bezárás

VIDEÓ NEM VIDEÓ

Intermédia mozgókép retrospektív

Intermédia mozgókép retrospektívPixel Galéria (1024 Budapest, Kis Rókus u. 16-20.), 2009 október 21 - november 29
Megnyitó: október 20. kedd, 18.00
Megnyitja: Sugár János

Koncepció:
Peternák Miklós, Sugár János, KissPál Szabolcs

videó nem videóA megnyitó alkalmából 19.00-22-00 között az intermédia jelenlegi és korábbi hallgatóinak VJ programját tekintheti meg a közönség

Magyar Képzőművészeti Egyetem Intermédia szakán folyó oktatás célja a lehetséges, művészi kifejezésre alkalmas vagy alkalmassá tehető eszközök, módszerek megismertetése a hallgatókkal. A médiumok közötti tájékozódás az adott eszköz sajátosságainak, egyedi, jellemző lehetőségeinek felismerése révén történik,. s így nem a technika kerül fókuszba, hanem a megvalósítani kívánt elképzelés, művészi projekt.

Az intermédia jellegéből adódóan a mozgóképes kifejezés szinte minden változatával találkozhatnak az öt év során a hallgatók, beleértve a 16- és 35mm-es filmvágást, analóg és digitális videótechnikát, nonlineáris szerkesztést, interaktív multimédiát illetve 3D computeres vagy World Wide Webre alkalmazott módszereket. Az egyszerű vágási feladatoktól, blue-box gyakorlatoktól a kollektív remake készítésig, eseményrögzítésig, sőt műelemzésig terjedő spektrum kellően tágas ahhoz, hogy a mindig és mindenhol meglévő technikai korlátok felismerése és elfogadása helyett az adott lehetőségek innovatív felhasználása, kreatív kiterjesztése váljon meghatározóvá.

Első alkalommal kerül sor olyan átfogó kiállításra, amely láthatóvá teszi ezt a folyamatot, bemutatva a korai munkáktól a legfrissebbekig mindazt, ami az adott hely és időkeret lehetővé tesz, remélve hogy ez az esemény egy sorozat kezdete és rendszeressé válik.

http://www.millenaris.hu/content/print_program.php?id=171


 

A kiállításon látható IM videó válogatás:
Sugár János, KissPál Szabolcs
IM multimédia demo
Rigó Mária
IM demo:
Langh Róbert

IM videómix: Ipsics Barbara, Vicsek Viktor, soundmix: Tatlin
A megnyitó utáni vj esemény line-up:
vj-k: Zádor Tamás (Kiégő Izzók), Vicsek Viktor
(The Neon Edge), Blaha Tamás (vj Enikő),
Sztojánovits Andrea (nano), dj-k: Dork, Tatlin
Lehoczky Fanni
: Merre tovább? http://www.c3.hu/~rlangh/fanni
Sztojánovics Andrea: Trans http://www.transumma.com

Hálózati vetületek

Összeállította: Langh Róbert

Bodó Nagy Sándor, Esterházy Marcell, Fiath András, Surányi Miklós, Iuga Laura, Kárpáti Róbert, Keller Diána, Czene Márta, Kiss Flóra, Kozma Andrea, Král Balázs, Kozma Éva, Kun Zita, Lehoczky Fanni, Mózes Réka, Örkényi Antal, Szauder Dávid, Szenteleki Dóra, Szörényi Beatrix, Váradi Zsófia, Nyitrai Orsolya, Sztojánovics Andrea, Zics Brigitta, Vécsei Júlia, Lukács Orsolya, Zámori Eszter, +Puszta Bence

Intermédia celluloid

Intermédia 54 perc

Válogatás a Hagyományos filmkészités kurzuson
2001-2009 között készült munkákból
Vezető tanár: Rigó Mária

Készítették: Modor Viktória, Mag Krisztina, Horváth Zsófia, Rácz Márta, Csüllög András, Kis András, Pályi Nikolett, Huszti Zoltán, Bordás Bogi, Lukács Ágnes, Ipsics Barbara, Lukács Orsolya, Bessenyei Katalin, Szentpéteri Annamária, Burucs Szabolcs, Varga-Nádas Eszter, Bakacs Éva MKE hallgatók.

A montázsfilmekben felhasználásra kerültek ek között
Enyedi Ildikó: Simon Mágus és Téli hadjárat, Lukács Andor: Portugál,
Gödrös Frigyes Glamour cimű filmjeinek kimaradt anyagai.

