bezárás

MTMT

 

SEGÍTSÉG AZ "ÚJ" MTMT (MTMT2) HASZNÁLATÁHOZ

 
Az alábbiakban az MTMT "új", 2018. novembere óta elérhető felületének használatához szeretnénk segítséget nyújtani a Magyar Képzőművészeti Egyetemhez regisztrált MTMT felhasználók számára.
 
Ha az MTMT használata során problémába ütközik, akkor a következő módokon kérhet segítséget:
 
- Bár ebben a rövid leírásban csak a legfontosabb kérdésekre tértünk ki, mégis célszerű az alábbi leírást legalább egyszer végigolvasni. 
- Az MTMT súgója a felület bal felső sarkában található ? ikonra kattintva érhető el.
- Felhasználói kézikönyv, leírások, útmutatók, videók az MTMT Helpdesk-en.
- Segítséget lehet kérni a tanszéki MTMT-adminisztrátoroktól.
- Segítséget lehet kérni az egyetemi MTMT-adminisztrátortól, Horváth Takács Balázstól.
- Az MTMT felületének felső sorában található Fórum gombra kattintva segítséget lehet kérni a központi (országos) adminisztrátoroktól. Célszerű a központi adminisztrátoroktól történő segítségkérést végső lehetőségnek fenntartani, mert a legtöbb probléma az egyetemi adminisztrátori szinten is megoldható. (Ezen túlmenően pedig hasznos, ha a helyi adminisztrátorok értesülnek a helyben felmerülő problémákról.) Egyedi közleményekkel kapcsolatos kéréseket a jobb oldalon található Cédulák gombra kattintva is el lehet küldeni a helyi és/vagy a központi adminisztrátoroknak.
 

 

REGISZTRÁCIÓ ÉS BELÉPÉS

 
Regisztrálni az MTMT főoldalán (a bal oldali hasábban) található Regisztráció linkre kattintva lehet. A megjelenő ablakban a csillaggal jelölt mezőket kötelező kitölteni. Azokban a mezőkben, ahol egy nagyító szimbólum látható, ott először erre a nagyítóra kell kattintani, majd a megjelenő listából kiválasztani a megfelelő értéket. 
 
- A munkahely megnevezésénél nem csak az Egyetemet, hanem azon belül a megfelelő tanszéket is ki kell választani. A "Munkahely szövegesen" mezőt ebben az esetben nem kell kitölteni.
- Az "egyértelműsítő név (pl. szakterület)" mezőben célszerű nem a foglakozást feltüntetni (tehát pl. nem azt, hogy „művésztanár” vagy „egyetemi docens”) hanem azt a területet, ahol tevékenységét kifejti: ez lehet általánosságban „képzőművészet”, konkrétabban pl. „szobrászművész” vagy „szobrászművészet”, esetleg valamely tudományterület, pl. „művészettörténet”. 
- A regisztráció során kötelező jelleggel meg kell adni azt a tudományterületet, ahogy a szerző a tevékenységét kifejti. A választható terültek között azonban a művészetek nem szerepelnek. Az MTMT állásfoglalása szerint: "A Tudományosztályozás lista módosítására jelenleg nincs lehetőség, ezért javaslatunk, hogy ilyen esetben a listából egy elem kiválasztása után ( pl. Művészettörténet) a valódi szakterületet a kézzel beírható Egyértelműsítő név mezőben adják meg." A Művészettörténet szakterületet a Filozófia és történettudományok szakaszon belül lehet megtalálni. Javasoljuk, hogy a valódi szakterületet az Egyérteműsítő név mellett a Szakterület szövegesen mezőben is adják meg.
 
- Az e-mail cím pontos megadására különösen ügyelni kell, mert minden kommunikáció, így a belépéshez szükséges jelszó megadása is ezen a címen keresztül fog történni!
 
- A regisztráció után a rendszer kuld egy e-mail a felhasználónak a megadott e-mail címre. Ebben a levélben taláható az e-mail cím visszaigazolására szolgáló link. Amíg a felhasználó nem igazolja vissza az e-mail címét, addig a rendszer nem továbbítja a regsiztrációs kérést az adminisztrátornak.
 
A regisztrációt az intézményi adminisztrátornak jóvá kell hagynia. A jóváhagyás (munkanapokon) általában néhány órán belül megtörténik, ezután a felhasználó e-mailben megkapja a belépéshez szükséges adatokat. Amennyiben egy munkanap után sem kap értesítést a regisztráció elfogadásáról, keresse meg az intézményi adminisztrátort!
 
