bezárás

MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA / ARITMIA_2013: EMPIRE P


Kép: Pinczés József: Köd egyengetés / 2013, olaj, vászon, 60x70cm

EMPIRE P - a közelmúltban a Magyar Képzőművészeti Egyetem Festő Tanszékén végzett fiatal festőművészek alkotásait bemutató kiállítás

„Itt tartunk most. Ez a kiállítás azt a feladatot tűzte ki maga elé célul, hogy feltérképezze e fiatal generáció törekvéseinek egy részét, regisztrálja a jelenlegi helyzetet, tudatosítsa a közönségben, hogy lényegileg szubkulturális létezésre kárhoztatva ugyan, de él, és dolgozik a magyar festők új nemzedéke.”
Kósa János

Kurátor: Kósa János, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Festő Tanszékének vezetője

Kiállító művészek:

Bajkó Dániel, Debreczeni Imre, Galambos Áron, Kaliczka Patrícia, Kis Róka Csaba, Kiss Gábor Attila, Kovács Kitti, Kristóf Gábor, Pinczés József, Pintér Dia, Pintér Gábor, Szakszon Imre

A kiállítás a Kortárs Művészeti Intézet – Dunaújváros ARITMIA című sorozatának része, valamint a Múzeumok Éjszakájának hivatalos programja (http://muzej.hu/).

Megnyitó: 2013. június 22., szombat, 18.00.
Megnyitja: Rieder Gábor művészettörténész, a Flash Art főszerkesztője

Megtekinthető: 2013. augusztus 2-ig, vasárnap kivételével 10.00–18.00 óra között.

Támogató:
Magyar Képzőművészeti Egyetem

További információ:
Kortárs Művészeti Intézet – Dunaújváros, 2400 Dunaújváros, Vasmű út 12.
+ 36 25 412-220, , http://ica-d.hu

A Kortárs Művészeti Intézet – Dunaújváros fenntartója a Modern Művészetért Közalapítvány, amelyet Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata alapított.

A kurátor nyilatkozata

„Akik mostanában végeztek a Magyar Képzőművészeti Egyetem Festő tanszékén, speciális helyzetben vannak. Ők egy olyan generáció tagjai, akiknek tanulóéveik alatt kellett megtapasztalniuk mindazt a változást, amely alaposan felforgatta választott szakmájuk életét. A 90-es évek végétől fokozatosan fölépülő, ám így is csak éppen hogy beinduló belső piac működése megtorpant, nagy része a válság súlya alatt összeomlott. Az egykor jelentős forgalmat lebonyolító galériák közül sok bezárt, sok a működőképesség határán egyensúlyoz, és a túlélésre játszik. A 2000-es évek egyik reményt adó kulturális jelensége volt, hogy rohamosan növekedett a kortárs művészet iránt érdeklődők köre. Divattá vált kortárs festményeket gyűjteni. Amint a válság beköszöntött, a gyűjtők száma is megcsappant. 2008 előtt sokan úgy gondolták, hogy Magyarországon kialakulhat egy viszonylag széles magángyűjtői réteg, amely eltarthatja a kortárs képzőművészetet, amely ily módon megerősödvén majd kiléphet az európai színtérre és tényezőjévé válhat a világ képzőművészetének. Ez az elképzelés merő illúziónak bizonyult. Magyarország ma fehérebb folt Európa képzeletbeli képzőművészeti térképén, mint valaha volt. Ugyanakkor e generáció tagjai számára is nyilvánvalóvá vált, hogy néhány szomszédos országban utólag sokkal sikeresebbnek tűnő stratégiát dolgoztak ki az ott élő fiatal művészek. Ők ugyanis eleve nem is számítva a belső piac kialakulásának eshetőségére, alulról szerveződve, csapatokat alkotva rögtön külföldön kerestek érvényesülési lehetőségeket.

A fiatal magyar festők már nem csak a YBA és a Lipcsei Iskola tanulságait hasznosítják festészetükben, hanem látni kényszerülnek azt is, hogy Magyarország egyre inkább lemarad a régióbéli társaival való versenyfutásban és ennek kulturális vonatkozásai is vannak. A szomszéd országok tehetséges fiatal művészeit is látókörükbe vonták, azért, mert annak az életérzésnek a sikeres kifejezőit látták meg bennük, amelyhez valami hasonló bennük is él. Látják azt is, hogy jelenlegi állapotában nem nagyon számíthatnak a magyar művészeti intézményrendszerre, mely egyelőre túlságosan lomha, statikus, a világban zajló változásokra reagálni képtelen és egy helyben toporgásával semmiféle lehetőséget nem teremt e generáció képviselői számára. Ebből egyrészről önkéntelenül adódik egyfajta csalódottság-érzés, kishitűség és bizonytalanság. Csökkent is ennek a pályának a vonzereje; társadalmi megítéltsége mély zuhanásban van.

