Hatodik évfolyam, 1907    |   Első szám    |    p. 063-65.   |   Facsimile
 

 

[TÁRCA - PAPÍRSZELETKÉK]

MŰVÉSZET ÉS MŰALKOTÁS

 

Bármint vélekedjünk is az emberek esztétikai neveléséről, annyi bizonyos, hogy napjainkban csak a művészet adhatja meg nekünk a magasba emelkedés ama momentumát, amelyre épp úgy szükségünk van, mint az álomadta önfeledtségre.

Friedrich Hebbel

*

Mint a levegő, épp oly nélkülözhetetlen manap nekünk a művészet.

W. M. Hunt

*

Világfelfogás, vallás és művészet az a háromság, amely együttvéve a kultúrát adja. S a három közül a művészet az, amelyet legnehezebb volna nélkülözni. Houston Stewart Chamberlain

*

Hirtelen föleszmélek; csakugyan nevetséges azt mondani : szeretem a művészetet. Ez annyi volna, mintha nyíltan azt vallanam magamról, hogy kitűnő vagyok.

Stendhal

*

Aki tisztán s szívből szereti a művészetet, rossz ember nem lehet. Hisz már doktor Luther mondta, hogy a vallás mellett a művészet a legnagyobb kincs, amely az emberi elmének kijuthat.

Philipp Otto Runge

*

Egyazon forrásból ered művészet és vallás. Friedrich Nietzsche

*

Úgy tartom, hogy a nemes műremek élvezése hasonlatos az imádkozáshoz.

G. W. Wackenroder

*

Szép művek, képek s szobrok úgy hatnak rám, mint a komoly zene vagy mint az evangéliumok valamelyikének egy-egy fejezete. Tulajdonképpen mindez azonos egymással.

Karl Stauffer-Bern

*

Igazi művészet oly élmény, amely az embert tetőtől-talpig átalakítja.

Lothar von Kunowski

*

A gyönyörűség, amelyet a művészet ad, egyike életünk legemelkedettebb lelkiállapotainak.

F. Th. Fischer

*

Nem csupán a filozófia, hanem a színművészetek is alapjában oda törekednek, hogy az élet problémáját megoldják.

Arthur Schopenhauer

*

Évezredeken át a művészet volt az, amely első sorban oktatott minket arra, hogy kedvvel és érdeklődéssel nézegessük az élet mindenféle jelenségeit, s oda neveljük érzésünket, hogy végre kimondhassuk: „Bármilyen is: mégis szép az élet".

Friedrich Nietzsche

*

A valódi műremek képes arra, hogy megszűnteti a néző öntudata és a művész közt a távolságot. S pedig nemcsak ezt, hanem azt a távolságot is, amely őt a többi embertől is elválasztja, akik ugyanazt a műremeket élvezik. A művészet legnagyobb varázsereje és fősajátsága, hogy felszabadítja az egyéniséget a többi embertől való elszigeteltségéből, kiemeli magánosságából és egybeolvasztja más egyéniségekkel.

Leo N. Tolsztoj

*

Végső célja a művészetnek, hogy megakassza a gondolkozást, megállítsa a gondolkodó-gépet, elűzze a töprengést s gyönyör-érzésbe ringasson minket, amelynek semmi köze az őrlő gondolatokhoz.

Franz von Lenbach

*

Igaz művészettől szelíd lesz a szívünk s elszáll a komorság.

Ovidius

*

Művészet s csakis művészet tehet minket tökéletessé. Művészet s csakis művészet védhet minket az élet piszkos veszedelmeitől.

Oscar Wilde

*

Semmi sem fejleszt s művel egy népet oly gyorsan s nemesen, mint az igazi művészet beható szemlélete; semmi sem sorvasztja el oly gyorsan erkölcsét, mint a rossz művészet hatása, legyen az rossz színház, rossz kép vagy rossz költészet.

Adalbert Stifter

*

Ha le akarjuk fokozni az emberiséget, a legbiztosabb módja az, hogy lefokozzuk a művészeteket.

William Blake

*

A művészetek kiválóképpen a fényűzést szolgálják ... de a fényűzés minden válfaja közt a művészet forrt össze legbensőbben a művelődéssel. Aki elzárja magát tőle, az barbár, ha még oly raffináltak is az erényei meg a bűnei.

Victor Cherbuliez

*

Ki meg nem ízleli, soha meg sem becsüli a művészetet.

Camöes

*

Közömbösség a művészet iránt már csaknem barbárság.

Karl Friedrich Schinkel

*

A morálhősök mindenkor ellenségei voltak a művészetnek. Minden világfoldozó és emberjavító azon kezdte, hogy „le a művészettel!"

Benno Rüttenauer

*

Felette bűnösöknek kell tartanunk az olyan vallási tanokat, amelyek elvetik a szépművészeteket, mint afelé büntetésre méltó holmit s ezzel megvonják az embertől annak az egyetlen lehetőségét, hogy a földhözragadt érzékiség fölé emelkedjék s a földi formákban is felismerje az istenit.

