bezárás

Filozófiatörténet

Kód:

ELFIT

Oktatás nyelve:

Magyar

Felelős tanszék:


Oktatási idő, vizsgák, kreditek

1. év 2. év 3. év 4. év 5. év
1. félév / kredit 2. félév / kredit 3. félév / kredit 4. félév / kredit 5. félév / kredit 6. félév / kredit 7. félév / kredit 8. félév / kredit 9. félév / kredit 10. félév / kredit
2K 22K 22K 22K 2
A tantárgy címe:

Filozófiatörténet

A tantárgy rövidített címe: Filozófiatörténet
Tantárgykódja: ELFIT
Felelős tanszéke: Elméleti Tanszék
Oktatója: Gáspár Csaba László
Melyik tantárgycsoportba sorolt: Kötelezően választható
Képzési idő szemeszterekben: 4 szemeszter
Hányadik szemeszter(ek)ben tanulják a tárgyat? (1-10): 3-6
Képzési idő hetente: 2 óra
Tanulmányi szint: -

Tanórák száma összesen:

54/tanév
A tantárgy kredit értéke: 2/félév
Az oktatás nyelve: magyar
Tanulmányi előkövetelmények: A szemeszterek egymásra épülnek
A félév végi számonkérés(ek) típusa(i): kollokvium
Tanulmányi követelmények: előadások látogatása + kötelező olvasmányból zárthelyi dolgozat
Az ismeretek ellenőrzésének módja: zárthelyi dolgozat + kollokvium
Az osztályzat kialakításának módja: zárthelyi dolgozat eredménye+ kollokviumi jegy
Vizsgakövetelmények: Előadás anyaga + tankönyv + kötelező olvasmány
Oktatási módszerek előadás
Javasolt tanulási módszerek: óra- és könyvtárlátogatás
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma:
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak típusa:
A tantárgy feladata a szakképzés céljának megvalósításában: Mi keresnivalója van a filozófiának - amely tudvalevőleg elmélet - a képzőművészet világában, amely tudvalevőleg nem elmélet? Miben segítheti a filozófia az alkotó embert? S melyik lenne ez a filozófia? Működik-e a műalkotásban - a mesterségen túl, jobbára rejtetten - gondolat és szellem, amit akár implicit filozófiának is nevezhetünk? Ha igen, akkor el kell-e nyomni - mert akadályozza az alkotás spontaneitását -, vagy érdemes legalább egyszer alaposabban szemügyre venni, hogy az ember lássa, miként működik, s szabadon együttműködhessen vele?
- Ezekkel a kérdésekkel indul a kurzus. E kérdések megválaszolásához a filozófiatörténet gondolkodóinak munkásságát hívja segítségül négy félévben. Ennek keretében a ma már klasszikusnak számító filozófiatörténeti stúdiumot nyújtja az általános modellnek megfelelő korszakolásban.
A filozófia történetének - a művelődéstörténet korszakaival párhuzamos - bemutatása egyben az emberi szellem történeti mozgásának, valamint e mozgás rekonstruálható törvényszerűségeinek felmutatása. A filozófiai gondolkodás jellegzetességének történelmi változásait úgy kell bemutatni, hogy kidomborodjék: a filozófia nem pusztán kulturális érdekesség, hanem az ember egyik jellegzetes létmódja. Ezáltal a stúdium hozzásegít a már meglévő, de fogalmilag kifejtetlen filozófiai választások, döntések érvelő tudatosításához.
A tantárgy leírása, oktatandó főbb tanulmányterületek (szemeszterenként): 1. félév: A görög kezdetektől a kereszténység megjelenéséig
1. Filozófia és művészet - Gondolkodás és alkotás.
2. A filozófiai gondolkodás kezdetei: mítosz és logosz.
3. Az arché-gondolat és az első filozófiai reflexiók - az európai gondolkodás egység-eszméje.
4. Mozgás vagy állandóság - Hérakleitosz versus Parmenidész - a gondolkodás ereje és erőtlensége.
5. A szofista antropológiai fordulat: az ember megjelenése a filozófiai reflexióban.
6. Platón (1) gondolkodás és lét izomorfiája (ismeretelmélet és lételmélet, az idea jelentése és jelentősége).
7. Platón (2) lélekfelfogás és államelmélet - a művészet szerepe a platóni gondolkodásban.
8. Arisztotelész (1) Platón bírálója, a lényeg fogalma, gondolkodás rendszere, a logika.
9. Arisztotelész (2) a művészet görög felfogása (katarzis, mimézis).
10. Sztoicizmus, epikureizmus - a görög emberkép és etika sajátossága.
11. A görög vallás jellegzetessége.
12. Új dimenzió a gondolkodás számára: a biblikus isten- világ- és embertapasztalat (görög metafizika és biblikus történelmiség).

