Virágszirmok Madárszárnyak

Meidzsi-korabeli japán fametszetek és fametszetes könyvek a Képzőművészeti Egyetem Könyvtárában

A Magyar Képzőművészeti Egyetem meghívja Önt a

VIRÁGSZIRMOK MADÁRSZÁRNYAK

Meidzsi-korabeli japán fametszetek és fametszetes könyvek a Képzőművészeti Egyetem Könyvtárában
című kiállítás megnyitójára az Egyetem Barcsay termébe (Andrássy út 69/71)

2009 szeptember 30.-án 18 órára.

A kiállítást megnyitja:
A Japán Nagykövetség nevében
Shinozawa Yasuo valamint
Petrányi Zsolt művészettörténész

A kiállítás megtekinthető október 22-ig,
Hétfőtől péntekig 10-18 óráig, szombaton 10-13 óráig.

A kiállítást a nagy érdeklődésre való tekintettel október 31-ig meghosszabbítottuk.

A Japán-Magyar Jubileumi Év alkalmából a Magyar képzőművészeti Egyetem hallgatói számára a kiállításhoz kapcsolódó pályázatot írt ki.

A pályázókat köszönti, és a díjakat átadja Kőnig Frigyes rektor

A pályázatra készült művek a "Virágszirmok, madárszárnyak" című kiállítás nyitvatartási ideje alatt tekinthető meg.

Képek a kiállításról

SAJTÓKÖZLEMÉNY

2009.09.24.

Kiállítás a Magyar Képzőművészeti Egyetem könyvtárának japán fametszet gyűjteményéből

A Magyar Képzőművészeti Egyetem szeptember 30.-án, délután 18 órakor nyitja meg, Barcsay termében a könyvtár japán metszet gyűjteményének kiállítását. A japán-magyar jubileumi év kapcsán a kiállítást felavatja, a Japán Nagykövetség nevében, Shinozawa Yasuo és Petrányi Zsolt, művészettörténész. A kiállítást az érdeklődők október 22-ig tekinthetik meg, hétfőtől-péntekig 10-18 óráig és szombaton 10-13 óráig.

A 2009-es évben ünnepeljük Magyarország és Japán közötti diplomáciai kapcsolatok kezdetének 140. évfordulóját és újrafelvételének 50. évfordulóját. Ennek keretében kerül sor a Magyar Képzőművészeti Egyetemen a japán metszet kiállításra.

A Magyar Képzőművészeti Egyetem könyvtárának japán gyűjteménye a XIX. század második felében, illetve a XX. század első évtizedében került az intézmény birtokába. A gyűjtemény közel száz évig, szinte elfeledve, a nagyközönség elől elrejtve, zárt szekrényekben volt.

A Magyarországon egyedülálló, nem nagy, de értékes gyűjtemény feldolgozását Koike Masatane japán professzor a Japán Alapítvány megbízásából kezdte meg, majd Bincsik Mónika művészettörténész - japanológus folytatta a munkát, aki ma a Kyotói Egyetem munkatársa.

A gyűjtemény viszonylag jó állapotban vészelte át a háborúkat. A sérült darabokat sikerült egy könyvtár támogatási program keretében restauráltatni. Az egyetem Budapesten, a Világörökség részét képező Andrássy úton van. Intézményünk reprezentatív kiállító-teremmel rendelkezik, mely alkalmas arra, hogy méltó helyen mutassuk be japán gyűjteményt.

A mai Magyar Képzőművészeti Egyetem őse, az Országos Magyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezde 1871-ben jött létre. Azóta is a magyarországi képzőművészeti oktatás fellegvára, ahová minden évben több mint tízszeres a túljelentkezés. Ezért csak a legkiválóbb és legígéretesebb tehetségek kerülhetnek be az egyetem falai közé. A minőségi oktatás mellett az intézmény nagysikerű kiállítások és rendezvények helyszíne.

