Keleti Gusztáv a tájképfestészetet - a kompozícióhoz hasonlóan - mint a művészet területéhez tartozót az oktatásból eleve kizárta. Mindamellett azonban a növendékek ifjúsági tárlatain, amelyeken szabadidejükben készített munkáikat mutatták be, tájképeket is kiállítottak. A tárlatokról kiadott, nyomtatott Emléklapok közül a legkorábbi 1880-ból való, s ebben nagy számban találhatók tájképek a szabadba festeni induló növendékek ábrázolásaival egyetemben. 1898-ban a rajztanárjelöltek és művésznövendékek közös tárlatáról fotóreprodukciókat is tartalmazó album jelent meg, amelyben a kedvtelésből festett tájképek voltak túlsúlyban, s ezek zömében hazai tájakat ábrázoltak, de akadtak közöttük velencei és dalmáciai impressziókat rögzítő művek is. A MKE Könyvtárában a legkorábbi táj-rajzok 1890-ból maradtak fent. Ezek Major Jenő művei, amelyeket a lentebb említésre kerülő berni katalógusban is reprodukáltak. A szabadidőmunkák mellett a tanrendekben az 1893-1894-es tanévben említik először a tájképfestészetet a női festészeti osztállyal kapcsolatban. A nők az alak- és csendéletfestés mellett a tájképfestészet is gyakorolták. Az ugyanekkor a "csupán nők részére" bevezetett Vízfestészet tárgy keretében kirándulásokat is szerveztek "a tájképfestészet tanulmányozása szempontjából". Az 1902-1903-ban beindult "Csendélet-rajz és festés" 1904-1905-ös tantárgyleírása szerint "az összes növendékek időnként tanári vezetés mellett államköltségen tájképfestészeti tanulmánykirándulásokat tesznek", amelyen - az 1908-1909-es, bővebb leírás szerint -"különféle technikákkal vázlatokat, stúdiumokat készítenek tájrészletekről". E tantárgytól függetlenül az 1903-1904-es tanévtől kezdve rendszeresítették az ünnepnapokon, az 1905-1906-os tanévtől kezdve pedig a nyári szünidőben tartott egyhónapos tájképfestészeti (és etnográfiai) kirándulásokat. A kirándulásokon részt vevő szaktanárok 1905-1906-ban egymást váltva ERDŐSSY Béla, EDVI ILLÉS Aladár és NEOGRÁDY Antal voltak; 1910-1911-tól kezdve BOSZNAY István, 1915-1916-ban pedig OlGYAl VlKTOr és DEÁK ÉBNER Lajos. Az 1904-es berni rajzoktatási kongresszus és kiállítás alkalmából az iskoláról megjelentetett kiadványban már több tájrajzot és festményt közöltek. 1910-191 l-ben Szolnoki Művész Egyesület telepén nyáron háromhónapos figurális és tájképfestészeti tanfolyamot tartott FÉNYES Adolf és SZLÁNYI Lajos, a következő évtől a nagybányai (FERENCZY István) és a kecskeméti (IVÁNYi GRÜNWALD Béla, Olgyai) művésztelep vált a nyári stúdiumok helyszínévé. Érdekességként megemlíthető, hogy az 1913-1914-es tanévben ANTOS Mihály, az ékítményes rajz, a rajzpedagógia és az ekkor bevezetett "testgyakorlás" tanára megalapította a K. Főiskolai Testedző Klubot, amelynek céljai között szerepelt a "turistaság" és "ezzel kapcsolatban a rajzolás és festés a szabadban, a fényképezés" is.

Sz. A.

<< Vissza     Tovább >>

85. Természetben festőnők. In Magyar Kir. Női Festőiskola-fényképek a növendékekről munka közben és az iskola alaprajza j École Roy. Honr. de Peinure pour Dames. Lés élevés pendan le ravail et plan de l'école, [s. n.], [Budapest], [ca. 1900]

86. Ginzer Etelka: Fatanulmány papír, ceruza, 396 x 298 mm
J. j. 1. XVI Ginzer

87. Heinrich Etel: Fatanulmány, 1897 papír, ceruza, 473 x 330 mm
J. j. 1. Heinrich Etel 1897

<< Vissza     Tovább >>