HAZAI KRÓNIKA

Edvi Illés Aladár Budapesten született, 1870 május 25-ikén. 1888 — 1893 közt itt folytatta tanulmányait a Mintarajziskolában. S már akkor feltűnt a vízfestészetre való különös hajlama és tehetsége, amelyet azóta külföldi tanulmányútjain, Olaszországban, Parisban és Londonban nevelt. Nem, mintha ez a technika vált volna kizárólagos kifejező-eszközévé : szorgalmasan kikerültek a műhelyéből az olajfestmények is. De talán mégis akvarelljei szerezték neki a nagyobbik népszerűséget. Már 1895-ben megkapta "Ladmóc a Bodrog mellett" c. vízfestménye a Műcsarnokban az Eszterházy-díjat. S ugyanazt a díjat ugyanott még egyszer juttatták neki 1904-ben "Kalotaszegi varróasszony" című vízfestményére. S ezzel talán Edvi Illés Aladárnak legtipikusabb művét jutalmazták. Mert ő is a magyar mesterek ama kis csoportjából való, akik hő szeretettel kutatták át a Kalotaszeg népies művészetét. Mi több, Edvi Illés szorgalmas részt vett Malonyay "A magyar nép művészete" című nagy művének illusztrálásában, pompás akva-relljei e műnek csakugyan díszére válnak. Olajfestményei közül a "Március" és a "Búzahordás" kerültek a Szépművészeti Múzeumba..

Glatz Oszkár, született 1872 október 13-ikán Budapesten. Itt járt a gimnáziumba, itt iratkozott be az egyetem filozófiai fakultására. De festő vágyai már félévi bölcsészkedés után kihajtották Münchenbe, ahol a képzőművészeti akadémiába akart bejutni. Ez az első lépés balul ütött ki: megbukott a felvételi vizsgán. Ő is arra határozta tehát magát, amire akkor annyi más kollégája: Hollósy Simon iskolájába sietett, amelyről akkor legendákat meséltek. És csakugyan: egy-két hónap alatt Hollósy annyira megpreparálta, hogy meg-nyiltak neki az akadémia kapui. De csak egy évig maradt ott. Mert Paris még jobban vonzotta s a francia fővárosban maradt mindaddig, míg az egyéves önkéntesi év be nem köszöntött. Ismét öt havi párisi tartózkodás - kevés eredménynyel. Glatz már-már kétségbeesett. De eszébe jutott a Hollósy-iskola s nyár derekán ismét beállított oda. Ettől kezdve aztán gyorsan haladt előre. Hollósynál maradt s vele ment Nagybányára. Itt festette első képét, "A bányászok reggeli imáját"', amelyet egy arcképpel s egy tanulmánynyal az 1896-iki őszi tárlaton állított ki a budapesti Műcsarnokban. Ez volt első nyilvános szereplése.

Most már egészen "nagybányaivá" lett. Csak a teleket töltötte Budapesten, ahol az arcképek egész sorát festette. Nyaratszakán Nagybányán dolgozott, sokszor messzi elkószálva a hegyek közé s pásztorok közt töltve hónapokat. Az Izvorán készült "Est a havason" című képe (1897), amelyet az állam vásárolt meg. Mikor a nagybányai festők külön kiállítást rendeztek, Glatz is ott volt köztük. Sőt egyik kiállított művét, atyja arcképét meg is vette az állam.

1898-ban Eger közelében, később Erdélyben folytatta nyarankint tanulmányait.

1898-ból valók a "Fahordók", amelyet a kormány vett meg. Szorgalmas ecsetje alól azóta a képek egész sora került a kiállításokra. Tájképek, arcképek, a vidéki nép életéből vett jelenetek. De illusztrációkat is rajzolt, Bródy Sándor "Ezüst kecskéjéhez". És korán feltűnt rendkívül finom s különleges szén- és pasztellrajzaival. Ezeknek egész sora jelent meg a "Művészet "-ben és az "Új Idők "-ben. Közéletünk számos kimagasló vezéralakja ült Glatznak. sokat közülük az Ernszt-féle gyűjtemény őriz. Egy ily szénrajznak ítélte oda 1909 februárjában a "Művészet" 1000 koronás grafikai díját is a Műcsarnok zsűrije.

Mendlik Oszkár 1871 június 23-ikán született, Radvánc ungmegyei faluban, Ungvár mellett. Iskoláit Budapesten végezte, és pedig a főgimnáziumot a tanárképző gimnáziumban, négy évet a rajztanár-képzőben, ahol rajztanári oklevelet kapott és két évet Lotz Károly iskolájában. Mint gimnazista Molnár József útmutatása mellett festegetett, később az említetteken kívül Székely Bertalantól is tanult, 1891-ben tette meg első nagyobb tengeri utazását Görögországban s azóta főleg a tenger festésével foglalkozott. 1894—1898-ig a műegyetem Rauscher Lajos tanár asszisztense volt, 1898 — 1901-ig Rómában élt, ebben az évben Hollandiába költözködött, ahol ma is tartózkodik. A Képzőművészeti Társulat l897-ben részesítette első ízben kitüntetésben, midőn "Tengerparti temető" című festményét a 300 frtos Ráth-díjjal jutalmazta. Mendlik legnépszerűbb művészeink közé tartozik s valósággal specialistája a tengerfestésnek. Poll Hugó a pasztell-dij nyertese, beható irodalmi méltatásra talált már a Művészetben, az 1907-iki évfolyamban. Fejlődésének menetet, életrajzát ott találja meg az olvasó. Műveinek egész sorát reprodukáltuk már e folyóiratban.

Olgyai Viktor művészi munkásságát hasonlóképp méltatta már a Művészet, még pedig az idei első számban.

Elrendelem, hogy a művészek, miként az Nyugat-Európa más nagy városaiban is észlelhető, nálunk is háborítás nélkül, szabad tetszésük szerint dolgozhassanak a székes-főváros utcáin és terein. A rendőrök utasítandók, hogy a dolgozó művészeket külön felhívás nélkül kellő védelemben és támogatásban részesítsék. A művészek körül csoportosuló kíváncsi nézőközönséget mindenkor hívják fel távozásra és ügyeljenek arra, hogy a nézők csoportosulása a művészt munkájában ne zavarja és a kilátást ne akadályozza. A rendőrközegek erre vonatkozólag sürgősen kioktatandók. Budapest, 1909 január hó 27.,Boda Dezső s. k., főkapitány."

A medgyesi ev. templom tervpályázatán az 1500 kor. első díjat senki sem kapta, az 1000 kor. második díjat Balthes Frigyes, a két 800 kor. harmadik díj közül egyet Müller József, a másikat Opaterny F. & Hofstädter K. kapta.

A sátoraljaújhelyi városháza tervpályázatán az 1200 koronás első díjat Kármán & Ullmann, a 600 koronás második díjat Führer Miklós & László Richárd tervei kapták.

