Első évfolyam, 1902    |    Harmadik szám    |    p. 230-232.    |    Facsimile
 

 

MAGYAR MŰVÉSZETI IRODALOM

Tudomány és művészet. Irta gróf Tolsztoj Leó, fordította Hegedűs Pál főreáliskolai tanár. Budapest-Szeged, 1902. Gönczi József könyvkiadó vállata. 136 old. Ez a kis füzet főkép Tolsztoj Leó grófnak a tudomány módszereiről és céljairól írt kritikáját foglalja magában, de kiterjed művészeti kérdésekre is. Ezen a ponton is szembeötlő az apostol nemes radikalizmusának egyoldalúsága, a mennyiben Tolsztoj tagadja mindazoknak a művészeti műveknek létjogosultságát, a melyek az ő erkölcstanának céljait nem mozdítják elő. E könyvben főkép a munka-felosztás modern tanát támadja meg s benne látja a szegény nép megrontóját. "A tudomány és művészet minden rendkívüli vívmánya és termékei, ha nem tették is rosszabbá a munkás életét, semmi esetre nem tették jobbá". Közelebbről is megjelöli a művészet hanyatlásának okait: "amióta a művészet az egyháztól elszakadt és a tudománynak kezdett szolgálni, a tudomány pedig valami tetszésszerinti ismeretlennek szolgált, a művészet elvesztette jelentőségét és ámbár régi szokásból érvényesíteni igyekezik még jogait és azzal az ostoba mentséggel védekezik, hogy "a művészetért való művészet", a valóságban mesterséggé fajult, mely pusztán az érzéki élvezetet szolgálja és mint ilyen egy kalap alá való a choreografikus, kulináris, kozmetikus és parókakészítő művészetekkel, melyek képviselői épp oly joggal nevezik magukat művészeknek, mint korunk költői, festői és zenészei". Ez a felfogás vonul át az egész füzeten, melyet mégis élvezettel olvashatnak azok is, a kik távol állanak az efféle nézetektől.

Tanulmányok a művészi nevelés köréből. Irta Szente Pál. Magyar Tanítóképző, 3. szám.

Művészetünk, írta dr. Érdes A. Alkotmány, március 30. Feszty Árpád hármas képe. Irta -i.-r. Budapesti Szemle, áprilisi füzet .

Az építészek és a pályázatok. Pesti Napló, április 8. Művészek és laikusok. Irta Alfa. Budapesti Hírlap, április 12.

A bazilika szobrai. Újabb művészeti botrány. Pesti Napló, április 12.

Építészek harca. Magyar Hírlap, április 22. A pályázatokért és a magyar stílusért. Pesti Napló, április 22.

Művészet a gyermek életében, írta dr. L. B Magyar Nemzet, április 25.

Csecsebecse-művészet, írta g. Pesti Napló, április 27. Az építészek mozgalma. Pesti Napló, április 28. Iskolai fali képek. Irta Hamvay Ödön. Vasárnapi Újság, április '27.

Klinger Beethoven-szobra. Irta Lázár Béla. Vasárnapi Újság, április 27.

Művészet a vidéken. Irta Scress Gyula. Független Magyarország, május 1.

Az ifjúság művészi nevelése, írta Huszár Ilona bárónő. Nemzeti Nőnevelés, 4. szám.

Barabás Miklós emlékiratai. Közli Kezdi Kovács László. V. Budapesti Szemle, májusi szám.

A térbeliség a képírásban. Irta Kapitány Kálmán dr. Uránia, május 1.

Egy magyar renaissance-szószék. Irta Pap Károly. Uránia, május 1.

A győri műtárlat megnyitása. Pesti Napló, május 12. Budapest múzeuma. Irta x. Magyar Szemle, május 11. A műbarátok körének kiállítása, írta Divald Kornél, u. o. Egy szoborról, a mely nincs. (Az elfelejtett Munkácsy). Irta L. K. Új Idők. május 11.

Budapester-Neubauten. írta Palóczy L. Neues Pester-Journal, május 13.

A művészet bölcselete. (Taine, Ruskin, Tolsztoj), írta Hekler Antal. Magyar Közélet, G. szám.

Tomaso Vincidor kartonja Budapesten, írta Keszler József. Budapesti Napló, május 18.

Beethoven. (Klinger szobra), írta Szántó Kálmán, u. o. A belvárosi templom emlékei. Irta Tarczai György. Független Magyarország, május 18.

Erzsébet szobra. Pesti Hírlap, május l,S. Hová lettek szent László váradi székesegyházának műkincsei? Irta Komáromy András. Századok, május 15.

A külföldiek. (Az Erzsébet-emlékmű bírálóbizottságának külföldi tagjairól.) írta Viharos. Pesti Napló, május 22.

