bezárás

Az Európai Egyetemekről

  1. Miért jönnek létre Európai Egyetemek?

Az oktatási környezet Európa-szerte változóban van. A 2017. évi göteborgi csúcstalálkozón az EU vezetői körvonalazták elképzelésüket az oktatás és a kultúra jövőjéről. A 2017. decemberi következtetéseiben az Európai Tanács több kezdeményezés megvalósítására szólította fel a tagállamokat, a Tanácsot és a Bizottságot. Ezen kezdeményezések egyike a következő:

„...Unió-szerte meg kell szilárdítani a stratégiai partnerségeket a felsőoktatási intézmények között, és szorgalmazni kell, hogy 2024-ig mintegy húsz olyan – különféle uniós egyetemek alulról felfelé építkező hálózataiból álló – «Európai Egyetem» jöjjön létre, amely egyrészt lehetőséget kínál majd a hallgatóknak arra, hogy különböző uniós tagállamokban folytatott tanulmányok kombinálásával szerezzenek diplomát, másrészt általánosságban az európai egyetemek nemzetközi versenyképességének javításához is hozzájárul”.

Az Európai Tanács e felhívására válaszképp született a felsőoktatási intézmények, hallgatói szervezetek, tagállamok és a Bizottság együttműködésével kidolgozott „Európai Egyetemek” kezdeményezés, és mára az EU egyik kiemelt kezdeményezésévé vált, az európai oktatási térség kiépítésére irányuló törekvések részeként.

  1. Mik azok az Európai Egyetemek?

Az európai egyetemek olyan, EU-szerte működő felsőoktatási intézményeket tömörítő transznacionális szövetségek, amelyek közös hosszú távú stratégiával rendelkeznek, és előmozdítják az európai értékeket és identitást. A kezdeményezés célja, hogy érezhetően növelje az egyetemi hallgatók és dolgozók mobilitását, és javítsa az európai felsőoktatás minőségét, befogadóbbá és versenyképesebbé téve azt.

Az „egyetemek” fogalmat a lehető legtágabb értelemben kell érteni, beleértve a felsőoktatási intézmények valamennyi típusát. Az európai egyetemek kezdeményezés egy hosszú távú elképzeléshez illeszkedik, mely tartalmazza annak a lehetőségét, hogy átalakítsa a felsőoktatási intézmények közötti intézményi együttműködést és azt egy magasabb szintre emelje.

Ebben az összefüggésben az „európai egyetemek” a fent említett célokat 2025-ig az alábbi fő elemek fokozatos megvalósításával fogják elérni:

