bezárás

Modern magyar szobrászat

Kód:

SZMMT

Oktatás nyelve:

Magyar

Felelős tanszék:

 

Oktatási idő, vizsgák, kreditek

1. év 2. év 3. év 4. év 5. év
1. félév / kredit 2. félév / kredit 3. félév / kredit 4. félév / kredit 5. félév / kredit 6. félév / kredit 7. félév / kredit 8. félév / kredit 9. félév / kredit 10. félév / kredit
2K 2
A tantárgy címe: Modern magyar szobrászat
A tantárgy rövidített címe: Modern magyar szobrászat
Tantárgykódja: SZMMT
Felelős tanszéke: Szobrász Tanszék
Oktatója: Nagy Ildikó
Melyik tantárgycsoportba sorolt:  
Képzési idő szemeszterekben: 1 szemeszter
Hányadik szemeszter(ek)ben tanulják a tárgyat? (1-10): 1
Képzési idő hetente: 2 óra
Tanulmányi szint:  
Tanórák száma összesen:  
A tantárgy kredit értéke: 2/félév
Az oktatás nyelve: magyar
Tanulmányi előkövetelmények:  
A félév végi számonkérés(ek) típusa(i):  
Tanulmányi követelmények:  
Az ismeretek ellenőrzésének módja:  
Az osztályzat kialakításának módja:  
Vizsgakövetelmények: kollokvium (kihúzott tétel ismertetése)
Oktatási módszerek: vetített képes előadás
Javasolt tanulási módszerek: szakirodalomban való elmélyülés és a művek lehetőleg személyes megtekintése
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma:  
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak típusa:  
A tantárgy feladata a szakképzés céljának megvalósításában:  
A tantárgy leírása, oktatandó főbb tanulmányterületek (szemeszterenként):

A bevezetés röviden tárgyalja a Képzőművészeti Egyetem intézményi előzményét, az Országos Magyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképző, azon belül a szobrászati iskola létrejöttét, első mestereit. Kiemelten szól a mesteriskolákról és első igazgatójáról, Stróbl Alajosról, aki az Epreskertet berendezte és a főváros egyik látványosságává tette. Az előadások a modern magyar szobrászat kialakulását nem a történetiség szoros sorrendjében, hanem a formaproblémák szerint dolgozzák fel hat nagyobb egységben, kitekintéssel az európai előzményekre és kapcsolatokra.
A századforduló szobrászata: két út. A. Rodin és A. Hildebrand. A torzó, mint új műforma elterjedése. Rodin tanítványai és követői. Hatása a magyar szobrászatra szórványos, de jellegzetes. (Ligeti Miklós, Betlen Gyula, Lányi Dezső, Csikász Imre)
Hildebrand könyve: A forma problémája a képzőművészetben. Hatása a szobrászi formalátásra, direkt faragás. Magyar követői: Beck Ö. Fülöp, Fémes Beck Vilmos, Vedres Márk.
A szobrászi tömeg és tér új értelmezése, az avantgárd szobrászat alapvető mestere: Alexander Archipenko. Magyar szobrászok Párizsban az avantgárd közelében: Ferenczy Béni, Csáky József, Beöthy István, valamint az art deco műhelyeiben: Csáky, Miklós Gusztáv, Keleti Sándor, Huszár Imre, Hiesz Géza.
Pályakezdő szobrászok Magyarországon az első világháború után. Történelmi helyzetkép: vesztett háború, elvesztett illúziók, a neokonzervativizmus. Oswald Spengler és könyve: A Nyugat alkonya. Magyar megfelelője: Ligeti Pál építész művészetfilozófiai munkája: Új Pantheon felé, hatása a korszak magyar művészeire. Szobrászi pályaképek: Mészáros László, Goldman György, Forgács Hann Erzsébet, Vilt Tibor. Kitekintés a kortársakra: Mattis Teutsch János, Kalmár Elza, a korai Pátzay, Gárdos Miklós, Langsfeld Károly, Gerő Gyula.
A figuratív szobrászat nagy mesterei. A klasszikus szépségeszmény: Medgyessy Ferenc, Ferenczy Béni, Borsos Miklós; a tragikus és groteszk emberkép: Bokros Birman Dezső, a ?létbe vetett ember? képe: Schaár Erzsébet.
Non figuratív és szürreális törekvések a magyar szobrászatban, Kassák-kör, Európai Iskola. Péri László, Martyn Ferenc, Barta Lajos, Lossonczy Ibolya, Jakovits József, Megyei Barna.

Az előadás sorozat néhány életművön belül eljut az 1970-80-as évekig (pl. Vilt, Schaár), de nem foglalkozik az 1960-as években fellépett új művészgenerációval, amelyből az intézmény jelenlegi tanárai kerültek ki, mert ez semmiképpen sem lenne etikus.

Tankönyvek (jegyzet, példatár, szakirodalom, esettanulmány stb.):  
Felhasználható fontosabb technikai és egyéb segédeszközök: