KÖZÖS TÖRTÉNETÜNK

Hallgatói tettek a Képzőnek a Képzőről


PROJEKTEK:

UNIMAGINED IDENTITY | KÖZÖS TÖRTÉNETÜNK | FELEJTÉS ELVISELHETETLEN KÖNNYŰSÉGE – Feldolgozatlan történetek a Képzőről | | STRÓBL-ÜNNEP

 


 

UNIMAGINED IDENTITY | Máté Dániel egyéni kiállítása

Koncepció és szervezés: MÁTÉ Dániel
Aula

A Magyar Képzőművészeti Egyetem fennállásának közel 150 éve alatt számos hatalomváltás mentén rendeződött újra és újra az intézmény felépítése, a váltások pedig felülírták, megszüntették a korábban létező struktúrákat és azok szimbolikáját. Az UNIMAGINED IDENTITY kiállítás mindezeket az egymásra rakódott és korábban egymást elfedő rétegeket egyetlen tér- és időbeli pillanatban mutatja be, feltárva ezzel egy soha el nem képzelt identitást. A kiállítás olyan tárgykollázsok összessége, amelyek a különböző korok hatalom felől meghatározott szimbólumrendszerét eredeti kontextusuktól megfosztva, mesterséges társításokon keresztül új helyzetekbe hozza. Az így születő, új, hibrid identitások pedig a fikción keresztül betekintést engednek a mindenkori hatalom és a hivatalos vizualitás viszonyába.

UNIMAGINED IDENTITY

UNIMAGINED IDENTITY

KÖZÖS TÖRTÉNETÜNK | csoportos kiállítás

Kiállítók: BALLA Zoltán – MONHOR Viktória / BARNA Orsolya – PÁLINKÁS Bence György – RUDAS Klára, BÁNFI Brigitta, CSONKA Veronika, FUKUI Ryu, FUSZ Mátyás, GÓTH Martin, SZABÓ Menyhért, SZEKERES Alexandra, TEPLÁN Nóra
Koncepció és szervezés: BÁNFI Brigitta és SALAMON Júlia
Barcsay-terem, nagy kiállítórész

A KÖZÖS TÖRTÉNETÜNK című kiállítás a szakok közti átjárhatóság kérdését veszi elő ismét a kalapból, amely az elmúlt közel harminc évben (1990-es „diákforradalom” óta) állandóan vissza-visszatérő téma, tapasztalatunk szerint a hallgatók egyéni, szakmai szocializációját (szakmai identitás kialakulását) is jellemzően érinti, meghatározza. Kiindulópontunk egy felsőoktatási intézményt meghatározó alapstruktúra (akkreditált szakok rendszere) tanulmányozása és a struktúra reprezentálására tett kísérleti forma kialakítása volt. Felvetésünk egy műfaji – konceptuális – kísérletre, közelebbről egy közös fikciós keret kialakítására, az áldokumentumokként is értelmezhető műtárgyak rendszerére épül, akár valós történetekhez (kiemelve egy elfelejtett fejezetet, rávilágítva egy hiányosságra az intézmény múltjából), akár a jelen és a közelmúlt személyes tapasztalataihoz kapcsolódnak – s ezzel egy jövőbeli víziót mutatnak be a jelen részeként (ahogy tette például azt Orson Welles híres rádiójátékában, a Világok Harcában 1938-ban, kisebb morális pánik kíséretében).
Az áldokumentációs forma a játék szabadság foka, humora és a hack, a csali, az átverés lelepleződését követő felismerés súlya, ereje miatt alkalmas lehet arra, hogy előkészítse a művészeti oktatási rendszer alap struktúrájához való reflexív, értelmező viszony, pozíció kialakítását. Úgy gondoljuk, hogy ennek a nyitott, kritikai attitűdnek, interdiszciplináris alkotói szemléletnek az elsajátítása az egyetemi közeg kell, hogy bázist biztosítson, felkészítve a hallgatókat a jövőbeli kulturális szerepekre. Továbbá ezért tűnik vonzó iránynak, hogy a Képzőművészeti Egyetem, néhai Főiskola és Mintarajztanoda korábbi fejezeteinek, az itt oktatott mesterségbeli tudásnak és a mára akkreditált szakok és kreditrendszerbe fordított alkotói megközelítésmódok – ezek merev vagy épp elfolyó határainak – kifejezetten eleven, ugyanakkor érzékeny témáját újból elvegyük, megpiszkáljuk, gondolkodásra, beszélgetésre invitáljuk az egyetem polgárságát, veletek közösen.

KÖZÖS TÖRTÉNETÜNK

KÖZÖS TÖRTÉNETÜNK

FELEJTÉS ELVISELHETETLEN KÖNNYŰSÉGE – Feldolgozatlan történetek a Képzőről | csoportos kiállítás és eseménysorozat

Kiállítók: JENESES Ádám, KOLLÁR Zsófia, KOVÁCS Máté, TAKÁCS Ádám
Koncepció és szervezés: MMSZK, Kísérleti Dokumentumfilm
Projektkoordinátor: Ács Bálint /KiDoli/
Barcsay-terem, belső kiállítórész

A FELEJTÉS ELVISELHETETLEN KÖNNYŰSÉGE – Feldolgozatlan történetek a Képzőről című kiállítás különböző narratívákból, szemszögekből vizsgálja, hogy a Magyar Képzőművészeti Egyetemen belül a hatalmi pozíciók, valamint a kollektív emlékezet vagy éppen felejtés, miként befolyásolja saját, valamint az egyetemi polgárság által kezdeményezett archívumokat, gyűjteményeket. A kiállítótérben megvalósuló „ideiglenes”, efemer archívumban olyan, a közelmúltból származó dokumentumok, projektek, videók kerülnek bemutatásra, illetve válnak kutathatóvá, amelyek mai napig hatást gyakorolnak az egyetem életére, de mostanra már elfelejtődtek vagy egyáltalán nem kerültek nyilvánosságra.
Új módszereket kínál a tárlat az archívumok olvasásához, miközben az alany is részévé válik az általunk objektivizálni szándékozott térnek és időszaknak. Az egész kiállítás során arra teszünk kísérletet, hogy az információ alanya maga is archiválás terévé váljon. A korábbi archívum-fogalom bürokratikus archaizmusát felszabadítva pedig, különböző személyes elbeszélések és forrásdokumentumok szabad mozgását tesszük lehetővé. Így az archiválási folyamat nemcsak rögzíti, de legalább annyira elő is idézi az eseményeket.

A FELEJTÉS ELVISELHETETLEN KÖNNYŰSÉGE – Feldolgozatlan történetek a Képzőről

A FELEJTÉS ELVISELHETETLEN KÖNNYŰSÉGE – Feldolgozatlan történetek a Képzőről

STRÓBL-ÜNNEP | csoportos projekt a Révész-osztály hallgatói szervezésében

Koncepció és szervezés: Révész-osztály
performatív eseménysorozat

A STRÓBL-ÜNNEP, Stróbl Alajos legendáriumából merítkezve az újrajátszás eszközével hívja éltre a szobrászmester a 19. évszázad fordulóján a Műcsarnokban rendezett egyik különös eseményét. A karneváli hangulatot öltő kiállítóterekben az odalátogatók pálmafák és faragott díszek között, maskarákba öltözve, állatokkal az oldalukon – akár egy historizáló, mitológiai témájú festmény díszes kísérőtársasága – egy extravagáns ünnepet tartottak, majd a díszleteket maguk mögött hagyva, a performatív showt kiállításként tálalták a szélesebb publikum előtt.
Az egyetem Révész-osztályának hallgatói archív anyagok, illetve a művészgenerációkon átöröklődő elbeszélések segítségével próbálják rekonstruálni és újra átélhetővé tenni ezt a különös mulatságot. A tanszékek közti együttműködés, valamint a kollektív kreativitásból eredő tudástranszfer a projekt egyik központi eleme. Ugyanakkor a Stróbl-ünnep nem csak egyszeri esemény szeretne lenne: a szeptemberi esemény célja egy olyan nyitott közösségi programsorozat elindítása, amely a hallgatók minél szélesebb körű bevonásával a későbbiekben egyfajta hagyományként az egyetemi élet részévé válhat.



TÁMOGATÓ

Magyar Képzőművészeti Egyetem, Nemzeti Kulturális Alap

www.mke.hu

 

Kapcsolat: exhibition@mke.hu