Az 1897-1898-as tanévig az ékítményes rajz vagy ornamentika elnevezésű tantárgy foglalta magában az iparművészeti rajz- és tervezést. 1880-ban létrehozták iparművészeti tanodát és azzal kapcsolatos műfaragászati tanműhelyt, amely 1896-ig szintén az Andrássy úti épületben foglalt helyet Keleti Gusztáv igazgatósága alatt. Az 1897-1898-as tanévtől kezdve önálló tantárgyakként csak a rajztanár- és a rajztanító(nő)jelölteknek oktattak iparművészeti rajzot (3. és 4. osztály), valamint iparművészeti stíltant (3. osztály); a tantárgyak tanárai NÁDLER Róbert, DÖRRE Tivadar, BENCZÚR Béla és 1903-tól kezdve HAVRANEK Ferenc voltak. Az 1897-1898-as évkönyv a tantervet így ismerteti: "Elmélkedések a művészi formák fejlődéséről a különböző nemzeteknél különböző korszakokban. Az intézet főszöntvény-, fénykép, metszet- és könyvtárában őrzött művek ékítményes motívumainak tanulmányozása és vázolgatása. Az országos iparművészeti múzeumbeli és egyéb eredeti műtárgyak felvétele. Egyszerűbb ékítményes részletekre és ilyenek összetételére terjedő compositio-gyakorlatok. Önálló tervezgetés az iparművészet különböző ágai s a dekoratív építészet köréből, u. m. szövetek, bútorok, sgraffitó, kerámikai művek, fémöntvények és egyéb műtárgyak. Iparművészeti stíltan: Azon stíltani elvek ismertetése, a melyek a természetszerűnek, a czélszerű és anyagszerűnek kifolyásai; a művészi szépnek alapfeltételei, a). Általános rész. Az ornament osztályozása, szerkesztése és decoratív hatása. A színtan elmélete és a színharmónia. Az alaki szép törvényei; az alaki összhang és stílszerűség, b). Az ipari termékek előállításai, valamint az ipari alakok stílszerű megoldásai. A textil, a keramika, tektonika, stereotomia ipar alakjai és ornamentjei." Az 1902-1903-as tanévben az iparművészeti stíltan megszüntették, és az "iparművészeti rajz és tervezés" elnevezés alatt bevezetett módosított tantervben az iparművészeti rajz fontosságát abban jelölték meg, hogy "az iparművészet különösen az újabb időkben-, erősen átlépte a közte és az ipar-, illetve a nagyművészetek közti, különben is nagyon ingadozó határokat, s míg egyrészt mélyen belenyúlik a nagyművészetek területébe, addig a művészet zománczával igyekszik bevonni a legközönségesebb használati eszközöket is s vele a szép iránti fogékonyságot felkelteni, ennek szeretetét a legalsóbb rétegekbe is átplántálni törekszik." A modern festészetnek, a realisztikus törekvéseknek az iparművészetet erősen befolyásoló jellege miatt az oktatásban nagyobb hangsúlyt helyeztek a természeti motívumok másolására, a növény- és az állatvilágból vett minták (színes madarak, rovarok) másolására. (A könyvtár gyűjteményében az első természet után készített részlettanulmány-rajzok 1900-ból maradtak fenn.) Az 1904-1905-ös évkönyben a természeti formák másolásának célját pontosabban is megfogalmazzák, amennyiben ezek "nem a csendélet képies értelmében ábrázoltainak, hanem a megfigyelés az anatómiai szerkezet forma-princzipiumaira irányuló, melynek alapján a természeti formák díszítményi czélokra való felhsználása válik lehetővé." A tervezésnél tehát "a természeti formák anyagszerű stilizálásából indulnak ki."

Sz. A.

<< Vissza     Tovább >>

88. Weinwurm Antal (ifj.): Az 1896. évi ezredéves kiállítás fényképei [s. n.], Budapest, 1896. - Iparművészeti rajzok III-IV. évf. Szaktanár Nádler Róbert. Ékítményes rajzok I—II. évf. Szaktanár: Várdai Sz. és Kovách G.

89. Férfiak az iparművészeti rajzórán. In Fényképalbum, 1900.

90. Králik Gusztáv: Porcelánváza terve, 1897 papír, akvarell, 422 x 280 mm
J. j. 1.: Králik Gusztáv 97
Felirat f. k.: „Tervezet"; B. 1. etikett: „Composition
d'Art Décoratif IV.ieme année"

91. Greisinger Ilona: Kerti dísztál terve, 1912 papír, akvarell, tus, 556 x 390 mm
J. j. 1.: Greisinger I. IV rtj 912 II. 7. Felirat 1. k.: „1:5"

92. a-b. Gremsperger Ernő: Népi motívumok, 1907 (részletek)
papír, akvarell, 298 x 434 mm
J.j.k.: Hemsperger Emil 1907 febr. 20.

93. Mérő István: Zöldmázas kályhacsempe ábrázolása, 1894
papír, akvarell, 354 x 311 mm
J. j. 1.: Mérői. 1894. május 30.
Felirat: a rajz fölött az eredeti kartonra ragasztva
„Felvétel" címke. Az eredeti kartonon a rajz alatt
jobbra: „láttam NR [Nádler Róbert] 94"

94. Márton Ferenc: Növénytanulmány, 1906 papír, toll, 399 x 278 mm
J. j. I: 906 okt. 24. Márton Ferenc IV. é. Felirat b. 1. ceruzával: „nem kell"; az eredeti kartonon etikett j. 1.: „Royal Hungarian College of Art. Drawing and Designing of applicai Art 4". Karton hátoldalán két etikett: 1. „Forwarder: C. Várdai Budapest And-rássy-út 71. Local Secretary of the III. International Congress for the Development of Drawing and Art Te­aching for Hungary". 2. „Exhibitor Professor Robert Nadler Hungary Budapest VI. Andrássy-út 71."

95. Jaschik Álmos: Kardvirág, 1906 papír, akvarell, barna toll, 454 x 296 mm J. j. 1.: Jaschik Álmos IV. éves 906 nov. 5.
Felirat: etikett az eredeti kartonon j. 1.: „Royal Hun­garian College of Art. Drawing and Designing of applicai Art 2". Karton hátoldalán két etikett: 1. „Forwarder: C. Várdai Budapest Andrássy-út 71. Lo­cal Secretary of the III. International Congress for the Development of Drawing and Art Teaching for Hun­gary". 2. „Exhibitor Professor Robert Nadler Hun­gary Budapest VI. Andrássy-út 71."

96. Krucsay Ferenc: Népi hímzés ábrázolása, 1891 papír, akvarell, 320 x 394 mm
J. j. 1.: Krucsay F. 91
Felirat: az eredeti kartonon „Felvétel" címke. A rajz
alatt a kartonon: „láttam NR [Nádler Róbert] 94"

<< Vissza     Tovább >>