bezárás

TEST/NEM - Test- és aktábrázolás a művészettörténetben

Első előadás-sorozatunk tárgya az emberi test ábrázolása, amely évezredek óta a művészi tárgyalkotás legfőbb témája. Koronként változó formája tükrözi a testről (nemről) vallott elképzelések változását. A ruhátlan emberi test, azaz az akt ábrázolásának története során nyomon követhető a történeti szempontrendszer átalakulása: az akt olykor az eszményi szépség megszemélyesítője, más korokban a földi bűnök hordozója, majd a modern időkben mindinkább a szexuális tabuk ledöntésének és a társadalmi nemi szerepek megfogalmazásának harctere.

A kurzus egy nagyobb művészettörténeti sorozat első része, amely során egyetemünk tanárai, alkotóművészek és elméleti szakemberek együttesen, egy-egy művészeti téma klasszikus és kortárs megjelenéseit járják körül a félév során. Előadásainkat rendhagyó módon műterem látogatások, műemléki kirándulások színesítik.

PROGRAM

Szeptember 24.

  1. Fábián Zoltán: Test – Akt – Nem: Egyiptom és antikvitás

Az előadás az ókori egyiptomi művészet jellegzetes emberábrázolás-típusaiból kiindulva vizsgálja az ókori műalkotások tartalmi, technikai, kompozíciós és egyéb kérdéseit a hagyomány és az újítás kísérleteinek megközelítésében.

Október 1.

  1. Kőnig Frigyes: Az emberi test megjelenítésének története: a formaalkotás és az orvostudomány tükrében (Helyszín: Anatómia tanszék)

Az előadás kultúr- és művészettörténeti aspektusban mutatja be az emberábrázolás és megjelenítés problematikáját és eredményeit egy alkotóművész és művészetpedagógus aspektusából, különös tekintettel a jelenkor kihívásaira.

Október 8.

  1. Fehér Ildikó: Ádámok és Évák, a bűnös és a bűntelen emberi test a középkorban és a reneszánszban

Lehet-e szép a bűnös test? Gyönyörű Évák és atletikus Ádámok szerepelhetnek-e kápolnák falán? Miért különböznek nagyon a katakombákban megfestett Bűnbeesés jelenet szereplői Michelangelo Teremtés ciklusának robosztus figuráitól? Olyan kérdésekre keresünk válaszokat az előadás folyamán, amelyek évszázadokon keresztül meghatározták a női és férfi aktok ábrázolásainak lehetőségeit.

Október 15.

  1. Révész Emese: Az akadémikus és a botrányos akt a 19. században

Az előadás arra keresi a választ, hol húzódott a 19, században a határ az akadémikus és modern testszemlélet között. Milyen volt az akadémizmus női test eszménye? Miért okozott olyan hatalmas botrányt Manet Olympiája? Miféle kimondatlan határokat hágtak át azok a magyar művészek, akiknek aktképei botrányt okoztak a századfordulón?

Október 22.

  1. Bojtos Anikó: Az emberi test, mint elvont fogalmak megszemélyesítője: Lotz Károly középületekbe festett allegóriái. (Vezetés a Régi Műcsarnok épületében)

Lotz Károly (1833-1904) a 19. század második felének egyik legjelentősebb falképfestője volt. Budapesten járva szinte lépten-nyomon megcsodálhatjuk műveit, hiszen olyan emblematikus középületeket díszítenek falképei, mint a Vigadó, a Magyar Nemzeti Múzeum, az Operaház, a Magyar Tudományos Akadémia, a Mátyás-templom, vagy az Országház. 1882-től a Mintarajztanoda és Rajztanárképezde (a Magyar Képzőművészeti Egyetem jogelődje) oktatójaként több generációnak adta át technikai ismereteit. Lotz híres volt bravúros rajztudásáról és éteri szépségű nőalakjairól, akik többnyire valamilyen elvont fogalmat személyesítenek meg alkotásain. Az előadás során ezeknek az allegóriáknak eredünk nyomába, majd zárásként az Andrássy út 69. (az ún. Régi Műcsarnok) épületének mennyezetképeit vesszük szemügyre.

