ALEXY KÁROLY SZOBRÁSZ

A magyar szobrászművészet ujjáébredése idején, a múlt század negyvenes éveinek elején tűnt fel Bécsben Alexy Károly jeles szobrász hazánkfia. Alexy Károly 1823-ban Poprádon született, Szepes vármegyében, mely vármegye annyi jelest adott a hazának és amelynek derék népe, német származása dacára mindig tántoríthatatlan magyar hazafi volt és az ma is.

A szegény szülőktől származott fiúban már gyermekkorában jelentkezett a művészi tehetség, melyet egy késmárki rajztanár fedezett fel, kinek nevét, sajnos, nem ismerjük. Valamint további fejlődéséről sincs részletes tudomásunk és arra nézve sem látszik közelebbi adat, hogy miképen jutott a vagyontalan serdülő ifjú Bécsbe és mikor kezdett a rajzolás teréről a mintázáséra átlépni.

Csak annyit mond Henszlmann Imre a "Vasárnapi Újság" 1864 július 14-én megjelent 28-ik számában, hogy Bécsben az "Ornamental" előkészítő iskola igazgatójának, Kliebernek feltűnt egy palakőbe bicskával faragott ember feje, a 15 éves Alexynek és ettől kezdve pártfogásába vette, tanítványává fogadta és támogatta. Ezen az úton apróbb munkákra kapott megbízást. Díszítő ékítményeket, kőfaragó munkát végzett, sőt egy másik hazai kútfő szerint, tajtékpipát is faragott. Mindez kenyérkereseti foglalkozás volt, mellyel önfenntartására szükséges napi költségeit fedezte. 16 éves korában a képzőművészeti akadémia növendékévé lett.

Megélhetési gondjai könnyebbülvén, egész odaadással folytatta tanulmányát az akadémián és olyan sikerrel, hogy a tanulmányműveit a Bécsben időző Rauch és Marchesi hírneves külföldi szobrászművészek is dicsérettel tüntették ki.

Ez a dicséret nagyobb vállalkozásra buzdította és 1841-ben egy mellszobrát, meg Viktória angol királyné kisméretű lovasszobrát, dicsérő elismeréssel tüntette ki a bécsi mű-kiállítás biráló-bizottsága és a királyné szobrából több bronzöntvényt rendeltek meg nála.

A következő műtárlatokon az elismerésen kívül pártfogásra, anyagi támogatásra is talált. Faustot és Margitot ábrázoló szoborcsopor-tozatát Hügel báró, Egmont és Klára csoportját pedig Metternich hercegné vette meg. Károly főherceg pedig fiának, Frigyesnek a mellszobrát rendelte meg nála. A bécsi hölgyek a Liszt Ferenc számára rendelt emlékre szintén Alexyvel készíttették el Beethoven, Schubert és Weber mellszobrait és három genius alakját. Továbbá Hügel báró megrendelésére a XV. századtól korunkig élt 16 hadvezér domborműsorozatát mintázta. Ebből két példányt a porosz király rendelt meg.

Ez a műve nevét ismertté és jó hangzásúvá tette Németországban is. Hová 1843-ban tanulmányozás végett ellátogatván Schwanthaler Münchenben, Ritschel és Haenel Drezdában, Kiss és Rauch Berlinben, Burgschmiedt Nürnbergben kitüntető szívességgel fogadták és kalauzolták.

1844-ben Bécsben Mátyás király szobrát alkotá, melyet úgy ott, mint utóbb Pozsonyban nagy dicsérettel fogadtak az országgyűlésen, Zsedényi Ede szónoklatára. Ezt a szobrot Horváth Edmund vette meg, mását bronzban Batthyány Kázmér gróf készíttette el, ez azonban az 1849. bombázás alkalmával elveszett.

Az udvar Mária Terézia királyné szobrának elkészítésével bízta meg, mely 1848-ban Pestre is lekerült, Eltz báró azonban innen a külföldre vitte.

1847-ben mintázta Pozsonyban Lonovics érsek és Budapesten Hegedűs Sámuel mellszobrát, mely utóbbiról alább megemlékezünk.

1848 májusában István nádor szobrával bízták meg, de ezt a politikai események miatt nem készíthette el.

1852-ben Londonba ment, hol - - említett kútfőnk szerint - - a kristálypalotában kiállított Rafael és a Fornarina csoportjával tűnt fel. Itt a többek közt azután a Highgate temető katakombáiban egy fiatalkorában elhunyt leány márványsíremlékét készítette el. A megrendelő családnak a nevét nem említi kútfőnk, csak annyit mond, hogy az eszményi felfogással alakított mű több megrendelést hozott magával, így gróf Ellesmere palotája termeibe több márványcsoportot és medaillont készített. Ezenkívül Colnet angol ezredes családjának megrendelésére két síremléket mintázott. Az óriási méretű mű egyikét Angliában, másik példányát Máltában állították fel.

