Az iskola könyvtárában őrzött növendéki munkák múzeumi igényű feldolgozása egy OTKA-kutatás keretében indult meg. Jóllehet a könyvtár 1900 körüli, illetve későbbi, 1930-as évekbeli állapotát megörökítő régi fotográfiák alapján megállapítható, hogy számos munka elkallódott vagy eltűnt, a fennmaradt anyag még így is átfogóan szemlélteti az intézményben 1871 és 1921 között folyó oktatást. A növendéki munkák mostani kiállításakor arra törekedtünk, hogy a Mintarajziskolában ebben az időszakban megrendezett, az iskola tanmenetét szemléltető hivatalos növendéki tárlatok elrendezését kövessük. Ezért az anyagot tantárgyak szerinti csoportosításban mutattuk be. Ezenkívül szemléltető eszközöket, gipszmintákat, modelleket és fali táblákat is kiállítottunk a könyvtár, illetve az Anatómia Tanszék gyűjteményéből, amely utóbbi az egyetlen olyan tanszék, ahol ezek a régi segédeszközök nagyobb számban fennmaradtak. A növendéki munkák esetében nem annyira az egyes növendékek vagy tanáraik egyéni teljesítményére helyeztük a hangsúlyt, hanem inkább a "lelet" egészének feltárása és nyilvánosság elé bocsátása volt a célunk. Az egyes munkák, az azokat készítő egykori növendékek, valamint a különböző oktatási eszközök azonosítása, meghatározása még nem zárult le. Az anyag alaposabb feldolgozása kiindulása lehet az iskolában folyó oktatás történeti feldolgozásának, a szemléleti változások leírásának, és annak, hogy árnyaltabb képet szerezzünk az egyes tanárok módszereiről, valamint ezek hatásáról az itt végzett rajztanárok és művészek gyakorlatára. Az OTKA-kutatás folyamán és a kiállítás előkészítésének időszakában elkészült elemző tanulmányok részletesebben csupán a tantárgyak egy részét tárgyalják, a feldolgozásra váró többi terület a katalógusban csupán rövid ismertetők erejéig kerül említésre, követve a kiállítás felosztását. (Zárójelben itt meg kell jegyeznünk, hogy a jelen kutatás keretében egyáltalán nem foglalkoztunk olyan elméleti tárgyakkal, mint a magyar irodalom vagy a pedagógia.) Az egyes tantárgyi csoportok felosztásának szemléltetésére álljon itt a legkorábbi ilyen jellegű felosztás: "Azl879-es székesfehérvári orsz. közkiállításon kiállított tanulóművek jegyzéke", amelyből kettő, később bevezetett tantárgy, a csendéletrajz és festés, valamint a vízfestés hiányzik. Szintén hiányzik a tárgyalt időszakban tantárgyanként nem oktatott tájrajz- és festés is, amelyet azonban szünidei tevékenységként űztek a növendékek, és így a fennmaradt példányokat a kiállításon külön csoportban mutattuk be.

Sz. A.

A/ A FIGURÁLIS RAJZ ÉS FESTÉSZET KÖRÉBŐL:
1. Föszmintáról rajzolt fej tanulmányok
2. Természet után rajzolt fejtanulmányok
3. Természet után festett fej tanulmányok (1. a falon)
4. Szobormintáról rajzolt alaktanulmányok
5. Természet után rajzolt alaktanulmányok (akt)
6. Elemi kompozíció kísérletek
7. Boncztani tanulmányrajzok

B/ AZ ORNAMENTIKA ÉS IPARMŰVÉSZET KÖRÉBŐL:
1. Föszmintáról rajzolt ékítménytanulmányok
2. Ekítményes styltanulmányok
3. Iparművészeti tanulmányrajzok és festmények
4. Önálló ékítményes és iparművészeti kompozíció kísérletek

C/ AZ ÉPÍTÉSZET KÖRÉBŐL:
1. Antik építészeti tanulmányrajzok
2. Középkori építészeti tanulmányrajzok
3. Olasz és német renaissance kori tanulmányrajzok
4. Vas- és bronzrészletek
5. Fa- és tégla-építészeti tanulmányrajzok
6. Látképszerkesztési gyakorlatok az építészet köréből

D/ A MÉRTANI SZAKOK KÖRÉBŐL:
1. Elemi mértani szerkesztések és rajzok
2. Ábrázoló mértani szerkesztések és rajzok
3. A látszattani szerkesztés alapműveletei (Perspect. linéaire)

E/ A SZOBRÁSZAT KÖRÉBŐL
1. Elemi figurális mintázati tanulmányok
2. Elemi ornamentalis mintázati tanulmányok
3. Szobormintáról kisebbített mintázatok
4. Élő természet után készült mintázatok
5. Iparművészeti tárgyakról készült mintázatok

F/ A FAMETSZÉS KÖRÉBŐL (XYLOGRAPHIA):
1. Ó- és újabbkori német modorú fametszvények
2. Angol és amerikai modorú fametszvények
3. Franczia modorú fametszvények
3. Olasz és német renaissance kori tanulmányrajzok
4. Vas- és bronzrészletek
5. Fa- és tégla-építészeti tanulmányrajzok
6. Látképszerkesztési gyakorlatok az építészet köréből

Forrás: A Magyar Kir. Országos Mintarajz-tanoda és Rajztanárképezde czélja, szervezete és tantervének rövid vázlata. (A Rajztanárvizsgálati Szabályzat kivonatával) A székesfehérvári 1879. orsz. közkiállítás alkalmából Közli: Keleti Gusztáv, Budapest, 1879, 1.

<< Vissza     Tovább >>

2. Az 1885-ik évi Budapesti Általános Országos Kiállítás. Az 1885-ik évi Budapesti Általános Országos Kiállítás Fényképészeti Vállalata / Association Photographique de l'Exposition Nationale a Budapest 1885. - Az iskola által kiállított tanulmányi munkák: Építészeti / geometriai rajzok; Alakrajz / festés; Ékítményes rajz / mintázás.

3. Zelesny Károly udvari fényképész, Pécsett: Az Országos Magyar Királyi Mintarajziskola és Rajztanárképző Budapest és Magyar királyi Iparművészeti Iskola Budapest kiállítása, 1888.

4. Fénykép: Weinwurm Antal (ifj): Az 1896. évi ezredéves kiállítás fényképe. Budapest, 1896. - Az iskola kiállítása a Közoktatási palota központi csarnokában: fent körben freskó; a középső, arabeszkes mezőben felirat: „Díszítőfestőosztály", alatta: „Művészeti és Iparművészeti oktatás". Előtérben középen a szobrászat, felirat: „Szaktanár Stróbl Alajos". A drapérián álló szobrok előtti feliratok nem olvashatók. Mögötte az Iparművészeti Iskola anyaga: alakrajzok. Balra: sza­badkézi látszattan, etc. (részletfotókat lásd lennebb). Jobbra: iparművészeti rajz, etc. (részletfotókat lásd lennebb).

5-6. Interiőrfotók a kiállításról (A fényképeket készí­tette Gadányi György.)