Istók János, írta Vikár Béla. Magyarság, május 23.

László Fülöp Görgey arcképéről jegyzeteket írt Duka Tivadar a The Stúdió, május 15-iki számában.

Harc a magyar stílus ellen, írta Márkus Géza. Magyar Hírlap, május 24.

Az aradi kultúr-palota. írta Seress Gyula. Vasárnapi Újság, május 25.

Die Kunstskandale in Budapest. Die Werkstatt der Kunst, München, május 19.

Jung-ungarische Kunst. I. írta Lázár Béla. Die Kunst-halle. (Berlin) Ki. szám.

A szép és a tetszés, írta Weber Károly. Magyar Filozófiai Társulat közleményei, II/III. füzet.

A művészeti érdeklődés újjászületése. Irta 1. b. Magyar Nemzet, május 29.

A mi Zichynk. írta Pintér Ákos. Pesti Napló, május 29.

Benjamin-Constant. írta Szikszay Ferenc. Magyarország, május 31.

A Nemzeti Színház mellszobrairól, írta Vadnay Károly. Budapesti Napló, május 31.

A Képzőművészeti Társulat tavaszi nemzetközi kiállítását ismertették: Alkotmány április 11, 22, május K). Budapesti Hírlap április 5, 15. Budapesti Napló április 12, 17, 24, május 8. Budapestéi' Tagblatt április 5. Egyetértés április 5. Független Magyarország április 5, 30. Hazánk április 5, május 6. Hét április 6, 13. Magyar Hírlap április 5, 15, 24. Magyar Nemzet április 13, 25. Magyarország április 5. Magyar Szemle április 20, 27. Neues Pester Journal április 5, 8. Pester Lloyd április 10, 17, 29, május Ki. Pesti Hírlap április 5. l'csti Napló április 5, 9, 20. Új Idők április 13, 27.

A Kossuth-mauzóleum pályaműveit ismertették: Budapesti Hírlap április 10, Budapesti Napló április 10. Egyetértés április 10. Magyar Hírlap április 10. Pesti Hírlap április 10. Pesti Napló április 10. Vasárnapi Újság április 6-iki számában.

 

KIÁLLÍTÁSOK NAPTÁRA

A Münchener- Künstlergenossenschaft 1902. évi kiállítása június 1-én nyílt meg és október végéig tart.

A Vérein Bildender Künstler Münchens, "Secession" 1902. évi nemzetközi kiállítása június 1-én nyílt meg és október végéig tart.

A párisi Société Nationale des Beaux Arts kiállítása június 30-án záródik.

A karlsruhei Jubilaums-Kunstausstellung 1902. október közepén záródik.

A párisi Sálon Annuel de la Société des Artistes francais kiállítása június 30-án záródik.

A berlini Grosse Kunstausstcllung 1902. szeptember 28-án záródik.

A salzburgi Künstlerhaus und Kunstverein XVIII-ik évi kiállítása június 15-én nyílik és szeptember 30-áig tart.

 

LEJÁRÓ PÁLYÁZATOK

1902. augusztus 15-én lejár a kaposvári nemzeti kaszinó-egyesület kaszinó-épületterv-pályázata. Első díj 600 korona, második díj 400 korona. A pályázatban csak magyar honosságú építész vehet részt. Részletes programm a kaposvári kaszinó-egyesületi titkártol szerezhető be.

1902. szeptember 15-ikén lejár a Vörösmarty-szobor tervére kiírt pályázat. A pályaművek az említett napon déli 12 óráig az "Otthon" írók és hírlapírók köre helyiségébe (Budapest, VII. Dohány-utca 76.) küldendők be. A feltételek ugyanott tudakolhatok meg.