A regisztráció jóváhagyása után az MTMT főoldalán (a bal oldali hasábban) található Bejelentkezés gombra kattintva lehet belépni. Elfelejtett jelszó esetén ugyanitt lehet újat kérni. Ha a felhasználói nevét felejtette el, akkor kérjen segítséget az adminisztrátoroktól. MTMT azonosítóját (amelyre például a doktori.hu oldalon lehet szüksége) belépés után a Szerző gombra kattintva találhatja meg.
 
 

ADATBEVITEL - ELSŐ LÉPÉSEK

 
Az adatbevitelhez belépés után a bal oldali hasábban a "Közlemény" gombra kell kattintani. Az MTMT-ben közleménynek számít minden írott (nyomtatásban vagy elektronikusan megjelent) publikáció, de közleménynek számítanak a műalkotások, kiállítások, egyéb művészeti tevékenység is. Erről részletesen lásd alább.
 
Ekkor megjelenik egy lista  a rendszerben eddig szereplő közleményekről. Meglevő közlemény szerkesztéséhez kattintsunk kettőt a szerkeszteni kívánt közleményen (vagy egy kattintás és utána a Szerkeszt gomb).
 
Új közlemény felviteléhez először az "Új" gombra kell kattintani. 
 
Az első ablakban meg kell adni a közlemény DOI azonosítóját. DOI azonosítója általában digitálisan is hozzáférhető írott publikációknak van (pl. tudományos folyóiratban megjelent cikkeknek), művészeti alkotásoknak általában nincs. Ha nem ismerjük közleményünk DOI azonosítóját, akkor hagyjuk üresen a mezőt, és nyomjuk meg a tovább gombot.
 
A következő ablakban a közlemény típusát, besorolását és jellegét kell megadni. A csillaggal jelölt mezők kitöltése kötelező. A kitöltéshez kattintsunk a nagyító ikonra és válasszuk ki a megfelelő értéket a megjelenő listából. 
A Típus művészeti alkotások, tevékenységek és kiállítások esetén mindig Alkotás, egyébként értelemszerűen kell választani. Leggyakrabban a folyóiratcikk, könyvrészlet, és könyv típusok használatosak. Csak az itt szereplő értékekből lehet választani, egy érték választása kötelező.  
A Besorolás lista alkotások esetében sajnos meglehetősen korlátozott, de itt is csak az itt szereplő értékekből lehet egyet választani, egy érték választása viszont kötelező.  Kiállítások esetén válasszuk a kiállított műtárgyak (többségének) megfelelő lehetőséget - tehát pl. festények és grafikák kiállítása esetén a "Kép (Alkotás)"-t. Írott publikációk esetén értelemszerűen válasszuk ki a megfelelő besorolást.
A Jelleg alkotások esetén mindig Művészeti (mást nem is lehet választani), írott publikációk esetén válasszunk értelemszerűen.
Ha megadtuk a közlemény típusát, besorolását és jellegét, nyomjuk meg a Tovább gombot. 
 
Az adatbevitel innentől a közlemény típusától függően folytatódik. A legtöbb esetben a mezők kitöltése egyértelmű, de a számunkra legfontosabb típusok speciális problémáihoz alább nyújtunk segítséget.
 
A Szerző(k) mezőben (valamennyi típus esetén) adjuk meg a szerzői neve(ke)t a közlemény/alkotás nyilvánosságra kerülésekor használt formában. Ez lehet korábbi vagy születési név, ha nevünk az közlemény/alkotás létrehozása óta megváltozott; rövidített név, ha így szerepel a közleményen; szerepelhet fordított sorrendben, ha az közlemény/alkotás külföldön vagy idegen nyelven került nyilvánosság elé; lehet művésznév, álnév, stb. (Általában ne használjuk a magán a művészeti alkotáson (mint tárgyon) szereplő aláírást/szignót ebben a mezőben, hacsak nincs rá különös okunk.) 
Többszerzős közlemények/alkotások, (pl. csoportos kiállítások) esetén általában célszerű (és illendő) az összes szerző nevének rögzítése. (Egy, az MTMT-ben már szereplő publikációt ugyanis csak a publikáció adatait rögzítő felhasználó vagy az ő adminisztrátora módosíthat. Így, ha pl. egy csoportos kiállítás esetén csak a saját nevünket rögzítjük, akkor a kiállítás egy másik résztvevőjének egy adminisztrátortól kell kérnie, hogy az ő nevét is rendelje hozzá a kiállításhoz.) Természetesen mindezt az ésszerű határokon belül érdemes megtenni: nem elvárható egy szerzőtől sem, hogy egy csoportos kiállítás mind a negyven résztvevőjének begépelje a nevét (vagy akár csak emlékezzen rájuk).
 
