Módszertan

VIZUÁLIS NEVELÉS SZAKMÓDSZERTANA

Tanulmányi követelmények:
kollokvium a 8.félév végén, záróvizsga az abszolutórium után

Az ismeretek ellenőrzésének módja:
az órák témájáról készített saját jegyzet ellenőrzése, a feladatok teljesítésének és azok szintjének az ellenőrzése, részben írásbeli és részben szóbeli vizsga

Az osztályzat kialakításának módja:
a vizsga írásbeli és szóbeli részének értékelésén alapuló összevont osztályzat.
Vizsgakövetelmények: kollokvium,
mely írásbeli és szóbeli részből áll
Oktatási módszerek: előadás, szemléltető gyakorlati feladatok, speciális témák önálló feldolgozásai - mint problémamegoldó feladatok, személyes konzultáció
Javasolt tanulási módszerek:
részvétel az órai előadásokon és gyakorlatokon, illetve a félévet záró szimpóziumon, a kötelező és az ajánlott szakirodalom tanulmányozása, az önálló témák feldolgozása:
források keresése, témavázlat készítése
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma: 3
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak típusa:
szóbeli elemzés: 2
összetett írásbeli feladat: 1
A tantárgy feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
Az általános tantervű középiskolai képzésben egyre nagyobb szerepet kapnak azok az ismeretek, amelyek a kommunikáció gyors változásaival függenek össze. Ezek általában egy-egy szűkebb diszciplína keretében jelennek meg. A tömeges információs eljárások olyan változást jelentenek, amelyek széles körben hatnak, ezért a helyzet átfogó szemléletű megközelítésére van szükség. Olyan tudás körét jelenti ez, ami
1.) a környezet egészére vonatkozik,
2.) melyben kiemelt szerepet kapnak a kommunikáció változatos formái és a
kommunikáció mechanizmusa ,
3.) amely az ember szociális és társadalmi viszonyait elsősorban átfogó kulturális
szemlélettel közelíti meg,
4.) a bölcselet és a művészetelmélet kommunikációs vonatkozásait képes a
természettudományos és a technikai innovációval összhangban tárgyalni
5.) a látás, mint megragadási mód sajátosságait a verbálistól elkülönítve, de a kettő
közötti kapcsolatok összefüggésében fogja fel,
6.) és a művészetet ennek a tág körnek az összefüggésében szemléli, úgy mint
létfontosságú kulturális sajátosságot.
A tantárgy célja az, hogy a tanárképzés keretében főleg a már meglévő ismeretek ilyen súlypontú csoportosítását tegye lehetővé.
A tantárgy leírása, oktatandó főbb tanulmányterületek (szemeszterenként):
Általános kérdések a vizuális nevelés természetéről
( bevezetés a fenti szempontok alapján )
Szemiotikai alapfogalmak
( tudományágak szerinti felosztás, a jelek alaptípusok szerinti felosztása, a kommunikációs alapmodellek felvázolása )
A nyelvi és a képi kommunikáció sajátosságai
(kísérletek a képi és a verbális kommunikációs csatornák felcserélésére, a sajátosságok szemléltetése, eltérő kommunikációs modellek felvázolása )
A nyelvi és a képi kommunikáció viszonya a gyakorlati célú ábrázolásokban
(folyamatábrák (pl.:összeszerelési vázlatok) közlekedési jelzések, intézmények információs rendszere, eligazító táblák, ikonok a számítógép képernyőjén, plakátok, tv reklámok
A nyelvi és a képi kommunikáció kérdései a képzőművészetben
képi szimbólumok és allegóriák
(értelmezési kísérletek: Magritte " Ez nem pipa" feliratú képei ,
Joseph Kosuth: Szék
A konceptualizmus , mint kommunikációs kérdések felvetése )
A tömeges kommunikáció és a párhuzamos értékrendek
(a minőségi értékrend mint hierarchikus szisztéma és a mennyiségi értékrend, mint terített szisztéma együttes jelenléte )
A tömegkommunikációs rendszerek apparátus - funkcionárius jellege
(Vilém Flusser gondolatai az eszközök és az ember közötti viszonyról)
A mágikus képi, - az írásos és a technikai képi megragadás sajátosságai
(Vilém Flusser gondolatai a világ megragadásának különböző módjairól a kommunikáció sajátosságaitól függően )

A tömegkommunikációs eszközök életmódot befolyásoló hatása
(a műsorok rendszeres ismétlődése mint az idő strukturálója, ritualizálója,
- az információk kezelési módja , a célnak megfelelő szúrés és keresés mint képesség, és mint technikai feltétel
A tömeges médiumok kultúramegőrző és innovációs szerepe
dokumentálás, emlékezetben tartás, az információ átörökítésének vertikális (generációról generációra való;
, és horizontális (egyidejű) módjai
a memetika, az emlékmásolatokkal foglalkozó tudományág
a protézis, mint evolúciós lehetőség
Művészet a technikai médiumok világában és azon kívül
(a nem tömeges médiumok szerepe, ezek bemutatása tömeges technikai médiumok más műfajában, más kontextusban a tömeges médiumok művészete )
-Feladatrend
-Feladattervezés
-Tanmenet
-Tanterv