Karl Friedrich Schinkel

*

. . . Nem fogadom el azt a véleményt, hogy a legmagasb művészet helyes nevelőeszköze a tömegeknek. Azok az idők, amidőn legmagasabbra fejlődött a művészet, éppen nem tűntek ki erkölcsük tisztaságával . . . Nem hiszem, hogy a képzőművészetnek valamely iránya hozzájárulhat az erkölcs eldurvulásához. Különben is az a meggyőződésem, hogy a képzőművészet egyáltalán nem hat közvetlenül a tömegek szellemére.

Franz von Lenbach

*

Azok a körülmények, amelyek a művészetek felvirágzásának kedveznek, gyakran egyenest ellentétei azoknak, amelyek közt a népek biztosan boldogulnak.

Stendhal

*

A képzelet legszebb alkotásai mindig a politikai viharok idejében születtek, mint ahogy a legjobb szőlő és a legillatosabb virág olyan talajon nő, amelyet egy vulkán tüzes árja termékenyített meg.

Th. B. Macaulay

*

A budget-k és a szabadság százada nem lehet egyben a szépművészetéké is. A vasút és a hajléktalanok menhelye százszor többet ér a Pétertemplomnál. De ezeknek a roppant hasznos dolgoknak semmi közük sincs a szépséghez. Ebből arra következtetek, hogy a politikai szabadság ellensége a művészetnek.

Stendhal

*

A történelemnek legkellemetlenebb tanulsága az, hogy amikor és ahol ízlés és művészet uralkodott, ott s akkor sülyedni kezdett az ember.

Carl Julius Weber

*

Sokszor egész nemzetek csak abból élnek, hogy elődeik művészetet teremtettek.

Kari Friedr. Schinkel

*

Fidiász egyetlen műve nagyobb becsületet szerzett Görögországnak, mint Nagy Sándor valamennyi diadala együttvéve.

Parlamenti jelentés 1904-ből, a francia szépművészeti budgetről.)

Henry Marét.

*

Semmi sem marad meg egy nemzetből, csak a képei, a költészete, szobrai és épületei.

W. M. Hunt

*

Rég lehanyatlott már a felhők ura, Zeus, holott még mindig rázza ambróziás fürtjeit Fidiász Zeusa.

Ottó Knille

*

A műremekek a történelem legfinomabb forrásai.

Kari Friedr. Schinkel

*

Legigazabb történetét azokban a műremekekben írja meg minden korszak, amelyeket létrehozott.

Hermann Grimm

*

A művészet afelé érzékeny lemez a történelem camera obscurájában: előítélet nélkül megrögzíti az emberiség szellemi és fizikai életét, mihelyt az sugarait reá bocsátja.

Walter Crane

*

Külsőséges kultúrának nem lehet bensőséges művészete.

Hermann Muthesius

*

Igaz, sőt tán legigazabb fokmérője a kultúrának a művészet, mivelhogy nem fakad gyakorlati szükségletből. A betegség megkívánja az orvost, az állami rend a jogászt, az ipar a vegyészt és fizikust; a jó művészi munka azonban csupán esztétikai szükségletből ered, tehát legfinomabb terméke a kultúrának. Mentül finomabb a közízlés, annál finomabb a művészi munka.

Karl Stauffer-Bern

*

A művészetben a legjobb is csak épp elég jó.

Goethe

*

Minden remekmű imádság.

John Ruskin

*

Csak fanatizmus tart életet a művészetben.

Emilé Zola

*

A művészetben s a szeretetben megvan az a rokonvonás, hogy a legkisebb dolgot is, amely szeretetünk tárgyával valamelyes vonatkozásban van, szeretettel vesszük körül.

Josef v. Führich

*

Nem zárkózhatunk ei a világtól biztosabban, mint a művészet által. S nem egyesülhetünk vele biztosabban, mint a művészet révén.

Goethe

*

A művészet egyike azoknak az emberi tevékenységeknek, amelyek bensőségesen összefüggnek az élettel. Bizonyára ezért van benne annyi ellentmondás; mert hisz semmi sem rejt magában annyi ellentmondást, mint az élet.

Hans Thoma

*

Tényleg és szükségképpen arisztokratikus minden művészet, hisz oly érzéseken alapul, amelyek kevés emberben vannak meg eredetileg s még kevesebben fejlődhettek ki.

Karl Hillebrand

*

Az igazi művészet mindenkor csak szűk körhöz szól.

Jules Breton

*

Eredetileg a művészet nem az elméket vagy az érzést foglalkoztatja, hanem egyesegyedül a művészi temperamentumot.

Oscar Wilde

*

A művészet semmi egyéb, mint alakítás.

Goethe

*

A művészet nem talál ki eszményeket, hanem csupán alakítja azokat, még pedig ama kor és nép szellemében, amelyhez a művész tartozik.

Ludwig Richter

*

A művészetben a gyermek oktatja az apát, a mű a művészt.

Friedrich Hebbel

*

Hányszor oktattak ki minket arra, hogy a művészet mi mindent nem köszön a vallásnak. Nincs szavunk ez ellen; de egyben legyen szabad egyet fordítani e mondaton.