A neveket vesszővel, pontosvesszővel vagy a felsorolt egyéb jelek valamelyikével elválasztva kell felsorolni.
 
Ezután nyomjuk meg a Szerzők hozzáadása gombot.
 
A megjelenő ablakban tudjuk hozzárendelni az MTMT-ben regisztrált szerzőket az előzőleg megadott szerzői nevekhez. Ez egy nagyon fontos lépés: csak a hozzárendelés után jelenik meg az adott közlemény/alkotás a szerző publikációinak jegyzékén. Ez magunkra is vonatkozik: az általunk bevitt közlemények és alkotások is csak akkor jelennek meg a saját alkotásaink között, ha a szerzői nevet ebben az ablakban hozzárendeltük magunkhoz!
Az ablak alsó részén a program felsorolja az előzőekben bevitt szerzői neveket. Kattintsunk minden névnél a nagyító ikonra és válasszuk ki a megfelelő nevet a megjelenő listából. Ha a felsorolt nevek között nem szerepel a megfelelő név, akkor a Keresés mezőben próbáljuk azt megkeresni. Ha egy adott szerzőt így sem találunk meg, akkor hagyjuk ki a hozzárendelést - lehetséges, hogy a szerző valóban nincs még regisztrálva az MTMT-ben. Semmiképpen ne felejtkezzünk el azonban saját magunk hozzárendeléséről. 
Ezután rendeljük hozzá minden névhez azt az intézményt, amelynek keretében az alkotás létrejött - ennek tudományos publikációk esetén lehet nagyobb jelentősége, alkotások esetén célszerű, ha hozzárendeljük az Egyetemet minden olyan alkotáshoz, amely az alatt keletkezett, amíg az Egyetemen tevékenykedtünk. 
Végül adjuk meg minden névnél a szerzőségtípust is: ez azért fontos, hogy elkülönüljenek a szerzők a szerkesztőktől, az alkotók a kurátoroktól, a díszlettervező a rendezőtől, stb.
 
 

ALKOTÁSOK

A további mezők kitöltése egyértelmű. Mint látható, egyedül a cím kitöltése kötelező, de erősen javasolt kitölteni mindazokat az mezőket, amelyek az adott alkotás esetén értelmezhetőek: műtárgyak esetén a Műfaj/Technika és a Méret mezőket, kiállítások és előadások esetén a Helyszínt és a kiállítás/előadás időpontját, kiállítások esetén a Megjelenés jellege mezőben azt, hogy csoportos vagy egyéni kiállításról volt szó, közgyűjteményben vagy nyilvános helyen megtekinthető alkotások esetén a Lelőhelyet, stb. 
 
Ha kitöltöttük a szükséges mezőket, akkor a Mentés vagy a Mentés és bezárás gombbal menthetjük el a közleményt.
 

FOLYÓIRATCIKKEK

Folyóiratcikkek esetén a a Típus, Besorolás és Jelleg megadása után elsőként azt kell rögzítenünk, hogy mely folyóiratban jelent meg a cikk. A nagyító ikonra kattintva kereshetünk a rendszerben szereplő folyóiratok listájában. Ha nem találjuk a folyóiratot, akkor az Új gombra kattintva magunk is rögzíthetjük a folyóirat adatait. Legyünk azonban óvatosak: a legtöbb (jelentős) folyóirat már valószínűleg szerepel a rendszerben, tehát újat csak akkor hozzunk létre, ha tényleg meggyőződtünk arról, hogy az valóban szükséges.
A folyóirat megadása után rögzítsük, hogy a cikk pontosan mikor és hol jelent meg a folyóiratban. A csillaggal jelölt mezők kitöltése itt is kötelező. A kötet az évfolyamot, a füzet pedig a folyóiratszámot jelenti. 
A következő ablakban rögzíthetjük a cikk adatait. A csillaggal jelölt mezők kitöltése kötelező, de a legtöbbször egyértelmű. 
 