A zemplénmegyei székház tervezésére benyújtóit pályatervek közül a zsűri Papp Gyula & Szabolcs Ferenc budapesti építészek tervét 1000 korona első díjjal jutalmazta.

A debreceni izr. iskola tervpályázatán a 200 koronás pályadíjat Erdődi Lajos kapta.

A párkányi nagyvendéglő tervpályázatán a 300 koronás első díjat Leimdörfer Zsigmond, a 200 koronás második díjat Belcsák Andor kapta.

A Győri Első Takarékpénztár székháza tervpályázatán az első díjat Román Miklós & Förk Ernő terve, a második díjat Hübner Jenő & Messner Sebestyén terve, a harmadik díjat Sebestyén Artúr kapta.

A szombathelyi vágóhíd tervpályázatán a bíráló bizottság az 1000 koronás első díjat Schédl István, a 600 koronás második díjat Rauscher Miksa és a Nicholson gyár budapesti cég, a 400 koronás harmadik díjat Mathiasko Károly & Chlauthi Hugó tervének ítélte oda.

A breznóbányai vigadó terveire hirdetett pályázaton az első 800 koronás díjat Führer Miklós & Wannenmacher Fábián, a 600 koronás második díjat Papp Gyula & Szabolcs Ferenc, a harmadik 400 koronás pályadíjat Harmincz M. Mihály nyerte el. A város a kivitelre Führer & Wannenmacher terveit fogadta el.

A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet idei nagypályázatán, melynek tárgya egy könyvtárépület tervezése volt, a nagy aranyérmet és a kapcsolatos 1200 korona utazási ösztöndíjat Málnai Béla kapta.

MONTMARTRE
LÉVY RÓBERT RÉZKARCA

PÁLLA JENŐ rajzolta a 73. és 91. l. fejlécét.

KACZIÁNY ÖDÖN rajzolta a 110. és 134.l. fejlécét.

ÁCS LIPÓT rajzolta a 119. l. záródíszét.

KŐVÁRY SZILÁRD rajzolta a 122. 1. fejlécét.

A párisi községtanács mostanában szavazott meg hatezer frankot az esti múzeum tervére s már ez év elejétől megnyitotta egyik hírneves múzeumát, a Petit-Palaist, e célra. Fölötte jellemző vonás ez arra nézve, hogy mily fontosnak tartják a nép erkölcsi és művészi nevelését a franciáknál. Az eszmék gyorsan mennek át az életbe, a gyakorlatba s mindez gloriózusan tükrözteti vissza a természetszerű hivatását e nemzetnek a legtöbb társadalmi és művészi újításban.

A művészet nem lehet egyes osztályok privilégiuma csupán s sürgőssé vált többek között, hogy a körülményeik folytán kizártak is felszabadíttas-sanak. Avagy tán a művészi ösztön csak a jóléttel lehet rokon s nem tapasztaljuk-e elég gyakran a bizarr ellentéteket ? A művészek nagy többsége a népből fakad s hányat fojt el, hányat tör össze a sors, a művészet vizei felé való útjában! De ezenkívül is a tömegben rejlő művészi értéket mindezideig teljesen elhanyagolták s ez éppen nem igazságos. Elég kár, hogy még mindig írott szó marad a művészi nevelés és a népszerű és köny-nyedén írott művészeti könyvek hiánya.

Az esti múzeum hetenkint kétszer nyílik meg s este nyolctól tízig tart. A januártól júniusig terjedő konferenciák és sétaelőadásokra a legjobb párisi esztétikusokat és régészeket hívták meg, kik köny-nyed modorban magyarázzák el hallgatóik előtt a műtörténelem vagy a mai művészet főbb mozzanatait.

A Petit-Palais műtárgyainak bemutatása után később a többi városi múzeumok következnek. Mindegyik előadás ingyenes. A költségeket a föntemlített szubvenció födözi.

Az első előadást Lecomte Georges író tartotta a francia iskola festményeiről és rajzairól. Akik előítéletet tápláltak az esti múzeum iránt, csalódtak, mert már az első előadás is sok hallgatót vonzott s kétségtelen, hogy a jövőben a hallgatók száma erősen növekedni fog.

Érdekesnek tartom megemlíteni itt a további programmot.

Thiébault-Sisson műkritikus az olasz, flamand, német és holland iskolákról. Vauxcelles Louis az olasz faience-ről, Alexandre Arzén a francia faience-ről értekezik. Továbbá következnek: Sarradin, a renaissance korabeli bronzokról és érmekről, Sainte-Croix Kamill a márvány, terracotta és fafaragásról, Lumet az ezüstművességről, órásságról és ékszerekről ; Roujon Henry Rembrandt festményeiről és rajzairól; Mély az emailekről, vallásos ötvösségről; Saunier a gemmákról, kínai és japán műtárgyakról és keramikáról, Fauchier-Magnan : bútor és kárpitossági szőnyegek; Grukovszki: könyvek, kéziratok, bekötések. Babelon : régiségekről, érmekről és pénzekről értekezik. Ezenkívül tíz sétaelőadás lesz. Folytatják a művészi nevelés munkáját a városi iskolákban. Természetesen itt a tanítókra hárul a kötelesség, fölébreszteni a gyermekek művészi ösztönét és érdeklődését és az intézők törekvése az volt, hogy olyan műveket válasszanak ki e célból, melyek a gyermekek figyelmét lekötik, már a tárgyuknál fogva is. A városi hatóság több művészt megbízott ezenkívül, hogy az iskolatermeket dekoratív frízekkel díszítsék föl a gyermekek előtt könnyen megérthető előadásban. E frízek bemutatják a francia vidékeket, mint pl. a nagy francia folyókat és partjaikat, a búza- és szőlőföldeket, művészi és történelmi neve-zetességű várakat, városrészleteket, minő, Versailles,

Rouen stb. S az egész műtörténelmet felöleli a mesterművekről felvett metszetek sorozata, pl. a hollandok közül Van Dyck, Hals, a franciák közül Miilet, Troyon, Vigée Lebrun, az angolok közül Reynolds, Gainsborough stb.

A metszetnek is új fejlődését látjuk Franciaországban. Kisebb-nagyobb művészcsoportok alakulnak s meg akarják adni a metszetnek a méltánylást, a figyelmet, melyet a nagy tárlatok tőle elvonnak.

A Petit-Palaisban, hol, mint föntebb említettük, az esti múzeum intézménye oly sikerrel bevált, minden három hónapban új kiállítás nyílik meg metszetekből. A gazdag Dalou, Henner, Puvis de Chavannes-termekben e mesterek alkotásai közepeit mélyedhetünk el ama metszetgyűjteményekben, hol legutóbb Steinlen, Jean Paul Laurens, Cazin, Faivre, Devambez stb. nevei mellett Fantin-Latour bámulatos Schumann és Wagner illusztrációit láttuk. A franciákon kívül állandó figyelemmel kísérik az idegen nemzeteket is.