Tankönyvek (jegyzet, példatár, szakirodalom, esettanulmány stb.) :
Kötelező irodalom:
A mindenkori, hatálybanlévő nemzeti alaptanterv tantárgyra vonatkozó fejezetei
Kötelező irodalom:
FLUSSER, Vilém: A fotográfia filozófiája, Tartóshullám- Belvedere-ELTE BTK, Budapest, 1990
BENJAMIN, Walter: A műalkotás a sokszorosíthatóság korszakában, in.: Kommentár és prófécia, Gondolat, 1969
ERDÉLY Miklós: Tézisek az 1980-as marly-i konferenciához, in.:
Idő - mőbiusz, második kötet, Magyar Műhely, Párizs Bécs Budapest, 1991
MINERVA NAGY KÉPES ENCIKLOPÉDIA: Település, Városiasodás, Az emberi kommunikáció, Minerva, Bp., 1975

MINERVA NAGY KÉPES ENCIKLOPÉDIA: A művészetek, Minerva, Bp., 1973

ARNHEIM, Rudolf: A vizuális élmény /Az alkotó látás pszichológiája, Gondolat, Bp., (ISBN 963 280 1415)
Ajánlott irodalom:
BERGER, René: A festészet felfedezése, Gondolat, 1984

szerk.: MEZEI Ottó: A tér a festészetben /Szöveggyűjtemény /, Népművelési Propaganda Iroda, Bp., 1981

szerk.: MEZEI Ottó: A tér a képzőművészetben / Szöveggyűjtemény /, Népművelési Propaganda Iroda, Bp., 1981
BAÜDRILLARD, Jean: A tárgyak rendszere, Gondolat, 1987

DANTO, Arthur C.: A közhely színeváltozása, Enciklopédia Kiadó, 1996
SIMMEL, Georg:. Velence, Firenze, Róma, Alantisz Kiadó, 1990

SEBEOK, T. A. - SEBEOK, J. U.: Ismeri a módszeremet? Avagy a mesterdetektív logikája, Gondolat, Bp., 1990
KANDINSZKIJ, Vaszilij: A szellemiség a művészetben, Corvina, 1987
FRIEDMAN, Ken: Fluxus 1992, Artpool, Bp., 1992
GROYS, Boris: A tautológiáé a jövő? (in: Az utópia természetrajza, Kijárat Kiadó, Bp., 1997)

SARTRE, Jean-Paul: Miért írunk? /in: Köpeczi Béla: Az egzisztencializmus, Gondolat, 1984/
KLEE, Paul: Pedagógiai vázlatkönyv, Corvina, Bp., 1980
KEPES György: A látás nyelve, Gondolat, Bp., 1979
SUGÁR János: Mínusz pátosz, Balassi Kiadó - Intermédia, Bp., 1995

Felhasználható fontosabb technikai és egyéb segédeszközök:
tanterem, videokamera, videolejátszó, számítógép, diavetítő, fénymásolt szemléltető ábra vagy szöveg, tábla

MŰVÉSZETI RAJZ TANÍTÁSI SZAKMÓDSZERTANA

Az ismeretek ellenörzésének módja:
A tanév során elvégzendő feladatokértékelése, írásos és szóbeli ellenőrzés

Az osztályzat kialakításának módja:
A félév feladatainakértékeléseés a vizsgaértékelése alapján összevont osztályzat

Vizsgakövetelmények:
A félév során elhangzott elméleti, módszertani tananyag, a gyakorlati feladatok elmezése

Oktatási módszerek:
előadás, csoportosés személyes konzultáció, szakirány? gyakorlati feladatok, demonstratív feladatok, önálló hallgatói feladatokés ezek nyilvános bemutatása

Javasolt tanulási módszerek:
Részvétel az órák munkájában, a szakirodalom tanulmányozása, egyéni feladatok kidolgozása, széleskörű konzultáció a feladatok megoldása során

A tantárgy feladata a szakképzés céljának megvalósításában:

