bezárás

Képantropológia

Kód:

KEKÉPAN

Oktatás nyelve:

Magyar

Felelős tanszék:

Intermédia Tanszék

Oktatási idő, vizsgák, kreditek

1. év 2. év 3. év 4. év 5. év
1. félév / kredit 2. félév / kredit 3. félév / kredit 4. félév / kredit 5. félév / kredit 6. félév / kredit 7. félév / kredit 8. félév / kredit 9. félév / kredit 10. félév / kredit

 

A tantárgy címe: Képantropológia – Képelmélet
A tantárgy rövidített címe: Képantropológia
Tantárgykódja: KEKÉPAN
Felelős tanszéke: Képzőművészet-elmélet
Oktatója: Peternák Miklós
Melyik tantárgycsoportba sorolt: kötelezően választható
Képzési idő szemeszterekben: 2+2
Hányadik szemeszter(ek)ben tanulják a tárgyat? (1-10): 3-4, illetve egyénileg választható
Képzési idő hetente: 2 óra
Tanulmányi szint:  
Tanórák száma összesen: 54+54
A tantárgy kredit értéke: 2
Az oktatás nyelve: magyar
Tanulmányi előkövetelmények: nincs, a tárgy többször is felvehető
A félév végi számonkérés(ek) típusa(i): teszt, kollokvium
Tanulmányi követelmények: jelenlét az előadásokon
Az ismeretek ellenőrzésének módja: Tesztfeladat megoldása az órai jelenléttel összevetve.
Az osztályzat kialakításának módja: Tesztfeladat értékelése a hallgatóval konzultálva.
Vizsgakövetelmények: Jelenlét az előadásokon, alkalmanként egyéni feladat megoldása.
Oktatási módszerek: Előadások, melyek alaposabb megértését a megadott szakirodalom ismerete segíti.
Javasolt tanulási módszerek: Az előadások témáival kapcsolatos önálló kutatás a megadott irodalom figyelembe vételével.
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma: -
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak típusa: -
A tantárgy feladata a szakképzés céljának megvalósításában: A tantárgy áttekinti azokat az interdiszciplináris művészetelméleti és filozófiai fejleményeket, melyek az új kultúratudományi szemlélet elterjedésével Magyarországon is nagy hatással voltak/vannak a művészetre, a kurátori gyakorlatra és az egész vizuális univerzumra.
A tantárgy leírása, oktatandó főbb tanulmányterületek (szemeszterenként): Kísérlet a képtörténet segítségül hívása, rekonstrukciója által a kép(ek) értelmezésére. Amit képnek hívunk, az vagy látható, vagy valamire utal, ami látható lehetne, de nem minden kép, ami látható. Minden, ami a látvány-világ része, alapul szolgálhat egy képhez, de a kép nem feltétlen utal erre vissza. A kép látható és nem látható között úgy teremt kapcsolatot, hogy megmutatja határukat. A képi kifejezés és a fogalmi gondolkodás viszonyának vizsgálata segíthet megérteni, hogy mi a képek státusa jelenünkben. A képről a múlt század előtt leginkább a művészeknek voltak tapasztalatai, ma ez a helyzet alapvetően megváltozott. A 21. századra a régebbi korokhoz képest nagyon elszaporodtak a különböző fajta, elsősorban technikai képek. Korábban a köznapi ember az élete során ilyen mennyiségű képpel soha nem találkozhatott. A látható kép létező természeti jelenség is, amiből kitűnik, hogy a képen nem kizárólag ember által létrehozott konstrukciót érthetünk. Ezt felismerve pontosabban megérthetjük az új, technikai képfajtákat. A kurzus során tárgyalt főbb témakörök: Kultúratudomány, vizuális antropológia, visual studies, vizuális kultúra, képantropológia (Hans Belting), ikonológia (Aby Warburg, Erwin Panofsky), képtudomány, képelmélet (Boehm, Mitchell, Bredekamp)
Tankönyvek (jegyzet, példatár, szakirodalom, esettanulmány stb.): Barthes, Roland, Mitológiák, Budapest: Európa, 1983.
Baxandall, Michael, Reneszánsz szemlélet, reneszánsz festészet. Budapest: Corvina, 1986.
Belting, Hans: Kép és kultusz. A kép története a művészet korszaka előtt. Budapest: Balassi, 2000.
Belting, Hans, Képantropológia. Képtudományi vázlatok. Budapest: Kijárat Kiadó, 2003
Bredekamp, Horst, Mellőzött hagyomány? A művészettörténet mint képtudomány. In: BUKSZ, 2003/3. 253-258
Flusser, Vilém: http://www.artpool.hu/Flusser/flusser.html
Frizot, Michel (Ed.) The New History of Photography. Köln: Könemann, 1998.
Gross, Charles G., Agy, látás, emlékezet. Mesék az idegtudomány történetéből. Budapest: Typotext, 2004.
A kép a médiaművészet korában, Budapest: L’Harmattan, 2006.
Kép-Képiség. Atheneum 1993/4. szerk. Bacsó Béla. T-Twins Kiadó
Hockney, David: Titkos tudás. A régi mesterek technikájának újrafelfedezése. Budapest: Officina’96, 2003.
Hornyik Sándor, A képi fordulatról. http://exindex.hu/index.php?l=hu&page=3&id=225

ICONOCLASH. Beyond the Image Wars in Science, Religion and Art. Edited by Bruno Latour and Peter Weibel. The MIT Press, 2002
Julesz Béla, Dialógusok az észlelésről. Budapest: Typotext, 2000.
Kemp, Martin, The Science of Art. Optical themes in Western Art from Brunelleschi to Seurat. Yale University Press, New Haven - London 1992.
Kepes György, A világ új képe a művészetben és a tudományban. (The New Landscape in Art and Science). Budapest: Corvina, 1979.
Mitchell, W. J. T, Picture Theory, Chicago UP, 1994.
Panofsky, Erwin, A jelentés a vizuális művészetekben. Gondolat, 1984.
Schivelbusch, Wolfgang, A vasúti utazás története. A tér és az idő iparosodása a 19. században. Napvilág Kiadó, 2008.
Warburg, Aby, MNHMOSYNH / Mnémoszüné (Aby Warburg válogatott tanulmányai), Budapest: Balassi Kiadó/Magyar Képzőművészeti Foiskola, 1995.
Wulf, Christoph: Az antropológia rövid összefoglalása. Budapest: Enciklopédia, 2007.
Felhasználható fontosabb technikai és egyéb segédeszközök: internet