1871-tól 1905 végéig, a II. Festészeti Mesteriskola igazgatójává való kinevezéséig, SZÉKELY Bertalan volt a tantárgy legmeghatározóbb és legnagyobb hatású tanára. Székely 1877-ben jelentette meg A figurális rajz és festés elvei, melyek a M. Kir. Országos Mintarajztanoda és Rajztanárképezdei szakoktatásnál alkalmazásban vannak című könyvét, amelyet 1878-ban a párizsi világkiállítás alkalmából németül is kiadott. Az alakrajz oktatása - az akadémiai hagyományokat követve - a fokozatosságra épült, és lényegében 1902-ig nem változott: az 1. osztályban "válogatott lapminták másolása. Domború fösz[gipsz]minták rajzolása"; a 2. osztályban "domború föszminták (fők) festése. Élő fejmintákról való rajzolás"; a 3. osztályban "antik szoborminták és egész alakú élő mintákról való rajzolás (akt); a 4. osztályban "élő fejminta és egész alakú élő minta festése (modell- és akt festés). Redőzet tanulmányok. Elemi compositió-gyakorlafok" képezték kisebb-nagyobb változtatásokkal a tananyagot. Az 1882-1883-as tanévben indult be LOTZ Károly vezetésével a Gyakorlati festészeti szakosztály, amely az 5. osztálynak számított, és amelyben "csupán művésznövendékek számára [...] az alakrajz és festészet nagyobb terjedelemben [...] taníttatik". Az 1893-1894-es tanévben ez a szakosztály az Epreskertben 1892-ben felépült, Herczegh Zsigmond tervezte új épületbe költözött. 1895-1896-tól Lotz a freskófestészetre specializálódott, és 1897-ben osztálya II. Festészeti Mesteriskolaként kivált a mintarajztanodából.

1894-ben BALLÓ Edét nevezték ki az alakrajzolás második tanszékére. 1897-98-ban, a tanár- és művészképzés szétválasztásakor, a művésznövendékek alakrajztanítására szervezett tanszéket ő kapta. Helyét az alakrajzolás második tanszékén AGGHÁZY Gyula foglalta el. Ugyanekkor, a budai pedagógium mellett működő rajziskola megszűnésével GYULAI Lászlót az alakrajz rendes tanáraként a mintarajziskolába helyezték át.

Az 1902-1903-as tantervi változtatások eredményként az alakrajzra fordított kötelező óraszámot növelték, s a növendékek az élő minta után való fej- és aktrajzolást ("szénnel, krétával, rajzónnal vagy tollal tetszés szerinti modorban, színes vagy fehér papiroson") már az első osztályban megkezdték. Az "egyoldalú ember-modell utáni rajzolásból eredhető baj" elhárítására bevezették az eleven ló utáni, valamint mozdulat-kompozíció elnevezéssel a szabadon mozgó emberi alak utáni rajzolást. A rajztanítás célja "a rajzolásnak szellemesebb, önállóbb" irányba való elmozdítása volt, és a természetes mozgásra, a gyors felfogásra, a "képzelem" (a fantázia) és az emlékezet működésének fejlesztésére helyezték a hangsúlyt. Az igazgatói teendőket is ellátó Székelyt 1903-ban felmentették az alakrajz tanítása alól. Az alakrajz és festés új tanárai között találjuk HEGEDŰS Lászlót, RÉVÉSZ Imrét és ZEMLÉNYI Tivadart, valamint - Székely mesteriskolái igazgatótanárává való kinevezése után -, 1906 januárjától kezdve FERENCZY Károlyt. Ez időtől fogva a művésztanárok közül (Balló, Ferenczy, Hegedűs, Zemplényi) szabadon lehetett választani. A rajztanár- és művészképzést helyileg is elkülönítették, egyrészt az Andrássy útra, másrészt az Epreskertre és a Várbazárra. Az 1910-1911-es tanévtől kezdve- Székely, Gyulai és Hegedűs halála után - megnőtt a művésztelepeken (Szolnok, Nagybánya, Szentes, Kecskemét) folytatott nyári gyakorlatok jelentősége, amelyek keretében a tájképek mellett figurális képek festésével is foglalkoztak. Az 1913-1914-es tanévben az alakrajz és festés új, megbízott tanárai RÉTI István (a rajztanárjelölteknél) és GlATZ Oszkár (rajztanítónőjelölteknél és művésznőnövendékeknél). A világháború alatt és után, Zemplényi 1917-ben, Aggházy 1919-ben, Benczúr Gyula pedig 1920-ban halálozott el. 1920-1 921-ben Lyka Károly, a főiskola új, megbízott igazgatója, felhatalmazást kapott CSÓK István, VASZARY János és BENKHARD Ágoston meghívására az alakrajz és festés oktatására.