  • Egy közös, integrált, hosszú távú együttes stratégia az oktatás tekintetében, amely, amennyiben lehetséges, kapcsolódik a kutatáshoz, az innovációhoz és általában véve a társadalomhoz, és amely túlmutat bármely ma fellelhető kétoldalú és többoldalú együttműködésen:
    • Egy közös elképzelés és közös értékek alapján, a szervezet különböző szintjein és a különböző tevékenységi területeken megvalósított fokozott, fenntartható együttműködés magas szintű megvalósítása, amely azok egymást kiegészítő erősségein alapul, és amelyben a résztvevő szervezetek minden szintjén dolgozó személyzet és diák felhatalmazást kap e jövőkép megvalósítására.
    • Közös struktúrák révén létrehozva, amelyek egyesítik a résztvevő felek szakértelmét, platformjait, adatait és forrásait.
  • Egy európai felsőoktatási egyetemközi „campus”, létrehozása, ahol jellemzően:
    • A hallgatók, doktorjelöltek és a munkatársak zökkenőmentesen mozoghatnak (fizikailag vagy virtuálisan) a partnerintézmények bármelyike között tanulás, képzés, tanítás, kutatás, munkavégzés vagy szolgáltatások megosztása céljából. A hallgatók testreszabják, hogy hol és mit tanuljanak a pedagógiailag megalapozott és logikusan felépített tanulmányi programok keretein belül a szövetség különböző felsőoktatási intézményeiben és más tagjainál.
    • A beágyazott mobilitás minden szinten – beleértve az alapképzést, a mesterképzést és a doktori szinteket is – standard jellemző. A szövetségen belül a hallgatók legalább 50%-ának részesülnie kell az ilyen mobilitás előnyeiből, legyen az fizikai, virtuális vagy kevert.
    • Amennyiben szükséges, új, közös és rugalmas tantervek alapján oktatnak a három ciklusban (alapképzés, mesterképzés és doktori képzés), amely keresztdiszciplináris / multidiszciplináris és ágazatokon átívelő megközelítéseken alapul, integrálva az innovatív pedagógiai módszereket, beleértve a legújabb digitális technológiák használatát. Míg a tartalom személyre szabott, az együttműködés globális.
    • A gyakorlati és/vagy munkaalapú tapasztalatokat külső mentorok nyújtják a vállalkozói gondolkodásmód megteremtése és az állampolgári szerepvállalás fejlesztése érdekében;
    • A hallgatók összetétele tükrözi a lakosság sokféleségét (társadalmi, gazdasági és kulturális vonatkozásokban), beleértve az egész életen keresztül tanulókat, a z alulreprezentált és hátrányos helyzetű csoportok hozzáférése, részvétele és tanulmányainak befejezése biztosított;
    • Bármely más olyan innovatív vagy kreatív tevékenység megvalósul, amely kulcsfontosságú a közös hosszú távú stratégia kialakításában.
  • Hallgatókból és felsőoktatási szakemberekből álló európai tudásteremtő csoportok kiépítése („kihívás alapú megközelítés”), lehetőség szerint a kutatókkal, a vállalkozásokkal, a regionális szereplőkkel és a civil társadalom szereplőivel együtt – a szövetség átfogó stratégiájától és elképzelésétől függően – közösen foglalkoznak a választásuk szerinti társadalmi és egyéb kihívásokkal multidiszciplináris megközelítésben a következők útján:
    • innovatív tanulás és képzés, amely magas színvonalú, vállalkozói, nyílt tudományokkal és más területre átvihető készségekkel felkészíti a hallgatókat és a kutatókat a gyorsan változó munkaerőpiacra, a tudásalapú gazdaságra és társadalomra, beleértve a kutatási eredményeknek az oktatásba történő átültetését is
    • Európa különböző régióira adaptálható innovatív megoldások létrehozása

Ezen túlmenően, az „európai egyetemeknek” egyre inkább képessé kell válniuk arra, hogy a bevált gyakorlatok mintaadói legyenek annak érdekében, hogy tovább növeljék az európai felsőoktatási térség minőségét, nemzetközi versenyképességét és vonzerejét, továbbá az európai oktatási térség kulcsfontosságú elemeivé kell válniuk a kiválóság ösztönzése révén. „Az ifjúság-, az oktatás- és a kultúrpolitika szerepe egy erősebb Európa építésében” című közleményben foglaltak szerint, „Az európai oktatási térség létrehozása lehetővé teszi az EU tagállamai számára, hogy nagyobb számú elképzelést valósítsanak meg, gyorsabb intézkedéseket hozzanak, és továbbfejlesszék oktatási és képzési rendszereik minőségét, versenyképességét és inkluzivitását, példájukkal az Unión kívüli országokat is erre ösztönözve”. E tekintetben, az „európai egyetemekkel” szemben elvárás, hogy nemzeti hatóságaikkal együttműködve vállalják az európai oktatási térség megfelelő oktatáspolitikai célkitűzéseinek kidolgozását, mint például: a többnyelvűség; a szövetségben részt vevő felsőoktatási intézmények által a külföldön szerzett, képesítések és tanulási időszakok automatikus elismerése; az európai diákigazolvány használata, amint teljes mértékben működőképes; valamint a bolognai főbb kötelezettségvállalások (minőségbiztosítás, elismerés, és ahol alkalmazható, három ciklusból álló fokozatszerzési rendszer).

  1. Mikor alakultak meg az első Európai Egyetemek?

Az első felhívás 17 nyertes szövetségét 2019 júniusában hirdették ki. Ezekben a szövetségekben 2019. szeptember 1. és december 1. között kezdődött az együttműködés.

Az Európai Bizottság ezt az új kezdeményezést a 2017 novemberében megrendezett göteborgi szociális csúcstalálkozó előtt terjesztette az Európai Unió vezetői elé. Az Európai Tanács által 2017 decemberében jóváhagyott kezdeményezés az európai oktatási térség 2025-ig történő megvalósítására irányuló törekvések részét képezi, és lényege, hogy 2024-ig legalább 20 európai egyetem jöjjön létre.