Eddig a "Képzőművészeti Szemle" adatait követtük.

És most beszéljen saját tapasztalatunk.

E sorok írója, személyesen ismertem Alexyt. Jóbaráti viszonyban voltam vele és 1866-ban, nősülésem alkalmával, éppen Alexy volt egyik esküvői tanúm. Alexyre vonatkozó adataimat saját emlékezetemen kívül, Barabás Miklós festőművésztől, ipamtól nyertem, kinek családjában, mint veje, házasságom után is többször érintkeztem derék szobrászunkkal, ki ott szívesen látott gyakori vendég volt.

Ipam, Barabás, már a múlt század 40-es éveiben szivesen közbenjárt Alexy támogatása érdekében és ő közvetítette és illetőleg vette át az összeget, melyet Batthyány Kázmér gróf Mátyás király szobrának bronzöntvényű másáért fizetett Alexynek. Mit a gróf eredeti levele és a művész eredeti nyugtája bizonyít. Ezeket Barabás gondosan megőrizte.

Hegedűs Sámuel tanár mellszobrának a története következő.

A Bethlen Gábor fejedelem-alapította híres nagyenyedi főiskola elöljárósága elhatározta 1847-ben, hogy az intézet volt tudós tanárának, Hegedűs Sámuelnek, a híres szónoknak emlékét ércben megörökíti könyvtára számára. Felkérte tehát Barabást - - mint aki enyedi tanuló korában a tanár arcképét "Quodlibet" címet viselő tusfestményén megörökítette - hogy a szobrot elkészíttesse és illetőleg a szobrásznak felvilágosításával és utasításával segítségére legyen.

Barabás elvállalta a megbízást és az éppen Budapesten időző Alexyt szólította fel a mellszobor elkészítésére. Alapul csak az a fogyatékos rajz szolgálván, melyet Barabás 16 éves autodidakt művészetével készített, a szobrásznak ugyancsak jól fogott a segítsége Barabásnak, aki maga jeles szobrászművész is volt; 1834-ben ugyanis kitűnően mintázó műkedvelője vala Velencében Zandomenicinek, az akadémia szobrászati tanárának, aki őt egy verseny alkalmával arra kérte, ne pályázzék szoborra, mert mégis viszás dolog lenne, ha a díjat festőnövendék nyerné el a szobrászok elől.

Ilyen segítséggel azután kitűnően sikerült Hegedűs bronz mellszobra 1848-ban.

A szobor azonban szerencsére csak Kolozsvárig jutott el, hol a reformátusok főiskolájának könyvtárában pihent néhány évig És itt még a könyvtárnok sem tudta, hogy mi-képen foglal helyett Kolozsvárott az enyedi tanár szobra. Míg figyelmeztetésemre az enyedi elöljáróság haza követelte. És most ott van az enyedi főiskola könyvtárában, hová, ha 1849 januárius 8-ika előtt kerül vala, bizonynyal vagy elvitték volna "emlékül" - - mint annyi sok becses tudományos kincset, a szász polgárőrség hősei — vagy a tűz martalékává olvad.

1861-ben hazakerült Londonból Alexy.

Itthon csakhamar tekintélyes megrendeléshez jutott.

A főváros ugyanis az épülőben levő vigadó oszlopait díszítő szoborcsoportozatainak a pályázatára, Dunaiszky versenyművével szemben Alexyét fogadván el, őt bízta meg a végrehajtással. Feszl építész, a vigadó tervezője ennek - - amint monda - - új magyar műízlésű épület homlokzatának két szélső ki-szökellését hornyolt oszlopokkal szegte be, melyekre az emelet magaslatával egy színvonalban táncoló női alakok gyűrűzetét tervezte, mely az épület táncolóhelyiségi hivatását mutatta.

Alexy életnagyságú bayaderszerű táncoló női alakokat alkalmazott és a változatos, gazdag redőzetű tunikás alakok közé beillesztette a kanászsipkás, borjúszájú-inges, magyar leányt is. Ez a csoport észak felől a második oszlopon látható. Mindenik oszlopon négy, együtt tehát 16 alak van. Mindenikre rámetszette nevét, így ALEXY Károly és az évszámot. Egyiken világosan kivehető az 1864, másikon 1863.

