Tizedik évfolyam, 1911    |   Negyedik szám    |    p. 190-196.    |    Facsimile
 

 

KRÓNIKA

 

ISMERETLEN LOTZ-FESTMÉNY. Legújabban egy elveszettnek hitt Lotz-festmény került ismét napvilágra, amely úgy művészi értéke, mint szokatlan nagysága révén a közérdeklődésre tarthat számot s Lotz Károly java munkái közé sorozható. A festmény, amely nemrégiben került egy budai műbarát tulajdonába, Bacchus diadalmenetét mutatja, oly témát tehát, amely egészen beleillik Lotz Károlynak olimpusi derültséggel átszőtt világába s kitűnően tükrözi ennek a nagy mesternek stílusát. A kép leírása helyett annak reprodukcióját közöljük itt. Régibb pesti emberek e reprodukció láttára talán emlékezni fognak rá: egykoron legszebb dísze volt a Virágbokor nevű vendéglő egyik szobájának, amelynek egyik törzsvendége Lotz volt. Sokáig ott függött s por, korom és piszok annyira ellepte, hogy lassankint alig lehetett ráismerni a mesteri vonásokra. Valamely balul sikerült reparatura még inkább megfosztotta zománcától s végre is mint ócska, értéktelen holmi a lomtárba jutott. Mostani tulajdonosa onnan szedte fel s a kép ma, miután szakszerűen megtisztították, ismét régi pompáját mutatja. Meleg és mély, aranyzománcos színei Lotz Károlynak ama korszakára utalnak, amidőn az Opera menyezetíestményét festette, tehát lég-virulóbb korára. Örvendenünk kell, hogy ez az alkotás, amelyet a mester a maga és barátai kedvtelésére festett esti szórakozásai színhelyének feldíszítésére, ily módon megmenekült az enyészettől, amely már-már fenyegette.

BACCHUS DIADALMENETE LOTZ KÁROLY OLAJFESTMÉNYE
BACCHUS DIADALMENETE
LOTZ KÁROLY OLAJFESTMÉNYE

 

ÚJABB ADATOK "A HAZAI MŰ VÁSÁRLÓK EGYESÜLETE" TÖRTÉNETÉHEZ. Annakidején ismertetést közöltünk a Hazai Művásárlók Egyesületéről, melynek vezetőségétől többek között azt az adatot nyertük, hogy az érdemes művészegyesület tíz év óta teljesíti nemes kulturális hivatását. Újabban arról értesülünk ugyancsak az egyesület részéről, hogy a legutóbb felfedezett akták szerint az egyesület életkora mintegy huszonkét-huszon-három évre vezethető vissza, amint azt régi tagok bizonyítják, de a dokumentumok nagyrésze a vezetőség egyik-másik tagjának elhalálozása folytán elvesztek, míg Brück Miksa az igazgatói teendőket egyedül végezte, tisztán a művészekkel való tárgyalások dolgában. Eszerint az egyesület alakítása 1,887- vagy 1888-ra tehető. Ezek az évek voltak a legerősebbek az egyesületre, amennyiben rajta kívül egyedül a Műcsarnok adott el képeket s voltak évek, mikor a Hazai Művásárlók Egyesülete fölülmulta a Műcsarnok képkisorsolásra szánt ősz-szegét: a vásárlások összege kitett nyolc-tízezer forintot is. De az anyagi sikeren kívül . meg volt e kis művészegyesületnek az a nagy morális sikere, hogy mubaratokat nevelt, kik az egyesületből indultak ki a nagy kiállításokba, ahol lassan-lassan mindnagyobb összegekért vásároltak s az ő neveikkel találkozunk lépten-nyomon ma is. E tagokat a társadalom minden osztályából verbuválta az elnök és igazgató. De a művészek sem voltak szűkmarkúak az egyesülettel szemben, mert sokszor legjava munkáikat engedték át aránylag csekély összegekért, az egyesület két fő-ármegállapítása szerint: 240-480 koronát tevő honoráriumért. Ezen árdefiniciók az egyesület tagsági járulékaiban találják magyarázatukat, vagyis e két összeg szerint van két osztályra osztva a tagsági minősítés. De vásárolt az egyesület kisebb képeket is 120- 140 koronáért és így lesznek kiegészítve a kétféle befizetési összegnek megfelelően a nyeremények. Mindegyik tag nyer, a befizetéshez megfelelően, egy vagy több képet. Annak idején pl. László Fülöptől, Fényes Adolftól stb. vásároltak képeket, melyeknek ma tízszeres az ára. Viszont a művészeknek gyakran jött segítségére az egyesület s Brück Miksa a maga részéről mindig módját tudta ejteni, hogy szükség esetén közvetlen intézkedjék esetleg megszorult művésztársai érdekében is. Ha csak húsz évet számítunk az egyesület életéből, évenkint 15,000 korona átlagos összeget számítva, mely a tagok által a két ciklusban befizettetett, úgy is legkevesebb 300,000 koronát tesz a művészeknek kifizetett összeg, minden levonás nélkül. Az egyesület körüli fáradozásért semmi fizetés nem jár. Vagyona az egyesületnek nincs, hanem évről-évre felszámol. A legutóbbi évben mintegy tizennégyezer korona volt a befizetés és az mind kiadatott a művészeknek.

