Tizenegyedik évfolyam, 1912    |   Nyolcadik szám    |    p. 319-320.
 

 

PAPIRSZELETKÉK

VÁZLATOK ÉS TANULMÁNYOK

A vázlatokban rendszerint van valami tűz, mely a kész képből hiányzik. Ez a művész izzó hevének a momentuma, a tiszta lelkesedés, a mesterség minden keveréke nélkül, amelynek bélyegét a gondolkodás rányomja mindenre; a művésznek a lelke ez, mely szabadon terjed szét a vásznon.

Diderot

*

Az első koncepció lelkesedésében befejezett műveknek, az egyöntetű műveknek, amelyek minden gondolkodás nélkül és a maguk egészében, mintegy az ihlet révén jönnek létre, mind a festők vázlatainak, a dallamoknak, a lírás verseknek az a nagy előnyük van a lassú és megfontolt kivitelű művek felett, hogy ezek, a számítás és a reflexió legcsekélyebb közreműködése nélkül, a pillanat lelkesedésének a szülöttei. Hatásuk sokkal biztosabb, mint a legnagyobb műalkotásoké, a nagy történeti festményeké, hosszú, hőskölteményeké, nagy operáké stb., mert az utóbbiak létrejöttében a reflexiónak, a számításnak és az átgondolt elrendezésnek is nagy része van. Itt az értelemnek, a technikának és a rutinnak kell kitölteni a genia-lis koncepció hézagait és mindenféle szükséges toldaléknak kell, mint a voltaképpen kizárólag valódi fénypontok cementjének, az egészet összetartani.

Arthur Schopenhauer

*

Úgy tetszik nekem, hogy a vázlatokban, melyek a művészi ihlet pillanatnyi lelkesedésének a szülöttei, a gondolat sokszor mindössze pár vonásban kifejezésre jut, míg ellenben olykor az erőlködés, valamint a túlzott gondosság megfosztja erejüktől és tudásuktól azokat, akik munkájukat sehogy sem akarják kiadni a kezükből.

Giorgio Vasari

*

Egy futólagosan odavetett, határozatlan rajzot, mely úgyszólván csak jelzi a gondolatot és a koncepciót, a képzelőtehetség esetleg sokkal inkább ki tud egészíteni, mint ahogy azt tán maga a művész megtudta volna csinálni, s azért gyakran tapasztalhatjuk, hogy a kész mű éppenséggel nem felel meg azoknak a várakozásoknak, amelyeket a vázlat keltett.

Joshua Reynolds

*

A vázlat sokszor hasonlíthatatlanul nagyobb és fölemelőbb hatással van az emberre, mint a kész alkotás, mert az utóbbiba sok olyasmi belekerül, ami bátran nélkülözhető volna, míg a vázlatban csak az van benne, ami szükséges és ami izgatja a képzeletet.

Karl Friedrich Schinkel

*

A természet után készült első vázlatban olyan erő és élet van, mely a későbbi műben ritkán található föl.

W. H. Hunt

*

Ha két óra alatt befejezett egy vázlatot, azt egyetlen embernek se árulja el, mert nem fog tetszeni senkinek. Az emberek sokszor jobban szeretik az olyan műveket, amelyekről hónapok munkája rí le.

W. M. Hunt

*

Amikor az ember egy festői alkotást vázlatosan kezel, eszébe se jut senkinek a kivitelt birálgatni. Az embereket vonzza és kielégíti az az élet, mely az ilyen véletlenül, sőt sokszor nagyon is önkényesen odavetett vonásokból szerteárad és talán imigyen gondolkodnak: "Hjah, ha ez az ember akarná, mindent mesterileg befejezhetne" - ha pedig az ember mindent a legapróbb részletekig kidolgoz, evvel csak azt mondja az embereknek: "íme, többre nem vagyok képes", s ilyenkor az ember el lehet készülve a legbutább és a legigaz-ságtalanabb kritikára. De ezekkel a könnyedén és futólagosan odavetett munkákkal az ember egyúttal megőrzi a frisseségét, mi a derék alkotásnak legfőbb föltétele. Végre egy harmadik előnye a vázlatos kezelésnek az, hogy a részletek elhanyagolásával az ember nagyobb távolságra kényszeríti, hozza a nézőt, ahonnan az egész képet sokkal jobban áttekintheti.