1902. szeptember 15-én lejár a Magyar Iparművészeti Társulat hat pályázata, a melyekre nézve a Társulat a következő felhívást bocsátotta ki a múlt hónapban : - 1. Terveztessék a polgáriviszonyoknak megfelelő modern ízlésű s lehetőleg magyaros jellegű konyhabútorzat. 1-ső díj 300 korona, 2-dik díj 200 korona. A díjazott pályaművek szerzői, megbízás esetén, a természet-nagyságú részletrajzért külön 100 korona díjat kapnak. - 2. Terveztessék egy virágtartó-állvány, a melyen több virágcserép elférjen. A rajzot természetes nagyságban kell elkészíteni. 1-ső díj 200 korona, 2-dik díj 150 korona. - 3. Terveztessék színes újévi köszöntőkártya. Ezzel a pályázattal a társulat módot akar adni arra, hogy művészi színvonalon álló eredeti s magyarízlésű újévi köszöntőkártyák készüljenek, a melyekkel idővel kiszorítani lehessen az évenkint sok ezer példányban beözönlő külföldi ilyen nyomtatványokat. A kártya nagysága, kidolgozásának módja s a rajzban alkalmazott színek száma a tervezőtől függ, azonban szükséges, hogy a terv teljesen kidolgozva s közvetlen sokszorosításra alkalmas legyen. 1-ső díj 150 korona, 2-dik díj 100 korona. Ezenkívül a pályabiróság föntartja magának a jogot, hogy a pályázó művek bármelyikét 40 - 40 koronáért megvásárolhassa és sokszorosítva kiadhassa. - 4. Terveztessék képes levelező-lap. A társulat e pályázat révén levelező-lapokra való olyan rajzokat akar beszerezni, a melyek a magyarországi sajátos tájakat, városokat, nevezetes történeti és művészeti emlékműveket, népalakokat, viseleteket, népi jellemző foglalkozásokat, népszokásokat stb. művészi megoldásban és eredeti felfogásban tüntetik tel. A rajz 9x14 cm. nagyságú kártyák méretarányaihoz alkalmazkodjék. 1-ső díj 150 korona, 2-dik díj 100 korona. A bíráló bizottság fentartja magának, hogy a pályázó művek bármelyikét 40-40 korona tiszteletdíj ellenében megvásárolhassa és sokszorosíthassa. - 5. Terveztessék polgári viszonyoknak megfelelő szalonba illő fali tükör-keret, a melynek belső mérete mintegy 60x100 cm, legyen. A rajzot vagy esetleg a plasztikus mintát eredeti nagyságban úgy kell elkészíteni hogy minden részletét megérteni s a rajz után közvetlenül kidolgozni lehessen. 1-ső díj 200 korona, 2-ik díj 150 korona. - 6. Terveztessék gyermekruha 2-4 éves gyermekek számára. A Társulat különös súlyt helyez a terv ötletes eredetisége s művészi volta mellett a lehető legnagyobb egyszerűségre. Pályázni lehet a gyermekruha pontos és megfelelően színezett rajzával vagy magával a kész ruhával is. 1-ső díj 150 korona, 2-ik díj 100 korona. Mind a hat pályázaton csak magyar honpolgár vehet részt, a pályaműveket a fent jelzett határidőig a Magyar Iparművészeti Társulat titkári hivatalába kell küldeni. (Üllői-út 33-37).

1902. október 1-én lejár a budai Millacher-kút tervére másodízben kiirt pályázat. - Későbbi hírlapi közlések jelezni fogják, hogy a pályaműveket hová kell beküldeni.

1902. október 31-én lejár a kassai honvéd-szobor tervére kiírt pályázat. A pályázat feltételei megengedik a szabad tárgyválasztást s a szobor költségét 120,000 koronában állapítják meg. Az első díj a kivitellel való megbízás, a második 500, a harmadik 300 korona. A pályaművek a nevezett napon déli 12 óráig a városligeti műcsarnokba küldendők be.