Itt említjük meg, hogy mintegy öt éve, az elhunyt Münnich Aurél halála óta a derék kis művészegyesület elnöke Hauszmann Alajos építész, ki hasonlóképen a legnemesebb ügybuzgalommal látja el tisztét, a művészet és művészek érdekében. Az egyesület karácsony előtt tartja képsorsoló ülését. Ujabban ismét több jelentkezés történt az egyesületbe való belépésre Munkácsy-utca 14. sz. alatt Brück Miksa műtermében.

 

AZ ÉREMKEDVELŐK EGYESÜLETE márciusban tartotta meg a Ráth György-múzeumban ez évi közgyűlését. Teleki Sándor gróf elnök üdvözölte a megjelenteket, rövid pár szóval az egyesület múltját vázolta. Dr. Herzfelder Gábor titkár előadta, hogy úgy, mint az előző években, az idén is a rendes tagsági érmen kívül az egyesület több úgynevezett külön plakettet hozott forgalomba, illetve adott ki, így a Payer László-plakettet, Telcs Ede művét és a Léda a hattyúval, egyoldalú plakettet, Moiret Ödön művét. Bejelentette, hogy a vallás és közoktatásügyi minisztérium az elmúlt esztendőben is 1000 korona segélyben részesítette az egyesületet és hogy az egyesület tagjainak dr. Siklósy László értekezését a modern magyar éremművészekről és Lyka Károly munkáját az érem- és plakettművészet stílusáról, ingyen osztotta ki. Pénztárnok, dr. Neumann Miksa, az egyesület vagyoni helyzetéről számolt be. A választmányi tagok közül kisorsolt Gohl Ödön, Hatvani Károly báró, Teleki Sándor gróf, Telcs Ede és Szilday Jenő választmányi tagok a közgyűlés által egyhangúlag újra megválasztattak. Miután az elnök a tisztikar nevében a közgyűlés bizalmát megköszönte és a közgyűlést bezárta, felkérte dr. Csermely Sándor az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum segédőrét, hogy előadását a Ráth György-múzeumban elhelyezett emlékérmekről megtartsa.

Az előadó pár szóval általánosságban ismertette néhai Ráth György emlékéremgyüjteményét, mely a kiváló gyűjtő nevét viselő múzeum egyik legérdekesebb emlékcsoportja és talán még ma sem olyan általánosan ismeretes, mint megérdemelné. A gyűjtemény mintegy 100 válogatott darabból áll, melyek kevés kivétellel a renesszánsz-korból származnak és olasz és német eredetűek.

Azután csoportonként bemutatta a gyűjtemény legérdekesebb darabjait. A XV. század olasz mestereit Pisanello és Sperandio egy-egy jeles alkotása képviseli, a XVI. századból való Leone Leoninak, ki korának talán legelső mestere volt, Andrea Doriát ábrázoló emlékérme, továbbá ugyanettől a mestertől I. Ferdinánd császár kitűnő arcképe ; az ő stílusával rokonságot tüntet fel - és talán jeles antwerpeni tanítványától, Jonghelincktől való -Granvella kardinális medáliája.

A német érmek közül bemutatta az előadó Hans Dauchernek, Hans Swarznak, Ludvig Krugnak, továbbá Péter Flötnernek és iskolájának egypár jeles alkotását, végül a XVII. század művészi ízlésének illusztrálására a francia Dupré és a nürnbergi Joh. B. Braun egy-egy emlékérmét. Az előadásért, melyet a közönség élénk érdeklődéssel kísért, elnök, Teleki Sándor gróf, őszinte köszönetet mondott az előadónak.

 