Carl Justi

*

Szíveskedjél, óh, nyájas olvasó, ezt az igazságot megjegyezni: negyedannyi műremeket sem bírnánk, ha első sorban a jámborság, azután a hiúság nem költ rá pénzt.

Stendhal

*

Művészetet ápolni lehlet, előteremteni soha.

F. J. Waldmüller

*

A művészet nem az a növény, amely minden időjárásban s hirtelenül nő neki; a művészet nemes fa, amelynek szüksége van tiszta verőfényre, időre s hű ápolásra, hogy kibonthassa koronáját, de azután becses és válogatott gyümölcsöt terem.

Mindig akadt egy-egy ápolója ennek a fának, sokat értek el és a történet hálával említi őket. De még nagyobb és maradandóbb volna az eredmény, ha egy egész nép volna e fa ápolója.

Adalbert Stifter

*

Olyan a művészet, mint a pengő pénz: nemzeti a verete, de nemzetközi az értéke.

*

... Felette-könnyen veszendőbe megyen a művészet, de nehéz és sok időbe telő az újra kitalálása.

Dürer

*

Természetnek, művészetnek megvan a maga útja, nem lehet azt megálmodni, sem előre megállapítani.

Johann Georg Hamann

*

A művészet társas jellegű s nem csupán azé, aki alkotja.

Otto Knille

*

A fa gyümölcse nem a fáé.

Friedrich Hebbel

*

Balszerencsében fogant az olyan művészet, amelynek minden szépsége kizárólag a művészek számára való.

d'Alembert

*

A műremek köztulajdon s szól ekképpen: „Senkié sem vagyok, vagy inkább: mindenkié s számtalan tulajdonosom közül azé vagyok leginkább, aki legjobban tudja a titkaimat eltulajdonítani".

Victor Cherbuliez

*

Olyan legyen a műremek, mint a természet, amelynek átszellemült tükörképe: ne bírja egészen megmagyarázni a legmélyebb jártú kutatás sem s mégis az egyszerű néző is erezzen ki belőle valamit, még pedig jelentékeny valamit.

Franz Grillparzer

*

Nem elég, ha a műremek egyszerű esztétikai kielégítéssel szolgál; saját lényünknek is meg kell gazdagodnia általa. Ereznünk kell, hogy hiány támadna bennünk, ha ez a mű hiányzanék.

Hermann Grimm

*

Csak az az igazi mestermű, amelyből a művész egész szeretete szól hozzánk.

Anselm Feuerbach

*

Minden igazi remekmű páratlan a maga nemében.

G. Bieler

*

Nagy a világ, nincs két egyforma nap, sőt óra sem, s a világ teremtése óta nincs két egyforma falevél, — az igazi remekművek is, akár a termeszét művei, mind különböznek egymástól.

John Constable

*

Furcsán vagyunk a képekkel: egy-kettőre elavultak azok, amelyek nem maradnak mindörökre frissek.

Richard Muther

*

Vagyon immár építőművészetünk és szobrásza-tünk, festőművészetünk és sokszorosító művészetünk, sőt van díszítő- és iparművészetünk is. Életfelfogásunk széles és tömör kifejezése azonban hiányzik. Vannak művészeteink, de nincs művészetünk.

Max Klinger

*

Gyönyörű a művészet s igazán isteni, de ha az ember látja a művészek és műbarátok sáfárkodását s nézi az istenadta műértő publikumot, úgy érzi, mintha fonákját látná a művészetnek. Bizony kevéssé épületes, kevéssé esztétikai ez a látvány. Azon kell lennünk, hogy mindenképpen csakis az arcát lássuk ennek a jeles művészetnek, mert különben csömör kerülgeti az embert.

Ludwig Richter

*

Görögországban nemzeti, az ó-keresztény időkben egyházi, a renaissance-ban főúri szükséglet volt a művészet. Napjainkban azonban lefokozták a piac szükségletévé.

Jósé Villegas

VEGYES.

Bizonyos festőknek úgynevezett lelkiismeretes gondossága nem egyéb, mint az untatás művészete.

Eugene Delacroix

*

Figyelmeztették Corneliust, hogy a kartónján a görög hősök egyikének kezére hat ujjat festett. „Nos - - válaszolt Cornelius - - s ha hét ujja volna, mit ártana az az egész kép eszméjének ?"

*

Ary Scheffer a következő adomát meséli Ingres „St. Symphorion"-járói. A vértanú anyjának karja roppant hosszúvá lett a képen, tisztán a kompozíció kedveért. Ary Scheffer ildomos megjegyzésére komoly méltósággal válaszolt Ingres : „Egy oly anyának karjai, aki a halálba induló fiát megáldja, sohasem lehetnek eléggé hosszúak".

*

Emlékirataiban Joseph von Kopf megemlékszik egy Faber nevű festőről, akit hibái, tehetségtelen-sége és furcsaságai miatt senki sem vett komolyan. „No bizony - - szólt egy napon Faber - - úgy festeni mint Rafael, nem valami nehéz. Ezt én is tudnám. De ki fizeti meg?"

Közli T. H.

 
   Közreadja a Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtára, 2002-2003