ALBERT Ádám

Kép egy készülő sorozatból
2016.
ambrotipia, képméret 30x23,7 cm, keretméret 57x50 cm
Női kéz, gipszöntvény, hossza: 28cm, szélessége: 18cm, mélysége: 8cm. Taneszköz az MKE gyűjteményéből, 19. sz. második fele. Művészeti Anatómia, Rajz- és Geometria Tanszék

FAJGERNÉ DUDÁS Andrea (MKE DLA) és MOLNÁR Ágnes Éva (MOME DLA)

ÖNTUDATOS TEST
2016
fotó, papír

A fotógyűjteményt vizsgálva feltűnt, hogy csak férfi fényképészek által készített fotók képezik a gyűjteményt. Patriarchális nézőpontjukon keresztül látjuk a modellt, a meztelen testet, aki másként van reprezentálva, ha férfi, és ha nő. A kiválasztott fotók, a női test-ábrázolások a férfi képzelet termékei: a nő a férfi tekintetének a tárgyaként jelenik meg, statikus, gyakran erotizált pózban.
Egy olyan fotósorozatot hoztunk létre, melyben a nő láttatja önmagát: egy nőnek kell a fényképezőgép lencséje mögött állnia, mint alkotóművésznek ahhoz, hogy a patriarchális képzőművészet tekintetét megkerüljük. Kihívással teli feladat, hiszen a patriarchális látásmódon keresztül nézett nő ábrázolások mélyen belénk ivódtak, annak ellenére, hogy ezt már korábban más nőművészek (Drozdik Orsolya AktModell című fotósorozata 1975-76 és performansza 1977-ben, Individuális mitológia 1975-77) is feladatukká tették és hatottak ránk.
Munkánk egyfelől reflexió a mai női testképpel szemben támasztott elvárásra. Alkotópárosunk egyik tagja Fajgerné Dudás Andrea, ebben az esetben a modell is, aki nem akar megfelelni a fogyasztói kultúra divatjának és a test ideáljának. Képeink másfelől konceptuális újraértelmezések, azt a fotográfiai világot idézik, melyet a fotógyűjtemény századforduló környékén készült képek használnak: mintha a Mintarajztanoda Női Osztályára készítették volna azokat.
Célunk az öntudatra ébredt női test-ábrázolás bemutatása: a nő nem egy vágy kiszolgáltatott tárgyaként, hanem aktív, irányító ágensként jelenik meg.

HAÁSZ Katalin

Periféria-sátor
2016
papír, pasztell, vegyes technika
Kb. 90x70x200 cm

SÁNTA Kristóf

Festmény cím nélkül
2016
Olaj, vászon, 70x70 cm

A digitális fényképezés, digitális reprodukció az egyik legáltalánosabb élettapasztalatunkká vált. Ma gyakorlatilag mindenki, aki reprezentálja magát az online, virtuális szférában, digitális reprodukciók tömegét hozza létre, majd teszi hozzáférhetővé, osztja meg másokkal. E képek elképesztő adatmennyiséget alkotnak, rendkívül könnyen hozzáférhetők, korlátlanul sokszorozhatók és alig-alig jelennek meg fizikai, ’kézzel fogható’ formátumban. Vannak köztük, amelyek műalkotásként értelmezhetők abból a szempontból, hogy alkotójuk ilyen szándékkal készíti és teszi közzé őket; digitális művészek tömege tevékenykedik csaknem kizárólag az online szférában.
Munkám a műalkotás értékvesztését, valamint egyes tárgyak értéktelítődését vizsgálja. A kiállításon látható egyik eredeti fényképről digitális fotóreprodukció készült, én ennek egy részletét oly mértékben felnagyítottam, hogy az (szokványos nézői perspektívából) már csak pixelek együtteseként értelmezhető – a digitális logikát tükrözve. Festményem pedig e digitális képet igyekszik egy értéktelítési folyamatnak alávetni, amennyiben minden tekintetben egy ’hagyományos értelemben vett’ műalkotásnak tartható. Teljesen manuális úton készült, és bár a reprodukált pixeles struktúra világosan azonosítható, hasonlóan nyilvánvalóan jelenik meg ugyanakkor ’az alkotó kézjegye’, ami a digitális, pixeles logikának teljesen ellentmond. Festményemre, akár e bemutató régi fotóira, egyedi műalkotásként tekintünk, kiállításra, installálásra érdemesnek tartjuk – hasonlóan legitimálva műalkotásként, mint a megváltozott környezetnek köszönhetően értéktelítetté vált korai fényképeket.

SURÁNYI Nóra

Lány iPhone 6-ossal
2015 Budapest
Lambda print, 50x75 cm

Nő iPad 3-mal
2015 Budapest
Lambda print, 50x75 cm

Az ötlet, hogy dokumentálni szeretném a napjainkban sokat használt technikai eszközöket és tulajdonosait, néhány éve fogalmazódott meg.
A fotósorozat az alanyok pontos kiválasztásától válik személyessé. Egy technikai eszközre gondolok, és az a személy válik fotótémám alanyává, aki elsőként az eszközről eszembe jut. Vagy éppenséggel fordítva: adott egy személy, aki különös módon használja eszközét, ezért ő jelenik meg a fotón.
A munka művészettörténeti hátterét klasszikus festészeti témák adták. Ilyenek például a zsánerképek, a reneszánsz portrék, de a korai portré- és dokumentarista fotográfia is háttérül szolgál.
Így az alakok attribútumaikkal egyszerre jelennek meg múzsákként, allegórikus figurákként és korrajzként a képeken.
A jelenleg négy darabból álló sorozat, itt kiállított két fotóján Heisler Zsófia iPhone 6-osával, és Lénárd Anna iPad 3-masával látható.

SZABÓ Franciska

Férfi korsóval
2016
Loopolt animáció 00:20, 7” átmérőjű digitális képkeret

A mozdulatsor

Az animáció alapjául a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola és Kollégium archívumában, a Schola Graphidis Művészeti Gyűjteményben talált fotográfia szolgált, melyen egy férfi egy korsót tart a fején. Mivel szokatlan volt a képen szereplő tárgy és a férfi akt párosítása, ezért művészettörténeti előképeket kerestem. Az animáció ezen képtípusok mozdulatait köti össze, úgy, hogy a mozdulatsor végteleníthető.

A képtípusok jellemző mozdulatai a megjelenésük sorrendjében:

• Szatír korsóval – Dionüszosz (dionüia) – Bacchus (bacchanália) - szatír korsóval
• Korsó vizet vivő férfi mutatta meg az apostoloknak az utolsó
  vacsora helyszínét (Lukács 22:7-22:13)
• Vízöntő
• Vízárus
• Férfi sörös/boros korsóval (17-18. századi flamand festészet)

A megvalósítás

A 280 képkockából álló rajz animációt a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola végzős évfolyamának diákjai készítették. A rajzórai keretek között zajló munka az élő modell mozdulatainak fényképezésével kezdődött, majd ezeket a fényképeket a diákok rajzolták át, hogy minden rajz egy-egy képkockát képezzen, melyet digitálisan feldolgoztunk és animációvá fűztünk. A munka során alkalmuk volt a diákoknak a technikai eszközök használatát összekapcsolni a szabadkézi aktrajzolás gyakorlatával, így az eredetileg is oktatási környezetben használt fotográfiát újra a rajzoktatás azóta jelentősen megváltozott környezetébe beemeltük.