A tantárgy az általános metodikai diszciplína mellett a rajztanítás szakmódszertani sajátosságait tárgyalja. A rajztanítás a tudásátadási formák speciális fajtája, amelyben döntő szerepet kapnak a tanulás gyakorlatorientált formái, az alkotói attitőd kibontakoztatásának aktív lehetőségei. Az általános módszertant kiegészítve, az elmélet oldaláról a vizuális kommunikáció módszertani összefüggésein keresztül, a gyakorlat oldaláról a környezetkult?ra igényeitől a képzőművészeti szintig fogja át a műveltségi terület, szaktárgyraés közművelődési tematikákra vonatkozó módszertanát.
A program első része a rajztanári tevékenység tematikától független módszertani elemeit, alapfogalmait tárgyalja. Ennek egyik részeként, a tanári munka előkészítő (anyaggyűjtő, konstruáló, tervező, a témakörök feldolgozásának időrendjét összeállító, a szemléltetést előkészítő, a nyersanyagés eszközigényt felmérő, a háttérirodalmat feldolgozó, a tudásanyag integrálásának kulcspontjait kijelölő, a kiértékelési módokat, esetiés általános követelményrendszert a gyakorlat számára konkretizáló, ...) tevékenységeinek módszereit, azéves tanmenetek, óravázlatok, tevékenységi algoritmusok, integrált célfeladatok felépítésének, rendszerbe illesztésének módszereit tartalmazza.
Másik része a tematikai kötöttségektől függetlenül, az analízis-szintézis, az elméletiés gyakorlati képzés arányos alkalmazásátés a vizuális nevelés szocializációs területeinek, etikai szempontokkal kiegészített módszertanát tartalmazza.
A harmadik rész a rajzolásnak a kortárs művészetekkel, ?j médiumokkal, kommunikációs formákkal való tartalmi, formai kapcsolatának összefüggéseit, az alkotóiés befogadói mechanizmusok, más tantárgyak keretei közt tárgyalt (művészetszociológia, művészetpszichológia, kult?rtörténet, ...) összefüggéseinek szakmódszertani vonatkozásait tekinti át.
A negyedik rész, a különböző lehetségesés létező iskolatípusés közmővelődési intézmény szerkezeti felépítéséhez, infrastrukt?rális kínálatához illeszthető módszertani változatokat tárgyalja.
Az ötödik rész a rajztanári gyakorlatok konkrét feladataihoz kötődő, a szakdolgozat elkészítését segíti gyakorlati szakmódszertant tartalmazza.

A tantárgy leírása, oktatandó föbb tanulmányterületek (szemeszterenként):

A program elemei címszavakban:
1.1 Alapfogalmak
1.2 Szakmódszertani ismeretek
1.3 Feladattervezés:
A célfeladatok integrált rendszeréreépülő vizuális nevelés sajátosságai.
A célfeladatok típusai.
A célzott feladatok integrálása a feladatrendbe.
A célzott feladatok egymásraépülésének főbb típusai, modelljei, algoritmusai.
Lineáris, szekvenciális, párhuzamos, koncentrikus, spirális, áthatásos, mátrixos.
A feladatok integrált rendje felépítésének legfontosabb (és lehetséges) szempontjai.
A célzott feladatok tervezésének, típusfüggőés független alapelvei.
A feladat megfogalmazásának szempontjai, követelményei.
A feladatok tervezésének javasolt lépései.
A feladattervek formai elemei.
1.4 A korrekt?ra alapelvei:
Korrekt?ratechnikai változatok.
Az egyéniés csoportos korrekt?rák problematikája.
A pozitív korrekt?ra jellegzetességei.
1.5 Az "elemző kiértékelés" fontosabb általános szempontjai:
A csoportos kiértékelés főbb típusai, esetei.
Az egyéni kiértékelés fontosabb általános szempontjai.
1.6 A tanmenet.
Az ?n. teoretikus tanmenet.
A praktikus "képes" tanmenet.
1.7 A kiegészítő tantervek.
1.8 Az óratervek, előadás vázlatok, a feladatrend, szemléltetés, irodalom lista stb. összeállítása.
2.1 A szakmódszertan elméleti kérdései.
Kutatási eredmények. (A társtudományok eredményeinek hatásai.)
Okokés tendenciák.
2.2 Az analízis-szintézis módszertani vonatkozásai:
Alkotói magatartás-modellek.
Befogadói magatartás-modellek.
2.3 Az arányos terhelés módszertani vonatkozásai:
Az elméletiés gyakorlati képzés arányos alkalmazása.
Az egyenletesés fokozatos terhelés modelljei.
2.4 A szocializáció módszertani kérdései:
"Személyre szabott" módszertani technikák.
Az individuális programon t?lmutató vállalások módszertani példái.
2.5 Nevelésetikai kérdések:
A hatáselemzés.
A nézőpontok cseréje, korlátok, látásmódok, szemléleti kérdések.
3.1 A kortárs művészetés a rajz:
A rajz rejtettés nyílt jelenléte a kortárs képzőművészetbenés a társművészetekben
sid16135219 3.2 A nem intézményes képzés lehetőségeinek módszertani áttekintése:
Típusok, változatokés lehetőségek.
A szimpozium módszer.
Csoportos alkotói technikák.

A rajz funkció-módosulásai az új médiumok, új vizuális kommunikációs formák kontextusában:
A rajz funkció-bővüílése, specializációi.
új rajzolási technikák paradigmák.
Az alkotóiés befogadói mechanizmusok változásai:
Az üzenet kódolásának, dekódolásának problematikája.
A rajzi közlésérthetősége, félreérthezősége, paradoxonai.
4. A különböző iskolatípushoz igazodó metodikai változatok problematikája:
Kontextusfüggő módszertani specifikációk, permutációk.
5. Feladatfüggő módszertani specifikációk:
A konkrét oktatási egységek módszertani vonatkozásainak elemzése.
A feladat módszertani konstrukciójaés megvalósításának tanulságai.