KISPLASZTIKAI KIÁLLÍTÁS. A Szent-György Céh kisplasztikái szakosztálya Budapesten kiállítást fog rendezni november-december havában az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum csarnokában. E kiállításon bemutatásra kerülnek a hazai magán- és közgyűjteményekben levő kisplasztikái műtárgyak, ú. m. kisarányú szobrok és reliefek, pecsétek (sigillum), gemmák, érmek, plakettek, ékszerek (amennyiben emberi és állati dekorativ motívumokat tüntetnek fel). A műtárgyaknak nemes anyagból kell lenniök, vagyis kőből, ékkőből, elefántcsontból, fából, fayenceból, gréből, ezüstből, aranyból, bronzból stb. stb. Porcellán- és gipsztárgyak s egyáltalában másolatok e kiállításon részt nem vehetnek. Időbeli vonatkozásaiban kiterjedne a kiállítás a legrégibb és legelemibb ősi faragvá-nyoktól a legmodernebb művészeti alkotásokig. Minden kornak és minden népnek kisplasztikái művészetét be akarják mutatni és így hazai viszonyainkhoz képest lehetőleg teljes képét kívánják nyújtani az emberi kultúrfejlődésnek a kisplasztika terén. A kiállításra beküldött tárgyak az Országos Magyar Iparművészeti Múzeumban vétetnek át. A Szent-György Céh kisplasztikái szakosztálya a kiállításra beküldött tárgyakat azonfelül még tűz és betörés ellen, a kiállítók által meghatározandó összegben biztosítja és az őrzésről megfelelőképen gondoskodik. A kiállítást a leghivatottabb szakférfiak rendezik. A kiállítás anyagáról tudományos katalógus készül. A kiállítókat semmiféle külön költség terhelni nem fogja. Kiállítani szándékozók felvilágosítást és bejelentő lapokat a Szent-György Céhtől kaphatnak, IX., Üllői-út 33.

 

SAJTÓHIBÁK HELYREIGAZÍTÁSA. 1. A 105. oldalon: ". . . a Nagyhíd- (most Deák Ferenc-utca) 9. számú ház ..." helyett "8. számú" olvasandó.

2 A 113. oldalon a jobboldali hasáb első bekezdésében: ". . . tényezők megjegyzését ..." helyett "megegyezését" olvasandó.

3. A 115. oldalon a baloldali hasáb első bekezdésének a végén: ". . . Elnökeink is úgy, mint a múltban ..." helyett "Alelnökeink" olvasandó.

4. A 116. oldalon a baloldali hasáb utolsó bekezdésében: ". . . később még két nagy és két kis érmet Wlassics Gyula ..." helyett "egy nagy és három kis ..." olvasandó.

5. A 116. oldalon a jobboldali hasáb harmadik bekezdésében: ". . . néhai Károly Tibor gróf..." helyett "Károlyi" olvasandó.

6. A 117. oldalon az ötödik bekezdésben: ", . . fölöslegét adták . . ." helyett "adta" olvasandó.

7. A 130, oldalon: "Róna József: József és a Putifár felesége. Állami aranyérem 1909." helyett "Állami nagy aranyérem" olvasandó.

8. A 135. oldalon: "Deák Ebner Lajos: Zöldséges vásár. Társulati díj után az évszám: "1885." kimaradt.

 

KIÁLLÍTÁSOK. Február 22-én nyílt meg Kézdi Kovács László kiállítása a Nemzeti Szalonban.

Március 1-én nyílt meg Nicolas Tarkhoff festményeinek kiállítása a Könyves Kálmán szalonjában.

Március 26-án nyílt meg Pásztor János és Rudnay Gyula együttes kiállítása a budapesti Párisi Árúházban. Ugyanazon a napon nyílt meg a Nemzeti Szalon kiállítása Székesfehérvárott.

Március 31-én nyílt meg a Tavaszi Kiállítás a Műcsarnokban.

Április 9-én megnyílt a Képzőművészeti Főiskola növendékeinek képkiállítása. Ugyanaznap nyílt meg a Művészotthonban Nagy Zsigmond, Oppel Magda és Vas Viktor kiállítása, továbbá Debrecenben Pálfy József és Bakoss Tibor gyűjteményes kiállítása.

Április 12-én nyílt meg a Nemzeti Szalonban a Magyar Képzőművésznők Egyesületének és Kalivoda Kata festményeinek kiállítása.

Április 15-én nyílt meg a Művészházban az orientális kiállítás.

 

KITÜNTETÉSEK. A Bárdi József Automobil r.-t. új garage-épületére kiírt tervpályázatra kilenc pályaterv érkezett be. Az 1. díjat, 2000 koronát, Magyar Vilmos, a második díjat, 500 koronát, Schömer Ferenc kapta.

A Nyírbátoron építendő községháza tervpályázatára 28 pályaterv érkezett be. A 800 koronás I. díjat Papp és Szabolcs budapesti műépítészek terve, az 500 koronás II. díjat Szlapák György aradi műépítész terve, a 300 koronás III. díjat Farkas Árpád szegedi műépítész terve nyerte. A bíráló-bizottság egyenként 200 koronáért megvételre ajánlotta Papp és Szabolcs műépítészek és ifj. Papp János budapesti műépítész terveit.