Köszönet: Balla Erzsike, Enyedi Ildikó, Fekete Jee,
Gazsy Csaba, Gödrös Frigyes, Lukáts Andor, Szőnyi
András, Tóth Károly, Tóth László

 


Videó / nem videó

a Magyar Képzőművészeti Egyetem Intermédia
tanszékén készült videómunkák retrospektív kiállítása

Két évtizeddel ezelőtt a Magyar Képzőművészeti Egyetemen a művészet funkcióváltására való felkészülés céljával alakult meg az Intermédia Tanszék. A fordulat évei után létrejött kortárs művészeti szcéna diskurzusához való felzárkózás szándékával a mindig is esztétizáló-jellegű hazai művészképzés kereteit kitágítva olyan műfajok épülhettek be az itt folyó oktatásba, amelyeknek a magyar felsőfokú, intézményes művészképzésben még nem volt hagyománya (pl. fotó-kinetikus és elektronikus művészetek, multimédia, installációs-, environment- és akcióművészet, illetve a képzőművészet peremterületei, mint pl. a kreatív írás vagy a média- és kommunikációelmélet).

Az elmúlt években lezajlott változások tovább forradalmasították és demokratizálták a kommunikáció közismert formáit.
Ez az átalakulás a médiumok művészeti célra való felhasználásában is olyan átrendeződéssel járt együtt, amely a
képzés súlypontját a reális és a virtuális közötti hibriditást szem előtt tartó művészi technikák megismerése felé tolta
el, új értelmet adva az interdiszciplinaritás fogalmának.

Az egységes vizuális tér felbomlásával napjainkra egy újramediatizált világ jött létre, amely egy minden interfészen túlmutató és a többi médiát saját maga önreflexivitására használó heterogén reprezentációt teremtett.

Az analóg és a digitális képhasználat közötti pozícióváltás egy teljesen újszerű, a manipuláció, a szimuláció és a többidejűség dramaturgiai logikájának engedelmeskedő, a bináris kódok logikus szintaxisát követő gondolkodással járt együtt. A tér, az idő és a mozgás audiovizuális formáit használó műfajok közül a digitális úton rögzített mozgókép volt az, amelyik a közelmúltban lezajlott technikai-technológiai forradalom következtében lényegében paradigmaváltást idézett elő a médiumok használatában.

Az Intermédia tanszék hallgatói az elektronikus képalkotás technikai lehetőségeinek széles palettáját különböző típusú műhelymunkák során sajátítják el. A tanrend szerint a diákok a lineáris és a nem-lineáris videó által kínált
lehetőségeket Sugár János műtárgykészítő szemináriumán, illetve KissPál Szabolcs és Tálosi Gábor kontaktórájáin
ismerhetik meg. Rigó Mária vágókurzusán a hagyományos filmmel való bánásmóddal találkoznak, Fernezelyi Márton, Langh Róbert és Szegedy-Maszák Zoltán szemináriumán pedig a három dimenziós kompjúteranimációba, illetve az interaktív rendszerek kidolgozásába nyerhetnek betekintést.

A Pixel Galériában megrendezett kiállítás olyan alkotásokat elevenít fel, amelyek a hallgatók témaspecifikus munkáin keresztül kitűnően dokumentálják a műfaj nyelvének megismerését a médium problémamegoldó eszközként való felhasználásán át egészen az alkalmazott és az autonóm szándékkal, akár programszerűen, jól szervezett team-munkában előállított, szuverén filmek megszületéséig.

A gyakorlatok jellegéből következően, egyfajta heurisztikus tanulmányként a hallgatók zöme önként vállalja fel a tartalom és a különösebb művészi igényesség ellenében a rétegmaszkok, szolarizációs-, stroboszkóp- és pixeleffektusok, az osztott képernyős komponálás, a szuperimpozáció és a képúsztatás burjánzóan gazdag és rikítóan színes vizualitását. A szemináriumok lehetőséget adnak arra is, hogy az olyan konceptuális feladatokat, mint például a motívumgyűjtés, a műfaj nyelvét használva, videóval oldjanak meg a hallgatók. (pl. körök, kapukilincsek, stb.)

A kiállított munkák között az egyszerű vágási feladatoktól és blue-box gyakorlatoktól a több médium egyesítésére és bevonására, a képiséget a zene ritmusával is szimbiózisba hozó (vagy néha éppen fordított előjellel készülő), nem egyszer spirituális konnotációkat is felidéző mozgóképeket találunk.