Tankönyvek (jegyzet, példatár, szakirodalom, esettanulmány stb.):

îrai jegyzetek
Hauser Arnold, Kapitány Ágnes, Kapitány Gábor, György Péter, Marshall Mc Luken, ifj. Csákvári
József, Király Jenő, Jung, stb., tömegkommunikációval, tömeglélektannal foglalkozó munkái
Molnár Gál Péter, Szilágyi György, Szekeres József szórakoztató művészetekkel foglalkozó művei
Ulrich Gregar , E. Patales, Eric Rhode, Georges Sadoul, Nemes Károly, Szalay Károly, Nemeskürty István, Páczél Lajos, Bíró Yvette, Carlo Lizzani, Magyar Bálint filmelméletiés filmtörténeti munkái
Paul Fussel,
Szilágyi Gábor, Moholy Nagy László, Bojár Sándor fotóművészetről szóló írásai
BBCévkönyvek tanulmányai
Hegedűs Géza, Kónya Judit, Sztanyiszlav, Blaha Lujza, Székely György, Koltai Tamás, Palasovszky
?dön, Strehler színházi könyvei,
Elmélkedések, könyvek, tanulmányok : Laurence Olivier, Chaplin, Eisenstein, Pudovkin, Ingmar Bergman, Tarkovszkij, Asta Nielsen, Fellini, Jancsó Miklós, Ny. Mihalkov, Jiri Menczel, Fassbinder

ÁBRÁZOLÓ GEOMETRIA TANÍTÁSI SZAKMÓDSZERTANA

Oktatási célok
A tantárgy célja felkészíteni a hallgatókat az ábrázoló geometria tantárgy oktatására. Az ábrázoló geometria a matematika egyik területe, általában téri viszonyok szemléletes ábrázolására használják. A gyakorlati funkcióján kívül azonban fontos eleme az európai műveltségnek is. Története és eredményei szorosan összefonódnak az építészet, képzőművészet történetével. Az ábrázoló geometria - hasonlóan a matematika egészéhez - több, mint módszerek összefüggő halmaza, egyben olyan szellemi komplexum, ami nagyon jellemző az emberi műveltségre. Az ábrázoló geometria az euklédeszi szerkesztésen alapul. A gyakorlatban a kézzel végzett szerkesztések szerepe egyre csökken, helyét a számítógépes rajzkészítés és szimuláció veszi át. Ábrázoló geometriai ismeretek nélkül azonban a szoftverek kezelése is lehetetlen, mert a felhasználói felületek rendszerint a klasszikus ábrázoló geometria fogalomrendszerét alkalmazzák. A csökkenő gyakorlati szereppel szemben a vizuális nevelésen belül betöltött szerepe változatlan. Az ábrázoló geometria segít a tudatos, letisztult térszemlélet kialakításában. A téri gondolkodás a vizuális kultúra egyik fontos alapeleme, ezért az ábrázoló geometria oktatásában is nagy hangsúlyt kell helyezni rá. Az oktatás elsődleges célja tehát egy egységes, tudatos térszemlélet kialakítása.
A hallgatókat a fentiek szellemében elsősorban a térszemlélet kialakítására kell felkészíteni. Ugyancsak szükség van arra, hogy az ábrázoló geometria kultúrtörténeti szerepével tisztában legyenek.
A tantárgy programja:

I. Általános tanári ismeretek
A tananyag meghatározásának és felosztásának a módszerei
A tanítás kiemelt szempontja az ismeretek elrendezése, egyrészt az adott diszciplína, tapasztalati kör összefüggéseinek megfelelően, másrészt erre építve, a tudás átadhatóságának a logikája szerint.
Ezért a módszertanban kiemelkedő a szerepe azoknak a gyakorlati technikáknak, amelyek az ismeretanyag ilyen elrendezésére vonatkoznak. A gyakorlatban ez a tanítási egységek összefüggő rendszerének a kialakítását jelenti. Lebontó elv szerint először azt a kérdést kell eldöntenünk, hogy mit tanítsunk. Ebben az intézményes normákat közvetítő tanterv a meghatározó, amely alapján a tanár elkészíti a saját tanmenetét. Az éves tanmenetben a közvetlenül egymásra épülő tanítási egységeket, a fő témacsoportokat határozza meg. Ezek alapján készülnek el az óravázlatok és ezek mellékletei, az előadásvázlatok, a szemléltető anyagok, irodalomjegyzékek. Az óravázlatban szerepelnie kell annak, hogy kiknek készül (évfolyam, korcsoport), annak, hogy mi az óra célja (nevelési célok), a téma és a feladat pontos meghatározásának, az értékelés szempontjainak és az óra beosztásának. A tanmenetben meg kell még határozni a nagyobb egységek összefoglalásának, az ismétléseknek és a tudás felmérésének a rendjét.
Az elemző szempontok koncepciózus bővítésének módszere A problémacentrikus tervezést segítő módszerek:
Az algoritmusok módszere a tervezésben (feladattervezés, projektek).
A folyamatos tervezés és tervaktualizálás módszere.
Az "energiabeosztás", a "fontossági hierarchia" módszere.
A különböző mértékű korlátozások közötti tervezés módszere
Az önképzés kiegészítő problémamegoldó módszerei:
A problémafeltárás önálló módszerei.
A gyakorlásnak, a hiányosságok tervszerű pótlásának módszerei.
Az egyensúly fenntartása a legkisebb ellenállás iránya és a problémagócok között.
. Az összehasonlító elemzések variábilis módszerei