A Nemzeti Szalon grafikai kiállítása díjait a közoktatásügyi miniszter a következőképpen osztotta ki: Az alakrajzra kitűzött 400 koronás dij nyertese Vadász Miklós. A tájrajzra kitűzött 400 koronás díj nyertese Háry Gyula. Az illusztráció rajzra kitűzött 500 koronás díjat Pogány Willynek ítélte oda. Az eredeti metszetre, karcra, kőnyomatra, vagy a grafikai művészet egyéb fajára kitűzött 500 koronás díjat Kubinyi Sándor, a 250 koronás II. díjat Prihoda István és a 250 koronás III. díjat Tichy Kálmánnak ítélték. A vízfestményre kitűzött 500 koronás díjat Vida Árpádnak, a 300 koronás díjat Boemm Rittának, a pasztellra kitűzött 500 koronás díjat Major Jenőnek ítélték.

Az egri "Agrár takarékpénztár r.-t." által kiírt, a miskolci népkert mellett parcellázott paróchiai földön létesítendő családi lakóházak tervezetére vonatkozó pályázatra 23 pályázótól, az alternatívákkal együtt 85 terv érkezett. Az I. díjat Galter és Piros építészek (Budapest) ; a II. díjat Eggenhofer Kálmán építész (Budapest) nyerte el. Megvétettek Berey Lajos építész (Budapest), Steiner Jenő építész (Arad), Bilits Ferenc építész (Újpest) és Irlinger és Brenner kőművesmesterek (Szombathely) pályatervei.

A pozsonyi ref. templom és bérház tervpályázatára beérkezett pályaművek közül a bíráló-bizottság az 2000 koronás I. díjat Wimmer Ferenc pozsonyi építész, az 500 koronás második díjat Tornallyay Zoltán budapesti építész pályaművének ítélte oda.

A nyíregyházai Kossuth-szobor pályabírósága harmincnégy pályázó közül Betlen Gyulát bízta meg a szobor elkészítésével. Kívüle jutalmat kapott még: Kallós Ede, Gárdos Aladár, Gara Mihály, Cser Károly és K. Szeszák Ferenc.

JUHÁSZ ÁRPÁD rajzolta e füzet fejléceit. NAGY SÁNDOR rajzolta a 175-ik oldal rajzát.

CSÓK ISTVÁN Séta című festményét reprodukáljuk mellékletünkön.

 

ADATOK MŰVÉSZETÜNK TÖRTÉNETÉHEZ

 

BALASSA FERENC. Az 1843-ik évi műkiállítás alkalmával a Honderű szerkesztője visszapillantván az eddigi kiállításainkra, első sorban azt az észrevételt teszi, "hogy magyar festőinknél a nemzetiség szempontja nem igen csatlakozik működésük szelleméhez". Ezzel azt akarja mondani, hogy a hazai történet eszményei nem lelkesítik művészeinket. A tavalyi és harmadévi kiállításoknak bírálaton alóli festményeiről, "melyeknek történeti alapjuk van", nem szólván, szomorúan említi, hogy az 1843-ik évi kiállításon magyar festőtől egyetlen kép van, melynek tárgya a magyar történet könyveiből van kölcsönözve. A bécsi Brudermann képe a jobbak közé tartozik (Zrinyi Jura-nicsnak a zászlót átadja), de festője idegen. A magyar festő képének tárgya: Corvin Mátyás halála.

Festőjéről a következőket írja: "E képet egy siketnéma, Balassa Ferenc festette, kinek az Istenek, a hallás és szólás életművei vesztesége helyett, egy ritkábbat adának kárpótlásul: a teremtő tehetséget". A műről ezeket jegyzi meg: "E kép mind kompositiójára, mind pedig kivitelére nézve fölül áll a középszerűségen, s bárha az elhaló nagy király arczvonásain több királyi nagyságot, költőiséget, s kevesebb emberi, physkai hűséget kívántunk volna találni, bárha egy két kisebbszerű rajzhibától e festvény sem ment: olly mű ez mindenesetre, melly bennünk Balassa iránt igen szép reményeket kelt s elég jeles arra, hogy őt e dicső pályára serkentse".

Ennek az ötletéből azt a kérdést veti fel a Honderű, vajjon "nemzetiség tekintetében" nem volna-e célszerű évenkint jutalmakat tűzni ki históriai festményekre? Arra hivatkozik, hogy mily eredménynyel járt az az angol pályázat, melyet Westminster Hall-nak festvényekkel való díszítése céljából néhány évvel előbb kiírtak. (I. h. II. 84. lap.)

A Honderű szerkesztője úgy látszik nem volt tisztában a dolog lényegével, de felszólalása érdekes adalék a magyar történeti festészet történetéhez.

Mi lett e képpel? Mi lett Balassa Ferenccel? -397

B. J.

 

PAJZÁN DÁVID. A negyvenes évek elején került mint arcképfestő a Magyary család révén Gyönkre (Pest m.) Pajzán Dávid. Magyary, aki az ottani ág. h. év. egyháznál vezető ember volt, betette a gimnáziumba rajztanárnak s ott mint tanár és festő hosszabb időt töltött.

