| 1. év | 2. év | 3. év | 4. év | 5. év | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1. félév / kredit | 2. félév / kredit | 3. félév / kredit | 4. félév / kredit | 5. félév / kredit | 6. félév / kredit | 7. félév / kredit | 8. félév / kredit | 9. félév / kredit | 10. félév / kredit | ||||||||||
| 3Ai | 2 | 3K | 3 | 3Ai | 2 | 3K | 3 | ||||||||||||
| A tantárgy címe: | Szerves anyagok a műtárgyrestaurálásban (Szerves kémia) |
| A tantárgy rövidített címe: | Kémia |
| Tantárgykódja: | REKÉM |
| Felelős tanszéke: | Restaurátorképző Intézet |
| Oktatója: | dr. Járó Márta, Heitler András |
| Melyik tantárgycsoportba sorolt: | Kötelezően előírt |
| Képzési idő szemeszterekben: | két szemeszter |
| Hányadik szemeszter(ek)ben tanulják a tárgyat? (1-10): | 5 és 6 |
| Képzési idő hetente: | 3 óra |
| Tanulmányi szint: | szakképzési modul |
| Tanórák száma összesen: | 162/ 4 szemeszter |
| A tantárgy kredit értéke: | 3 (szerves és szervetlen együtt) / 5, mintatanterv szerint |
| Az oktatás nyelve: | magyar |
| Tanulmányi előkövetelmények: | A tantárgy anyagának elsajátítása feltételezi a jelenleg a második évfolyamban oktatott "Szervetlen kémia" elnevezésű tárgy ismeretét. |
| A félév végi számonkérés(ek) típusa(i): | Mindkét félévet kollokvium zárja. |
| Tanulmányi követelmények: | Az órák látogatásán kívül egyéb speciális követelmény nincs. |
| Az ismeretek ellenőrzésének módja: | Írásbeli vizsga. |
| Az osztályzat kialakításának módja: | A vizsgakérdésekre adott válaszok mellett az osztályzat megállapításakor figyelembe kell venni a hallgatónak az adott félévben vállalt önálló munkáját is, (Ez utóbbi hiánya azonban nem befolyásolja az osztályzatot.) |
| Vizsgakövetelmények: | A hallgató az adott féléves program szakismereteinek értő elsajátításáról kell, hogy tanúbizonyságot tegyen az előzetesen megadott témaköröknek megfelelően. |
| Oktatási módszerek: | tanári előadás, esetenként egyéni feldolgozás, egyes jelenségek gyakorlati szemléltetése |
| Javasolt tanulási módszerek: | Az órai jegyzeteken kívül a hallgatóknak a felkészüléshez rendelkezésre áll a Restaurátorképző Intézet szakkönyvtára. |
| A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma: | A hallgatóknak módjukban áll ? és erre hangsúlyos felszólítást is kapnak -, hogy egy vagy több, a tananyaghoz kapcsolódó kérdés kapcsán önálló munkát, referátumot készítsenek. Ez azonban nem kötelező, a stúdium eredményes elvégzésének nem feltétele. |
| A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak típusa: | Egy vagy több a tananyaghoz kapcsolódó kérdés kapcsán önálló munka, referátum. |
| A tantárgy feladata a szakképzés céljának megvalósításában: | A tantárgy olyan szerves anyagok jellegzetességeit mutatja be a restaurátor szakos hallgatók számára, amelyek vagy a műtárgyak alkotói, vagy pedig a helyreállítás során alkalmazza őket a restaurátor. E szerves anyagok viselkedésének magyarázatához elsősorban a szerves kémia tudományterülete által nyújtott természettudományos ismeretekre támaszkodunk. Tehát alkalmazott, vagyis speciális gyakorlati célú kémiáról van szó, mégpedig a bevezetés szintjén. Ez egy olyan anyagismereti tárgy, amely szerves anyagok viselkedését, öregedési tulajdonságait tárgyalja. A kémiai ismeretek e tulajdonságok, tapasztalható vagy várhatóan bekövetkező jelenségek szükséges magyarázatához, pontos leírásához kellenek. Nem az elméleti vegytani tudás az, ami a tantárgy szerkezetét és tartalmát meghatározza, hanem