Feladatrend
vázlat
A célfeladatok integrált rendszerére épülő vizuális nevelés sajátosságai.
Mik a célfeladatok? Milyen típusai vannak?
Hogyan integrálhatók nagyobb egységekbe? Az egymásraépülés főbb típusai.
A célzott feladatok integrálása a feladatrendbe:
A témafeldolgozás egységei:
Előkészítő feladat / A témakör bevezetése gyakorlati tevékenységgel. (Motiváló
feladat.)
Ismeretszerző egység. / Adatgyűjtés, történeti vizsgálatok, technikai felkészülés...
Elemző egység. / Viszonyvizsgálat az előkészítő feladat és a támogató információk
között.
Feldolgozó egység. / Az előző feladatok alapjára épülő komplex feladat
A célzott feladatok egymásraépülésének főbb típusai, modelljei:
Lineáris. /Az egymásraépülés algoritmusa folyamatosan halad az egyszerűtől a bonyolultabb felé. Koncentrikus. (ráközelítő és tágító). / Fraktál típusú algoritmus a rész és egész viszonyában. Spirális. A két előző modell kombinációja, a más-más szinten ismétlődés algoritmusa.
A feladatok integrált rendje felépítésének legfontosabb (és lehetséges) szempontjai:
A fokozatosság elve. / Az egyszerűtől a bonyolultabb felé tartó felépítés.
A tudásintegrálás elve. / A feladatrendbe illeszkedjenek a kulturális kontextus elemei.
A produktivitás elve. / A hangsúly a produktivitásra kerüljön a reproduktivitással szemben.
A preferencia elve. / A lényeges időarányos megfeleltetése.
A cselekvő tanulás elve. / Az ismeretanyag felvétele találkozzon az alkotói attitűddel.
Az ismétlés elve. / A spirális modell alkalmazása, a más szinten újra előkerülő problémákra.
A képességfejlesztés elve. / A bármely területen felhasználható képességek fejlesztése. (Kísérő elem.)
A szocializáció elve. / Az individuum elismerése mellett, a szocializáció a nevelés alapfeladata.
Az arányos terhelés elve. / A lazítás - keményítés váltakozása a feladatsorok összeállításában.
A növekvő terhelés elve. / A képességek fejlődésének figyelembevétele a terhelésben.
A betarthatóság elve. / Megvalósítható legyen a feladatsor; időben, térben, eszközrendszerében.
A tartalmi következetesség elve. / A feladat csoportosítás tartalmi logikájának felépítettsége.
A tartalmi lefedettség elve. / Ne maradjon ki lényeges momentum a témakör feldolgozásából.
A vizuális szempontok elve. / Bármely témakör (PL: fizikai; mozgás) feldolgozása vizuális
szempontból.
A korosztályi érdekeltség elve. / A korosztály érdeklődésének, életmódjának figyelembevétele (otthoni
feladat).
Az alternativitás elve. / A feladatsorok adjanak módot, teret a körülményekhez igazodó lehetőségekre.
A variábilitás elve. / Változtatható (reagáló) legyen bizonyos feladatrészek sorrendisége.
A feladatok tervezésének javasolt lépései:
A feldolgozandó probléma vázlatos megfogalmazása, a feladat céljainak tisztázása. A témakörre, szakra vonatkozó tanterv, éves munkaterv, tanmenet, szakirodalom tanulmányozása.
A feladatstruktúra, témakörnyezet felvázolása.
A tanulócsoport speciális adottságainak felvázolása.
A motiváló, verbalizáló elemek konstruálása.
Az ismeretszerző és munkafázisok sorrendjének összeállítása.
A szemléltetés tervezése.
Az időbeosztás összeállítása.
A kiértékelés körülményeinek tisztázása, szempontjainak felsorolása.
A korrektúra alkalmainak kijelölése, módjának megtervezése.
A feladatkiadásnál elhangzó szöveg, a kiemelt szempontok összeállítása.
A szükséges nyersanyagok, munkaeszközök listájának összeállítása.
A javasolt kiegészítő irodalom listájának összeállítása.
A javasolt otthoni kiegészítő, gyakorló feladat megtervezése.
A feladathoz tartozó óravázlat elkészítése.
A feladattervek formai elemei:
Időbeosztás táblázat.
Teremberendezés vázlat (szükség esetén).
Munkamenet lista.
A feladat kiadásának vázlata.
A feladat leírása, esetleges rajzos vázlatai.
A háttérirodalom listája, a történeti ismeretanyag vázlata.
Az otthoni kiegészítő feladat leírása.
A kiértékelés szempontjainak listája.
A szemléltető eszközök, munkaeszközök, nyersanyagok listái.
óravázlat(ok).
Az analógiák elve. / Más alkotók hasonló megoldásainak, más területek analógiáinak ismertetése.
A kiegyensúlyozott pozitív negatív bírálat elve. / Nem a kedvszegés a cél, hanem a fejlesztés.
A következetesség elve. / Kerülni kell az ellentmondó instrukciókat (korrektúra jegyzet).
Az önállósítás elve. / Ne tűrjük el a folyamatos instruálás igényét Az önálló programterveztetés technikája. / Az instruált programterveztetés erősen motiváló hatású.