Származásáról, születési helyéről, miután iratai nem maradtak fenn, nem tudok semmit. A legnagyobb valószínűség szerint a bánsági francia telepnek leszármazottja ; ő maga már inkább német volt s legszívesebben németül is beszélt.

Feleségétől, aki nekem nagynéném volt, sokat hallottam beszélni róla ; de már régen hallottam s azokból már sok elmosódott emlékezetemben. Annyira emlékszem, hogy Gyönkön volt rajztanár, hol Hittig Lajosnak, akinél Baranya-Szentlőrincen Petrovics (Petőfi) Sándor is koszton volt, aki akkor már Gyönkön lakott, Amália nevű leányát vette feleségül, akihez Petőfi Sándor H. A. Emlékkönyvébe c. a. verset írt.

Jó arcképfestő volt s mint ilyen a tolnamegyei előkelő családokkal ismeretségben volt. Gyakran megfordult a Vázsolyi családnál s ezek révén gróí Zichy bélyei uraságnál ; gróf Niczkyéknél, feleségestül heteket töltött, tolnamegyei valamely birtokán, hogy melyiken, arra nem emlékszem. E nevezett családoknál vagy örököseiknél bizonyára maradtak fenn képei.

Az ötvenes évek közepén Gyönkről Nagykőrösre ment szintén rajztanárnak, hol azonban nem soká volt. Nagykőrösről feljött Pestre s itt 1858/59-ben meghalt. Hogy a sírja hol van, nem tudom. Pesten jó barátja volt Jákobei s úgy emlékszem, hogy talán Lotz is.

A felesége, mint özvegyasszony, Budapesten élt, hol 1897 októberben halt meg.

Több festménye van Sebestyén Gyula kir. tanácsosnál, akinek a festő felesége szintén nagynénje volt. Az anyósa arcképe, Attila kincsei (nem teljesen kész mű), Konyha és Két csendélet. Hittig Lajos főv. polg. isk. igazgatónál: Egy gyönki házaló, Rákóczi György (talán másolat, mert ehhez hasonló van a Szépművészeti Múzeumban is). Dr. Marikovszky György orvosnál: Csendélet. Még néhány festményére emlékezünk, de hogy hová lettek, nem tudjuk.

- 398

HITTIG LAJOS.

 

NÁKÓ GYERTYÁNFFY BERTA GRÓFNŐ. 1863 április havában rendezett nemzetközi tárlaton egy cigánynőt ábrázoló képével "a szakértők dicséretét kiérdemelte". De tulajdonképpen a magyar lapok voltak azok, melyek e siker kapcsán egyet-mást elmondtak a művésznőről, így az Ország Tükre, mely hosszabb cikkben ismerteti a mágnáshölgy művészetét, meg is írja: "Ha a párisi tudósítások szerint az ottani körök dicsekedhetnek, hogy Matild hercegnő, a császár rokona, továbbá Nallidoc-Dessert grófnő és Rothschild R. bárónő az iparpalotában nem rég rendezett kiállításon sa-játkezűleg készített művek által voltak képviselve - mindegyik két akvarellt állított ki: mi még inkább dicsekedhetünk a grófnővel, ki nem akvarellben, hanem olajfestményben a művészet gyakorlati járatosságnak nyilvános példáját adta."

A grófnőt Raffalt Ignác vezette be a festészetbe. E weisskircheni táj- és genrefestőt János főherceg több megrendeléssel bízta meg és ez úton lett azután a művésznő mesterévé. Talán ennek a körülménynek tulajdonítható, hogy arcképét - - Amerling festményét - később bécsi palotájának ebédlőtermében elhelyezte.

A grófnő alkotó tehetségét a palota felső részén levő műterem számos megkezdett és bevégzett festményei bizonyították. És e képek - javarészt portraitk, - - majdnem mind a román- vagy a cigányfajból örökítettek meg egy-egy alakot, amit a képek alá írt nevek: Etruska, Riszta, Radu, Baba, Mária már amúgy is elárultak. És Ormos Zsigmond, a maga idejében kiváló műkritikus szerint: a képek "jellemzői az ép kifejezésű jellemzetes vonások, amint a civilizáció egyenlítő hatása alá nem jutott s őseredetiségében megmaradt népfajnál honunkban található. A természeti hűség s a jellemző fölfogás a műkedvelő grófnő dicséretére válik." -399.