mindazok a gyakorlati problémák, amivel egy restaurátor találkozik. A kémia az anyagok minőségi átalakulásaival foglalkozik, így magától értetődik, hogy mind a szoborrestaurátornak jártassággal kell bírnia ezen a téren. Az öregedés jeleit mutató, vagy kifejezetten romlott állapotban lévő műtárgyakon dolgozva olyan jelenségekkel találkozunk, amiket kémiai átalakulások, reakciók egész sora hozott létre. Ezek lényegével éppen úgy tisztában kell lenni, mint azzal, hogy miképpen fognak viselkedni azok az anyagok, amiket mi teszünk hozzá, vagy építünk be a tárgyba. Ahhoz, hogy a restaurátor meg tudjon oldani egy szakmai feladatot, egy problémát, először is le kell tudnia írni azt. Márpedig már az egzakt leíráshoz is elkerülhetetlen a természettudományoknak, mint a restaurálás segédtudományainak bevonása a munkába. Csak így vagyunk képesek felkutatni és helyesen értelmezni a megfelelő szakirodalmat, vagy megfelelő kérdést megfogalmazni a minket - optimális esetben ? segítő vegyész vagy fizikus számára. Kiemelten fontos az anyagcsoportok kémiai felépítésének és tipikus viselkedésének megismerése. A kémiai szempontra figyelő megközelítés egyik fő hozadéka a rendszer, az anyagok felépítés szerinti csoportosítása. A felépítés alapján való besorolás utal a jellegzetes, várható reakciókra, tulajdonságokra, segíti a könnyebb tájékozódást, a tudásanyag áttekinthető elrendezését. Minden egyes anyagféleség esetében fontos a történeti szempont, vagyishogy egy anyag mióta és hogyan szerepel a művészek és restaurátorok eszköztárában, hogy a restaurátor részletes természettudományos vizsgálatok nélkül is legalább valószínűsíthesse az anyagok azon körét, amik előfordulhatnak az adott tárgyon/tárgyban. Ez vonatkozik a konzerváló anyagokra is, hiszen a gyakori újrarestaurálások esetében is fontos bizonyos tájékozottsággal bírni arról, hogy a korábbi kezelésekkor milyen anyagokat juttathattak a festménybe, szoborba. Fontos tehát az utóbbi 150 év fejleményeinek ismerete is (ami persze sok területen akadályokba ütközik, megfelelő kutatási eredmények híján). A mindig elsődlegesen műtárgyvédelmi szempont (ami nem csupán a passzív külső környezet hatásainak ismeretét és kiküszöbölését jelenti, hanem a tárgyakhoz nyúló szakemberek igencsak aktív ténykedéseinek "roncsolásmentessé" tételét is) mellett az egészségvédelmi szempontokat is hangsúlyozni kell, hiszen a restaurátori munka során számos egészségre káros anyagot kell használni. Olyan elméleti tárgyról van szó, amely minden teoretikus tudást a gyakorlat szempontjából értékel. |
| A tantárgy leírása, oktatandó főbb tanulmányterületek (szemeszterenként): |
A restaurátorképzés természettudományos megalapozottságát biztosító, a műtárgyalkotó anyagok vizsgálatához, behatárolásához, valamint a restaurálás során alkalmazott anyagok kiválasztásához szükséges elméleti ismeretek elsajátítása. Az 5. szemeszter tananyaga: A 6. szemeszeter tananyaga: |
| Tankönyvek (jegyzet, példatár, szakirodalom, esettanulmány stb.): |
Kifejezetten a jelenlegi tananyagot tartalmazó tankönyv nem áll rendelkezésre. Néhány hasznos összefoglaló munka a következő: Bot György: A szerves kémia alapjai, Bp.,Medicina könyvkiadó, 1980. |
| Felhasználható fontosabb technikai és egyéb segédeszközök: | Az órák során jelenleg elsősorban dia- és írásvetítő használata segíti a minél hatékonyabb ismeretszerzést, mindazonáltal a szemléltetés technikai eszközei ? remélhetőleg ? a jövőben bővülni fognak. |