüntetését, amelyre már nagyon régen méltán rászolgált, s amely csak azért jutott néki most osztályrészül, mert a Társulat vezetőségében majd négy évtizeden át a legnagyobb puritánsággal és szinte névtelenül dolgozott. Am a vezetőség tudta jól, hogy Wagner Géza személyében mily nagy kincset bír a magyar képzőművészet, s mikor a feledhetetlen emlékű igazgató: Benkő Kálmán meghalt, a bizalom egyhangúlag feléje irányult. Ennek alig múlt két esztendeje, s Wagner e rövid idő alatt is, mint igazgató, a képzőművészet és az ország legelső képzőművészeti intézménye, a Társulat javára annyi maradandót alkotott, hogy alkotásaival már is beleírta nevét a művészethistóriába. Az igazgatóság nevében Wagner igazgatót kitüntetés alkalmából Róna József szobrászművész, igazgatósági tag, szeretetteljes beszéddel üdvözölte és mint a Képzőművészek Egyesületének elnöke, egyben tolmácsolta előtte az összes magyar képzőművész szerencsekivánatait is.
A TAVASZI TÁRLAT EREDMÉNYE. A Képzőművészeti Társulat tavaszi tárlata, amely áprlis 4-én nyílt meg, május 17-én zárult be. Eredménye úgy a látogatottság, valamint az anyagiak dolgában is kedvezőbb a tavalyi tavaszi tárlat eredményénél, ami eklatánsán bizonyítja a közönségnek a képzőművészetek iránt egyre jobban és jobban fokozódó érdeklődését. A tárlat rendes látogatóinak száma — nem értve bele a tanuló ifjúságot — majd 25,000-et tett, míg tavaly csak alig volt kevéssel több 21,000-nél. Nagyobb volt a látogatottság, s így természetszerűleg nagyobb a pénztári bevétel is. Míg tavaly az összes bevétel 9,597 koronát tett, ezidén 11,264 koronára rúgott. Katalógus is félezerrel több fogyott el, mint a múlt évben. A vásárlás, dacára a kedvezőtlen gazdasági és pénzügyi viszonyoknak, mint az alantabb közölt részletes kimutatás igazolja, szintén kedvezőbb a tavalyi eredménynél. Az 1914. évi tavaszi kiállításon történt vásárlások jegyzéke:
I. BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS VÁSÁRLÁSA.
Katona Nándor: Kora tavasz a Tátrában. — Bosznay István ; Délelőtt. — dobai Székely Andor: Vasárnap Belgiumban. — Czencz János: Félakt.
II. KÉPZŐMŰVÉSZETI TÁRSULAT VÁSÁRLÁSA.
Kacziány Ödön: Kibukkanó hold. -- Brück Miksa: János főherceg kastélyából. — dobai Székely Andor ; Szajna híd ősszel.
