Vizuális nevelés szakmódszertana

Az általános tantervű középiskolai képzésben egyre nagyobb szerepet kapnak azok az ismeretek, amelyek a kommunikáció gyors változásaival függenek össze. Ezek általában egy-egy szűkebb diszciplína keretében jelennek meg. A tömeges információs eljárások olyan változást jelentenek, amelyek széles körben hatnak, ezért a helyzet átfogó szemléletű megközelítésére van szükség. Olyan tudás körét jelenti ez, ami
1.) a környezet egészére vonatkozik,
2.) melyben kiemelt szerepet kapnak a kommunikáció változatos formái és a kommunikáció mechanizmusa ,
3.) amely az ember szociális és társadalmi viszonyait elsősorban átfogó kulturális szemlélettel közelíti meg,
4.) a bölcselet és a művészetelmélet kommunikációs vonatkozásait képes a természettudományos és a technikai innovációval összhangban tárgyalni
5.) a látás, mint megragadási mód sajátosságait a verbálistól elkülönítve, de a kettő közötti kapcsolatok összefüggésében fogja fel,
6.) és a művészetet ennek a tág körnek az összefüggésében szemléli, úgy mint létfontosságú kulturális sajátosságot.

A tantárgy célja az, hogy a tanárképzés keretében főleg a már meglévő ismeretek ilyen súlypontú csoportosítását tegye lehetővé.

Általános kérdések a vizuális nevelés természetéről
(bevezetés a fenti szempontok alapján)

Szemiotikai alapfogalmak
(tudományágak szerinti felosztás, a jelek alaptípusok szerinti felosztása, a kommunikációs alapmodellek felvázolása )

A nyelvi és a képi kommunikáció sajátosságai
(kísérletek a képi és a verbális kommunikációs csatornák felcserélésére, a sajátosságok szemléltetése, eltérő kommunikációs modellek felvázolása )

A nyelvi és a képi kommunikáció viszonya a gyakorlati célú ábrázolásokban
(folyamatábrák (pl.:összeszerelési vázlatok) közlekedési jelzések, intézmények információs rendszere, eligazító táblák, ikonok a számítógép képernyőjén, plakátok, tv reklámok

A nyelvi és a képi kommunikáció kérdései a képzőművészetben
képi szimbólumok és allegóriák
(értelmezési kísérletek: Magritte " Ez nem pipa" feliratú képei ,
Joseph Kosuth: Szék
A konceptualizmus , mint kommunikációs kérdések felvetése )

A tömeges kommunikáció és a párhuzamos értékrendek
(a minőségi értékrend mint hierarchikus szisztéma és a mennyiségi értékrend, mint terített szisztéma együttes jelenléte )

A tömegkommunikációs rendszerek apparátus - funkcionárius jellege
(Vilém Flusser gondolatai az eszközök és az ember közötti viszonyról)

A mágikus képi, - az írásos és a technikai képi megragadás sajátosságai
(Vilém Flusser gondolatai a világ megragadásának különböző módjairól a kommunikáció sajátosságaitól függően )
A tömegkommunikációs eszközök életmódot befolyásoló hatása
(a műsorok rendszeres ismétlődése mint az idő strukturálója, ritualizálója,
- az információk kezelési módja , a célnak megfelelő szúrés és keresés mint képesség, és mint technikai feltétel
A tömeges médiumok kultúramegőrző és innovációs szerepe
dokumentálás, emlékezetben tartás, az információ átörökítésének vertikális (generációról generációra való; és horizontális (egyidejű) módjai a memetika, az emlékmásolatokkal foglalkozó tudományág a protézis, mint evolúciós lehetőség.
Művészet a technikai médiumok világában és azon kívül
(a nem tömeges médiumok szerepe, ezek bemutatása tömeges technikai médiumok más műfajában, más kontextusban a tömeges médiumok művészete )
-Feladatrend
-Feladattervezés
-Tanmenet
-Tanterv

Kötelező irodalom:
A mindenkori, hatálybanlévő nemzeti alaptanterv tantárgyra vonatkozó fejezetei
FLUSSER, Vilém: A fotográfia filozófiája, Tartóshullám- Belvedere-ELTE BTK, Budapest, 1990
BENJAMIN, Walter: A műalkotás a sokszorosíthatóság korszakában, in.: Kommentár és prófécia, Gondolat, 1969
ERDÉLY Miklós: Tézisek az 1980-as marly-i konferenciához, in.:
Idő - mőbiusz, második kötet, Magyar Műhely, Párizs Bécs Budapest, 1991
MINERVA NAGY KÉPES ENCIKLOPÉDIA: Település, Városiasodás, Az emberi kommunikáció, Minerva, Bp., 1975
MINERVA NAGY KÉPES ENCIKLOPÉDIA: A művészetek, Minerva, Bp., 1973
ARNHEIM, Rudolf: A vizuális élmény /Az alkotó látás pszichológiája, Gondolat, Bp., (ISBN 963 280 1415)

Ajánlott irodalom:
BERGER, René: A festészet felfedezése, Gondolat, 1984
szerk.: MEZEI Ottó: A tér a festészetben /Szöveggyűjtemény /, Népművelési Propaganda Iroda, Bp., 1981
szerk.: MEZEI Ottó: A tér a képzőművészetben / Szöveggyűjtemény /, Népművelési Propaganda Iroda, Bp., 1981
BAÜDRILLARD, Jean: A tárgyak rendszere, Gondolat, 1987
DANTO, Arthur C.: A közhely színeváltozása, Enciklopédia Kiadó, 1996
SIMMEL, Georg:. Velence, Firenze, Róma, Alantisz Kiadó, 1990
SEBEOK, T. A. - SEBEOK, J. U.: Ismeri a módszeremet? Avagy a mesterdetektív logikája, Gondolat, Bp., 1990
KANDINSZKIJ, Vaszilij: A szellemiség a művészetben, Corvina, 1987
FRIEDMAN, Ken: Fluxus 1992, Artpool, Bp., 1992
GROYS, Boris: A tautológiáé a jövő? (in: Az utópia természetrajza, Kijárat Kiadó, Bp., 1997)
SARTRE, Jean-Paul: Miért írunk? /in: Köpeczi Béla: Az egzisztencializmus, Gondolat, 1984/
KLEE, Paul: Pedagógiai vázlatkönyv, Corvina, Bp., 1980
KEPES György: A látás nyelve, Gondolat, Bp., 1979
SUGÁR János: Mínusz pátosz, Balassi Kiadó - Intermédia, Bp., 1995