bezárás

Fehér Ildikó PhD

egyetemi docens


Kutatás, oktatás

Művészettörténet 3. Reneszánsz

Az előadássorozat elsősorban az itáliai Quattrocento és Cinquecento, a Mátyás-kor és a korai németalföldi művészet legkiemelkedőbb emlékeit, alkotóités témaköreit öleli át. Célja a reneszánsz kor legfontosabb emlékeinek – építészet, szobrászat, festészet – megismertetése. A tematikus jellegű előadások során a korszak művészetére különösen jellemző fogalmak, mecenatúra, ikonográfiai típusok, témák, műfajok vagy művészetelméleti kérdések középpontba állításával kerülnek a művek bemutatásra. Például: a centrális tér szimbolikája, a perspektíva, a Mediciek Firenzéje, colore-disegno elméletek, világi műfajok: portrék, humanista allegóriák, a Vatikán és a művészetek, Mátyás király és a művészetek stb. Az előadásokat kiegészíti a szemeszterenként egy alkalommal megtartott múzeumi óra, amikor a Szépművészeti Múzeum állandó kiállításának reneszánsz anyagát nézzük meg közösen.

Művészettörténet 4. Barokk

A manierizmus és a barokk kor legkiemelkedőbb emlékeinek, alkotóinak és témaköreinek megismertetésére törekszik ez az előadássorozat elsősorban az itáliai, németalföldi, spanyol és a magyarországi emlékekre koncentrálva. A művek bemutatása tematikus módon, a barokk művészet fő jellemzőinek, iskoláinak, témáinak, ikonográfiai típusainak középpontba helyezésével történik az alábbi témakörök alapján: A barokk Róma (Bernini, vatikáni megrendelések), a caravaggizmus, a portréfestészet változásai, önarcképek, a kép a képben motívum, az akadémikus festészet kialakulása és elvei, a felfokozott dráma, mint legfőbb kifejezési eszköz, történelmi jelenetek, allegóriák és politikai reprezentáció, új műfajok: a tájkép, csendélet és az életkép, a katolikus egyház és a festészet, magyarországi barokk építészet, szobrászat, festészet.

Újkori művészet: illúzió a térben

A festészeti illúziókeltés módszereinek, típusainak megismertetése, lehetőségek, technikák, amelyekkel a három dimenziós térhatást akarják elérni a síkművészet alkotói a 15. századtól a kortárs művészetig. A tér ábrázolása a festészetben az évszázadok folyamán igen eltérő és különleges megoldásokhoz vezetett. A „szem becsapására” a 15-18. századi festők is újabb és újabb lehetőségeket, módszereket, technikákat kerestek, ezeket vesszük sorra a félév folyamán, pl. :

  • perspektíva, ál-perspektíva, L. B. Alberti traktátusában megjelenő ’tér’ fogalmának hatása a későbbi évszázadok festészetére egészen a jelen korig,
  • Alberti „ideális város” illúziója.
  • festett architektúrák, díszletfalak, quadratúra festészet,
  • trompe l’oeil festészet és antik előzményei: Zeuxis történeteinek továbbélése a barokk csendéleteken, portrékon és a 20. sz-i művészetben,
  • az anamorfózisok: típusai, eszközök,
  • barokk veduták és festett égboltok, A. Pozzo és C. Bibiena illúzionisztikus boltozat és kupola freskói,
  • a camera obscura használata, pédákkal,
  • a németalföldi „mágikus dobozok” stb.

Műelemzés szeminárium I. reneszánsz / II. barokk

A szemináriumon az első félévben németalföldi és az itáliai reneszánsz korból, a második félévben a barokk korból választunk olyan műveket – festményeket és szobrokat -, amelyek korszak jellegzetes, az utókor által csúcsműveknek tekintett, sokszor reprodukált, jól ismert alkotásai. Az órák során egy-egy ilyen alkotást vizsgálunk meg, ’mélyfúrás-szerűen’, komplex művészettörténeti eszközökkel: miről szólnak, mit közvetíthettek a kortársaknak, miért váltak népszerűvé, eltér-e vagy sem a hagyományos ikonográfiáktól, paradigmáktól, miért stb. A vizsgált művek pl.:  Jan van Eyck, Hugo van der Goes, Masaccio, Giovanni Bellini, Raffaello, Michelangelo, Tiziano munkái az első félévben. Rembrandt, Vermeer, El Greco, Rubens alkotásai a második félévben.