2. félév: Középkortól Kantig
1. A patrisztika: a keresztény tapasztalat fogalmi feldolgozása.
2. Ágoston: a lélek felfedezése, szabadság és bűn.
3. A skolasztika (1) - hit és tudás problematikája.
4. A skolasztika (2) - az univerzálé vita és jelentősége.
5. Tomista szintézis.
6. intellektualizmus, voluntarizmus és misztika a középkorban (Duns Scotus, Ockham, Eckhart mester).
7. Humanizmus és reneszánsz.
8. A reformáció filozófiai hozadéka.
9. Fordulat a szubjektum irányába: Descartes és a racionalizmus.
10. A racionálizmus vállfajai: Spinoza Leibniz.
11. Az angol és francia felvilágosodás: Locke és Hume, Voltaire és Rousseau.

3. félév: Klasszikus német filozófia
1. Kant (1) A tiszta ész kritikája - ismeretelmélet és ontológia.
2. Kant (2) A gyakorlati ész kritikája - erkölcs és vallás.
3. Kant (3) Az ítélőerő kritikája - esztétika.
4. Fichte tudománytana.
5. Schelling azonosságfilozófiája és művészetfelfogása.
6. Hegel abszolút idealizmusa és esztétikája.
7. Marx és a történelmi gondolkodás.
8. Schopenhauer akaratfilozófiája.
9. Kierkegaard: egzisztencia és gondolkodás.
10. Nietzsche.
11. Francia és angol pozitivizmus (Comte, Mill, Spencer).

4. félév: A jelenkor filozófiai áramlatai
I. Német filozófia
Filozófiai reakció az I. Világháború tapasztalatára és az újkantianizmus - W. Dilthey: szellem és természet - E. Husserl: A filozófia mint szigorú tudomány. - A fenomenológia. - Az egzisztencia előtérbe kerülése: K. Jaspers és M. Heidegger. - Igazság és módszer (H-G. Gadamer) - Az etika természetfilozófiai megalapozása (H. Jonas) - A kritikai elmélet (M. Horkheimer és Th. W. Adorno - J. Habermas).
II. Francia filozófia
H. Bergson: A tudat új megközelítése - G. Marcel: Egzisztencia és elköteleződés - J-P
Sartre: Szabadság és szituáció - M Merleau-Ponty: Észlelés és világtapasztalás, testiség és
történelmiség. - A strukturalizmus - A francia posztmodern (Derrida, Lacan, Foucault)
III. Angolszász analitikus filozófia
G. E. Moore: a józan ész filozófiája - A logikai pozitivizmus - A gondolkodás nyelvi fordulata. Wittgenstein: Nyelv és logikai forma - Nyelv és életforma (Wittgenstein) - Etika analitikus megközelítésben: A. Ayer: Érzés vagy ismeret az erkölcs? - R. M. Hare: Az etika nyelve - A modern amerikai liberalizmus - Tudományfilozófia (K. R. Popper, Th. S. Kuhn)

Tankönyvek (jegyzet, példatár, szakirodalom, esettanulmány stb.): A könyvtárban megtalálható ill. a kereskedelemben megvásárolható filozófiatörténeti munkák, lexikonok.