Hasonlóan a metszet terjesztésére alakult egy művészi társaság Raffaelli és Geoffroy elnöklete alatt. Bizonyos. hogy e művészeti ág meghódította a publikumot is s méltán. A metszet misztikus árnya-latin és linóm harmóniái mély művészi bensőséget igényelnek s ez nem hagyhatja hidegen az impresz-szionista közönséget sem. E tárlaton állandó volt az érdeklődés s láthattunk különböző értékes egyéniségeket, mint irányokat, nem kevésbbé utánzásokat ; láthattuk így a japánosításokat, Hokuszai, Utamaro stb. kétségtelen behatása alatt, ezenkívül visszaesést a XVIII. századbeli színes nyomatok modoráig. A metszet bámulatosan engedékeny az impressziók stilszerű kivitelére s ezt különösen Raffaelli hirdeti az ő metszet-müveiben, hol másképpen mutatkozik a párisi utcai jelenet impresszionista megrögzítésénél és máskép az egyszerűen romantikus tájaknál. Ugyané tünetet látjuk Jourdain, Cazin, Coliét stb.-nél, kik különböző modorban kezelik az éjszakai hangulatokat, táj- és genre-képeket. viszont sokan, mások, mint Laftite, Redon stb. egyéniségeinek egyazon vonásait mutatják. Itt láttuk még Rodint fekete metszetekben, mint fönséges rajzolót.

Vuillard műveit Bernheimnél láttuk egy kollekcióban. E művész állandó meglepetéseket hoz ; folytonos keresését az "uj"-nak. Csak nemrégiben szín-naivitásokat adott, ma színszélsőségeket. Ma egészen vázlatszerűen dolgozik s mindent az új ösztönének hajt alá, a hangulatainak, az égő munkakedvének. Nála a rajz nem fontos, minden a szín. Nem megy senki után, nem respektál semmit, nem törődik senkivel. Különös művész Vuillard, de művész.

Néhány szót Ernest Hébert-ről; föltétlenül megérdemli, mert egyéniség a francia műtörténelemben. Nem, éppen nem volt genie, de a műtörténelemben bizonyos helyet vindikálhat magának, nem csupán hetvenéves művészi munkájával — kilencvenegyéves volt - - de mert tudott egyéni lenni mindvégig, daczára az olasz befolyásoknak, melyek állandóan uralkodtak fölötte. Az olasz eget, az olasz genret, sohasem tudta kivetni egyéniségéből, bármily fajfrancia volt is. A fiatalkori benyomásai csodálatosan megmaradtak élete fogytáig Itáliához való ragaszkodásában s a legjobb dolgai azok, melyeket a "cielo azzurro" alatt festett. Az ő egyénisége a romantikus genre-be kapcsolódott túlnyomóan ; talán legjobb köztük a széles körben ismert "Malária" a Luxembourg-múzeumban. A genren kívül, bizonyára szintén olasz befolyások alatt, - - igen sok a szentkép, kevés portrait, melyeket valamennyit úgyszólván egy beállításban festett. Kétszer volt a francia-római akadémia igazgatója s az ő halála egy ideig ismét időszerűvé tette a Medici-villa kérdését : föntartják-e ezt az akadémiát, mely évente több, mint félmillió frankjába kerül a francia államnak, habár éles ellentétben áll minden modern felfogással. Elvonja és gyakran eltéríti a francia fiatalságot, de nincs célja mai mivoltában akkor sem, mikor a művészi érettség első időszakán túl vannak, míg sokkal helyesebben felhasználhatnók ez óriási összeget Franciaországban, esetleg egy-egy olaszországi rövidebb utazással egybekötve. De míg öreg akadémikusok vannak, kik ragaszkodnak itt is az úgynevezett hagyományokhoz, minden marad a régiben.

Midőn Pyrker Casagrandét Magyarországra hívta, egy nagy, egy világhírű nagy művészt láttak benne a mi szobrászaink, így fel is keresték azután számosan. Halgass Mátyás, Boldis János, Gál József, Habéi Antal, Bauer György, Dusinszky Tamás, Molnár Alajos, Kovács József, majd Faragó József mind magyar szobrászok voltak és mind az ő munktársai vagy tanítványai lettek.

E jeles művész, kinek külföldi munkálkodásai során emlékezik meg a Honderű, rövid idő múlva teljesen magyarrá vált. "Tizenhárom éve már, hogy Casagrande a mienk, itt lakik, műkincseinket neveli, tanulja és magasztalja történetünket, megtanulta nyelvünket, megszerette szokásainkat s mindamellett, hogy hazafiúi tudtomra is visszasürgetik őt, ő mégis itt él, szereti körünket, megszerette vérünket, hiszen rózsalánccal egy derék egri magyar leánykát kötvén magához, így testestül-lelkestül magyar."

Mindössze ennyi az az életrajzi adat, ami rendelkezésemre állt. A "Képes Újság" még 1848-ban megemlékezik róla egy cikkben. E lap, mely sajnos, a mi közkönyvtárainkban hiányzik, Casagrande-nak 1848-ban egy szabadságharc-szobor tervével foglalkozott s ez alkalommal még az illusztrációját is közölte. E cikk címe különben: A szabadság oszlopa Casagrandetól (1848 március 15-e emlékéül felállítandó a Szabadság-téren) (Képes Újság 1848. 17. képpel).

Művei:

1833—1835. Hit, Remény, Szeretet. Eger, Pyr-ker László megbízásából az egri székesegyház számára. Szobormű, 17 láb magas.
Isten igazságossága és szeretete. Eger, Pyrker László megbízásából az egri székesegyház számára. Szobormű, 16 láb magas.
Péter. Eger, Pyrker László megbízásából az egri székesegyház számára. Szobormű, 12 láb magas.
Pál. Eger, Pyrker László megbízásából az egri székesegyház számára. Szobormű, 12 láb magas.
István király. Eger, Pyrker László megbízásából az egri székesegyház számára. Szobormű, 12 láb magas.
Szent László király. Eger, Pyrker László megbízásából az egri székesegyház számára. Szobormű, 12 láb magas.
28 darab basrelief. Eger, Pyrker László megbízásából az egri székesegyház számára.
Ruttner prépost mellszobra. Eger.
Lévay kanonok 94 éves édesatyja mellszobra. Eger.
Siskovics mellszobra. Eger.
Mednyánszky apostoli szentszék jegyzőjének a mellszobra.
1837. Parnassz és 7 darab az időt és családot allegorizáló dombormű. Pest. Az Ullmann-család megbízásából az Ullmann-féle ház számára. E szoborművek közül van egy, mely egymaga 24 láb hosszú; e domborművek összes hosszúsága 114 láb és mintegy 62 alakot mutatnak különböző felfelfogásban és alakzatban.
1838—1841. Vendégszeretet, béke és barátság. Mocsáry István megbízásából (Andarnok). Dombormű, 5 láb széles, 7 láb hosszú.
Apolló. Gróf Fáy István megbízásából. Szobor. 13 láb hosszú.
Aurora. Gróf Fáy István megbízásából. Basrelief. 15 láb hosszú és 7 láb magas.
Brutus. Gróf Fáy István megbízásából. Basrelief. 17 láb magas.
Gróf Fáy család címere a fámával. Gróf Fáy István megbízásából 7 láb magas és 13 láb széles.
1840. János a pusztában. Kisded nagyságú egész alak márványból.
Angelica és Medor, midőn éppen fahéjba metszeni készülnek neveiket.
Pyrker János életnagyságú szobra. (Gipsz.) Egy asszonyság életnagyságú szobra. (Gipsz.)
1841. Religio. Az esztergomi hercegprímás megbízásából. Szobormű.
Szent Péter. Az esztergomi hercegprímás megbízásából. Szobormű, 22 láb magas.
Szent Pál. Az esztergomi hercegprímás megbízásából. Szobormű, 20 láb magas.
Szent István király. Az esztergomi hercegprímás megbízásából. Szobormű, 192 láb magas.
Szent László. Az esztergomi hercegprímás megbízásából. Szobormű.
Szent István felajánlja a koronát szűz Mária oltalmába. Az esztergomi hercegprímás megbízásából. Dombormű, 14 láb hosszú és 7 láb széles.
Szent Lászlót a frankok és germánok követei a kereszteshad vezetésére kérik. Bonflni után. Az esztergomi hercegprímás megbízásából.