Október 29.

  1. Kósa János: Fguratív tendenciák a kortárs festészetben

Az előadás felvázolja a kortárs figuratív festészetben jelen lévő új megközelítéseket, és megpróbálja ismertetni a magyar festészet kapcsolódási pontjait ezekhez a folyamatokhoz.
Választ próbál keresni arra a kérdésre, hogy van-e lehetőség a közép-kelet európai, azon belül a magyar festészet újra pozicionálására, a nemzetközi vérkeringésbe való régóta várt becsatlakozásra. Az előadás külön kitér az aktábrázolás kortárs festészetben játszott szerepére, illetve bemutatja azokat a jelentésváltozásokat, amelyeken napjainkban átesik ez a tradíció.

November 5.

  1. Radák Eszter: A test festésének különbségei: Lucien Freud és Francis Bacon képein

Francis Bacon és Lucien Freud festészete alapvetően újraírta az emberi test akadémikus kánonját. Bacon eltorzult, kifacsart testjei inkább az emberi lélek, mint a „porhüvely” portréi. Bacon képein a test a lélek harcmezeje, a psziché kínjai által átformált hústömeg, ami a folyamatos metamorfózis állapotában vergődik. Freud úgyszintén tabukat döntöget, amikor az emberi testet eleven, pulzáló húsként láttatja, az akadémikus szépségideál jegyében elhallgatott zsírpárnákkal, erekkel, kitüremkedésekkel együtt. Az új testképet mindketten sajátos újszerű festői eszközökkel teszik érzékileg felkavaró látvánnyá. Radák Eszter gyakorló festőművészként elemzi a két nagyhatású alkotó festéstechnikáját.

November 12.

  1. Gaál József: A chiméra teste

A jelenkorból visszatekintve megismerkedünk az emberábrázolás főbb típusaival a művészettörténeti korszakok esztétikai, világnézeti összefüggéseinek megismerése által. Az archaikus, szakrális világképektől a szubjektivitás alakváltoztatásáig, a humanista eszményítéstől a deheroizált emberig, az eszményi szépségtől a tárgyiasított testig. Szimbolikus összefüggések keresésével, összehasonlító elemzésekkel értelmezhetjük a régi és jelenkori ember önképét.

November 19.

  1. Fajgerné Dudás Andrea: „Háj'm Vénusz.” A hájas női test a képzőművészetben

A művészettörténetben kik festettek elhízott, kövér nőket, ha egyáltalán kövérnek tekintették őket akkor? A festőnők, hogyan ábrázolták magukat, meg akartak-e felelni a társadalom által elvárt szépség ideálnak és miért festették magukat meztelenül? A kortárs magyar művészetben kik festenek önaktokat vagy ábrázol-e bárki kövér meztelen női testet. Hogyan viszonyulunk a hájhoz, a túlsúly okozta bőrhibákhoz és megjelenik-e ez a művészetben?

November 26.

  1. Eperjesi Ágnes: A művész és a modell

Az aktmodell értelemszerűen meztelen. de hagyományosan vajon miért szép, fiatal nő is egyúttal? A művészettörténeti tradíció szerint egy ideát, a szépség ideáját látjuk az aktban, és nem a konkrét embert, a modellt. Milyen következményekkel jár ez a tradíció? Hogyan tartja a "szépség", a képzőművészet "örök" témája kiszolgáltatott és passzív szerepben az ábrázolt modelleket? Hogyan módosítható a hagyomány?
Az előadás középpontjában a Kifutó című képzőművészeti alkotás áll, amely egy három évtizede készült műhöz kapcsolódik. Az eredeti szobor a Kádár-kor végén, 1985-ben megrendezett szépségkirálynő-választás győzteséről készült, egy gipszlenyomat alapján, melyet a verseny díjaként Pauer Gyula szobrász ajánlott fel és készített el a műtermében. A szépségkirálynő 1986-ban bekövetkezett tragikus öngyilkossága tovább írta a történetet, a szobor történetét is. Az előadás során bemutatott kortárs installáció alkalmat teremt arra, hogy a mai diskurzusban felerősödő kérdések fényében vegyük újra szemügyre a művet.

