GERECZE PÉTER
Igen tevékeny és hasznos munkásságot fejtett ki dr. Gerecze Péter, a magyar műemlékek töredékes világának felderítése és ismertetése körül. Alapjában archeológus volt. Nemrégiben is Tökölön vezetett egy ásatást, amely őskori nyomokat, sírokat, kőedényeket vetett felszínre. Ezenkívül azonban rendszeresen kutatta a közelebbi magyar művészi múlt emlékeit.
A leíró, az adatgyűjtő magyar műtörténetnek érdemes munkása volt. Hivatása körébe eső témákról azonban nemcsak a tudományos folyóiratok, a szakközlönyök hasábjain értekezett, hanem a közönséget is felkereste népszerűén írt cikkeivel. Sok tárcája, ismertető cikke jelent meg műemlékeinkről, régi művészeti kérdésekről, napi és hetilapokban. Deésen 1856 május 23-án született. Középiskoláit Fogarasy Mihály püspök költségén Szamosujvárott és a kolozsvári lyceum-ban végezte. A kolozsvári egyetemen pályadíjat nyert s bölcseleti doktor lett. Műtörténeti tanulmányok céljából két izben hosszabb időt töltött német, olasz városokban, Parisban. Eleinte irodalomtörténeti, társadalmi kérdésekről írt, később azonban szinte kizárólag az archeológia és műtörténet foglalta le munkásságát, Régebbi dolgozatai az Élet, Építészeti Szemle, Művészi ipar, Magyar állam stb. lapjain jelentek meg. «A művészi restaurációról Olaszországban és a Rajna vidékén» címmel az akadémiában értekezett (1893-ban megjelent a Budapesti Szemlében). 1881-ben a pécsi főreáliskolához nevezték ki tanárnak. Önállóan megjelent munkái: Kazinczy Ferenc vallási és bölcselmi nézetei ( 1881, Pécs) ; A pécsi székesegyház külseje (1888, u. o.) ; Madách és az Ember tragédiája (Felolvasás, 1889, u, o.): Vezető a pécsi székesegyházban (Magyarul és németül, 1891); Négyesi Szepessy Ignác báró pécsi püspök és emlékszobra (1893, Pécs). Főművei azonban «A pécsi székesegyház, különös tekintettel falfestményeire» című műtörténeti tanulmány (1893, Budapest, 34 szövegkép, XXI, tábla rajzzal), valamint a Forster Gyula báró által szerkesztett «Magyarország műemlékei» c. kiadványnak első és második kötetében lévő publikációja. Az első kötetben a műemlékek országos bizottságának rajztári jegyzékét, továbbá Magyarország régi falképeinek jegyzékét és irodalmát adja. A Forster Gyula előszavával ellátott második kötet teljesen Gerecze munkássának eredménye. Több mint ezerkétszáz negyedrétű oldalon, a «műemlékek helyrajzi jegyzéke és irodalma» címmel közzéteszi vármegyénkint a Magyarországon, vajamint horvát földön és Dalmáciában található műemlékeket s a reájuk vonatkozó irodalmi adatokat. Hosszú időn át sok gonddal és türelemmel összeállított munkája műtörténetünk számára hézagpótló szolgálat. Gerecze Péter a Műemlékek Országos Bizottságának s a Régészeti és Embertani Társulat választmányának tagja volt. - - Meghalt Budapesten nov. 2-án.