E művek felsorolásánál természetesen Casagran-dénak csak magyarországi munkásságát mutattam be 1841-ig. A külföldön végzett munkássága most bennünket - - idegen származású művészről lévén szó - - nem érdekel.

Nyilvánosan kiállított művei a pesti műegylet-tárlaton :

1840-ben*: János a pusztában. Szobormű.
Angelica és Medor, midőn éppen fahéjba metszik neveiket.
Pyrker János életnagyságú szobra
Egy asszonyság életnagyságú szobra, szintén gipszben

—283.

Csillagi Lajos Újpestre költözött s a fotográfiát nagyobb tökélyre emelte. Ugyanott 1903 aug. 30-án szűnt meg élni.

Mint mondják, pályájáról barátja Brankovics György az újpesti újság szerkesztője kegyeletesen emlékezett meg.

A művész nevét Mathes ev. János, az esztergomi primási uradalom alszámvevője s építkezésének főfelügyelője örökítette meg, akinek Esztergom régi váráról írt munkájához a kiadó négy olyan rajzot csatolt, amelyen a Csintalan neve olvasható.

A Mathes könyvének címe "Veteris arcis Stri-gonientis descriptio", I—XIV. képpel 1827. Esztergomban jelent meg, amely képek közül az L, II., VIII. és IX. lapot Csintalan rajzolta, s bizonyos Schmidt nevű litográfus metszette, akinek Budán, majd Pesten műterme volt.

Az I. számú kép a Hartmann Antal képével van konbinálva s a régi vár alaprajzát tűnteti fel; a következő a vizivárost ábrázolta 1820-ból, úgy a hogy azt Rudnay hercegprímás megrajzolta; a VIII. számú kép oszlopfejeket ábrázol, bizonyos földalatti ásatás eredményéből; végre a IX. szintén épület-maradványokat tűntet fel, ezek közt a Jób érsek "porta speciosa" című kapujával.

Hogy Csintalan József irodalommal is foglalkozott mutatja azon körülmény, hogy a magyar nemzeti Múzeum két művét őrzi kéziratban. Az egyik címe: "Chorographia descriptio incl. regni Hungariae" a másiké: "Tabella statistica Ungariae", jeléül, hogy szerzőjük helyrajzi és statisztikai képzettségű ember volt, tudományosan képzett tanár. A nagyszombati érseki főgimnázium története okvetlenül világosságot deríthet erre az emberre.