KÖNYVEK

Könyvek rögzítése esetén a Típus, Besorolás és Jelleg megadása után elsőként a címet és az ISBN számot kell megadnunk. A rendszer ennek alapján ellenőrzi, hogy nem szerepel-e már a könyv az MTMT-ben. Amennyiben nem, akkor a megjelenő ablakban értelemszerűen töltsük ki a könyv adatait. A kiadót és a megjelenés helyét a plusz jelre kattintva listából választhatjuk ki. Ha nem találjuk a listában a kiadót vagy a települést, akkor az Új gombra kattintva magunk is rögzíthetjük ezeket. Legyünk azonban óvatosak: a legtöbb (jelentős) kiadó és település már valószínűleg szerepel a rendszerben, tehát újat csak akkor hozzunk létre, ha tényleg meggyőződtünk arról, hogy az valóban szükséges.
 

KÖNYVRÉSZLET

Könyvrészlet (pl. könyvfejezet, tanulmánykötetben megjelent írás, stb.) esetén először a könyv adatait kell rögzíteni. Első lépésben a befoglaló mű ablakban a nagyító ikonra kattintva ellenőrizzük, hogy a könyv szerepel-e már az adatbázisban. Ha megtaláljuk és ha az adott könyvhöz már vannak fejezetek rögzítve, akkor a program megmutatja ezeket nekünk, így ki tudjuk választani a minket érintő fejezetet. Ha a könyv megtalálható az adatbázisban, de a minket érintő fejezet nem szerepel, akkor csak a fejezet adatait kell rögzíteni. Ha a könyv nem található, akkor nyomjuk meg az Új gombot (az ablak tetején) és rögzítsük először a könyv adatait az előző szakaszban írtak szerint. A könyv szerző mezőjében elsődlegesen a könyv szerkesztőjét kell feltüntetni. A könyv adatainak rögzítése után folytathatjuk a könyvrészlet adatainak rögzítésével.
 

 

CSAK ONLINE (ELEKTRONIKUSAN) MEGJELENT PUBLIKÁCIÓK

Egyik publikáció típus esetén sincs jelentősége, hogy publikáció nyomtatva vagy elektronikusan jelent-e meg. A csak elektronikusan megjelent publikációkat is a megfelelő típusként (pl. könyv, folyóiratcikk, stb.) kell leírni. A fontosabb online folyóiratok már megtalálhatóak a folyóiratok listájában, de (kellő óvatossággal) új folyóiratot is létre lehet hozni, ha az az online felület, ahol a publikáció megjelent ténylegesen online folyóiratnak tekinthető. 
 
Ha a publikációt nem lehet létező típushoz kapcsolni, mert pl. csak a saját honlapon jelent meg vagy egyéb olyan felületen, amit nem lehet online folyóiratnak tekinteni (pl. múzeumi honlap), akkor a publikációt az Egyéb típusba kell sorolni. Itt is van egy-két jól használható besorolás, pl. az Ismertetés/katalógus. Utolsó lehetőségnek pedig marad az Egyéb kategóriában található "Nem besorolt" besorolás.
 
A csak online megjelent publikációknál különösen fontos, hogy megadjuk a publikáció online elérhetőségét.
 
 

ONLINE ELÉRHETŐSÉG (LINK) RÖGZÍTÉSE

Minden publikációnál célszerű megadni a publikáció online elérési lehetőségét, ha van ilyen. Különösen fontos ez a csak online megjelent publikációk esetében.
 
A linket a Külső azonosító mezőben kell megadni, ahol a Külső azonosító jel a link, a Külső azonosító neve pedig "Egyéb URL" vagy "Teljes szöveg". Több linket is meg lehet adni, külön-külön mezőkben.
 
Ha az online felületen, ahol a publikáció megjelent, lehetőség van ún. állandó linket (permalink) kérni a publikációhoz, akkor célszerű ezt használni. Ha nem, akkor rögzítés után érdemes ellenőrizni, hogy a megadott linken valóban elérhető a tartalom. 
Nyilvánosan nem elérhető (pl. belépéshez kötött, jelszóval védett vagy csak bizonyos gépekről elérhető) tartalmak esetén ezt a tényt a Megjegyzés mezőben érdemes rögzíteni.
 
