RAJZLAPOK FÉLMÚLT IDŐKBŐL
Halottak napjának őszi hangulatában forgattuk néhány, évekkel ezelőtt meghalt művészünk rajzlapjait: kezük élő járása szentelte meg azokat s szólnak egy letűnt nemzedék szíve-veréséről. Nemcsak az ősz köde borúi sírjaikra, hanem az időké is: kissé elmossa emlékezetüket és élő cselekvésük lassankint puszta fogalommá válik bennünk. Talán méltányos a félmúlt idők e mestereit ismét élőkké tenni azzal, hogy kezük munkáját az érdeklődő közönség elé tárjuk ezeken a hasábokon, annál is inkább, mert e kis rajzok gyakran mélyebb bepillantást engednek művészi munkásságukba, mint a muzeumokba került nagy műveik. Székely Bertalan és Kelety Gusztáv bizonyára gyakran emlegetett két név ma is. Sokkal ritkábban halljuk Valentiny Jánosét, pedig nem is egy emberöltővel ezelőtt ő volt egyike a közönség legkedvesebb festőinek és cigányképei eredetiben és sokféle reprodukcióban az egész országban szerteszórva meghitt kellékei voltak a magyar középosztály otthonának. Egy ily cigányképe -ceruzarajz - került hozzánk régen, művészi hagyatékából, amelyet egykor Szana Tamás hű baráti keze tárt a közönség elé. Egy pillantás erre a rajzra felvilágosít minket arról, hogyan, mily eszközökkel és mily célzattal végezte természet után rajzolt tanulmányait.
Még kevésbbé ismert név Nécsey Istváné. Negyedszázaddal ezelőtt tanult Münchenben, Hollósy iskolájában. Erős naturalista tehetség volt. Az élet sok fanyarsággal tetézte művészi pályáját és Nécsey meglehetősen elvonult, beletemetkezett Budapesten kis szobájába, ahol afelé félig-piktor, félig tudós-életet folytatott. Művészi tekintete inkább befelé fordult s támadt egy sor - nem a nyilvánosságnak szánt - - kompozíciója, amelyek közül néhánynak friss vázlatát itt közöljük. A festésen kívül teljesen beledolgozta magát két tudományos diszciplínába: az etnográfiába és főképpen az állattanba. Kitűnő madár- és lepke-ismerővé lett s e szakszerű ismereteit szívesen honorálták tudományos pályatársai is. Nécsey kettős ismeretkörét arra használta fel, hogy tökéletes tudományos értékű lepke-akverellek százait festette, amelyek részben meg is jelentek. Kevesen tudnak e sajnos, fiatalon és tragikusan elhalt művészünkről: e pár sor frissítse fel emlékezetét.
Kelety Gusztávot is, azt hisszük, oly oldaláról mutatjuk be e rajzokban, amelyről a nagy közönség legkevésbbé ismerte. Mert bár az Osztrák-Magyar monarchia írásban és képben című nagy műben nem egy rajza jelent meg, azoknak a fametszet technikájával készült reprodukciói a dolog természeténél fogva már nem mutatják az eredetiknek minden vonását hű közvetlenséggel. A most közölt rajzlapok azonban megadták a közvetlen bepillantás lehetőségét, látjuk rajtuk, hogyan, mily rendszer segítségével tanulmányozta a természetet, mik voltak azok az adott elemek, amelyekből heroikus tájképeit formálta.
Székely Bertalan, a nagy freskók mestere, itt közölt, aránylag kisméretű rajzai szintén nagy művek előtanulmányai, amelyek gondos elmélyedés és mélyreható tanulmány dolgában szinte páratlanok. Mutatják egy mester felkészülését nagyszabású dekorativ feladatok megoldására. A nagy sorozatnak csak néhány darabját mutatjuk itt be, hogy a közönség belelásson az előkészítő munkába, amelynek végső eredményeit nagy freskóiban bámulhatta. Egyazon alak kiformálása a cél s az adott esetben Székely Bertalan minden gondját arra irányította, hogy az alak mozdulatát mentül jobban kiemelje, hangsúlyozza a drapéria, amely elfödi. Székely kezén a drapéria nem volt soha valamely közvetlenül lefestendő objektum. Ha a drapéria rendesen elfödi a test kifejező mozdulatait, szerves tagozatát: Székely azon dolgozott, hogy a. drapériát is úgy alakítsa, hogy az nem hogy elburkolja, hanem inkább kiemelje a törzs fordulatát, a tagokat. Neki ez eszköz volt egy mozdulatmotivum kiemelésére s hogy ez az eszköz mentül engedelmesebb legyen, képeinek minden egyes alakjához előbb sokféle változatban rajzolt drapéria-tanulmányokat, míg végi s a redők járását és esését úgy tudta rendezni, hogy kitűzött kompozicionális célját elérje. E rajzok bizonyára kitűnő ujjmutatások e nagy mester kompozícióinak megértéséhez s reprodukciójukat bizonyára szívesen veszik az érdeklődők.