1902. december 31-én lejár a vallás- és közoktatásügyi miniszter által tíz történelmi szemléltető képre kiírt pályázat. A pályaművek az említett napon déli 12 óráig a Magyar Iparművészeti Múzeumba küldendők he (IX., Üllői-út 3l - 35). A képek célja az, hogy színes sokszorosításban az elemi népiskolák IV-VI. osztályaiban a történeti s a művészeti érzék kifejlesztésének és a hazafiul érzelmek állandó ébrentartásának eszközei legyenek. Kívántatik a következő 10 festmény: 1. Árpád pajzsra-emelése. 2. Szent László megszabadítja a fogoly leányt, 3. IV. Béla és a tatárjárás. 4. Lovagjáték Nagy Lajos király udvarán (vagy Nagy Lajos bevonulása Nápolyba). 5. Hunyadi János megvédi Nándorfehérvárt. 6. Mátyás király Gömörben. 7. Mátyás király Bécsben. 8. Mátyás király könyvtárában tudósaival (vagy Mátyás király lakoma után hallgatja a hegedősök énekét). 9. Peré-nyiné eltemetteti a mohácsi csata halottait (vagy II. Lajos király holttestének megtalálásai. 10. Martinuzzi és az erdélvi fejedelemség megalapítása. A pályázati hirdetés szerint a képek művészi megoldásában a következő elvek követendők : A nehéz áttekintésű népes csoportok kerü-lendők; az alakok, tárgyak síkdiszítésszerűleg, árnyékolás nélkül, legfölebb igen mérsékelt, csak mintegy jelzett árnyékolással ábrázolandók ; a festés 4 - 5 szín-tónusnál többre ne terjeszkedjék, s a tónusok egyenletes nagy foltokban, kontúrok között, tehát határozott, biztos rajzban alkalmazandók. A naivság felé hajló stilizálás a csoportosításban és a mozgásban kívánatos, de a túlzástól fölötte óvakodni kell. A kép egységes legyen, s rajta egyetlen henye, céltalan alaknak, vagy tárgynak sem szabad lennie. A színtávlat, vagyis a színek le- és felfokozása kerülendő. A távlat inkább a tárgyak arányaiban fejezendő ki. A kép általános színhangulata lehetőleg világos legyen. Általában véve a rajz határozottsága és biztossága mellett a kifejezés eszközei a lehető legegyszerűbbek legyenek. A képek méretei : l.20 m. x 0.90 m-és pedig a kép tárgyának természete szerint e méretek akár szélességi, akár magassági kiterjedésben alkalmazhatók. A pályázat vázlatokkal történik, de a vázlat a kész kép végleges méreteiben nyújtandó he, s tájékozásul a vázlat valamely részletén, vagy akár külön lapon, a végleges megoldás technikája is bemutatandó. A pályaműveket névtelenül, jeligés levél kíséretében kell beküldeni. A pályázó nevét tartalmazó borítékra írt jeligének a festmény hátlapjára ragasztott cédulán is feltüntetve kell lennie. A vázlat elfogadása fölött a magy. országos képzőművészeti tanács meghallgatásával a vallás- és közoktatásügyi miniszter határoz. Egy-egy festmény tiszteletdíja 2000 korona, mely összegnek tele a vázlat elfogadása, másik fele pedig a kész kép átvétele után válik a művész javára esedékessé. A történeti tárgy korhoz hű részleteiben való tájékoztatásért, illetve forrásművek ajánlásáért a közoktatásügyi minisztérium VI. a ügyosztályához s az ezen kívül szükséges útbaigazításokért Dr. Marczali Henrik budapesti tudomány-egyetemi nyilvános rendes tanárhoz fordulhatnak a pályázók.

1903i. január 5-én lejár a Magyar Mérnök- és Épitész-Egylet 1002. évi nagy pályázata. Kívántatik egy vasúti állomás-épület tervrajza egy nagy város számára. Az állomás-épület az új technikai vívmányok felhasználásával tervezendő. Pályadíj : az egyesületi aranyérem és a vallás-és közoktatásügyi miniszter által engedélyezett 1200 korona utazási ösztöndíj. Ebben a tervpályázatban reszt vehet a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet minden tagja.

1903. május 31-én lejár az Erzsébet-emlékmű pályázat. Az emlékmű architektúrájáról és szobrászati részéről a természetes nagyság egytizedében, a főalakról a természetes nagyság egyötödében kell a pályázóknak mintát készíteniük. Az alaprajz, metszet és nézetrajz l : l00-hoz való arányban szükséges. A hivatalos szabályozás terve alapján készült térrajzot is mellékelni kell, pontos megjelölésével annak, hogy az emléket a téren hogyan akarja az illető pályázó elhelyezni. A mellékalakok és domborművek mintáit is annyira ki kell dolgozni, hogy belőlük a kompozíció minden részletében világosan megérthető legyen. Szabadságában áll a pályázónak a Szent-György-térnek a Duna felőli része alatt elnyúló hegylejtő szabályozásáról külön tervrajzot, l : 100-hoz való arányban is bemutatni. A pályázóknak külön leírásban kell ismertetniük a tervezett emlék anyagát és a kivitel módját, nemkülönben az emlék valiiszínű költségeiről hozzávetőleges számítást kell bemutatniuk. A pályázat nyílt s csak magyar állampolgár vehet részt benne. Az első díj 10,000 korona, a második 8,000 korona, a harmadik 6,000 korona. A díjakat a zsűri csak oly pályázónak ítélheti oda, kinek terve abszolút műbecsű és kivitelre alkalmas. A kivitellel való megbízás dolgában az országos bizottság határoz, a mely a megítélt díjak sorrendjéhez nincs kötve és a kivitellel a díjazott pályaművek bármelyikének szerzőjét megbízhatja. A végrehajtó-bizottságnak jogában áll oly pályaművekért, a melyeket a zsűri művészi becsük miatt különösen figyelmébe ajánl, kárpótláskép 4000 korona tiszteletdíjat utalványozni, vagy azokat ily összegért megvásárolni.

 

Felelős szerkesztő : LYKA KAROLY

Kiadótulajdonos: SINGER és WOLFNER Budapest, Andrássy-út 10.

Hornyánszky Viktor cs. és kir. udvari könyvnyomdája.

 
   Közreadja a Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtára, 2002