 
 

A FELVITT ADATOK JÓVÁHAGYÁSA ÉS JAVÍTÁSA

 
Az adatfelvitel befejezése után minden felvitt közleményt / alkotást jóvá kell hagyni. Csak a jóváhagyott adatok jelennek meg az MTMT-ben. Jóváhagyás nélkül az adatokat csak a felvivő és az adminisztrátorok látják.
 
A publikációs jegyzéken minden közlemény mellett látható, hogy megtörtént-e már a jóváhagyás. Jelöljük ki a nem jóváhagyott közleményeket (a Ctrl billentyű nyomva tartása mellett kattintsunk rájuk), majd fent, a Közleményeim felirat melletti legördíthető listából válasszuk ki a "Jóváhagyott" státuszt.
 
Korábban felvitt adatok javításához vagy törléséhez ugyancsak a publikációs jegyzéken válasszuk ki a megfelelő közleményt (egy kattintással), majd kattintsunk a Szerkeszt, Kiegészítés vagy Törlés gombra. További műveleteket is végezhetünk a közleményen a Műveletek gomb megnyomásával. (Itt tudjuk pl. a közleményt hozzáadni a válogatott közlemények listájához.)
 
Fontos tudni, hogy 90 nap eltelte után a közleményeket már csak kiegészíteni lehet, módosítani vagy törölni nem. Módosítási vagy törlési kérésekkel ilyen esetben forduljuk az adminisztrátorokhoz.
 
 

ÉRVÉNYESSÉG BEÁLLÍTÁSA

 
Nagyobb mennyiségű adat rögzítése után, vagy ha úgy érezzük, hogy a publikációs jegyzékünk legalább egy bizonyos időszakra nézve teljes, célszerű ezt a tényt rögzíteni az MTMT-ben. Ehhez a bal oldali oszlopban nyomjuk meg a Szerző gombot, majd a jobb oldalon kattintsunk saját nevünkre és nyomjuk meg a Szerkeszt gombot. A felugró ablakban értelemszerűen töltsük ki a "Közlemények teljes ettől" és/vagy a "Közlemények teljes eddig" rovatokat. Ugyanitt tudjuk módosítani egyéb személyes adatainkat is. 
 
 
 

Mit lehet rögzíteni az MTMT-ben?

Az MTMT-ben mindenkinek elsősorban a saját alkotásait és publikációit kell rögzítenie, nem pedig a róla vagy az alkotásairól szóló irodalmat - vagyis például kiállításokat és műveket kell rögzíteni, nem pedig a kiállításokról vagy művekről mások által írott kritikákat, cikkeket. (Ezek is rögzíthetőek, de ezeket elsősorban az adott írás szerzőjének kellene rögzítenie. Mivel azonban nem minden esetben számíthatunk arra, hogy ezek az írásokat szerzőjük rögzíti az MTMT-ben, ezért mi magunk is rögzíthetjük őket. Ennek menetéhez a későbbiekben adunk majd útmutatást.)
 
Az MTMT-be bekerülhetnek a „hagyományos”, nyomtatásban vagy elektronikusan hozzáférhető publikációk, vagyis például folyóiratcikkek, tanulmányok, könyvek, katalógusok, doktori és egyéb disszertációk, stb.
 
Lehetőség van továbbá publikált művészeti alkotások adatainak rögzítésre is. Ebbe a kategóriába tartoznak például az egyedi műalkotások (képek, szobrok, stb.), de alkotásként kell rögzíteni a kiállítások adatait is! Alkotásnak számít továbbá (többek között) műtárgyak restaurálása, kiállítások esetében a kurátori tevékenység vagy egy színházi előadás díszleteinek tervezése is. 
 
Fontos szempont, hogy az MTMT-be csak a publikált, azaz nyilvánosan megjelent, hozzáférhető művek és alkotások kerülhetnek be. Ez alkotások esetében azt jelenti, hogy a mű nyilvánosan megtekinthető (pl. köztéren, közgyűjteményben) vagy egy adott időpontban nyilvánosan megtekinthető volt (pl. kiállításon, színházban). Ugyancsak hozzáférhetőnek számít egy mű, ha nyomtatásban vagy elektronikus formában megtekinthető (pl. nyomtatott katalógusban vagy saját honlapon).
 
Sajnos az alkotások kezelése az MTMT-ben jelen pillanatban még nem igazán kiforrott, így az alkotások rendszerezése, az adatok bevitele nem mindig egyszerű és logikus.
 