 

GRIMM RUDOLF festőről 1852-ből a műegylet kiállítása alkalmával azt olvassuk, hogy pesti arcképei igen szép reményekre jogosítanak, 1855-ben, a február - márciusi műtárlat idején, hogy 21 . számú gyermekarcképe bár Jakobeynek utána állnak is, de színezete erőben s a gömbölyűség felfogásában most felülmúlják azt. Még ugyanebben az évben Újházival együtt említi Ney: Aki Grimm és Újházi urak jelen festményeit megtekinti, látni fogja, hibás felfogásnál fogva mennyire tértek el a természet hű utánzásától. Bár meg kell itt vallanunk, miként egyfelől a könnyelmű irodalom kíméletlen bánása, másfelől a magyar művészet iránti részvétlenség bűne sokat vet a mérlegbe, hogy fiatal művészeink kénytelenek palládiumot keresni a hírre kapott nagy mester árnyékában. - 400

P. I.

 

MŰVÉSZETI IRODALOM

 

AZ ÖLTÖZET JELENTŐSÉGE A SZOBRÁSZATBAN. Irta Némethy Gyula dr. Nagyvárad, 1911. Megjelenésében igénytelen kis füzet fekszik előttünk, amely azonban tartalmilag annál figyelemre méltóbb. Felette szeretnők, ha legalább minden szobrászunk elolvasná, bár a festőknek sem ártana meg. Ama kényes művészeti témát fejtegeti, amiért Németországban annyi tinta folyt és folyik el: mi legyen a meztelenséggel a művészetben. A Kunst und Moral hangzatos címe alatt pro és kontra oly sületlenségeket olvashatunk német folyóiratokban és könyvekben, hogy ember legyen a talpán, aki objektiv ítéletet tud hozni. Némethy tizenkét oldalon többet nyújt, mint sok vaskos kötet. Nem túloz egy irányban sem. Elismeri a "ruhátlanság" (milyen finom szó a durva érzékiséget, művészietlenséget takaró "meztelenséggel" szemben) jogosultságát és a művészetre való gazdag erőforrását. Ám a túlzó Nacktkulturral szemben esztétikai és művészeti szempontból hívja fel a művészek figyelmét a ruházatnak nagy jelentőségére épen artisztikus megjelenítés szempontjából. Szóval e füzet nem morálist tanít - az más lapra tartozik), hanem a művészetnek érdekeit védi meg saját fanatikus híveivel szemben és rámutat arra a művészi forrásra, amely oly gazdagon csörgedezett a görög szobrászatban és a reneszánsz művészetében. És teszi ezt élvezetes irodalmi formában. Rövid félórai olvasás alatt az előadásbeli szépségen kívül biztos és minden művészien gondolkodót megnyugtató képét kapjuk e sok háborúságot okozó tárgynak.

F. H.

 

FRANCISCO DE GOYA. Irta Valerian von Loga. A il Meister der Graphik sorozat 4. kötete. Leipzig, kiadja Klinkhardt & Biermann. 52 lap és 72 műmelléklet. Goya ünnepelt és dédelgetett művésze volt korának. Művészeti jelentősége azonban ma talán még nagyobb, mint amilyennek kortársai látták. Mint festő: ő az összekötő kapocs Velazquez és Manet, a múlt és a modern impresszionizmus közt. De nemcsak festményeivel biztosított magának elsőrangú helyet a művészet történetében. Mint grafikus is különálló jelenség. A XIX. század rajzolói közt ő áll az első helyen. Sok tekintetben egyúttal tanítómestere is e technikákban a moderneknek. Bizarr ötletei, szenvedélyessége, az élet mély tanulmányozása s egyben lenézése, különleges, minden ízében spanyol jellemvonásai sajátságos zamatot adnak nagyszabású grafikájának. A szerző, aki a legkiválóbb Goya-specialisták egyike, minden elismerést érdemlő közvetlenséggel vezet be minket a nagy mester művészetének rejtettebb titkaiba s a nagyszámú fénynyomatú mellékletek lehetővé teszik, hogy Goya mesterműveit ily kalauzolás mellett valóban élvezettel lapozzuk végig. Goya mint másoló grafikus indult erre a pályára. Velazquez műveit karcolta rézre. De a rézlemez csakhamar legsajátosabb művészi ötleteinek válik eszközévé. Ezek pedig démoni erővel teljesek, szokatlanok, meglepők s megdöbbentők. Az egész kor pszichéje bennök él. A kötet azonban nemcsak a karcokat méltatja s mutatja be, hanem litográfiáit is. Alig hogy Németországban Senefelder kitalálja a kőnyomatot: egy évre rá már megjelenik Goya első művészi litográfiája. Bízvást mondhatjuk, hogy magasrangú művészetet először ő juttatott a kemény solenhofeni palára. Ez az előadási technika még fürgébb, még könnyedebb s szinte még alkalmasabb Goya keze számára. Mesterműveinek e szép sorozata mindig gyönyörűsége lesz a műbarátoknak. A szerző könyve pedig éppen Goya grafikai művészetének mélyebb megértését teszi kellemes módon s könnyen lehetővé.