Egyes alkotások a kamera látóterébe kerülő személyek intimitására és ezen keresztül a társadalmi magatartásformák pszichológiai kódjait vizsgáló mediális jelenlétre kérdeznek rá. Több hallgató munkájában az idő által definiált montázsnak, illetve a térben összesűrített kollázsnak a lassítás, az előre-hátra léptetés és csévelés, "timeshifting", valamint a különböző tükröződések és torzítások, illetve a térrétegekkel való játék retorikája ad
értelmet.

A technikai perfekcióról való lemondás szándékos stíluseszközként is beépül a tanszéken létrehozott alkotásokba,
esetenként kulturkritikai gesztussal egészülve ki. A "csináld magad" gondolati logikájára épülő, a professzionális
eszközöket helyettesítő low-budget produkciókat a kommercionális televízió ellenében működő "guerilla television" párhuzamának is fel lehet fogni, amennyiben nyersanyagukat a public images adja és a rejtett narratív tartalmakkaldolgozó térfigyelő kamerák kritikai használata foglalkoztatja őket.

A nem a kép minőségére, hanem annak jellegére vonatkozó dramaturgiai eszközök alapvetően a komponálás mikéntjére kérdeznek rá. Ez utóbbi kategóriába tartozó videóművek gyakran az eseményrögzítés céljával készülnek és a Fluxus hagyományaiból táplálkozva a mű és a befogadó közötti határok elmosására törekszenek, közvetlenségükkel nem egyszer a konceptművészet ironikus kritikáját fogalmazva meg.

A mediális bemutatást az önreflexió módszerével hangsúlyozó tematika, elsősorban a performansz-szerű helyzetek
dokumentarista rögzítésének továbbgondolása kapcsán szót kell ejteni még egy kurrens műfajról, amely a partykultúra atmoszférateremtő eszközeként komoly hatást gyakorol a hallgatókra. A többcsatornás rendszerekben
rögzített vagy a nyersanyag utólagos felhasználására alkalmat adó interaktív programozás (ún. "live coding") tapasztalatai sok esetben kiegészítik és megtermékenyítik a tanszéken folyó munkát.
A VJ-kultúra - amelynek a hallgatók közül többen is aktív szereplői - az itt és a most pillanatnyiságának a státuszát
megőrizve egy időben folyamatosan alakuló, a véletlenszerűséget és az improvizációt tudatosan felvállaló, az
automatikus íráshoz hasonló, nem lineáris látványt hoznak létre.

Ha biztosan nem is látjuk előre az elektronikusan kódolt mozgókép kínálta lehetőségek jövőjét a művészetben, biztosak lehetünk afelől, hogy a digitális kultúra a kép és a róla folyó diskurzus számára új távlatokat nyitott.

A drótnélküli, wireless-korszak megjelenése Pandóra szelencéjét nyitotta fel azoknak a kulturális mintáknak a
megértésében, amelyhez korábban a fotó és a videó, mint a virtuális világ előtti valóságot szemantikailag értelmező
médium nyújtott protézist. Azóta az üzenet-továbbítás és az információ átadás egy állandó változásban lévő, a kölcsönös áthatás és az egyidejűség relációjából születő világ szinoptikus optikai szövetében zajlik már, amely egy korábban nem létező gondolkodást és látásmódot követelt meg az
emberektől.

Az Intermédia tanszék hallgatóinak az a feladata, hogy a technológia humanizálása érdekében kreatív figyelemmel és kifinomult társadalomkritikai érzékenységgel találjanak rá a számunkra legalkalmasabb, a világot ontológiailag
értelmező eszközökre és nyelvre. Úgy gondolom, hogy ezek megtalálásában az itt kiállított videómunkák a lehető legjobb gyakorlatok!

Orosz Márton

Kiállítás

Monostori művésztelep

Megnyitó: 2019. október 15. 18:00
Helyszín: Epreskert, Parthenón-fríz Terem
Megtekinthető: 2019. október 26-ig

2019. október 10.

Első Budapesti Illusztrációs Fesztivál pályázati anyagának kiállítása, olasz illusztrátorok reprezentatív tárlata és a MATT Bauhaus tárlata

Megnyitó: 2019. október 11. 19:00
Helyszín: MKE
Megtekinthető: 2019.október 12- 30.

2019. október 04.