A szobrok vázlatait az épület előtt levő téren, a mostani kioszk helyétől kissé alább, délfelé emelt fabódéban mintázta és nagyolta ki, azonban fenn, a helyén fejezte be mindeniket, sajátkezűleg végezvén a fárasztó durva munkát, mely nagy megerőltetéssel járt. A kalázi durva kő ugyanis keménységben a gránittal vetekedik. A véső szorítása következtében ujjai, közép és növendék ujja a balkezén meg is kucorodott. És a balkeze ennek nyomán élete végéig béna maradt.

Ha kérdeztük: miért nem végezteti kőfaragókkal ezt a nehéz munkát? Azt válaszolta, hogy ő még a régi iskola növendéke, aki maga faragja a szobrát és csak a legdurvább nagyolást bízza a kőfaragóra.

Ezt a művét általános elismerés fogadta, különösen dicsérték a magyar leányt és azt a jó ötletét rajta, hogy jobb kezével a kanászkalapocskát fogva, járja a csárdást.

Ugyanebben az időtájban készítette az erdélyi nők megbízásából a Deák Ferencnek szánt emléket, melyet Mikes János gróf, Deák nagy tisztelője és barátja közvetített.

Ez a kisméretű bronzszobor, nagysága 40 centiméternyi, most a Nemzeti Múzeum Deák Ferenc szobájában van.

Hungária ülő alakja magyar szűrféle szabású köpennyel a vállán, fején a nemzeti államot ábrázoló bástyával, jobbjában babérkoszorús magyar kardot tart, balját egy fiúcska vállán nyugtatja, ki a történelmet jelző táblára mutat A kard mögött az ország pajzsa, a magyar címerrel, alatta Erdélyé. Alól balra a művész neve: "Alexy Károly Pesten".

A bronzszobor kő talapja Szt. István király székesfehérvári templomának romjaiból került Henszlmann Imre szívességéből.

A talapra a következő szavak metszvék: "Deák Ferencnek - - Erdélyi nők - - Emlékül 1861-re Az alapkő Szent Istváné".

Végére hagytam Batthyány Lajos gróf, a vértanú miniszterelnök szobrát, mely 1861-ben készült és amely jelenleg Batthyány Elemér grófnak, a vértanú fiának a birtokában van.

Az özvegy grófné Alexyt bízta meg azzal, hogy egész alakban bronzszobrot készítsen Batthyányról és pedig annak az életnagyságú, állóalakú olajképnek mintául vételével, melyet Barabás 1846-ban festett a grófról.

Alexy el is készítette mintegy méternyi magasságban az agyagmintát és bírálatra kérte Barabást, aki Batthyányi már többször, különböző alakban festette és aki a gróf arcélére nézve megbízható, hiteles utasítást adhatott. Egyszersmind megkérte, hogy mint gyakorlott szobrász, javítsa ki rajta az esetleges hibákat.

Barabás azonban nem nyúlt a mintához, hanem azt mondta: Kedves Alexy barátom, inkább mintázok magam egy Batthyányi és arról módja lesz szobrát helyesen, jó hasonlatban átdolgoznia, így is történt. És ennek a ténynek köszönhető az, hogy Alexy szobra megnyerte a kellő hasonlatosságot.

Barabás fél természeti nagyságú főszbe öntött mellszobrát pedig a művész hagyatékából a közoktatási kormány megvásárolván, ez a művészeti múzeumban van, hű mását mutatván Magyarország első függetlenségi minisztériuma vértanuságot szenvedett elnökének.

Alexy Károly ezekkel az utóbb említett műveivel be is fejezte alkotó működését, amire különben ujjának bénulása is kényszerítette.

És 1867-ben Barabás javaslatára a fővárosi tanügyi bizottság határozata következtében, a tanács a belvárosi főreáltanoda épületében mintázó műtermet létesítvén, ennek tanárává Alexy Károlyt nevezték ki 1000 forint évi fizetéssel. Itt három évig működött.

Innen 1870-ben a fővárosi főrajztanodába helyezték át, a IX. kerületbe, hol 1870 október 1-étől kezdve hét évig tanított.

1878 január 4 ikén azonban jobboldali szél-hüdés érte, megakadályozván abban, hogy hivatását teljesíthesse, minek következtében 1879 februárius 1-én orvosi vélemény nyomán nyugdíjazták.

Ekkor már Bécsben lakott rokonai körében, Alexy Lajosnál.

És itt 1880-ban május 20-án, a Heugasse 16. szám alatt elhunyt.

FALUSI UTCA
WAGNER GÉZA RAJZA

OROSZLÁNOK
LÖSCHINGER HUGÓ RAJZA