A szeminárium jól kiegészíti az évfolyam előadást: tágabb megközelítés helyett egy-egy kiválasztott festmény vagy szobor értelmezésére koncentrálunk (leírás, ikonográfia, ikonológiai módszerek alkalmazása a gyakorlatban). A szemeszter első felében az oktató által kiválasztott műveket elemezzük ilyen megközelítések szerint. A szemeszter második felében hasonló módon, de már a hallgatók tartanak elemzéseket kiselőadások formájában, olyan művekről, amiket maguk választottak. 

Magyarországi művészet I. Reneszánsz

A kurzus során bemutatásra kerülnek a magyarországi 15-16. sz-i művészet legfontosabb emlékei, különös tekintettel a Mátyás-kor európai művészetben ekkor betöltött kiemelkedő szerepére, értékelésére. Az előzmények között sorra kerülnek aZsigmond-kori művészet reneszánsz vonatkozásai: építkezések, itáliai mesterek Magyarországon, falkép-festészet (Masolino probléma). Majd Mátyás korának művészete: Buda, Visegrád, Esztergom, Nyék építkezései, itáliai humanisták és mesterek Magyarországon, kiemelkedő falképfestészeti emlékként az esztergomi  palotakápolna freskói. A fennmaradt művek bemutatásán és a töredékek lehetséges rekonstrukcióin túl az előadások során kiemelt témaként szerepel az európai uralkodó eszméje és a mecenatura kérdése: Mátyás és a Mediciek kapcsolata. Könyvfestészet: Bibliotheca Corviniana. Itáliából érkező vörösmárvány- szobrászok, humanisták, művek stb. Végül bemutatásra kerülnek a Jagello-kor legjelentősebb művészeti emlékei, a reneszánsz elterjedése: Bakócz-kápolna, Báthory-Madonna.

Az előadásokat kiegészíti szemeszterenként egy múzeumi óra: a Budapesti Történeti Múzeumban kiállított budavári reneszánsz emlékeket nézzük meg közösen.

Magyarországi művészet II. Barokk

A magyarországi 17-18. sz-i művészet legfontosabb emlékeinek, az európai művészetben ekkor betöltött szerepének megismerése, értékelése.  A hazai barokk művészetben megjelenő fő épülettípusok bemutatása néhány emléken keresztül:

  • jezsuita építkezések az ellenreformáció jegyében (Nagyszombat, Győr,  Miskolc)
  • a szerzetesrendek vezető szerepe(Jászó, Eger, Győr, Pozsony),
  • reprezentatív főnemesei kastélyépítészet (Buda, Gödöllő, Fertőd, Kismarton, Ráckeve).

Falképfestészet: Győr, Kismarton, Sárvár, Veszprém, Eger. Az oltárok fő ikonográfiai típusai: Árpási és a győri mellékoltárok. A Patrona Hungariae eszméje a képzőművészetben. F.A. Maulbertsch, Kracker, és P.Troger munkái. A sokszorosított grafika szerepe a portréfestészetben, nemesi ősgalériák. II.Rákóczi Ferenc és Mányoki Ádám.

Falképfestészeti szeminárium

A szeminárium célja az itáliai 14-16. századi művészet legjelentősebb falfestészeti emlékeinek, freskóciklusainak, fontosabb egyéniségeinek, iskoláinak megismertetése, különös tekintettel az ikonográfiai összefüggésekre, tartalmi vonatkozásokra.  A félév során egy-egy alkalommal részletesen elemezzük például: Giotto nagy padovai freskóciklusát, Masolino és Masaccio firenzei Brancacci-kápolnában lévő képeit a figura és térábrázolás alapján. Általában olyan műveket vizsgálunk, amelyek csak érintőlegesen kerülnek bemutatásra az évfolyam előadáson, mint például Benozzo Gozzoli falképei a firenzei Medici-palota kápolnájában, vagy a Lorenzetti fivérek freskói a sienai Városháza dísztermében. Ezen kívül sorra kerül még Piero della Francesca arezzói ciklusa: a matematika, a geometria és Prudentius elveinek találkozása alapján valamint Raffaello, Michelangelo vatikáni falképei is. Hangsúllyal szerepel a Szépművészeti Múzeum itáliai freskóanyagának ismertetésére, mint  Európa leggazdagabb, Itálián kívüli reneszánsz freskógyűjteménye.

Az órák nagy részében az oktató által kiválasztott művek kerülnek bemutatásra. A szemeszter utolsó harmadában hasonló módon, de már a hallgatók tartanak elemzéseket kiselőadások formájában, olyan művekről, amiket maguk választottak.