December 3.

  1. Lázár Eszter: Nők a pult mögött – női szerepek és munka a kortárs művészetben

Az előadás olyan hazai és nemzetközi műveket mutat be, amelyek az évszázadok során társadalmilag és szociálisan rögzült női szerepekből és testképekből kiindulóan a munkára, a köztudatban „kizárólag” a nők által végezhető tevékenységekre reflektálnak. A nyugat-európai művészettörténetben a nők többnyire a férfi alkotók passzív múzsáiként és modelljeiként jelennek meg, találkozunk azonban munkát végző nők ábrázolásaival is. Kérdés, hogy milyen munkát végeznek ezek a nők, és hogyan jelennek meg a képeken? Milyen kritériumoknak kellett megfelelnie a munkásnő heroikus ábrázolásának, és miért lett az egyik ikonikus darabja ennek a témának egy 1973-as múzeumi lépcsőmosás?

December 10.

  1. Kicsiny Balázs: Elütni az időt az ideiglenes feltámadásig

Kicsiny Balázs a koronként változó halottkultusz összefüggésében fog beszélni a testábrázolásról. Az élő vagy halott test ábrázolása vagy ábrázolásának tilalma a témája Kicsiny Balázs Ideiglenes feltámadás és Elütni az időt című művének is. Az előadó e két alkotás keletkezéstörténete és utóélete által fejti ki témáját. Ezekben az alkotásokban emberi sorsok szövődnek egymásba, olyan híres vagy elfeledett személyeké, akik egymásról mit sem tudva végezték be sorsukat különböző helyszíneken, különböző korszakokban. A művek utóélete, az alkotó szándékától függetlenül, szintén kapcsolódik emberi sorsokhoz, tragikus és komikus események bekövetkeztéhez.

Az előadások időpontja: hétfőnként, 18.00-19.30
Helyszín: Magyar Képzőművészeti Egyetem főépülete (1062, Budapest, Andrássy út 69-71.)

Részvételi díj: 25.000 Ft (12 alkalomra). A kurzus csak megfelelő számú jelentkező esetén indul. A nem induló kurzusra befizetett részvételi díjat teljes összegben visszatérítjük.

A részvételi díjat egy összegben, legkésőbb szeptember 17-ig az egyetem számlaszámára kérjük befizetni.
Magyar Képzőművészeti Egyetem számlaszáma: 10032000-01426751-00000000
(Átutaláskor kérjük feltüntetni a tanfolyam címét.)

Jelentkezés: A alábbi mellékelt űrlap kitöltésével (.docx)
A kitöltött űrlapot kérjük a revesz.emese@mke.hu címre visszaküldeni, legkésőbb 2018. szeptember 15-ig.
Beiratkozás: A jelentkezés a részvételi díj befizetésével és a Jelentkezési űrlap kitöltésével válik beiratkozássá.

A beiratkozott hallgatók kedvezményei:
Az MKE Szabadegyetem tanfolyamaira beiratkozott hallgatók automatikusan az MKE Baráti Kör tagjai lesznek, amivel az adott tanév alatt kedvezményesen látogathatják az egyetem kiállításait és vásárolhatnak az egyetem kiadványaiból.

A hallgatók tanúsítványt kapnak a tanfolyam elvégzéséről.