Az európai egyetemek koncepcióját a tagállamok, felsőoktatási intézmények és diákszervezetek együtt dolgozták ki, és a 28 tagállam, illetve az Erasmus+ programban érintett egyéb országok több mint 300 felsőoktatási intézményének bevonásával összesen 54 pályázat érkezett be az „Európai egyetemek” elnevezésű, 2018 októberében közzétett Erasmus+ felhívásra.

  1. Miért lesz ez jó az intézményeknek?

Az Oktatási Tanács 2018. május 22-i következtetései hangsúlyozták, hogy az „európai egyetemek” „magukban hordozzák annak lehetőségét, hogy jelentős mértékben növeljék a mobilitást és ösztönözzék a magas színvonalat és a kiválóságot mind az oktatás, mind a kutatás területén, mégpedig azáltal, hogy erősítik a kapcsolatot a tanítás, a kutatás, az innováció és a tudástranszfer között, nyilvánvalóvá teszik a több nyelven történő tanulás és a képesítések elismerésének előnyeit, valamint közös oktatási és kutatási programokat és projekteket dolgoznak ki”. Azt is kiemelték, hogy az európai egyetemek „vezető szerepet játszhatnak az európai oktatási térség egészének létrejöttében”.

  1. Miért lesz ez jó a hallgatóknak?

Az európai egyetemek olyan egyetemközi campusok lesznek, amelyeken belül a hallgatók, a doktoranduszok, a dolgozók és a kutatók zökkenőmentesen mozoghatnak, és szakértelmüket, platformjaikat, valamint erőforrásaikat egyesítve különböző tudományterületeket lefedő közös tanterveket vagy modulokat fognak kidolgozni. Ezek a tantervek rendkívül rugalmasak lesznek, és lehetővé teszik majd a diákok számára, hogy tanulmányaikat személyre szabják, megválaszthassák, hogy hol és mikor folytassák tanulmányaikat, majd pedig európai diplomát szerezzenek.

  1. Nem vész el az egyetemek identitása?

Megmarad az intézmények identitása és jelentős nemzetköziesedéssel erősödik. A projektnek kifejezetten célja, hogy a jelenlegi profilját mindenki meg tudja tartani, mindenki hozza a saját karakterét és ezek összességéből hozzanak létre valami még jobbat. Tehát az egyes egyetemek karakterüket megőrizve, de szövetségre lépve sokkal szélesebb képzési konstrukciót nyújtanak, mint önmagukban, ugyanakkor az egységes alapelvek miatt az átjárhatóság és az oktatási struktúra egyszerűsödik.

 

Az EU4ART-ról

  1. Kik vannak ebben a szövetségben?

Az EU4ART szövetség a Magyar Képzőművészeti Egyetem koordinálásával jött létre.

Teljes jogú partnereink:
drezdai Hochschule für Bildende Künste,
római Accademia di Belle Arti di Roma és
rigai Latvijas Mākslas akadēmija.

Társult partnereink:
Manchester School of Art,
Deputy PVC Arts and Humanities,
Manchester Metropolitan University

További partnereink:
Magyar Nemzeti Múzeum,
Peter und Irene Ludwig Alapítvány (Aachen),
The State Museums of Saxony,
Drezda városa, és
Latvian Centre for Contemporary Art.

  1. Miért ezek az egyetemek vannak a szövetségben?

A korábbi Erasmus együttműködések jó tapasztalatai és az ezáltal kiépült kapcsolat alapján állt össze ezekkel a partnerekkel az EU4ART szövetség.

  1. Lesznek más partnerek is?

Van lehetőség a szövetség bővítésére a teljes jogú partnerek egyetértésével. Egyelőre a pilot időszakban (első 3 év) nem tervezi a szövetség új teljes jogú partner felvételét, de további társult tagok (associated partner) felvételéről folynak a tárgyalások. Ezek a társult tagok nem részesülnek a költségvetésből, számukra maga a részvétel jelent majd jövőbeli előnyt európai egyetemi lehetőségeknél.

  1. Miért jó a MKE-nek ez a szövetség?

Az EU4ART szövetség céljainak megvalósulásával olyan minőségi fejlesztés megy végbe a partner egyetemeken, melynek köszönhetően sokkal versenyképesebbek lesznek nemzetközi szinten is. Továbbá a felmerülő kihívásoknak együtt sikeresebben tudnak majd megfelelni.

