Kőnig Frigyes: 2010 Blues

A FUGA
Budapesti Építészeti Központ
tisztelettel meghívja Önt és barátait
2010. január 29-én, pénteken 18 órára

Kőnig Frigyes festőművész, grafikus
2010 Blues
című kiállításának megnyitására

A kiállítást megnyitja Lengyel András festőművész

 

Helyszín: Budapesti Építészeti Központ, 1052 Budapest, Petőfi Sándor utca 5.

A kiállítás megtekinthető: 2010. február 20-ig
hétfőtől vasárnapig 11-22 óráig

---

Kőnig Frigyes: Az Oszlopsor című sorozat - Néhány évvel ezelőtt a zadari Szent Donát-templom látogatása során lettem figyelmes arra, hogy az épület alapozásához ókori épület elemeit, illetve töredékeit használták fel. Jól megfigyelhetőek voltak faragott részletek, kannelúrás oszloptöredékek. A IX. században épült keresztény templom a római kori Fórum területén, az egykori bazilika maradványai felhasználásával készült. Az egykori szakrális épület elemei egy új templom fundamentumául szolgálnak. Ezek az oszlopok nem tartanak semmit, nem hordoznak nehéz terheket, a növekedés stádiumában vannak. Az értelem és rendezettség oszlopai: ugyanazok, amelyek a világrend és jogrend megjelenítőiként egykor törvényeket hordoztak önmagukon, ugyanazok, amelyek Platónnál a törvény és a rend tartópillérei. Megegyeznek a Jób Könyvében is említett ég oszlopaival, avagy a Föld oszlopaival, amelyek még, ha inog is a Föld, erősen tartják azt.

Ráció, szépség, tudás, arányosság, szilárdság, fragmentum. Hívószavak, amelyek éppúgy felkavarják a kollektív emlékezet mélytengerét, ahogy egy zadari utazás efemer élménytöredékeit. Ikonográfiailag telített - fontoskodik a bölcsész. És valóban: a dór oszlopokban ott zeng az antikvitás nagy tradíciója, a rendezettség és befejezettség megvalósult teljessége. Oszlopokból szőtt erdő - így az író. És szemünk előtt az architektúra őserejű organizmusként burjánzik, növekszik, majd beomlik, szétmállik, elporlad. 2010 Blues - gondolja Kőnig Frigyes. És belátva a múlt hibátlan rekonstrukciójának képtelenségét, vállalva az emlékezés szabálytalanságát, maga is romokat konstruál, szinkópa ritmusba rendezett, nosztalgia-kékbe mártott, lélek-kékbe merített, tradíció és modernitás vizéből egyaránt táplálkozó saját képi rendet. Rajzol, akvarellezik, fest, mintáz, olykor leíró aprólékossággal, máskor expresszív lendülettel, egyszer a porózus anyag bűvöletében, másszor elvont térélmények alkotójaként. A felgyűrődött időrétegek /korstílusok, iskolák, trendek/ itt kisimulnak. A dolgok azok - amik: faragott kövek, porózus matériák. Csakhogy ezek a romok nem egy visszavonhatatlanul letűnt világ maradványai, hanem olyan töredékek, amelyek mélyen jelenünkbe ágyazottak, múlhatatlan szépségük pedig a szüntelen növekedés, újjászületés ígéretét hordozza magában. Nem kevés ez, így 2010-ben Európa szívében.
Révész Emese

Olaj-vászon 50×60 cm

Aquarell 19×28 cm

Olaj-vászon 30×40 cm

Olaj-vászon 64×80 cm

Olaj-vászon 30×45 cm

Olaj-vászon 70×100 cm

Olaj-vászon 30×40 cm

Olaj-vászon Ø 84 cm

Olaj-vászon 100×70 cm

Olaj-vászon 81×86 cm

Aquarell 22×55 cm

Aquarell 19×28 cm

Műanyag 33×65 cm

Bronz 62×85 cm

Bronz 32×41 cm