Feladattervezés
Vázlat
A célzott feladatok tervezésének, típusfüggő és független alapelvei:
A feladat megfogalmazásának szempontjai, követelményei:
Az érthetőség szempontja. / Nem érthető feladat (etikailag)nem értékelhető.
A megoldásra vonatkozó minták kerülésének a szempontja. / A terhelésmentes reproduktivitás kerülése.
A kiértékelés szempontjainak fígyelembevétele. / Az értékelhetetlen megoldások kerülése.
Tematikus elhelyezés. / A tanárnak többet kell tudni a témakörnyezetről, mint amennyi szóba kerül.
A végrehajtásra vonatkozó sorrend tisztázása. / A műveleti logika elve.
A felhasználandó nyersanyagok kezelésére vonatkozó ismertetés. / Miből, mennyit, mire?
Az ide tartozó munkavédelmi ismeretek jelzése. / Hivatkozás a munkavédelmi oktatás anyagára.
A további, részletesebb ismeretszerzés lehetőségeinek ismertetése. / Könyvek, műhelyek...
Az otthoni gyakorlásra vonatkozó útmutató. / A feladat egyéni gyakorlat- variációi javaslatai
Az egyéni munkatervekre vonatkozójavaslatok. / összetettebb feladatnál szükséges a munkaterv.
Az időbeosztás realitásának szempontja. / A feladat saját megoldásából visszaszámolva.
Pontos paraméterek tervezése. / Térbeli, időbeli, mennyiségi, minőségi konkretizált de rugalmas
tervezés.
Szemléltető és segédeszközök. / A feladat megfogalmazásának kiegészítője a szemléltetés.
A helyszínalakítás igényei. / A feladat megoldásának helyszíne (Teremátrendezés, külső helyszín...).
A dokumentálás szempontjai / A munkafolyamatok dokumentálása több oldalról tanulságos.
A feladattal kapcsolatos ismeretek, problémák verbális megfogalmazási igénye. / Verbalizálás -
vizualizálás.
A feladatok tervezésénél figyelembe kell venni a személyiségfejlődés fázisait, tehát a magasabb
évfolyamokban az önálló tervezés és megvalósítás lehetőségét fokozatosan kell beépíteni a feladatokba.
A feladatok tervezésének javasolt lépései:
A feldolgozandó probléma vázlatos megfogalmazása, a feladat céljainak tisztázása.
A témakörre, szakra vonatkozó tanterv, éves munkaterv, tanmenet, szakirodalom tanulmányozása.
A feladatstruktúra, témakörnyezet felvázolása.
A tanulócsoport speciális adottságainak felvázolása.
A motiváló, verbalizáló elemek konstruálása.
Az ismeretszerző és munkafázisok sorrendjének összeállítása.
A szemléltetés tervezése.
Az időbeosztás összeállítása.
A kiértékelés körülményeinek tisztázása, szempontjainak felsorolása.
A korrektúra alkalmainak kijelölése, módjának megtervezése.
A feladatkiadásnál elhangzó szöveg, a kiemelt szempontok összeállítása.
A szükséges nyersanyagok, munkaeszközök listájának összeállítása.
A javasolt kiegészítő irodalom listájának összeállítása.
A javasolt otthoni kiegészítő, gyakorló feladat megtervezése.
A feladathoz tartozó óravázlat elkészítése.
A feladattervek formai elemei:
Időbeosztás táblázat.
Teremberendezés vázlat (szükség esetén).
Munkamenet lista.
A feladat kiadásának vázlata.
A feladat leírása, esetleges rajzos vázlatai.
A háttérirodalom listája, a történeti ismeretanyag vázlata.
Az otthoni kiegészítő feladat leírása.
A kiértékelés szempontjainak listája.

A szemléltető eszközök, munkaeszközök, nyersanyagok listái. óravázlat(ok).
Az adott feladat célja nem a tárgyiasult eredmény létrehozása (hanem képességfejlesztés és ismeretszerzés), de az alkotói igényesség fejlesztése is fontos szempont. Ezért a feladat során létrejövő tárgyakat megfelelő megbecsüléssel kell archiválni, dokumentálni.
Az elkészített altematív feladattervek archiválása szintén szükséges, mert valamilyen kombinációban többször használhatóak. A kialakult feladattár sok segítséget nyújthat a munkában.
Feladat: Az ismertetett célzott alapfeladatok tervvázlatainak közösen megbeszélt szerkesztése, a saját választott témakör feldolgozása a fenti szempontok alapján.
A tanmenet

A tanmenet segíti a tanárok éves munkáját, a tanórákra való felkészülést, a feldolgozandó témakörök áttekintését, a tanév időbeli tagolását. A tanmenet kvalitása kihat a tanítás minőségére, szervezettségére.

A teoretikus (szöveges) és a praktikus (képes) tanmenet felépítésének főbb szempontjai:
Az éves tanmenetek az érvényes tantervek alapján épülnek fel, tartalmuk, követelmény rendszerük, eszköz rendszerük ezen alapul. A tanmeneteket az aktuális tanév kezdetéig, évente kell elkészíteni, az éves iskolai munkarend időtáblázata alapján (összefüggő tanítási egységek, szünetek, óraszám...). A tanmenetnek nem csak tartalmilag, hanem formailag, kategóriáiban is tanácsos követni az érvényes tantervet (nevelési cél, tananyag, tevékenységek, eszközrendszer, követelményrendszer). A fakultatív tanmenetek összetételűkben, kategóriarendszerükben azonos felépítésűek, viszont tartalmukban és követelményrendszerükben eltérhetnek a tantervtől, mintegy kiegészítve, kibővítve azt.
A vizuális nevelés területén a tanmeneteknek két fontosabb fajtája van, melyek párhuzamosan
alkalmazhatók.
Bizonyos esetekben helyettesíthetik, vagy kiegészíthetik egymást.
Az ún. teoretikus tanmenetnek tartalmaznia kell:
- a tanévre vonatkozó nevelési célokat,
- a tanévre vonatkozó elméleti és gyakorlati tananyagot, elsajátítandó ismereteket,
- az egymásra és egymásba épülő témaköröket,
- a tevékenységek, tanulmányi módok leírását
- az integrált célfeladatokat, és az ezeket alátámasztó eseti otthoni kiegészítő feladatokat,
- a minimális és általános követelményrendszert,
- a feladatokhoz szükséges eszközrendszert (szemléltető eszközök, könyvek, nyersanyagok, kellékek...),
- a részletes, órára bontott időbeosztást (táblázat),
- a módszertani emlékeztetőket és a szükséges csoportos korrektúrák helyét
- az időszakos és témaköri kiértékelések időpontjait,
- a tananyagot kiegészítő kötelező és javasolt képi és szöveges ismeretanyagok felsorolását,
- az esetleges fakultációk kapcsolódó tanmenetét
- a kiértékelések rendjét, időpontját (nem minden feladat igényel kiértékelést),
- a tantermen kívüli nevelési tevékenység leírása, előkészítő lépéseinek időpontjait,
Melléklete tartalmazza az óravázlatokat és a megfelelő listákat (nyersanyag, eszközrendszer, irodalom...).

A praktikus (képes) tanmenet, kiegészítve az előzőeket, azokat a vizuális emlékeztető információkat tartalmazza (kis rajzocskák, vázlatok, címszavak, fotók...) melyek szöveges formában nem nyújtanának megfelelő támpontokat. Formailag (a könnyű áttekinthetőség figyelembevételével) lehet tabló, mappa, leporelló, album, stb..
A tantervek készítésének sorrendi, módszertani javaslatai:
Az érvényes alaptanterv és a kiegészítő iskolai tanterv megismerése, feldolgozása, kijegyzetelése
A témakörök tagolása, részegységekre bontása, sorrendbe állítása.
Az integrált feladatrendszer elvi felépítése, a célfeladat típusok sorrendjének felvázolása.
A célfeladatok kidolgozása a tanult szempontrendszer alapján.
A feladatokhoz szükséges eszközrendszer, kiegészítő ismeretanyag összeállítása.
A kiértékelések és korrektúrák rendjének kidolgozása.
Az időrend táblázat összeállítása, kitöltése a szükséges információkkal.
A mellékletszerű listák és a teoretikus tanmenet megírása.
A praktikus (rajzos, címszavas, táblázatos) tanmenet elkészítése.
A tanmenetek felülvizsgálata (jóváhagyása) a tanév kezdetén az iskolavezetés feladata (összevetése a tantervvel és az iskola oktatási, módszertani elképzeléseivel) A tanítás tartalmi és időbeli lépéstartása a jóváhagyott tanmenettel, a tanév folyamán bármikor (egyszer kötelezően), ellenőrizhető amely a minisztériumi és regionális szakfelügyelet és az iskolavezetés feladata. Az aktualitásukat vesztett tanmeneteket meg kell őrizni a tanterv érvényességének idejére.
Feladat: A bemutatott elévült archív tanmenetek összehasonlítása a megfelelő tantervvel és a tanult etikai, szakmai szempontokkal. Kritikai és korrekciós javaslatok tétele (a tartalmi formai megfelelésre, struktúrára, feladatcsoportosításra, célfeladatokra, szemléltetésre, kiértékelésre...)
A tanterv
Az aktuális tanterv elemzésének a módszerei Tematikus elemzés
az ismeretkör összefüggései szerinti elemzés
(az ismeretek fontossági sorrendjének szempontjai szerinti elemzés)
a gyakorlati fontosság szempontjából
a korábbi tantervekkel és iskolai gyakorlattal összehasonlítva
Az ismeretek átadásának a rendje szerinti módszertani elemzés A képességek fejlesztési stratégiája szerinti elemzés a korosztályi sajátosságok figyelembevételével
A tanterv kiegészítése , a tanmenet vázlatának elkészítése A súlypont megváltoztatásának a módszereivel, (az előírt normatívák szerint várható eredményesség felmérése alapján)