Majd hatszáz oldalon beszél Berzeviczy meggyőzően, mindenki számára érthetően ugyanarról a témáról, a cinquecentoról. Régebben, 1902-ben a "Budapesti népszerű főiskolai tanfolyam"-on hat előadásban már tárgyalta azt a témát s ezek az előadások meg is jelentek a "Népszerű főiskola" könyvtárában. De ott ez egy kis könyvet tesz ki. Itt bevezetésképen jellemzését adja a quattrocentonak is, a velenceiekről viszont nem tesz említést, s csupán öt nagy mester művészetében vizsgálja a cinquecentot. A mostani könyv sokkal kimerítőbb, mélyebbre hatoló, szélesebb alapozású. A cinquecentot megelőző műveszetfejlődést csak röviden, lakonikusan érinti az első fejezetben, s egy általános jellemzés után mindjárt in medias res kezdi, Lionardoval. Az egyes iskolákat nemcsak vezető személyeikben mutatja be, hanem a nagy mestereken kívül, értékükhöz találóan, minden valamire való tanítványt is beállít egy-egy széles konceptusú, világosan rajzolt képbe. Itt négy fejezetet ad Cinquecento Velence s a iparművészete. Ebben a könyvben tehát az olasz művészetfejlődésnek e korszakát, a Cinquecento-t oly csoportosításban kapja az olvasó, aminőt eddig külföldi munka sem nyújt. Az idevágó munkák ugyanis vagy tágabb témát ölelnek föl, vagy pedig lokális monográfiák, csak egyes jelenségeket, egy-egy iskolát, egy-egy nagy stílust vizsgálnak. Inkább ismertető, semmint kutató, új megállapításokra törekvő munka ez, de ennek a célnak igen hasznos, ezt kitűnően szolgálja minden sora. A képek leírásánál, festői karakterek ismertetésénél az olvasó folyvást érzi a finomszavú szerző eleven jelenlétét. Nincs elfogultsága, nincsenek túlzásai, szinte egyforma érdeklődéssel fog valamennyi témába. Meggyőződéseit, állásfoglalását összhangba tudja hozni e tárgyról írók legjobbjainak véleményeivel, a művészettörténeti kutatások legújabb eredményeit sehol sem hagyja figyelmen kívül. Ismeri a stíluskritika, a történeti művészet-analízis összes új kiválóságait (Morelli, Steinmann, Justi, Bode, Crove és Cavalcaselle) s ahol szükségét érzi, vitássá tett kérdéseknél, mintegy rajtuk keresztül, az ő vértezetükben szól az olvasóhoz, velük támogatja a maga mondanivalóját, állásfoglalását. A módszer, amit követ, leíró és kritikai. Először általános képet ad valamely művészről, aztán vizsgálja ide vagy amoda tartozását. Szétszedi, elemeire bontja festészetük sajátságait, aztán sommázza művészi jellemüket. Kimutatja, hogy valamely művész honnan indul, milyen műhelybe nyúlnak tanuló évei, s ezekből az évekből, mindig valakinek az utánzásából, valakihez hozzátapadásból miként alakul ki originálítása, egyénisége. Kimutatja fejlődésmenetüket, az iskolát, a miliőt, ahonnét elindultak, s az iskolát, amit csináltak, a miliőt, ami körülöttük formálódott. Azt a hatást, amelyet magukkal vittek, s azt a hatást, amit már ők erőszakoltak, gyakoroltak önkény-telenül kisebb-nagyobb körre. Teljes biztossággal jár a Cinquecento nagy útvesztőjében, észreveszi távoli pontok, távoli valamik összefüggéseit, titkos erek húzódásait. Mindezt, ennek a témának szépségét, érdekességeit, dicsőségét, nagyságát, amelyben annyian bányásztak s amelyben mindig találni új és vonzó elemeket, ritka tulajdonságokat, előbúvó szenzációkat, tizenegy fejezetre osztva mondja el Berzeviczy könyve. Az elsőben általános képet ad a cinquecento-ról, beállítja a lezárt quattrocento-t, az új korszak létrejövesének néhány külső okát. Szembehelyezi e két korszak művészetének markáns különbségeit, jellemzi azt az egész tevékenységet, azt az etape-ot, amelynek befejező dátuma Michelangelo halálának napja. A következő fejezet Lionardo és a lombardi iskoláé. Elmondja életét, viszonyait, vizsgálja jelentőségét főbb műveiben és abban a hatásban, amit követőire gyakorolt. A lombard festő- és szobrásziskola, Bramante s Lionardo követői szerepelnek ebben a fejezetben. Michelangelot két fejezet tárgyalja, első és második római tartózkodása szerint. A Piéta, Dávid szobra, Michelangelónak Lionardoval való versenye, II. Gyula pápa és Michelangelo viszonya, az ebből keletkezett alkotások, a síremlék, a Cappella Sistina menyezet freskói, a megkötözött rabszolgák s Mózes szoboralakja : ezek az egyik fejezet főbb fordulópontjai. A második római tartózkodás ideje alatt sorra kerülnek a korszak egyéb festői és szobrászai, valamint Michelangelo közvetlen piktor- és szobrászkövetői. Itt szól a szerző a "Végítélet-ről, a Mediciek síremlékeiről, fejtegeti Michelangelo művészetének jellemét, hatásait, a barokk stíl kifejlődését. Nagy, majdnem százoldalos fejezet foglalkozik Rafaellel, kezdve perugiai időzésétől, Peruginohoz való viszonyától. Itt is ugyanaz a rendszer, az anyagnak ugyanolyan az elosztása, mint az előbbi két nagymesternél. Kronologikus sorrendben, ahogy Rafael életfolyásából következnek, tárgyalja a képeket, a firenzei korszak Madonnáit, Krisztus sírbatételét, Rafael Rómában letelepedését, a Stanza dell' Ehodoro képeit, a többi Stanzák és a Loggiák festéseit, a Farnesina-villa képeit, a római korszak Madonnáit, a Transfiguratiót. Végül jellemzi Rafaelt, iskoláját, kiemeli az ehhez az iskolához sorozott, de ő leginkább önálló jelentőségű tagját, Giulio Romanot. Sodorna, Andrea del Sarto, Correggio s a velük együtt élt sienai, firenzei, párinai művészcsoportnak külön fejezet jut, valamint külön fejezet a művészi iparnak. Itt kimutatja a Cinquecento művészetének c's iparának szoros egybetartozását, azt a gondolkodást, azt a kultúrát, amely nem húzott éles határokat e kettő közt, "mesterség" szóval jelölte őket. Ismerteti az olasz társadalmi és magánélet művészetszükségletét, azt, hogy az olasz nyilvános és magánélet kényelme, pompaszeretete, fényűzése, a folytonos ünnepélyek, diadalmenetek, jelmezes fölvonulások, az élet folytonos lukszusa mint hajtotta a művészeket a díszítő festés, diszítő szobrászat, kerama, mozaik, ötvösség, üvegfestés, az összes ipari tevékenységek felé s kiemeli e korszak jellemző alakját, a tipikus renaissance-embert, Benvenuto Cellinit. A cinquecentoban sajátos szerepet játszó Velencéről négy fejezet szól, ezekkel a Velence pikturájának és iparművészetnek egy avatott ismerője, Divald Kornél egészítette ki a könyvet. Önálló fejezet foglalkozik Giorgione és körével, egy másik Tiziánnal, majd Tizián és Paolo Veronese-vel s végül befejezi a könyvet Velence szobrászata és minden akkori varosénál gazdagabb, századokra kiható iparművészete.