 

Mit érdemes rögzíteni az MTMT-ben (és mit nem)?

Az MTMT nem (vagy nem elsősorban) a teljes művészi életmű dokumentálásának eszköze. Kezdetben célszerű (gyakorlati szempontból is) a legutóbbi időszakból a legfontosabb publikációk és alkotások adatainak rögzítésére törekedni.
 
Alkotások közül a főműveket, illetve az utóbbi időszak fontosabbnak ítélt munkáit érdemes rögzíteni.
 
Kiállítások közül elsősorban a fontosabb egyéni kiállítások és legfontosabb, legjelentősebb csoportos kiállítások kerüljenek rögzítésre.
 
Kiállítási katalógusok közül nagyobb terjedelmű, nagyobb periódusokat, az életmű nagyobb szakaszait összegző katalógusok kerüljenek be elsősorban az adatbázisba. (Egy katalógus nemcsak az adott művész alkotásának számít, de saját alkotásaként rögzítheti a bevezető tanulmányt író szerző vagy a szerkesztő is. Lásd alább: Többszerzős alkotások kezelése)
 
Írott (nyomtatásban vagy elektronikusan megjelent) művek közül elsősorban a tudományos jelentőségű könyveket, folyóiratcikkeket, tanulmányokat, továbbá a felsőoktatási tankönyveket, jegyzeteket érdemes rögzíteni. Ismeretterjesztő műveket, publicisztikákat nem feltétlenül szükséges rögzíteni.
 
Nem feltétlenül szükséges rögzíteni minden egyes műalkotást, amit valaki eddigi pályája során ”publikált” (pl. az összes kiállított festményt, érmet, stb.), a nyomtatásban megjelent szövegek közül az efemer, publicisztikai jellegű vagy rövidebb szövegeket, az egylapos katalógusokat, stb.
 
A kritika, a kiálításismertető, a portréfilm, az interjú, stb. elsődlegesen a kritikát vagy ismertetőt író, a filmet vagy interjút készítő szerző alkotásának számít. Később adunk majd segítséget a rólunk,  alkotásainkról, kiállításainkról készült közlemények  rögzítéséhez is. A kritikák rögzítésének előfeltétele, hogy maguk az alkotások és kiállítások rögzítve legyenek az MTMT-ben. 
 
Nem alkotás vagy publikáció az egyetemi vagy egyéb oktatói tevékenység.  A konferencián tartott előadás csak akkor számít publikációnak, ha megjelent nyomtatásban vagy elektronikusan.
 
 

MTMT felhasználók és adminisztrátorok

Az MTMT szabadon hozzáférhető, nyilvános szolgáltatás: minden oktatónak, kutatónak, tudományos munkát végző hallgatónak (gyakorlatilag bárkinek) lehetősége van regisztrálni az MTMT-be, rögzíteni személyes és publikációs adatait, azokat módosítani, kiegészíteni, stb.  Egyetemünkön minden oktatónak saját érdeke és felelőssége, hogy az MTMT adatait naprakészen tartsa.
 
A csatlakozó felhasználók megadhatják, hogy milyen intézményhez, azon belül milyen tanszékhez tartoznak, de a felhasználók intézményhez való kapcsolását az adott intézmény adminisztrátorának is jóvá kell hagynia. Egyetemünk intézményi adminisztrátora a könyvtáros Horváth Takács Balázs.
 
A Képzőművészeti Egyetemen a tanszéki titkárok a hozzájuk tartozó tanszékek MTMT-adminisztrátorai is. A tanszéki adminisztrátoroknak lehetőségük van a tanszékükhöz tartozó oktatók regisztrálására, továbbá (bizonyos korlátozásokkal) a tanszékhez tartozó összes alkotó személyes és publikációs adatainak módosítására, kiegészítésére. A regisztrációhoz és a publikációk feltöltéshez elsődlegesen a tanszéki adminisztrátoroktól lehet segítséget kérni.
 
 

Ki rögzíti az adatokat az MTMT-ben?

Az MTMT elsődlegesen a saját adatbevitelre épül: mindenkinek saját érdeke és felelőssége regisztrálni az MTMT-be, és naprakészen tartani publikációs adatait. Vagyis nem elegendő csak egyszer feltölteni az addig megjelent közleményeket és alkotásokat, hanem folyamatosan kell gondozni, módosítani, kiegészíteni a jegyzéket.
 