III. MAGÁNVÁSÁRLÁSOK.
Berkes Antal: Karácsony után ; vevő: Fernbach Antalné. - Wolff Károly: Toilette ; vevő: Torna Szilárd. — Rottmann Mozart: Szerenád ; vevő: Fernbach Antalné. — Fenteiéi Molnár János: Vörös rózsák ; vevő. Walder Gyula. -- Molnár Z. János: Csendélet; vevő: Végh Artúr. — Udvary Géza: Trombitás ; vevő: Böszörményi Oszkár.—Körmendi Frimm Ervin: Öreg óra ; vevő: Balázs Ignác. — Barkász Lajos: Falu részlet ; vevő: Hűvös Iván. — Ujváry Ignác: Tavasz ; vevő: Ács Ferenc. — Baiersdorf Erna: A. K. arcképe; vevő: Nemes Marcell. — + Székely Árpád: Szadai részlet; vevő: Ács Ferenc. — Makó Bertalan: Szentháromság: vevő: Ács Ferenc. — Molnár Z. János: Chrysanthenum ; vevő: Scheiber Zsigmond. — Kováts József: Ablak előtt; vevő: Urmánczy Nándor. — Szirmai Antal: Szöllő csendélet I. ; vevő: Ulreich Jenő. - Szirmai Antal: Szöllő csendélet II. ; vevő: Ulreich Jenő. —Skutczky Rolla: Őszi virágok; vevő: Csillag Belane. — Ujváry Ignác: Visegrádi hegyek közt; vevő: Saxlehner Ödön. — Jurutka József: Öreg könyvek: vevő: Hevessy Lajos. •—• Reményi József: Léda I. ; vevő: Á. T. - Reményi József: Léda II.; vevő: Gerlóczy Géza.— Szvetenay György: Königsee ; vevő: Littke Ernő. — Heyer Arthur: Ritka vad; vevő: Saxlehner Ödön. — Makó Bertalan: Konyha részlet; vevő: dr. Widder Győző. —• Telkessy Valéria: Rózsák; vevő: Ács Ferenc. — Molnár Z. János' Csendélet; vevő: Hevessy Lajos. — Leidenfrost Sándor: Kurucvilág ; vevő: Hirschler Ernő. — Weinberger Antal: Diana I. ; vevő: Faragó Elekné. — Krón Béla: Tanulmány ; vevő: Hoffmann Adolf. — Sződy Szilárd: Elhagyatva; vevő: Németh Károly. — Gimes Lajos: A «Bakáts-tér»; vevő: Adler Ferenc: — Reményi József: Léda III. ; vevő: Evreinoff Miklós. — Id. Vastagh György: Viszhang ; vevő: Haggenmacher Oszkár. — Weinberger Antal: Diana II. ; vevő: Sámuel József. - Weinberger Antal: Miatyánk ; vevő: Szávoszt Zoltán. - Vastagh Géza; Dörgölődző bika; vevő: Országos Kaszinó, — Komek Árpád: Estefelé ; vevő: Bérezik Árpád. — Meiünger Dezső: Cifrapart II.: vevő: Hoffmann Adolf. - - Csalány Béla: Csendélet; vevő: okányi Schwarcz József. — Br. Mednyánszky László. Dunai részlet Ó-Budán ; vevő: gróf Andrássy Gyula.
IV. NYERŐ TAGOK VÁSÁRLÁSA.
Gulácsy Lajos: Fiorenza ; nyerő: Huszár Elemér. —Túry Gyula: Sziklás tengerpart ; nyerő: Kauser Gyula. - Komáromi Katz Endre: Szoba áristom ; nyerő: Günther Antalné -- Romek Árpád: Csendélet kanadai szegfüvei ; nyerő ; Bródy József. — Szegedy-Maszák Leona: Szétesett bokréta; nyerő: Stelly Gizella. — Reinernélstvánffy Gabriella: Maxi és Pici; nyerő: Deutsch Samu. — Benczúr Béla: Borul; nyerő: Müllner Frigyes. — Szlányi Lajos - Hegyi út ; nyerő: Erdey Aladár. — Reinerné Istvánffy Gabriella: Reggeliző macskák ; nyerő; dr. Kocsis Elemér. - - Reiszmann K. M. ; Táborhegy ; nyerő: Koronghy Gyula. — Rubovics Márk. Rözsehordó asszony ; nyerő l Rubovics Márk. - Nagy Vilmos: Toilette hiba; nyerő: Bérezi Róbert.— Keményffy Jenő: Manzárd ; nyerő: Wottitz Vilmos. — Br. Mednyánszky. László: Ó-budai részlet ; nyerő: Malonyay Tamásné. — Kóbor Henrik: Este ; nyerő: okányi Schwarcz József. — Rubletzky Gé/a: Az élet ; nyerő: br. Kohner Adolf.— Glatz Oszkár: Falusi utca ; nyerő Wertheimer Adolf — Rottrnann Mozart: Kellemetlen meglepetés; nyerő Dvorak Ede. Rubovics Márk: Megyeri sziget vénje nyei ő: Rubovics-Márk. — Kézdi-Kovács László: Erdőben nyerő' Pap Béla. — LaszgallnerOszkár: Elmúlás; nyerő Neuhold Ferenc. — Siligai Ferenc: Zúzmarás domboldal nyerő: Pokorny Céza. -- Túry Gyula: Pázsitos erdőszéle ; nyerő: Ő Felsége a király.