Halmi Artúr a Nemzeti Szalonban. Jeltelen cikk. Új Idők, jan. 17.
Halmi Artúr. (A Nemzeti Szalonban rendezett kiállításához.) Irta (ban.) Ország Világ. jan. 17.
Szamossy László. Irta Kőszeghy Winkler Elemér, Vasárnapi Újság, jan. 17.
A müncheni szecesszió. Hans v. Marées. Irta Feiksz Jenő. Az Újság, jan. 17.
Modern angol plakátok. Irta dr. Tantossy József. Magyar Nyomdászat, XXI. 12.
Siebenbürgisch-sächsische Charakterköpfe. Fritz Schul-lerus. Irta dr. Roth Viktor. Die Karpathen, II. 8.
Mányoki Ádám újonnan fölfedezett képe. Irta dr. Nyári Sándor. Vasárnapi Újság, jan. 24.
Tury Gyula nagyváradi falképei. Irta dr. Némethy Gyula. U. o.
Mathisse, Berneis, Skriabin. A berlini Cassirer mű-kereskedés kiállításáról. Irta Verax. Pesti Napló, jan. 24.
Marées. Irta Bárdos Artúr. Egyetértés, jan. 26.
Bucmm Ritta kiállítása a "Könyves Kálmán"-nál. Ismertették a napilapok jan. 27. száma.
Boemm Ritta gyűjteményes kiállítása. Rottenbiller Ödön. Független Magyarország, jan. 28.
Utóhangok a képkiállításról. Irta Zsomboryné Ursitz Anna, Újság (Kolozsvárt) jan. 17.
Josef Israels. Zu seinem 85. Geburtstage. Irta R. N. Budapester Tagblatt, jan. 30.
Új festők. Berlini levél. Irta B. Az Újság, jan. 31.
Bocmm Ritta kepei. Irta Tövis. A Hét/jan. 31.
A képkiállításról. A makói kcpkiállítás. Irta W. L. Makói Hírlap, jan. 17.
A perverz múzsa. Beardsley. Jeltelen cikk. Politikai Hetiszemle, jan. 31.
Hans v. Marées. Zur Ausstellung seiner Werke in der Münchener Sezession. Irta Carl Conte Scapinelli, Pester Lloyd, febr. 4.
Byzantinische Malerei und 0. Srnigelschis Malereien in der) Hermannstädter rumänischen Kathedrale, írta dr. Elias Miron Christea, Die Karpathen, II. 9.
Boemm Ritta képei. Jeltelen cikk. Új Idők, febr. 7.
Képek XV. Lajos tragédiájáról. Egykorú metszetek. Irta 0. Vasárnapi Újság, febr. 7.
Boemm Ritta képei. Jeltelen cikk. U. o.
Akvarellek, pasztellek és grafikai művek nemzetközi kiállítása a Műcsarnokban. Ismertették a napilapok febr. 9. és hetilapok febr. 14. számai.
Nemzetközi grafika. Külföldi művészek. Irta njl Magyarország, febr. 11.
Magyar festők. Koronghi Lippich Elek könyvéről. Jeltelen cikk. Egyetértés febr. 14.
A M. L É. N. K. kiállítása. Ismertették a napilapok febr. 14. és hetilapok febr. 21-iki számai.
Tornyai János képei. Irta Paál Jób. Makói Hírlap, febr. 2.
Tornyai a kiállításról. Jeltelen cikk. U. o.
Stefan Csók. Irta Arscne Alexandre (Paris). Pester Lloyd, febr. 16.
A grafikus tárlat. Irta Lengyel Géza. Nyugat, febr 16.
M. I. E. N. K. kiállítása a Nemzeti Szalonban. (Folytatás.) Irta —lle. Egyetértés, febr. 19.
Ein neues Buch über Giorgione. Irta dr. Melier Simon. Pester Lloyd, febr. 19.
Képek szenzációja. Irta Viharos, Pesti Napló, febr. 20.
Nemzetközi grafikai kiállítás a Műcsarnokban. Irta K—ny Ö—n. Vasárnapi Újság, febr. 21.
A "Vasárnapi Újság" illusztrálói 1854—1858. Irta Kemény Lajos. U. o
Nemes Marcell képgyűjteménye. Szépművészeti Múzeum. Irta njl. Magyarország febr. 23.
Hamis Ádám is, Éva is. Kétszázezer koronás csalás. Andrássy Dénes Rafaelt vett. Jeltelen cikk. A Nap, febr. 23.
Utazás egy kép körül. Sem Rafael, sem Dürer. Egyszerű hamisítvány. Kétesztendős por. Jeltelen cikk. Budapesti Napló, febr. 24.
Hol a magyar lex Páccá. Kivándorló képek. Jeltelen cikk. A Nap, febr. 24.
A M. I. É N. K. kiállítása. Jeltelen cikk. Vasárnapi Újság, febr. 28.
Kosztolányi Kann Gyula. Irta ('.) A Hét, febr. 28.
Das deutsche Kaiser-paar in der László-Ausstellung. Berlini levél. Irta Verax. Pester Lloyd, márc. 4.
Nemes Marcell képgyűjteménye a Szépművészeti Múzeumban. Irta pk. Vasárnapi Újság, márc. 7.
Reinhard Károly Irta (b.) Ország Világ márc. 7.
Abonyi Lajos ifjúkori arcképe Jókai Mórtól. Irta Varbói Győré János. Vasárnapi Újság, márc. 7.
Kozma Lajos: Ex librisek. Irta (vd.) Népszava, mác. 11.
Nemzetközi grafikai kiállítás. Irta Bálint Aladár. Magyar Nyomdászat, XXII. 2.
Japanische Kunstwerke im Museum der Schönen Künste. Irta dr. Takács Zoltán, Pester Lloyd, márc. 13.
Wiener Künstlerhaus. Irta Hevesi Lajos. Pester Lloyd, márc. 16.

Az egri Kossuth-szobor. Irta Horváth Béla. Egri Újság, jan. 9.
Jobbágy Miklós. Jeltelen cikk. Budapesti Hírlap, jan. 24.
Az aradi Kossuth-szobor. (A szoborbizottság a városhoz.) Jeltelen cikk. Függetlenség, Arad, jan. 29.
A Kossuth-szobor helye. Jeltelen cikk. Függetlenség. Arad, jan. 29.
Kossuth-szobor a Kossuth-téren. Jeltelen cikk. Arad és Vidéke, jan. 29.
Hogy öntik a szobrot? Jeltelen cikk. Vasárnapi Újság, febr. 14.
Satyr-szobrocska Apulumból. Irta dr. Cserni Béla. Múzeumi és Könyvtári Értesítő, III. 1.
Lendvay Márton szobra. Irta Myskovszky Ernő. Uránia, X. 3.