 

DOSSO DOSSI. Mit besonderer Berücksichtigung seines künstlerischen Verhältnisses zu seinem Bruder Battista. Irta Walter Curt Zwanziger. Leipzig, 1911, Klinkhardt & Biermann kiadása. 121 1. 20 műmelléklet. - A Dosso testvérpár művészetéről a legellentétesebb véleményeket jegyzi fel az irodalom. Mióta Ariosto, a nagy költő, az olasz mesterek legünnepeltcbbjei közé foglalta nevüket, sok dicséret jutott ki nekik, de sok gáncs is, sőt sokan egyenest durvának mondották festői stílusukat. Fokozta a zavart az, hogy mindezideig tulajdonképen nem különítették el a két festő műveit, már azért sem, mert hisz nem egy munkájuk közös. Miután pozitive nem volt megállapítható kinek-kinek része, szokássá vált a képek minden erényét Giovanni, minden hibáját Battista rovására írni. A szerző ebben a műben feladatául tűzte ennek a kérdésnek a tisztázását. Revideálta az eddigi irodalmat s revideálta a testvérpár műveit is. Segítségül vette az időközben kiadott, nem nagy számú okirati anyagot is és fáradságos, beható stíluselemzéssel sikerült elkülönítenie Giovanni és Battista oeuvrejét. Munkáiknak tájrészletei kínálkoztak leginkább hasznavehető kritikai segédeszközül s e részben a legaprólékosabb részletekig menő kutatással, amelyet a könyvhöz mellékelt fénynyomatú reprodukciókon ellenőrizhetünk, teszi szemlél-hetővé a stílusbeli különbségeket, amelyek e két mestert, a jelesebb Giovannit és a gyengébb Battistát egymástól elválasztják. Ezzel természetesen nem egy Dosso Dossi néven szereplő kép átkeresztelése vált szükségessé. A szerző oly nagy gonddal, szorgalommal és lelkiismeretességgel végezte feladatát, hogy ítéletét bizonyára magáévá teszi a művészettörténet. A könyv azonban jóval többet ad ennél: teljes életrajzát a két mesternek s a szükséges kortörténeti hátteret is. Kiállítása szép.

 

OESTERREICHISCHE KUNSTSCHAETZE. Kiadja Wilhelm Suida: J. Löwy bécsi cs. és kir. udv. fényképész kiadása. L évf. 3. szám. - A folio-rétű s szépen kiállított nagy műnek, amelyről már írtunk, harmadik füzete most jelent meg. Tiszta és pontos fénynyomatban tartalmazza ez a szám a következő művek reprodukcióját: 1. Fächer: Sz. Becket Tamás vértanúsága. 2. U. az: Sz. Becket Tamás temetése. 3. Stájer festő 1490 körül: Schuchwitz német lovagrendinek votívképe. 4. Stájer festő a XV-ik századból: Sz. Ozvald alamizsnát osztogat. 5. Osztrák festő a XV-ik századból: Szt. Háromság a Madonnával és Jánossal. 6. Rue-land Frueauf, ifj.: Egy patrícius votívképe. 7. Karintiai iskola a XVI-ik századból: Oltár. 8. U. az: Az oltár festett hátlapja.

 

