bezárás

ELTE projekt

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Magyar Képzőművészeti Egyetem együttműködésében valósult meg az ELTE főépületében lévő Aula Magna két festményének restaurálása, amelyek több mint 60 év után kerültek vissza az Egyetem dísztermébe.

A munka első fázisaként a 2011-12-es tanévben elkészült a Mária Terézia festmény helyreállítása, amely Erdei Gábor és Finta Dorottya negyedéves festőrestaurátor hallgatók tanulmányi feladata volt. A második szakasz 2012 nyarán zajlott a Pázmány Péter kép restaurálásával, amelynek munkálatait ugyanezek a hallgatók végezték. Mindkét kép esetében Görbe Katalin és Menráth Péter voltak a vezető tanárok.

A két hatalmas pannó méreteik miatt (Mária Terézia: 306x189 cm, Pázmány Péter: 305x180 cm) nem kis gondot okozott a helyhiánnyal küzdő Restaurátor Tanszék részére. A Magyar Nemzeti Galéria rendelkezésünkre bocsátotta a vákuumasztalát, ez könnyített a problémákon. Egy külön e célra készített 230 cm hosszú, 58 cm átmérőjű hengerre csavarva lehetségessé vált a sérülésmentes, biztonságos szállítás.

A Mária Terézia kép ismeretlen mester műveként került a Magyar Nemzeti Múzeumból Egyetemünkre, de dr. Buzási Enikő művészettörténész kutatásának eredményeként ma már Josef Hauzinger osztrák udvari festő kevés, ránk maradt színvonalas alkotásának tulajdoníthatjuk, amely 1773-ban készült. Az ELTE jogelődjét Pázmány Péter jezsuita érsek 1635-ben Nagyszombatban alapította. Garas Klára említi a "Magyarországi festészet a XVIII. században" című munkájában, hogy a nagyszombati Egyetem részére rendeltek 1773-ban uralkodói arcképeket Josef Hauzingertől. A királynő tiszteletére a budai várban rendezett nagy ünnepségen, 1780-ban szándékozott Mária Terézia az Egyetem jogait, kiváltságait és jövedelmeit tartalmazó oklevelet (Diploma Inaugurale) átadni, de betegsége miatt már nem tudott jelen lenni. Ez a festmény helyettesítette, amelyet a trónteremben különleges pompával helyeztek el – ezt dr. Fehér Ildikó kutatásából tudjuk. II. József 1784-ben az Egyetemet a várból Pestre, a Ferenciek terére, a királyi kúria azóta lebontott épületébe költöztette, a kép pedig az új épület dísztermének oldalfalán kapott helyet egészen 1950-ig.

Hauzinger alkotása rossz állapotban volt, a hatalmas vászon több helyen kiszakadt, meghullámosodva lógott a vakkeretén. A felületét erősen megsárgult lakkréteg borította, amely többszörös átfestést és tömítéseket takart, különösen a jobb kar területén és az alsó szél mentén. A természettudományos vizsgálatok egyértelműen bebizonyították a 18. századi eredetet, a röntgen-radiográfiás felvétel pedig kimutatta a festő munka közbeni kompozíciós változtatásait is. A feltárt és a hiányhelyeken kiegészített festmény a korszerűsített, saját vakkeretére került vissza, és egy – archív felvételek alapján rekonstruált – díszkeretet is kapott.

A Pázmány Pétert ábrázoló pannót Kontuly Béla festette 1934-ben. A mester gondos tárgytörténeti tanulmányok után készítette el a művet, kiindulva Szelepcsényi György rézmetszetéből és Josef Schöfft Pázmány portréjából. A kép – meglepő módon – viszonylag jó állapotban maradt meg, annak ellenére, hogy az Aula Magnából 1950-ben történt eltávolítását követően ismeretlen helyen rejtegették, majd 1955-ben került be a Magyar Nemzeti Galéria raktárába. Vékony szennyeződéskéreg és kissé megsárgult, foltos lakkréteg borította, a vászon alul több helyen kilyukadt és a sarkoknál meghullámosodott. A díszkeret aranyozása megsérült, sok helyen lekopott, és megsárgult rajta az egykor fehér festék. Mindkét kép restaurálási dokumentációja a Restaurátor Tanszéken megtekinthető.

A két festmény visszahelyezése a falra az Aula Magnában ugyanazon a napon történt. A szűk, szinte minden oldalról a képek széleihez pontosan illeszkedő falfülkékbe való biztonságos rögzítés megtervezése sok fejtörést okozott, és alapos technikai előkészítést kívánt.

A festmények ünnepélyes leleplezésére 2012. szeptember 7-én, az ELTE Szenátusának ünnepi évnyitó közgyűlésén az ELTE és az MKE rektorának, valamint az Alkotmánybíróság elnökének közreműködésével került sor. Az Aula Magna immár régi pompájában fogadja a látogatókat, a főfalon elhelyezett Eötvös Loránd festménnyel együtt, amelyet egykori restaurátor hallgatónk, Kovács Krisztián másolt Balló Ede festményéről 2011-ben, szintén az ELTE projekt keretében.

ELTE projekt
ELTE projekt
ELTE projekt
ELTE projekt
ELTE projekt
ELTE projekt
ELTE projekt
ELTE projekt
ELTE projekt
ELTE projekt
ELTE projekt
ELTE projekt
ELTE projekt
ELTE projekt
ELTE projekt
ELTE projekt
ELTE projekt
ELTE projekt

Hírek

A Legek -- 30 éves a Várfok Galéria

Megnyitó: 2020. december 1. 18:00
Helyszín: Várfok Galéria
Megtekinthető: 2021. január 16-ig

2020. november 27.

NAGY Csaba: Táj hamisítás / Landscape falsification

Virtuális megnyitó: 2020. november 27. 19:00

2020. november 27.

az Új Nemzeti Kiválósági Program keretében megvalósuló előadások

AZ ELŐADÁS IDŐPONTJA: 2020. dec. 2. 11:00

2020. november 25.

Resident Art Fair - Katalógus megjelenés

A.P.A. Galéria
2020. december 3-22.

2020. november 23.

MAURER Dóra: IXEK 7-1

Megnyitó: 2020. november 24. 14:00
Helyszín: Vintage Galéria
Megtekinthető: 2021. január 15-ig

2020. november 23.

KLÓNIA – Ferenczy Zsolt

MODEM
2020.11. 21– 2021.-02.14.

2020. november 23.

FényArtban a Művészetek Völgyében - Álmodd meg a Klastrom fényeit!

Leadási határidő: 2021.Február 14.

2020. november 19.

A bomlás virágai | Fejezetek a Hórusz Archívumból | Műcsarnok

Megnyitó: 2020. november 24. 19:00
Helyszín: Műcsarnok
Megtekinthető: 2021. január 3-ig

2020. november 17.

HANDMADE TALES

2020. november 10.

Online vezetés: Dürer kora

2020. november 10.

Győri Andrea Éva: Hely a táncra, ahol senki se látja

2020. november 12., 17:00
Acb Gallery

2020. november 09.

Lantos Ferenc: Rokonvilágok

2020. november 12., 17:00
Acb Gallery

2020. november 09.

Kicsiny Balázs: Időhúzás online megnyitó

2020. november 14., 16:00
MODEM

2020. november 09.

MAMŰ TRÉNING / MAMŰ TRAINING

2020.11.07 – 2020.11.28.

2020. november 06.