A kiállításon részt vett 303 művész 774 müvei, melyből nem eladó volt 135 darab.
A MUNKÁCSY-SZOBORPÁLYÁZAT MEDDŐ Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat három általános és egy szűkebb pályázat után tavaly negyedszer hirdetett általános pályázatot Munkácsy szobrára és ebből a pályázatból a jury ajánlatára a választmány ismét szűkebb pályázatra szólított fel négy művészt, még pedig Kisfaludi-Strobl Zsigmondot, Kolozsvári Szeszák Ferenczet, Pásztor Jánost és Pongrácz Szigfridet. A szűkebb pályázat határideje május 20-ikán járt le, a pályabíróság pedig 24-én tartotta meg ítélkező ülését és a Munkácsy szoborpályázat immár a hatodik pályázat után is meddő maradt. Az ülésen gróf Andrássy Gyula elnökölt, azon résztvettek Zala György, Róna József és Lányi Dezső szobrászművészek, Karlovszky Bertalan festőművész, Dr Hültl Dezbő építőművész. A jegyzői tisztet Lesskó János h. titkár töltötte be. Dr. Szmrecsányi Miklós, aki szintén tagja a pályabíróságnak, ugyancsak megjelent, azonban gyengélkedése miatt még döntés előtt kénytelen volt az ülésről eltávozni. A pályabíróság tagjai, miután már külön-külön több napon át alaposan tanulmányozták a négy pályatervet, döntés előtt együttesen újra alaposan megszemlélték azokat, azután visszavonultak tanácskozásra. A pályabíróság konstatálta, hogy végleges kivitelre egyik terv sem alkalmas, és tekintettel a művészi feladat nagy fontosságára és arra, hogy az nemcsak hazai, hanem nemzetközi jelentőségű, egyhangúlag elhatározta, hogy a kivitellel egyik művészt sem bízza meg. Ugyancsak egyhangúlag határozta el a pályabíróság, hogy a négy művésznek a végzett művészi feladatért a kitűzött ezer korona jutalom helyett külön-külön másfélezer korona jutalmat eszközöl ki a választmánytól, amit fedez a szobor költségeire rendelkezésre álló tőke kamata.
A KÉPZŐMŰVÉSZETI TÁRSULAT 1914— 1915. ÉVI JURYJE. A választmány által kiküldött szavazatszámláló bizottság május hó 22-én bontotta föl és olvasta össze a Képzőművészeti Társulat 1914 —1915. évi juryjeire beérkezett szavazatokat. A Szabad Művészek Csoportjának jurytagjai lettek ; Szlányi Lajos előadó, Udvary Géza h. előadó, Glatz Oszkár, Poli Hugó és Szinyei Merse Pál festők ; Gárdos Aladár, Lányi Dezső és Zala György szobrászok. A Független Művészek Csoportjának jury-tagjai lettek: Kezdi Kovács László előadó, Endrey Sándor h. előadó, Ballo Ede, Juszkó Béla és Koszkol Jenő festők ; Horvai János előadó, Holló' Barnabás h. előadó és Damkó József szobrászok. Az építészjury tagjai lettek: Hikisch Rezső, Janszky Béla, Lajta Béla és Medgyes Lajos. A szabadművészek szobrász-juryje és az épitészjury még nem alakult meg.
VÁLASZTMÁNYI ÜLÉS. Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat választmánya Andrássy Gyula gróf elnöklésével csütörtökön, június hó 4-ikén tartotta a nyári szünet előtt utolsó ülését a városligeti Műcsarnok tanácskozó termében.