További információ:

Tartalmi résszel kapcsolatos kérdések:
Révész Emese – revesz.emese@mke.hu; emeseart@gmail.com; +36 20 3680396

Befizetéssel kapcsolatban hívható telefonszám: +36 1 666 2552

ELŐADÓINK

Dr. habil. Fábián Zoltán Imre PhD, egyiptológus,

A Magyar Képzőművészeti Egyetem és a Károli Gáspár Református Egyetem docense,
1983. óta dolgozik egyiptomi ásatáson, 1995. óta vezeti a thébai el-Hoha domb sziklasírjainak feltárását.

Dr. habil. Kőnig Frigyes, képzőművész

A Magyar Képzőművészeti Egyetem egyetemi tanára, tanszékvezető, rector emeritus, az MKE Doktori Tanácsának elnöke. Alkotóművészete mellett számos művészet-elméleti mű szerzője: Drapéria (2018), A személyleírás (2017), Kompozíció (2016), A művészeti anatómia alapjai (2013), Orbis Pictus: művészeti térlanalízisek (1997)
https://artportal.hu/lexikon-muvesz/konig-frigyes-769/

Dr. Fehér Ildikó, művészettörténész

Az MKE Művészettörténet tanszékének docense. Külföldön és itthon megjelenő publikációiban az itáliai reneszánsz és gótikus festészettel, a Szépművészeti Múzeum Umbriából származó leválasztott falképeivel, valamint az olaszországi gyűjteményekben lévő magyar alkotásokkal foglalkozik: a római Galleria Comnale d’Arte Moderna és az Uffizi Képtár önarckép gyűjteménye.

Dr. Révész Emese, művészettörténész

A Magyar Képzőművészeti Egyetem Művészettörténeti Tanszékének docense. Kutatási területei: 19-20. századi művészi és populáris grafika története, Csók István életműve; 20. századi és kortárs grafikatörténet; gyermekkönyv-illusztráció; a Magyar Képzőművészeti Egyetem története. Önálló kötetei: Kép, sajtó, történelem. Illusztrált sajtó Magyarországon 1870-1870, Bp., 2015; Fényes Adolf. Bp., 2014; Csók István. Bp., 2010; A magyar historizmus. Bp., 2005. – E kurzus szervezője.
www.revart.eoldal.hu

Bojtos Anikó, művészettörténész

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem történelem-művészettörténet szakán végzett, 2014 óta a Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtár, Levéltár és Művészeti Gyűjteményben dolgozik gyarapító könyvtárosként és művészettörténészként. Doktori témája az I. és a II. számú Festészeti Mesteriskola története, megjelent tanulmányai a historizmus falképfestészetével foglalkoznak, különös tekintettel Lotz Károly munkásságára.

Gaál József, képzőművész

A Magyar Képzőművészeti Egyetem Festő Tanszékének docense.
Korán megtalálta saját kifejezési formáit, melyeknek eredője az archaikus kultúrák hatása. Eltérve a modernizmus orientális formai kisajátításaitól, mitikus világképek újraértelmezésével próbálja biztosítani a kulturális folytonosságot. Gaál József archaizáló, expresszív formakincse, mellyel statikus ikonszerű, majd tekergő gnóm-hőseit megjeleníti, az ábrázolás tükrét befelé fordítja, kutatása alapvetően a belsőben, a képzelet asszociatív szintjén zajlik.
http://gaaljozsef.blogspot.com/

Fajgerné, Dudás Andrea, képzőművész

A Magyar Képzőművészeti Egyetem Doktori Iskolájának hallgatója, festőművész, akcióművész. „Képeinek festésmódja, szimbolikája emlékeztet Frida Kahlo, a híres feminista mexikói festőnő munkáira, hiszen ami az önnön nőiségéhez való viszonyt illeti, valóban Frida volt Fajgerné számára a példaadó. […] Ez indította el őt az önfeltárás és a női identitás erőteljes eszközökkel való kinyilvánítása, művészetté formálása útján. Munkáiban a nőfestők és nőművészek hagyományaira építkezve értelmezi újra hangsúlyozottan nőművészetként a képzőművészet híres alkotásait, akcióit, a kulturális szimbólumokat és a tradicionális női munkákat. Gyakran olyan dolgokat ragad meg, amelyek szinte minden nő számára problémát jelentenek, s amelyekről egyébként nem kellemes beszélni, mint például az elhízás, a testnedvek vagy a szőr.”
www.fajgerne.com