II. Szakmai (speciális) ismeretek
1. Bevezetés
a. Az ábrázoló geometria gyökerei
- a görög geometria gyökerei és eredményei.
- középkori geometria (világi és egyházi tudomány - a gyakorlat és az elmélet)
- reneszánsz (tudomány és művészet)
b. Az ábrázoló geometria viszonya a matematika egészéhez
- matematika, geometria, analitíkus geometria, ábrázoló geometria
- az ábrázoló geometria az analitikus geometria adott cél érdekében történő felhasználása
- az ábrázoló geometria az euklédeszi-karteziánus tér elemei, és azok viszonyát ábrázolja
c. Az ábrázoló geometria oktatási céljai
- tudatos térszemlélet kialakítása
- gyakorlati szerkesztési és geometriai ismeretek átadása
- a geometria integrációja a vizuális kultúra egészébe
2. Az ábrázoló geometria rendszere
a. Az ábrázoló geometria elemei
- Axiómák
itc A matematika egymásra épülő tételek rendszere
A tételek bizonyított állítások
A tételek bizonyítása más bizonyított tételeken nyugszik
Ez a felépítés feltételezi nem bizonyított, de igaznak elfogadott tételek létét. Ezek az axiómák.
Az axiómák megválasztásán az egész rendszer felépítése múlik (euklédeszi, és nem-euklédeszi geometriák)
- Euklédeszi szerkesztés
* Az euklédeszi szerkesztés gyakorlati tükre az euklédeszi geometria
axiómáinak Léteznek közelítő (elméletben nem használható, de
gyakorlatban működő) szerkesztések
* Az ábrázoló geometria alapvetően az egyes térelemek közti egyértelmű viszonyt írja le. Bizonyos szerkesztések azonban "információveszteséggel" járnak, azaz a térelemek egyes tulajdonságai nem fejthetőek vissza teljes bizonyossággal. Ezek a szerkesztések többnyire a szemléletesebb ábrázolást szolgálják, és tapasztalati tényeken alapulnak. (Perspektívaszerkesztés)
- Bizonyítások
* A bizonyítások egymásra épülő rendszere
* A bizonyítás feltételei
* A bizonyítások módszerei
- Szerkesztések
* A szerkesztések gyakorlata (szerkesztések nagy méretben,
lépésenként, szerkesztések ellenőrzése)
* A szerkesztések és az elmélet kapcsolata
- Problémamegoldás
* Mi az ábrázoló geometriai probléma?
* A problémamegoldás elemei, matematikai módszerek (analitikus és
koordinátageometria)
* A matematikai élmény
b. Az ábrázoló geometria oktatásának általános szempontjai
- Az egyszerűbbtől a bonyolult felé
* Az ábrázoló geometria oktatásában célszerű a geometria felépítését
követni
* Az ábrázoló geometria egymásra épülő ismertekből áll. Ezért az
ismétlésnek nagyon nagy szerepe van.
* Bonyolult bizonyítások egyszerű alkalmazása, és egyszerű
módszerek összetett alkalmazása
* Az analitikus térlátás kialakítása
- Az elméleti és gyakorlati ismeretek aránya és elrendezése
* Mi az elmélet és mi a gyakorlat az ábrázoló geometriában?
* A matematikával való kapcsolat megteremtése
* A szerkesztés módszerei
* Problémamegoldás matematikai (analitikus) és tapasztalati
(empirikus) úton.
- A téri gondolkodás és a geometriai elmélet kapcsolata
* A vizualitás és a matematika kapcsolata
* A geometriai tér korlátai
* A geometria, mint modell
- A téri gondolkodás és az egyetemes vizualitás kapcsolata
* Geometriai tér a köznapi gyakorlatban (térkép, műszaki rajz,
magyarázó ábra)
* Az építészet és az ábrázoló geometria kapcsolata
* Ábrázoló geometria a képzőművészetben.
* Geometria a filozófiában (Pythagoras, Descartes, Newton, Penrose)
3. Az oktatás gyakorlata
a. . Szemléltetés
- Szemléltető eszközök használata
- Szemléltető eszközök készítése
- Szemléltetés a gyakorlatban
- Az új technológiák alkalmazása
- Az új technológiák előnyei és veszélyei
- Kreatív szemléltetés
b. Feladatrend
- Integrált célfeladatok rendszere
- A geometria specifikumai (az ismétlés fontossága)
- Motivációs szempontok
c. Kiértékelés
- egyes feladatok értékelése
- a szemlélet és a gyakorlati eredmények problémája
- a térszemlélet kialakulásának ellenőrzése
Kötelező irodalom:
Bartel Leendert van der Waerden
Egy tudomány ébredése : Egyiptomi, babiloni és görög matematika
Budapest: Gondolat, 1977.
Reiman István: Geometria és határterületei Gondolat, Budapest 1986.

Ajánlott irodalom:
S. L. Greitzer: Az újra felfedezett geometria / H. S. M. Coxeter, S. L. Greitzer. Budapest: Gondolat, 1977.
Roger Penrose: A császár új elméje Budapest Gondolat, 1998
Reuben Hersh: A matematika természete Budapest: Typotex, 2000
Szirmai-Kalos László: Számítógépes grafika Műszaki könyvkiadó, 1999
Sain Márton, Nincs királyi út, Budapest: Gondolat, 1986