A napirend első tárgya Hauszmann Alajos társulati művész alelnök ünneplése volt, amelyről más helyen számolunk be.
Az ünneplés után az elnök melegen üdvözölte zólyomi Wagner Gézát, a Társulat illusztris igazgatóját m. kir. udvari tanácsossá, s Majovszky Pált a választmány tagját, ministeri tanácsossá történt kineveztetésük alkalmából.
Az elnök ezután megemlékezett Székely Árpád, Juhász Árpád és Feszty Árpád festőművészek, továbbá Rauscher Lajos grafikus művész és műegyetemi tanár haláláról, akiknek hozzátartozóihoz az elnök a választmány nevében részvétiratot intéz.
Az ezután előterjesztett igazgatói jelentés beszámolt a Tavaszi kiállítás eredményeiről, a bevételekről és vásárlásokról, úgyszintén a Társulat saját kiadásában megjelent kiállítási tárgymutatók első évi tiszta üzleti eredményéről, mely összesen 6243 korona 77 fillér tiszta jövedelmet tüntet fel.
A Tavaszi kiállítás pályázatainak az eredményéről előterjesztett jelentés után a titkár az igazgatóság nevében beszámolt a Munkácsy-szoborra kiírt szűkebb pályázat eldöntéséről. A beszámoló kapcsán a választmány a jury javaslatára kimondotta, hogy a szoboralap ezutáni kamatainak a terhére szűkebb pályázatban résztvett művészek mindenikének összesen 1500 korona tiszteletdíjat utalványoz és fölkéri az igazgatóságot, hogy az alap gyarapítására és az újabb pályázat kiírására vonatkozólag az őszre terjesszen konkrét javaslatokat a választmány elé.
A néhai Andrássy Dénes-féle hagyaték tárgyában a Társulat ügyészének jelentése kapcsán Wagner Géza igazgató bejelentette, hogy a hagyatékból 4%-os magyar koronajáradék kötvényekbe fektetve 216,000 korona már befolyt a Társulat pénztárába. Az értékpapírokat az igazgatóság a Társulat javára a Magyar Földhitelintézetnél letétbe helyezte és intézkedett az alapító okiratnak az örökhagyó ismert intenciói értelmében leendő elkészítése iránt.
Néhai Andrássy Dénes gróf, a Műcsarnok oszlopcsarnokában elhelyezendő emlékszobrának az elkészítésével a választmány a Társulat szobrászati szakbizottságának a javaslatára egyhangúlag Róna József szobrászművészt bízta meg.
Ezután az igazgatóság javaslatára a választmány néhai Kelety Gusztávnak a mintarajziskola és a Társulat volt igazgatójának a síremlékére 500 koronát szavazott meg.
A Magyar Mérnök- és Építész Egyesület meg-küldötte a Társulatnak annak a fölterjesztésnek a másolatát, melyet a ferencrendi barátok budapesti templomának a fönntartása és műemlékként leendő megőrzése érdekében a m. kir. vallás- és közoktatásügyi ministerhez intézett. A fölterjesztés felolvastatván a választmány egyhangúlag kimondotta, hogy a fölterjesztéshez mindenben hozzájárul és a maga részéről is hasonló intenciójú fölterjesztést intéz a miniszterhez.
Végül a választmány köszönettel tudomásul vette a Lipótvárosi Casino átiratát, amelyben közli, hogy a Casino ezer koronás díját újabb három esztendőre meghosszabbítja.
A MUNKÁCSY-SZOBORPÁLYÁZAT PÁSZTOR JÁNOS MŰVE
A MUNKÁCSY-SZOBORPÁLYÁZAT KOLOZSVÁRI SZESZÁK FERENC MŰVE
A MUNKÁCSY-SZOBORPÁLYÁZAT KISFALUDI-STROBL ZSIGMOND MŰVE
A MUNKÁCSY-SZOBORPÁLYÁZAT PONGRACZ SZIGFRID MŰVE
|
