A Magyar Képzőművészeti Egyetem meghívja Önt

Telített tér – A Sallai Géza osztály kiállítása

című kiállításának megnyitójára
2021. december 7-én 18 órára a Parthenón-fríz Terembe

A kiállítást megnyitja Gáspár Csaba László filozófus

Helyszín: Epreskert, Parthenón-fríz Terem (1063 Budapest, Kmety György utca 26-28.)

Megtekinthető: 2021. december 17-ig hétköznap 10 -18 óráig

Kő Pál egykori műtermében vagyunk. A falak csupaszok, a terem üres, pontosabban az üresség telítettségét árasztja, mert hiányt mutat, egy egykor eleven alkotó élet hiányának lenyomatai látszanak a falakon és a teremben. Nem semmit látunk tehát, hanem valakinek, egykor létezőnek a hiányát. Mi a különbség a hiány és a semmi között? Nézzük a szavak igei alakját: mit cselekednek? A hiány a hiányzik valami/valaki; a semmi a megsemmisít igében végzi el azt, amit jelöl, s amire képes. A hiány vágyat fakaszt az után, ami hiányzik; a semmi pusztít, felfal mindent. A hiánynak van előzménye, mégpedig a hiányzó egykori jelenvaló, ami pozitívum. A hiány utal arra, aminek nyomán előállt, és amit ezért felidéz vagy megidéz. A semminek nincs sem előzménye, sem következménye, maga a tiszta negativitás, pontosabban még csak az sem, mivel a negativitás is valamiféle tagadható létet, pozitivitást feltételez. A semmi azonban semmi. Se nem tagadás, se nem állítás, nem idéz fel semmit. Semmi nem vezet el hozzá, nincs előzménye, és semmi nem következik belőle, nincs következménye. Rendíthetetlenül áll önmagában, és elégséges önmagának. Ebben az értelemben csak egyetlen egy van hozzá fogható: Isten. Isten és a semmi. A hétköznapi beszéd a dolgokkal telített realitásban itt-ott előálló üres helyeket nevezi semminek, holott azok valójában hiányok, és ekként megrajzolják azt, aminek a helyén állnak.

Mire utal, mit idéz meg egy műterem üressége, ha azt hiánynak, nem pedig semminek tapasztaljuk? A műteremben alkotó embert és az alkotás tevékenységét. Ebből következik, hogy mi a leghitelesebb betöltése egy műteremben tapasztalható hiánynak. A hiány, már tudjuk, valaki jelenlétének a negatív módusza, aki a hiányban, mégpedig a saját hiányában van jelen. Egy alkotó személynek a hiánya is személyes. A személyt nem lehet pótolni, a személy egyszeri és szinguláris, csak önmaga képes betölteni önnön hiányát. Ám a személy hiányával előállt tevékenységhiányt meg lehet tölteni ugyanazzal a tevékenységgel, mely egykor birtokba vette ezt a teret. A személyt már hiába várja a terem, hiánya végleges; a tevékenység, az alkotó munka azonban folytatható – és folytatandó, hogy ismét megteljen a terem, feltöltődjön a hiány. Megjelenjenek személyes alkotók, és velük és általuk ismét megjelenjen az élet.

Ez az életjel a kiállítás.

A megnyitón csak érvényes védettségi igazolvány felmutatásával vehetnek részt!

Támogató: NKA, MMA- MMKi