A tanszéki MTMT-adminisztrátorok kaptak felkészítést és jogosultságot a tanszékükhöz tartozó  személyek regisztrálására, adataik módosítására, kiegészítésre, feltöltésére is. Azaz elsősorban tőlük kérhetnek az oktatók segítséget, vagy bizonyos esetekben meg lehet bízni őket a feltöltéssel. Azonban ehhez is rendelkezésükre kell bocsátani a pontos regisztrációs és publikációs adatokat. Hiányos adatok esetén a publikáció nem kerülhet be az MTMT-be vagy nem jelenik meg az MTMT nyilvános felületén!
 
A professzorok publikációs adatait (igény esetén) a Könyvtár feltölti fel az MTMT-be. A többi oktató publikációs adatainak feltöltésében a tanszéki adminisztrátorok nyújthatnak  segítséget.
 
 

Mi szükséges az alkotások és publikációk adatainak rögzítéséhez?

A publikált alkotások és más publikációk adatainak rögzítéséhez először egy előzetes publikációs listát szükséges összeállítani. Az MTMT szigorúan előírja, hogy az egyes publikációs típusok esetén milyen adatokat kötelező rögzíteni az adatbázisban. Ha ezek a kötelező adatok hiányzanak, akkor az adott publikációt nem lehet rögzíteni. Az alábbiakban részletesen ismertetjük az egyes publikációs típusok kötelező adatait. Az előzetes publikációs lista összeállítását megkönnyítendő a tanszéki adminisztrátoroktól kérhető egy Excel-táblázat, amely tartalmazza a különböző típusok esetén a kötelező és ajánlott adatokat. Javasolt ezt a táblázatot használni a saját publikációs lista összeállításához. (Hamarosan erről az oldalról is letölthető lesz.)
 
A Könyvtár segítséget tud adni egyes publikációk hiányzó adatainak kiderítéséhez, de teljes publikációs listák összeállítását nem tudja vállalni.
 

Mit jelent az alkotások és publikációk esetében a „besorolás” és a „jelleg”?

Minden publikáció esetén kötelezően kitöltendő adat az adott publikáció besorolása és jellege. Ezt az értéket előre megadott, nem módosítható listákból kell kiválasztani. Amennyiben nem saját adatbevitel történik, úgy feltétlenül szükséges az Excel táblában is szereplő listából kiválasztva megadni az adott publikáció besorolását és jellegét, mivel ez sok esetben nehezen eldönthető, ha az adatrögzítőnek csak egy cím áll rendelkezésre.
 
 

Névváltozatok és művésznevek kezelése. Szerző/alkotó hozzárendelése a publikációhoz. Többszerzős alkotások kezelése

Az MTMT-be a felhasználók teljes, valódi nevükön regisztrálnak. A rendszer azonban kezeli a különböző névváltozatokat, a névváltoztatást, a művészneveket is. (Kovács István szerző pl. publikálhat A. Kovács István néven, de lehet, hogy bizonyos esetekben A. Kovács I. vagy éppen A.K.I. szerepel a publikáción. Idegen nyelven megjelenő publikációin szerepelhet a neve István Kovács, I. Kovács vagy akár I. Kovacs formában is. Kiállításokon pedig szerepelhet akár egy ettől teljesen eltérő művésznéven is.)
 
Ezért az előzetes publikációs lista összeállításakor rögzíteni kell, ha a publikáción szereplő név eltér a regisztrált névtől. (Nem tartozik ide műalkotásokon az aláírás/szignó eltérése a regisztrált névtől!) Az adatok MTMT-be történő bevitelekor meg kell adni a publikáción szereplő formát és azt hozzá kell rendelni a regisztrált névhez. (Ez feltétlenül szükséges ahhoz, hogy az adatbázisban szereplő publikációk egyértelműen azonosíthatóak legyenek.
 
Több (néhány) szerzős alkotások, pl. csoportos kiállítások esetén általában célszerű (és illendő) az összes szerző nevének rögzítése. (Egy, az MTMT-ben már szereplő publikációt ugyanis csak a publikáció adatait rögzítő felhasználó vagy az ő adminisztrátora módosíthat. Így, ha pl. egy csoportos kiállítás esetén csak a saját nevünket rögzítjük, akkor a kiállítás egy másik résztvevőjének egy adminisztrátortól kell kérnie, hogy az ő nevét is rendelje hozzá a kiállításhoz.) Természetesen mindezt az ésszerű határokon belül érdemes megtenni: nem elvárható egy szerzőtől sem, hogy egy csoportos kiállítás mind a negyven résztvevőjének begépelje a nevét (vagy akár csak emlékezzen rájuk).
 