Az ókori építészet. Nyugat-Ázsia. Irta Pásztor József Mátravidék, jan. 9.
Budapester Neubauten. Irta Palóczy L. Neues Pester Journal, jan. 19.
Eine interessante Baukonkurrenz. Die Entwürfe zum Palais der Pester Vaterländischen Sparkasse. Irta Alpár Ignác, Pester Lloyd, jan. 20.
A Pesti Hazai Első Takarékpénztár palotája. Jeltelen cikk. Vállalkozók Közlönye, jan. 20.
Földrengés és épület. Irta B. L. Vállalkozók Lapja, jan. 20.
A vasbeton-architektúra. Irta Gergely Jenő. U. o. , A Mérnök-Egylet pályakérdéseiről. Irta Cissoid. U. o. A művészettörténeti stílformák értéke és jogosultsága az építőiparokban Iita V. S. U. o.
Állami és törvényhatósági építkezések. Jeltelen cikk. U. o.
Egy kis építőművészet. A Pesti Hazai Takarékpénztár palotájának pályaterve. Irta Hajós Alfréd. A Polgár, jan. 21.
A Pesti Hazai takarékpénztár pályatervei. Irta Hajós Alfréd. Az Újság, jan. 21.
A toledói dóm veszélyben. Jeltelen cikk. Egyetértés, jan. 23.
A Pesti Hazai Takarékpénztár-Egyesület új palotája. Jeltelen cikk. Az Újság jan. 23.
A reneszánsz építés kezdete Magyarországon. Irta Kabdebó Gyula. Magyar Építőművészet. VII. 1.
Földrengés és építkezés. Irta Lechner Jenő. U. o. Medgyaszay István. A veszprémi színház. Jeltelen cikk. U. o.
Das neue Baustatut. Irta Román Miklós. Neues Pester Journal, jan. 23.
A Pesti Hazai Takarékpénztár tervpályázata. Irta Bálint Zoltán. Budapesti Hirlap, jan. 24.
Tervek és tervezők. A Pesti Hazai Takarékpénztár palotájának tervpályázata. Irta Viharos. Pesti Napló, jan. 24. A Pesti Hazai Takarékpénztár-Egyesület új palotája. Jeltelen cikk. Pesti Hirlap, jan. 26.
Az ókori építészet. (Folytatás.) Irta Pásztor József. Mátravidék, jan. 23.
Budapest övezeti beosztása. Jeltelen cikk. Vállalkozók Közlönye, jan. 27.
Berlin és környéke. Irta Guóth Béla. U. o. A "Pesti Hazai" pályázata. Irta Ezrey. Vállalkozók Lapja, jan. 27.
Szerctetlenség. Kis-pályázat, Ybl-pályázat. Irta E. U. o. Hogyan építsünk városházat. Irta dr. Hollósy István. U. o.
Állami és törvényhatósági építkezések. (11-ik cikk.) U. o.
Veszprém új színháza. Medgyaszay István műve. Jeltelen cikk. Vasárnapi Újság, jan. 31.
Magyar templomok és iskolák. Irta Balogh Bertalan, Budapesti Hirlap, jan. 31.
A modern lakóház. Irta Ritter Ignác. Zalai Közlöny, jan. 21.
Pesti bérházépíttetők. Irta Ezrey, Vállalkozók Lapja, febr. 2.
A Műszaki Múzeum tervezete. Irta Ödönfi László. U. o.
Földrengés és épület. Két vélemény Irta Geduldiger Jenő és Leitner Lajos. U. o.
Állami és törvényhatósági építkezések. Jeltelen cikk. U. o.
A modern portál és kirakat. Irta Somogyi Károly. Vállalkozók közlönye, február.
Magyar színház a szabad természetben. Irta Sági János. Vasárnapi Újság, febr. 7.
Virág az architektúrában. Irta Relle Pál. Egyetértés, J'ebr. 7.
Zeuner Gyula. Irta K. Vállalkozók Lapja, febr. 10. A lakásnyomor. Jeltelen cikk. U. o. Állami és törvényhatósági építkezések. (Folytatás.) Jeltelen cikk. U. o.
Az építésügyi szabályzat és a közbiztonság. Irta V S. U. o.
Sajátos renaissancekori műemlékeink. Építészet. Irta Myskovszky Ernő'. Vasárnapi Újság, febr. 14.
Építsünk családi házakat. Irta X. Nagyatádi Hirlap, jan. 14.
Budapest új övezetei. Irta L—r. Vállalkozók Közlönye, febr. 17.
Tervpályázat-nyomorúság. Irta Ezrey. Vállalkozók Lapja, febr. 17.
Séta a 3000 koronás Kossuth-díj körül. Irta O. U. o. Az építésügyi szabályzat és a közbiztonság. (Folytatás.) Irta V. S. U. o.
Állami és törvényhatósági építkezések. (Folytatás.) Jeltelen cikk. U. o.
Az ókori építészet. A klasszikus építészet. Irta Pásztor József. Mátravidék, febr. 20.
Az építésügyi szabályzat és a Mérnökegylet. Jeltelen cikk. Vállalkozók Lapja, febr. 24.
Ruskin és az építőművészet kánonjai. Irta V. S. U. o. Állami és törvényhatósági építkezések (Vl-ik folyta tás.) Jeltelen cikk. U. o.
A Tabán szabályozása. Jeltelen cikk. Vállalkozók Közlönye, febr. 24.
A drezdai építkezésekről Jeltelen cikk. U. o. Régészeti ásatások Fenék (Mogentiana) területén, írta dr. Csák Árpád, Vasárnapi Újság, febr. 28.
A jövó' háza. Irta Quintus. Az Újság, febr. 28. A régi Budapest épületei. Petrik Albert könyve. Jeltelen cikk. Alkotmány, márc. 3.
Die Baukunst des alten Budapest. Petrik Albert könyve. Irta J. P—r. Neues Pester Journal, márc. 4.
Poézis az építkezésben. Irta Rerrich Béla. A Mérnök-és Építő-Egylet Értesítője, márciusi füzet.
Emeletes épület agyagmintája. Aquincumból. Irta Hpl. Archaeologiai Értesítő. Új folyam, XXIX. 1.
A régi és az új Budapest. Petrik Albert könyve. Irta Ezrey. Vállalkozók Lapja, márc. 3.
Állami és törvényhatósági építkezések. (Folytatás.) Jeltelen cikk. U. o.
A m. kir. államvasutak gépgyárának új munkás lakótelepe. Irta Szieberth Imre, Vasárnapi Újság, márc. 7.
A lakáskérdés. Irta L—r. Vállalkozók Közlönye, márc. 10.
Az építészi rajzokról. Jeltelen cikk. U. o. Homlokzatverseny. Irta Ezrey. Vállalkozók Lapja, márc. 10.
Nemzetközi tervpályázatok. Jeltelen cikk. U. o.
Állami és törvényhatósági építkezések. (Folytatás.) Jeltelen cikk. U. o.
Vajdahunyad vára. Irta Nagy Virgil. Magyar Építőművészet. VII. 2.
Régi házak. Irta Dömötör István. A Ház, II. l—2.
Építészeti régiségekről Eperjesen. Irta dr. Janicsek József. Archaeologiai Értesítő. Új folyam, XXIX. 2.