További érdeklődés:
Balogh Máté
PR-kommunikációs munkatárs
Magyar Képzőművészeti Egyetem
Tel: 70/457-11-83

A gyűjteményről

A Magyar Képzőművészeti Egyetem könyvtárában még nem publikált japán fametszetes nyomtatott könyvek és metszetek gyűjteménye található. Bár a fametszés technikája ismert volt Japánban évszázadok óta, azonban mivel a nyomtatása buddhista papok kézében volt, így az 1600 előtti nyomtatott munkák főleg vallási szövegek. Az Edo korszak békés gazdasági fellendülése lehetővé tette, hogy a nyomtatott fametszetes könyvek tömegcikké, a könyvesboltok könyvkiadókká váljanak. A nyomtatott könyvek készítése megsokszorozódott a Kan'ei korszakban (1624-44), amikor új típusok és stílusok is megjelentek. A könyveknek egy részét egy fatömbből alakított dúcról nyomtatták, a másik típusnál viszont minden egyes japán karaktert egy kicsi fatömbből faragtak ki és utána a szükségleteknek megfelelően rendezték el a nyomtatás előtt.

A széles nagyközönségnek szánt, japán klasszikusokat is tartalmazó nyomtatott könyvek gyakran tartalmaztak illusztrációkat. A csak fekete tintával nyomtatott könyveket sumizuribon-nak hívták, a színeseket pedig irozuribon-nak.
A nyomtatványokat származási hely és méret alapján is megkülönböztették. A népszerű szövegekkel és képekkel ellátott fametszetes és fatábláról nyomtatott könyvek az Edo korszak első felében főként Edo és Osaka nagyvárosi lakosságának mindennapi életét mutatták be.
A legismertebb témák a Kabuki színház, az öröm negyed, novellák és költemények illetve mintakönyvek és festészeti útmutatók.

A Képzőművészeti Egyetem Könyvtárának gyűjteménye főleg mintakönyveket, madár és virág kompozíciós könyveket, és jól olyan jól ismert művészek fametszeteit tartalmazza, mint Hokusai, Hiroshige vagy Kono Bairei.
A könyvek többsége a késő Edo korszakban van datálva, de vannak Meiji korszákból (1867-1912 ) származó kiadványok is.

A kiállítás lehetőséget ad a közönségnek, a tanulóknak, a japán kultúra barátainak és a tudományos közösségnek egy a közelmúltban még nem ismert gyűjtemény megismeréséhez.
A könyvek révén bemutatnánk a késő Edo korszak népszerű művészetét és kultúráját, a madár-virág kompozíciókat és más jelentősebb fametszetes műveket.

Ugyanakkor szeretnénk bemutatni a japonizmus hatását Magyarországon, mivel ezek a könyvek fontos szerepet játszották a japán stílus átvitelében abban az időben a magyar művészhallgatók és művészek körében. Ezek a könyvek közvetítették a japán művészetet és kultúrát a késő XIX. századi Magyarországon. A kiállítás ezt a fontos folyamatot szemléltetné, bemutatva nem csak magukat a könyveket, de a szerepüket és befogadásukat is az akkori magyar művészetben úgyis, mint a japán-magyar kulturális kapcsolatok jelentős elemét.

A fametszetes könyvek mind témájukat, mind a művész közreműködőket tekintve széles spektrumot ölelnek fel. A többségük a késő Edo és a Meiji korszakból való. A jól ismert Hiroshige és Hokusai sorozatok mellett Kunisada vagy Kawanabe Kyosai, és Kono Bairei kompozíciók is megtalálhatóak a gyűjteményben. A könyvek jól állapotban maradtak fenn, kisebb hibáikat a könyvtár egy még folyamatban levő program keretében restauráltatta.
A kiállításon bemutatásra kerülnének olyan művek is, amelyeket a mai művészhallgatók készítettek. A kiállítás fő témája a madár-- virág kompozíció (kachoga) lenne, amely népszerű téma volt Japánban, és nagy hatással bíró minta lett a japanizáló ábrázolásokban ugyanúgy, mint az Art Nouveau stílusban is.

A kiállítást támogatták:

2009. szeptember 21.