Dr. Kósa János, képzőművész

Az MKE Festészeti Tanszékének docense. Kósa János a Magyar Képzőművészeti Egyetem docense. A Festő Tanszék oktatója. Munkácsy díjas. Művészetében a festészet, ezen keresztül kultúránk egyetemes kérdéseivel foglalkozik. Festészetének kiindulópontja az utóbbi időben a XIX. századi közép-kelet európai történelmi festészet hagyománya.
https://artportal.hu/lexikon-muvesz/kosa-janos-1300/

Dr. habil., Radák Eszter, képzőművész

A Magyar Képzőművészeti Egyetem jelenlegi rektora és a Festő Tanszék docense.
Festészete az amerikai és brit pop art-tal rokon, színes, látványos, ám ugyanakkor ironikus, motívumaiban jellegzetesen mindennapi valóságunkhoz, jelenünkhöz kötődő. A könnyed, tetszetős felszín mögött színmezők és textúrák tudatosan felépített festői összhatása működik.
http://eszterradak.info/home/index.html

Eperjesi Ágnes DLA, képzőművész

Az MKE Intermédia Tanszék adjunktusa. Eperjesi művei az egyéni tapasztalatok és társadalmi kódok, tudományos vélekedések ellentmondásairól, észlelésünk és mindennapi létezésünk törékenységéről beszélnek. Munkáiban az intenzív személyesség és a képalkotó eljárások elméletének és gyakorlati alkalmazhatóságának kapcsolatait kutatja. Művei rangos hazai és nemzetközi gyűjteményekben szerepelnek.
http://www.eperjesi.hu/

Lázár Eszter, művészettörténész, kurátor

Az MKE Képzőművészet-elmélet Tanszék oktatója. Egyetemi tanulmányait az ELTE Művészettörténet és Kultúrantropológia szakokon végezte, a Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi Programjának Doktori iskolájába járt.
Számos hazai és nemzetközi kiállítást és projektet szervezett (OFF Biennále, Műcsarnok, tranzit.sk, Trafó, MKE Barcsay Terem), részt vett A gyakorlattól a diszkurzusig című művészetelméleti kötet szerkesztésében, valamint a tranzit.hu kurátori szótárának elkészítésében. Jelenleg a bécsi Knoll Galériában a „curated by” keretében szeptemberben megrendezésre kerülő Zeitgeistlos című kiállításon dolgozik Nagy Edina társkurátorral. A RomArchive nemzetközi online archívum filmes szekciójának kutatója.

Dr., habil. Kicsiny Balázs, képzőművész

A Magyar Képzőművészeti Egyetem doktori iskolájának tanára.
„ A művész hol szürreális, hol hétköznapi tárgyakat felvonultató jelenetei minden esetben előhívják az archaikus-szakrális olvasat lehetőségét. Gyakran tűnnek fel a négy őselemhez rendelhető foglalkozások képviselői (lángoló házban szundikáló tűzoltók, levegőben repülő pilóták, vízbe süllyedt matrózok, meztelen testű bányászlányok) és mitikus képtípusok megelevenedett alakjai (a Bolygó Hollandi, a Tékozló Fiú vagy a jeruzsálemi cipésszel azonosított bolygó zsidó) - miközben a szimbolikus olvasatot, a talányos történetmorzsákat körbefonja a humor és az irónia.” (Dékei Krisztina)
https://www.balazskicsiny.com/


TOVÁBBI TANFOLYAMAINK

Oktatás

Motion Graphics & Game Assets

3D kurzusok a Magyar Képzőművészeti Egyetemen
fotogrammetria, modellezés, textúrázás és animáció

2018. augusztus 27.