 

Alkotások és kiállítások esetén kötelezően és ajánlottan rögzítendő adatok

Az előzetes publikációs lista összeállítása során alkotások esetében mindenképpen meg kell adni a következő adatokat: cím, év, besorolás, jelleg. Kiállítások esetében meg kell adni, a kiállítás helyszínét, továbbá hogy egyéni vagy csoportos kiállításról van szó. Csoportos kiállítás esetén célszerű megadni a többi részt vevő alkotó nevét (ha rendelkezésre áll és nem túl sok névről van szó). Bár nem kötelező, de ha lehetséges, akkor alkotások esetében célszerű megadni továbbá a következőket: méret, műfaj/technika, lelőhely. Megadható még (egyebek között) az alkotás leírása is.
 
A besorolás lehet: kép, tárgy, tér, irodalom, zene, előadó művészet, számítógépes program, adatbázis. A jelleg mindig művészeti.
 
Alkotások esetében viszonylag kevés a kötelezően kitöltendő adat, azonban éppen itt a legfontosabb, hogy néhány további adat rögzítésével elősegítsük az MTMT által generált publikációs listánk értelmezését.
 
A kiállítások besorolása a kiállított művek besorolásától függ, tehát ha egy kiállításon festmények szerepelnek, akkor a kiállítás besorolása „kép” lesz. Díszlet- vagy jelmeztervezést „előadó művészet”-nek kell besorolni. Sajnos azoknál az alkotásoknál is csak ezekből a kategóriákból választhatunk (és csak egyet, de egyet mindenképpen), amelyek nem igazán sorolhatóak be egyik kategóriába sem vagy éppen több kategóriába is kerülhetnének.
 
 

Folyóiratcikkek esetén kötelezően rögzítendő adatok

Az előzetes publikációs lista összeállítása során folyóiratcikkek esetében mindenképpen meg kell adni a következő adatokat: folyóiratcikk címe, folyóirat megnevezése vagy ISSN száma, megjelenés éve, évfolyam és/vagy folyóiratszám és/vagy dátum, első oldal, nyelv.
 
A fenti adatok megadása kötelező, ezek nélkül a cikk nem menthető el az MTMT-be.
 
A folyóiratszám pontos azonosítása szükséges: pl. dátum + évfolyam + szám (2014., XVII. évf. 11. szám) vagy szám + dátum (1005. szám, 2016. szeptember), stb. , csak az év vagy csak az évfolyam megadása nem elegendő.
 
A besorolás lehet: szakcikk, összefoglaló cikk, rövid közlemény, esszé, forráskiadás, konferenciaközlemény, ismertetés, hozzászólás, helyreigazítás, sokszerzős közlemény, műkritika, recenzió, kritika, jelentés, absztrakt, megemlékezés / personalia, publicisztika, bibliográfia / repertórium, nem besorolt.
 
A jelleg lehet: tudományos, ismeretterjesztő, közérdekű, oktatási, nem besorolt.
 
 

Könyv és könyvrészlet esetén kötelezően rögzítendő adatok

Az előzetes publikációs lista összeállítása során könyv (és egyéb könyvjellegű publikáció, pl. katalógus) esetében mindenképpen meg kell adni a következő adatokat: könyv címe, ISBN száma, megjelenés éve, kiadó neve, kiadás helye, nyelve.
 
Könyvrészlet (pl. könyvfejezet, tanulmánykötetben megjelent tanulmány, konferenciakötetben megjelent publikáció) esetén az előzőeken túl kötelező adat még: a könyvrészlet címe, esetleges alcíme, első oldala, a könyv szerkesztőjének neve is.
 
A besorolás lehet: szakkönyv v. szaktanulmány, monográfia v. könyvfejezet, felsőoktatási tankönyv (része), tanulmánykötet, forráskiadás, kritikai kiadás, bibliográfia, repertórium, katalógus, kézikönyv, konferenciakötet, műhelytanulmány, atlasz, oktatási anyag, előszó, utószó, műtárgyleírás, szócikk, térkép, nem besorolt.
 
A jelleg lehet: tudományos, ismeretterjesztő, közérdekű, oktatási, nem besorolt.