Az EU4ART szövetség céljai közt szerepel:

• a készség-specifikus tudástranszfer erősítése, amely a források megosztott felhasználásával biztosítja a kiváló minőségű oktatást;

• az interdiszciplinaritás támogatása a választható kurzusukon keresztül;

• az együttműködés erősítése közös munkacsoportok és eszközök útján közös tanterv, mentorrendszer, módszertani megújulás, közös kiállítások, konferenciák, művészeti nyelvkutatás, művészeti nyelvtanfolyamok, hallgatók és tanárok mobilitása, egy közös weboldal és egyebek felé;

• innovatív pedagógiai modelleket megalkotása, valamint a digitális technológiák és a gyakorlat orientált tanulás lehető legjobb kihasználása;

• a többnyelvűség előmozdítása;

• a szövetség összekapcsolása a nyilvánossággal / a társadalommal, tematikusan az európai értékekre és sokféleségre összpontosítva, valamint módszertanilag pedig az oktatási folyamatokra, a művészet-specifikus értékelésekre és a művészeti eredmények közös kiállításokon történő bemutatására; és

• oktatási és művészeti gyakorlati műhelyek európai hálózatának létrehozása.

  1. Miért jó az MKE oktatóinak ez a szövetség?

Olyan új lehetőségek nyílnak meg, melyekkel építhetik nemzetközi kapcsolatrendszerüket és a partnerek jó gyakorlatainak elsajátításával is fejleszthetik maguk. A projekt kiemelt célja a hallgatók és oktatók nyelvtanulásának megszervezése, tehát minden kollégának lehetőse nyílik majd angol nyelvtudásának fejlesztésére.

  1. Hogyan működik az EU4ART?

A pilot időszakban a célok elérésére meghatározott feladatok 5 munkacsomagba (work package/WP) vannak elosztva. A munkacsomagok élén vezető áll és koordinátorok, valamint asszisztensek végzik a szakmai munkát. Azokon a területeken, ahol a feladat komplexitása megkívánja, munkacsoportokra van továbbontva a működés (WP2 és WP3). Az egyes munkacsomagokban minden partner képviselteti magát és a minden partnerhez tartozik legalább egy munkacsomag, aminek a vezetőjét biztosítja. A tartalom menedzser fogja össze a szakmai munkát, a munkacsomagok vezetői neki számolnak be a projekt előrehaladásáról.

A szövetség fő döntéshozatali szerve a Steering Committee, melybe minden partner 2-2 tagot delegál.

Az egyes munkacsomagok:

WP1 – Projekt menedzsment

WP2 – Az oktatásharmonizáció szerkezetének vizsgálata

WP3 – A gyakorlati kurzusok módszertani megújítása

WP4 – Képzőművészet és nyelv

WP5 – Fenntarthatóság és disszemináció

  1. Mennyi pénzt kapott a szövetség?

5 millió euró támogatást kapott az EU-tól és ehhez kell a partnereknek 1,25 milliót hozzátenni.

  1. Milyen eredményeket kell elérnie a szövetségnek?

Az EU4ART 36 hónap alatt az alábbiak elérését tűzte célul:

  • Közös rugalmas tantervek előkészítése a képzőművészet területén (első körben a festő, grafika és szobrász szakokon).
  • A gyakorlati képzés módszertani megújítása közös kiállításokon keresztül és a műhelyekben és stúdiókban zajló munka személyes tanulmányozásával, valamint a partnerek közötti tapasztalatcsere és a pedagógiai módszertani eszközök bővítése segítségével.
  • A partnerek széles körű kapcsolatépítése mind a négy intézményben, összpontosítva a műhelyek integrációjának lehetőségére a helyi struktúrába különböző szinteken.
  • Kutatás folytatása a „képzőművészeti nyelv” területén és egy képzőművészeti többnyelvű szótár (verbális-vizuális) létrehozása.
  • Az idegen nyelvek tanulásának előmozdítása a hallgatók, az oktatók és az egyéb kollégák számára.
  • Mentorrendszer fejlesztése a mobilitás megkönnyítése érdekében.
  1. Milyen pozíciókat töltenek be az MKE munkatársai?

A szövetség működése a projekt ideje alatt munkacsomagokban (WP) zajlik. Minden partner részt vesz mindegyik WP-ben. A szövetség fő döntéshozatali szerve a Steering Commitee.