Másrészről viszont adódott egy csomó hozadéka ennek a helyzetnek. Vannak pozitív fejlemények. Mindenekelőtt azt kell megemlíteni, hogy a világban zajlik egy intenzív diskurzus a festészetről. Ebbe az egész világot átfogó beszélgetésbe tulajdonképpen bárki beleszólhat. Ez a folyamatos beszélgetés jórészt a festészet művelése által létezik, és ha az interneten és egyéb fórumokon valaki valami érvényeset és érdekeset dob be a köztudatba, pillanatok alatt nagyon sokan tudomást szereznek róla. Egy festménynek továbbra is az eredetisége, reprodukálhatatlansága a fő varázsa, mégis az internetre fölrakott reprodukciók terjedése nagy szerepet játszik egy a fiatal festők közötti hálózat kiépülésében. Ezen a területen komoly lehetőségei vannak ennek a generációnak. Azt nem állítanám, hogy ez a jelenség fölülírná a hagyományos centrumok-perifériák viszonyrendszerét, de hogy lazít ezen a szisztémán, az bizonyos. Ebben a konstellációban fölértékelődik az identitástudat szerepe a festészetben. Ma is vannak divatok, trendek a festészetben, de ezek egyeduralma, kizárólagossága korántsem oly erős, mint volt korábban. Mihelyst valaki valahonnan új és főleg hitelesnek tűnő elemekkel gazdagítja azt a kialakulóban lévő festői „világnyelvet”, amely mentén a fönt említett diskurzus folyik, tárt karokkal várják hasonszőrű társai a világ bármely részéről.
Az is örvendetes tény, hogy részben ebből a helyzetből fakadóan, de egyéb okokból kifolyólag is, a „kelet-európaiság”, a Kelet- Európára jellemző tárgykultúra és látványvilág, az azt övező gondolatok és érzések teljes polgárjogot nyertek a grand art-ban (ha még lehet egyáltalán grand artról beszélni ebben a helyzetben). Az e területekről érkező művészetet, kiváltképp azon műveket, melyek híven tükrözik ennek a térségnek a speciális léthelyzetét, gondolatvilágát, életérzéseit, sokan az egyetemes kortárs festészet egyik legerősebb jelenségeként értékelik.

Itt tartunk most. Ez a kiállítás azt a feladatot tűzte ki maga elé célul, hogy feltérképezze e fiatal generáció törekvéseinek egy részét, regisztrálja a jelenlegi helyzetet, tudatosítsa a közönségben, hogy lényegileg szubkulturális létezésre kárhoztatva ugyan, de él, és dolgozik a magyar festők új nemzedéke. „
Kósa János, 2013. június

Hírek

Kormányhatározat a Lotz-freskók restaurálásáról

Az augusztus 18-i Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat az Andrássy út 69-ben található Lotz-freskók restaurálásáról és az épület tetőszerkezetének felújításáról  rendelkezik, közel 1 milliárd forintot biztosítva 2018 és 2019 során a központi költségvetésből a megvalósításra. Prof. Csanádi Judit rektor köszönetét fejezi ki Révész Emese művészettörténész és Heitler András festőrestaurátor oktatóinknak, valamint Kokas László építésznek az ügy érdekében végzett kiváló, szakszerű és odaadó munkájukért.

2017. augusztus 21.

Küszöb ‒ Bányay Anna kiállítása

Megnyitó: 2017. augusztus 22., 18h
Helyszín: Karitnhy Szalon
(1111 Budapest, Karinthy Frigyes út 22.)
 

2017. augusztus 04.

10 új kép ‒ Somorjai-Kiss Tibor kiállítása Somorján

Megnyitó: 2017. augusztus 11., 18h
Helyszín: Városi Művelődési Központ, Somorja
(SK-93101 Somorja, Szél u. 8.)
Megtekinthető: 2017 szeptember 6-ig

2017. augusztus 01.

KÉPZETTÁRSÍTÁSOK ‒ Bukta Imre és Kiss Péter festő osztályának kiállítása

A kiállítás válogatás a hallgatók elmúlt évi és a Mezőszemerei Művésztelepen készült legújabb munkáiból.

Megnyitó: 2017. július 28., 16.30h
Helyszín: Lehel Film-Színház (Jászberény, Fürdő u. 3.)
Megtekinthető: augusztus 27-ig, naponta 15.00‒22.00h

2017. július 20.

BÁLVÁNYOK ÉS HŐSÖK - Szurcsik József kiállítása Veszprémben

A kiállítás válogatást mutat be a Grafika Tanszék vezetőjének több évtizedes munkásságából, amelynek fő témája az ember.

Megnyitó: 2017. július 8., 11h
Helyszín: Dubniczay-palota / Várgaléria
(Veszprém, Vár u. 29.)
Megtekinthető: 2017. szeptember 2.

2017. július 04.

Kőnig Frigyes a "PERSONAL STRUCTURES – open borders" nemzetközi kiállításon Velencében

A GAA Alapítvány által a Velencei Biennáléval egyidőben három helyszínen bemutatott kiállítás a világ közel 300 művészének munkáiból válogat.
Helyszín: Palazzo Bembo, Velence
Megtekinthető: 2017. szeptember 31-ig
 

2017. május 15.

Szent László grafikai arcrekonstrukció ‒ A Magyar Képzőművészeti Egyetem Művészeti Anatómia és Rajz Tanszékének kiállítása

Megnyitó: 2017. május 12., 17h
Helyszín: Egyházmegyei incstár és Könyvtár, Győr
Megtekinthető: 2017. december 31-ig

2017. május 11.

Múltbéli arcok ‒ Arcrekonstrukciós kiállítás

Megnyitó: 2017. május 6., 15h
Megnyitja: Kőnig Frigyes
Helyszín: Balatoni Múzeum, Keszthely
Megtekinthető: 2017.szeptember 15-ig

2017. május 06.