Sz. A.

<< Vissza     Tovább >>

7. Élő modell után rajzoló férfiak. In Fényképalbum, 1900.

8. Balló Ede: Tanulmány (Lábfejek), 1879 papír, kréta, 555 x 410 mm
J. j. 1.: Balló Ede; 1879. 11/28. 3.; Sz[ékely]

9. Margitay Tihamér: Fejtanulmány, 1875 papír, kréta, fedőfehér, 620 x 440 mm
J. b. 1.: Margitay 875; J. j. 1.: Sz[ékely]

10. Vaszary János: Fejtanulmány, 1885 papír, kréta, fedőfehér, 570 x 400 mm
J. j. 1.: Vaszary János; 1885. nov. 26.; G[reguss]

11. Soltész Arnold: Fejtanulmány, 1876 papír, kréta, fedőfehér, 600 x 410 mm
J. b. 1.: Soltész Arnold 1876 Febr.; J. j. 1.: Sz[ékely]

12. Pór Bertalan: Fejtanulmány (Laokóon), 1899 papír, kréta, 550 x 380 mm
J. j. 1.: Pór Bertalan 99

13. Roskovics Ignác: Férfi fejtanulmány, 1876 papír, kréta, fedőfehér, 530 x 400 mm
J. j. 1.: Roskovics 876. Márz 29
Etikett: nyomtatva: „Magyar Kir. Országos Mintarajz­tanoda és Rajztanárképezde Budapesten"; kézírás tol­lal: „Természet után rajzolta Roskovics Ignácz"

14. Jäger István: Női fejtanulmány, 1897 papír, kréta, fedőfehér, 540 x 400 mm
J. j. 1.: Jäger István 897 24/XI.

15. Cserna Károly: Férfi fejtanulmány, 1886 papír, kréta, fedőfehér, 520 x 400 mm
J. j. 1.: Cserna Károly 1886; G[reguss]

16. Leszczynszki Kornél: Szürkével festett női fej- tanulmány, 1900
papír, olaj, 555 x 410 mm
J. b. 1.: Leszczynszki Kornél IV. é. r.tj. 1900 Okt. 5.

17. Gyárfás Jenő: Női fejtanulmány, 1875 papír, kréta, fedőfehér, 565 x 435 mm
J. j. 1.: Gyárfás Jenől875; Sz[ékely]

18. Székely Árpád: Női fejtanulmány, 1886
papír, kréta, 525 x 395 mm
J. j. 1.: Székely Árpád 886;
Felirat más kézírással: „Székely B. fia"

19. Kövér János: Férfi fej tanulmány, 1875 papír, kréta, fedőfehér, 570 x 410 mm
J. j. 1.: Kövér J 75; Szfékely]

20. Mérő István: Egyik kezével rudat fogó, a másikkal támaszkodó férfiakt hátulról, 1895
papír, ceruza, 580 x 420 mm
J. j. I: Mérő István 1895. május 2.

21. Kriesch Aladár: Álló férfiakt kéz- és lábfejtanulmányokkal, 1882/83 körül
papír, ceruza, szines kréta, fedőfehér, 555 x 390 mm J. j. 1.: Kriesch A.

22. Stettka Gyula: Férfi fejtanulmány, 1875 papír, kréta, fedőfehér, 540 x 405 mm
J. j. 1.: Stetka Gyula 1875; Sz[ékely]

23. Zemplényi Tivadar: Férfiakt, 1885/86 körül papír, ceruza, 410 x 260 mm
J. j. l.: Zemplényi Tivadar

24. Jantyik Mátyás: Női akt hátulról, 1882 papír, kréta, fedőfehér, 545 x 400 mm
J. j. 1.: Jantyik Mátyás 1882; L[otz]

25. Gyárfás Jenő: Férfiakt, 1875 papír, ceruza, fedőfehér, 620 x 440 mm
J. j. 1.: Gyárfás Jenől875 Julius; v. Székely Felirat: etikett az eredeti kartonon: „École normale roy. hongr. de dessin et Séminaire de professeurs de dessin a Budapest. Étude d'aprčs nature III. année. Candidat au titre de professeur de dessin. Professuer: Barthélémy Székely."

26. Férfi aktot festő férfi hallgatók. In Fényképalbum, 1900.

27. Fénykép: Fej tanulmányokat készítő férfiak. In Fényképalbum, 1900.

28. Weinwurm Antal (ifj.): Az 1896. évi ezredéves kiállítás fényképei [s. n.], Budapest, 1896. - Alakrajzok: III-IV. évf. Szaktanár: Székely Bertalan.; I—II. évf. Szaktanár: Balló Ede.

29. Interiőrfotó a kiállításról (A fényképet készítette: Gadányi György.)

<< Vissza     Tovább >>