A Magyar Képzőművészeti Egyetem munkatársai az alábbi pozíciókat látják el:

Steering Committee tagok: rektor és kancellár

Steering Commitee titkár

Szakmai vezető

WP1: WP1 vezető (projektmenedzser) és pénzügyi munkatársak

WP2: munkacsomag vezető és mobilitást erősítő munkacsoport vezető

WP3: koordinátor és asszisztens

WP4: koordinátor, asszisztens és munkacsoport asszisztens

WP5: koordinátor

  1.  Minden oktatót érint majd?

Az első időszakban elsősorban a projektbe bevont kollégákat, hamarosan a 3 tanszéket (grafika, festő és szobrász) és a projekt előrehaladtával minden kollégát fog érinteni különböző mértékben

  1.  Hogyan érinti majd a hallgatókat?

A projekt 36 hónapjában több utazáson fognak a hallgatók képviselői is részt venni valamint a szövetség közös kiállításain kapnak megjelenési lehetőséget mind a négy városban. Nyelvi kurzusokon is részt vehetnek, amire ösztönözzük is őket, ingyenes és jobban ki tudják használni az európai egyetem lehetőségeit, a partner intézményekből érkező oktatókkal és hallgatókkal való közös munkát.  Sikeres projektzárás esetén az eddiginél is több lehetőségük lesz utazni, a partneregyetemekkel közös tantervben összeállíthatják saját tanrendjüket és tanulmányaik végén pedig egy magasabb kvalitást elismerő európai diplomát szerezzenek.

  1.  Hogyan fogunk a szövetség többi egyeteméről hallgatókat fogadni?

Gyakorlati oktatás esetében előzetes workshopok rövid időszakokra, amelyek próbái a jövőbeli, illetve projekt 3. évében lesznek próbatanítások oktató- és hallgatócserével. A tervek szerint a fsz 16. terem lesz dedikálva erre a célra. A közös módszertan kidolgozása során dönti el a szövetség, hogyan.

  1.  Mikor érkezik az első ilyen hallgató?

Projekt 3. évében kezdődik az oktatás, ekkor érkeznek hosszabb időre hallgatók. Addig is lesznek közös workshopok. Jelenleg tervezés alatt van az idei év végére egy drezdai és egy rigai, valamint 2021 tavaszára egy tihanyi közös művésztelepi workshop.

  1. Mikortól fog a közös mintatanterv életbe lépni?

Az első 3 év a mintatanterv kidolgozásáról szól. Ha sikeresen zárjuk a projektet, 2023-ban léphet életbe a közös mintatanterv a három szakon (grafika, festő és szobrász).

  1. Milyen nyelven kell majd oktatni?

Az EU4ART szövetség munkanyelve az angol. Az európai egyetemi oktatás angolul is fogzajlani, de nincs kizárva, hogy olaszul, németül vagy lettül tanuljanak a mi diákjaink, hiszen a mintatanterv ugyanaz lesz.

Ennek támogatására szolgál a 4. munkacsomag, melyben a nyelvtanulás elősegítése mellett egy többnyelvű művészeti szótár elkészítése is célul lett tűzve.

  1.  Oktatóként a szövetség többi egyetemén is kell majd oktatni?

A tervek szerint igen, workshopokat és vendégkurzusokat fognak tartani a partnerek.

  1.  Hogyan fogjuk harmonizálni a tanrendeket?

Ez talán a projekt legnagyobb kihívása. A projekt futamideje, vagyis 3 év alatt valamennyi partnerintézmény szakfelelősei közösen megismerik egymás mintatantervét, ami alapján olyan közös megoldást dolgoznak ki, ami majd lehetővé teszi, hogy akár egységes Európai Diploma is kiadható legyen. A szakmai szempontok összehangolásának keretét a nemzeti oktatási szabályok adják meg, ezek alapos megismerése is a feladat része..

  1.  Külön tandíja lesz az Európai Egyetemnek?

Az Európai Egyetemek fejlesztésének ezen a pontján még nem eldöntött, hogy hol és mennyit kell a hallgatóknak fizetniük. A már hallgatói jogviszonyban lévő hallgatók esetében nem változnak a rájuk jelenleg vonatkozó szabályok.

  1.  Hány kiállítás lesz ebben a projektben?

Több kiállítás van a három éves projekt idejére betervezve, ezek között van nagyobb, nemzetközi, összegző kiállítás és több tematikus tárlat is.

  1.  Hol lesznek kiállítások?

Minden partner városában, a pontos helyszínek és időpontok egyeztetés alatt állnak.