Arnold Böcklin

*

A festésnek ez a módja, mely egy-egy vázlatot úgyszólván a fehéren izzó állapotában odavet, minden időben megvolt. A vázlatok nem egyebek, mint gimnasztikái gyakorlatok, amelyek a művészi képesség egészségét fönntartják, de végre is mindig csak gyakorlatok. A zongoraművész ujjgyakorlataihoz lehetne őket hasonlítani, aki csak úgy tudja a nagy mestereket zeneileg és szellemileg reprodukálni, ha technikáját az ujjgyakorlatok révén állandóan friss készségben tartja. De azért még egyetlen zongoraművésznek se jutott eszébe, hogy ezekkel az ujjgyakorlatokkal hangversenyt rendezzen, míg a festőknek ilyen természetű megnyilatkozásaival csaknem minden modern képgyűjteményben találkozunk.

Hubert v. Herkomer

*

Minden idők művészei tisztában voltak vele, hogy az első, odavetett vázlatokban a könnyed aláfestésben sokszor többet adnak a maguk lényéből, a maguk tehetségéből, mint kész és alaposan kidolgozott műveikben. De sokkal nagyobb tisztelettel voltak a természet és a művészet iránt, semhogy ilyen aforistikus munkával beérték volna.

A. F. Seligmann

*

Vázlatok csak művészek, no meg azok számára valók, akiket az ember részesévé akar tenni belső lelki folyamatának. A régi mesterek, nagyon szépen megköszönnék, ha tudnák, hogy vázlataikat megőrizték s most mindenféle téves következtetéseket vonnak le belőlük.

Hans v. Marées

*

Vázlatok és tanulmányok ma már képszámba mennek és jócskán helyet foglalnak a kiállítások falain. Pedig vázlatoknak és tanulmányoknak csak a színfalak mögött van a helyük; a festőket megihletik, de a közönség számára csak kész képek valók.

Eduard Grützner

*

A vázlat mindent meg akar mondani s mégis a legtöbbet elhallgatja, az utolsó szót sohase mondja ki, de a laikusnak hízeleg, amennyiben a részéről művészi megértést föltételez. És ami a fő, a vázlat valódi vagy látszólagos könnyedsége kellemes érzéseket kelt a nézőben. Manapság ezeket az előnyöket alaposan kihasználják, a vázlatot nem eszköznek, de öncélnak tekintik, ami élesen jellemzi a jelenkor idegességét.

Otto Knille

*

Nem sok idővel ezelőtt az én kollegáim a színvázlatokat és tanulmányokat csak műterem-intimitásoknak tekintették, ma pedig nagy önteltséggel a piacra dobják őket, hogy miért, azt nincs okom titkolni. Az új iskola létjogosultságára nézve nyomós döntő momentum az, hogy tagjai magukat a technikai készség próbája alól kivonjak és azt a tételt, hogy: A vázlat maga a kinyilatkoztatás-tehát egyszersmind a tökéletesség vagy drasztikusabban: "A nemtudás voltaképpen a tudás" — általános érvényűvé teszik.

Otto Knille

*

A festés művészete ott kezdődik, ahol a tanulmány megszűnik.

Karl Stauffer Bern

*

Azt alig lehet megállapítani, hogy a mesterek alkotásaiban a terv vagy a vázlat mikor válik kész festménnyé.

W. Bürger-Thoré

*

... Azok az emberek ott hagyják abban a dolgot, ahol a művész számára a voltaképpeni munka kezdődik. Éppen abban van a nehézség, a kolo-risztikus részletek hangsúlyozásával a tárgyat úgy emelni a vázlat fölé, hogy az a frisseség csorbítása nélkül kész képpé váljék.

Ferdinand Keller

*

Manapság a vázlat és a kép közt a határvonal teljesen elmosódott, színfeljegyzéseket, amelyek a művész számára értékesek, mert ezeknek a révén tanulmányozza, hogy a képen mit akar fölhasználni, kész képek gyanánt tálalnak föl.

Eduárd v. Gebhardt

*

Az, amit mi tanulmánynak hívunk, nem egyéb, mint töredék, följegyzés, mely sohasem lehet egy egész. A tárgyak önmagukért vannak rajta, anélkül, hogy báminemű kapcsolat révén részesévé válnának valami általános eszmének. A kész képnek ellenkezőleg egy közös cél felé törő elemek foglalatának kell lennie.

Jules Breton

*

A művész feladata a képfestés, nem pedig a vázlatcsinálás.

Rudolf Koller

Közli: T. H.

 
   Közreadja a Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtára, 2002-2003