Többszínű litográfiái nyomtatványok célszerű nyomtatása. Jeltelen cikk. Magyar Nyomdászat, XXI. 12.
Másolható nyomás. Irta Gerendái Imre. U. o.
A hazai könyvnyomdászat multjából. U. o.
A fotomechanikai klisék hibái. Irta Herbst Samu. U. o.
A művészek felfogása és a gyakorlat. Irta Fuchs Zsigmond. U. o.
Visszaélések az Iparművészeti Múzeumban. Jeltelen cikk. Pesti Hirlap, jan. 19.
Visszaélések az Iparművészeti Múzeumban. (Válasz.) Jeltelen cikk. Magyar Szó, jan. 20.
A könyvek bekötéséről. Irta Beitel Károly. U. o.
Visszaélések az Iparművészeti Múzeumban. Jeltelen cikk. Pesti Hirlap, jan. 21.
Egy kis kiállításról. (A székesfővárosi iparrajziskola kiállítása.) Irta Lyka Károly. Új Idők. jan. 24.
Csipkeháború. Jeltelen cikk. U. o.
"Entzückend". A berlini Lyceumklub népművészeti kiállítása. Irta Biró Lajos. Az Újság, jan. 24.
A lakásberendezés művészete. Irta Pogány György. Pesti Hirlap, jan. 24.
Rákóczi Ferenc ebédlőszobája. Jeltelen cikk. Szalon Újság, XIII. 24.
Az Iparművészeti Múzeum kiállítása. Ismertették a napilapok jan. 26-iki számai.
Külföldi iparművészeti iskolák. Irta Tövis. A Hét, jan. 31.
Az új szövőipar-helyiség. Irta R. Somogy, jan. 24.
Az Iparművészeti Múzeum kiállítása. Jeltelen cikk. Vasárnapi Újság, febr. 7.
Gazdasági háziipar. Jeltelen cikk. Magyar Hirlap, febr. 7.
Asszonyoknak való tárlat. Berlini levél az ottani népművészeti kiállításról. Irta Verax. Pesti Napló, febr. 14.
A gödöllői telep kultúrtörekveséiről. Irta Petrovics Elek Magyar Iparművészet. XII. 1.
Ipartörvény és iparművészet. Irta Lengyel Géza. U. o.
Az Orsz. Magy. Iparművészeti Múzeum ismeretterjesztő előadásai. Jeltelen cikk. U. o.
A könyvek bekötéséről. (Folytatás.) Irta Beitel Károly. Magyar Nyomdászat, XXI. 8.
A hazai könyvnyomdászat 'múltjából Irta Várnai Sándor. Magyar Nyomdászat, XXI. 9.
A könyvek bekötéséről. (Folytatás.) Irta Beitel Károly. U. o.
Izabella főhercegnő a háziiparról. Jeltelen cikk. Magyar Ipar, fecr. 14.
Iparfejlesztésünk a XVHI. században. Irta Krónikás. U. o.
A magyar nép művészete. Malonyay Dezső munkája. Jeltelen cikk. Magyarország, febr. 21.
Adalékok Losonc város ipartörténetéhez a XVIII. századtól a XIX. század első feléig. Irta Sztudinka Ferenc, Losonc és Vidéke, febr. 21
A keretről. Irta dr. Tafner Vidor. A Fény, IV. 2.
A magyar nép művészete. Malonyay Dezső könyve. Irta K. V. "Budapest" febr. 28.
Iparoktatás és iparállam. Irta r. s. Pesti Hirlap, febr. 28.
A magyar nép művészete. Malonyay Dezső könyve. Irta 1. k. Új Idők, febr. 28.
Két címeres falkárpit az Iparművészeti Múzeumban. Irta dr. Réthy László. Archeológiái Értesítő. Új folyam, XXIX. 1.
Brassai ötvösművek. Irta dr. Gyárfás Tihamér. U. o.
A pannóniai oltárok alakja és díszítése. Irta Hampel József. U. o.
Cifra szűrök, keszkenők. (A berlini népművészeti kiállítás.) Irta Molnár Ferenc Pesti Napló, márc. 7.
A műipari szakképzés amerikai módszerei. Irta V. Magyar Iparművészet, XII. 2.
Párisi művészi női ruhák. Irta Undi S. Mariska. U. o.
Nemzetközi népművészeti kiállítás. Berlini levél. Irta Mihalik Gyula. U. o.
Egyházi ötvösművek Zemplén vármegyéből. Irta Visegrádi János. Múzeumi és Könyvtári Értesítő, III. 1.
Két ajtó a fricsi várkastélyban. Irta Myskovszky Ernő. U. o.
A hármas-színrendszerű képnyomás. Irta Zsámboki Gyula. Uránia, X. 3.

Reformtervezet a Magyar Képzőművészek Egyesületének működésében. Irta Déry Béla. Budapest, é. n. Légrády Testvérek. 13 1.
Magyarország csúcsíveskori szárnyasoltárai. Művészettörténelmi tanulmányok. Irta Divald Kornél. Első sorozat. 43 képpel. Budapest, 1909. Pátria nyomása. 27 L
Átmenetek a nagy életközösségbe. Irta Nagy Sándor. É. és h. n. 5 1.
A stílusról. Az asszír stílus. Irta L. Az Újság, jan. 17.
A művészetek aranykora. BerzeviczyAlbert új könyve: A Cinquecento festészete, szobrászata és művészi ipara. Jeltelen cikk. Budapesti Hirlap, jan. 20.
A berlini mezítelenek. Irta gé. Pesti Napló, jan. 19.
Művészi termelés és műpártolás. Jeltelen cikk. Vállalkozók Közlönye, jan. 20.
A reneszánsz-kertek. Jeltelen cikk. Budapesti Hirlap, jan. 22.
Híres modellek. A műtermek kulisszáiból. Irta Zsoldos Benő. Vasárnapi Újság, jan. 24.
A stílusról. Egyptom. Irta L. Az Újság, jan. 24.
Berlini kiállítások. Jeltelen cikk. Budapesti Hirlap, jan. 24.
A Képzőművészeti Társulat megalapítása. Félszázados jubileum. Irta Prém József. U. o.
Magyar költészet és a velencei képírás. Beöthy Zsolt előadása a Műbarátok körében. Ismertették a napilapok jan. 30-iki számai
A stílusok. Görögország. Irta L. Az Újság, jan. 31.
Modernség problémája a keresztény művészetben. Irta dr. Némethy Gyula. Katholikus Szemle, február 1.
A rehabilitált Vasari. Irta B—. A Hét. jan. 31.
Római templomok. A Santa Mária degli Angeli. Jeltelen cikk. Vasárnapi Újság, jan. 31.
Közízlés. Irta Lengyel Géza. Nyugat, febr. 1.
Egyház-művészet. Irta Foerk Ernő. Alkotmány, febr. 5.
A vándorkiállítások. Irta Makó A. Loránd. Alkotmány, febr. 6.
A stílusról. Görögország. (Folytatás.) Irta L. Az Újság, febr. 7.
Magyar népművészet. Malonyay Dezső "A magyar nép művészete" c. művének második kötete, a "Székely föld művészete". Jeltelen cikk. Esti Újság, febr. 9.
A magyar nép művészete. Malonyay Dezső munkájának második kötete. Jeltelen cikk. Budapesti Hirlap, febr. 10.
A stílusról. Róma. Irta L. Az Újság febr. 14.
Beatrix királyné 1457—1508. A Cinquecento festészete, szobrászata és művészete. Berzeviczy Albert két könyve. Irta P. Gy. Pesti Napló, febr. 14.
A stílus és az emberek. Irta Laczkó Géza. Nyugat, febr. 16.
A londoni kongresszus és kiállítás. Irta Arnold Nándor. Rajzoktatás, febr. 15.
A középiskolai rajzoktatásról. Irta Ágotha Imre. U. o.
Külföldi iskolák rajz- és munkakiállítása. Irta S. U. o.
A stílusról. Bizánci stílus. Irta L. Az Újság, febr. 21.
A rajztanítás. Elemi iskola. Irta Szabó Kálmán. Népnevelők Lapja, febr. 16.
Beszélgetünk a művészetről. Irta Kézdi-Kovács László. Pesti Hirlap, febr. 25.
A stílusról. Ó-keresztény stílus. Irta L. Az Újság febr. 28.
Hamisított műkincsek. Irta Paur Géza. Budapest Hirlap, febr. 28.
Külföldi iskolák rajz- és munkakiállítása. Irta Schau-schek Árpád. Magyar Iparművészet, XII. 2.
L'esthétique de Nippon. Irta Vay Péter gróf. Revue de Hongrie. II. 1.
Nemzeti stílusunkról. Irta Balogh Bertalan. Múzeumi és Könyvtári Értesítő, III. 1.
A sárospataki ref. főiskola metszetgyűjteménye. Irta Harsányi István. U. o.
Néhány szó a hangulatról a művészetben. Irta Tar Lajos. Uránia, X. 3.
Alexander Bernát könyve Művészet. A művészet értékéről. A művészeti nevelésről. Irta Lengyel Géza. Nyugat, márc. 16.
Epilog zur Wiener Kunstschau. Irta Gartmayer Károly. Die Karpathen, márc. 15.