FESTÉSZET

Die Baron Brukenthalische Gemäldegalerie. Irta Csáki M. Die Karpathen IV. 9. és IV. 10.
Tisza és Andrássy a művészetről. Irta Lázár Béla dr. Budapesti Hírlap, febr. 7.
Siessünk a millióval! - A Greco-képek. - Irta L. A. Budapesti Napló, febr. 7.
Művészfejek. - Rippl-Rónai József. -- Irta Rózsa Miklós. Aurora, I. 1.
Pór Bertalan. Irta B-gy. U. o.
Die Landschaftsmalerei des XVII. Jahrhunderts. - Berzeviczy Albert könyvéről. - - Irta Farkas Zoltán. Neues Pester Journal, febr. 10.
Székely Bertalan-múzeum. Irta dr. Sacher Lipót. Magyar Nemzet, febr. 11.
A mester hagyatéka. Irta Lyka Károly. Új Idők, febr. 12.
Raffael freskói négyszáz évesek. Irta Farkas Zoltán. Vasárnapi Újság, febr. 12.
Székely Bertalan műveinek kiállítása a Műcsarnokban. (II.) Irta Rózsaffy Dezső dr. Az Újság, febr. 12.
A Szépművészeti Múzeumból ellopott Tintoretto-kép-ről írtak a napilapok febr. 12., febr. 23. és márc. 22.
Bei Max Liebermann. Irta dr. Oskar Rosenfeld. Pester Lloyd, febr. 15.
Székely Bertalan. - Emlékkiállítás a Műcsarnokban. Irta (vd.). Népszava, febr. 16.
Székely Bertalan. Emlékkiállítás a Műcsarnokban. Irta Nagy Sándor Élet, febr. 19. és febr. 26.
Székely Bertalan emlékezete. Irta Schauschek Árpád. Rajzoktatás, febr. 15.
A Székely-kiállítás megnyitása. Irta. -de. U. o.
Művészi torzszülöttek. - Picasso. - Irta Lázár Béla Új Idők, febr. 19.
Kézdi-Kovács László atelier-kiállítását ismertették a napilapok febr. 22.
A spanyol festészet. Irta Feiks Jenő. Világ, febr. 22.
Kézdi-Kovács László kiállításának megnyitása. Jeltelen cikk. Pesti Hírlap, febr. 23.
Egy megrongált Rembrandt-kép. Irta J. Pastoor. Alkotmány, febr. 26.
A Székely Bertalan emlékkiállítás. Jeltelen cikk. Magyar Nemzet, febr. 26.
Epilógus. Irta Alfa. Budapesti Hírlap, márc. 4.
Magyar művészek arcképcsarnoka, írtak erről a kérdésről a napilapok márc. 4.
Abschied von einer Ausstellung. Irta Max Ruttkay-Rothauser. Pester Lloyd, marc. 3.
Fritz Uhde Munkácsy Mihályról. Új Idők, marc. 5.
Magyar művészek arcképcsarnoka. Irta (y K.) Alkotmány, márc. 5.
Kézdi-Kovács László kiállítása. Irta Farkas Zoltán. Vasárnapi Újság, márc. 12.
Rippl-Rónai József kiállítása a Művészházban. Ismertették a napilapok márc. 12. és hetilapok márc. 19. számaiban.
Rippl-Rónai József. Irta Bálint Aladár. Népszava, márc. 14.
Intimitások Vincent van Goghról. Jeltelen cikk. Magyar Hirlap, márc. 16.
Grafikai kiállítás a Nemzeti Szalonban Ismertették a napilapok márc. 18.
Naturalizmus. Irta Szalkay Gusztáv. Pesti Hirlap, márc. 19.
Hamis Barabás-képek. Irta Szegedy-Maszák Hugó. Budapesti Hirlap, márc. 23.
Székely Bertalan emlékezete. Irta Schauschek Árpád. Rajzoktatás, márc. 15.
Uhde Frigyes. Irta Glatz Károly. Népművelés, márc. 15.
Képszemlélet. Jeltelen cikk. U. o.
Die Baron Bruckenthalische Gemäldegalerie. Irta Csáki M. Die Karpathen, IV. 12.
A nagybányai festői kolónia jelenje - jövője. Irta Boromisza Tibor. Nagybányai Hirlap, márc. 19.
A grafikusok, akvarell- és pasztell-festők a Nemzeti Szalonban. Irta Farkas Zoltán. Vasárnapi Újság, márc. 26.
Az arcképfestésről. Irta Némethy Gyula dr. Tiszántúl. Nagyvárad, ápr. 4.
Madarász Viktor. Irta Dömötör István. Népművelés, VI. 1.
Raffael "Krisztus sírbatétele". Irta dr. Janicsek József. Felvidék, ápr. 21.

 

SZOBRÁSZAT
Csányi László szobra Zalaegerszegen. - Istók János műve. - Jeltelen cikk. Vasárnapi Újság, febr. 19.
A Csányi-szoborpályázat eredménye. Jeltelen cikk. Élet, febr. 26.
Hegyi Aranka és Vidor Pál síremlékéről írtak a napilapok márc. 22.
A kassai Rákóczi-síremlékről írtak a napilapok márc. 24. számai.
Le Rodin du Musée de Budapest. Irta H. M. Revue de Hongrie, marc. 15.

 

ÉPÍTÉSZET
A lágymányosi építkezések. Irta Pálffy Aladár. Pesti Hirlap, febr. 12.
Magyar Építőmesterek háza. Irta Ezrey. Vállalkozók Lapja, febr. 8.
A nagy hun tanya. Irta Győrffy István. A Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának Értesítője, XI. 3-4. (Új sorozat.)
A környék házai. Irta P. M. Vállalkozók Lapja, febr. 15.
A budakeszi Erzsébet-szanatórium kibővítéséhez. - Tervezte Morbitzer Nándor. - .Vállalkozók Közlönye, febr. 22., márc. 1. és márc. 15.
Hoepfner és Lajta. Jeltelen cikk. U. o.
Kaszárnyák. Irta Ezrey. Vállalkozók Lapja, febr. 22.
Az új Sárosfürdő. Irta dr. Dolenecz József. Vasárnapi Újság, febr. 26.
Buda újjáépítése. Irta Szántó Ferenc. Budapest, febr. 26.
Az országos m. kir. meteorológiai és földmágnességi intézet új palotája. Irta dr. Massány Ernő. Vasárnapi Újság, márc. 5.
A Nemzeti Színház építése. - Értekezlet a kultuszminisztériumban. - - Jeltelen cikk. Budapesti Hirlap, márc. 9.
A környék házai. Jeltelen cikk. Vállalkozók Lapja, márc. 8.
Az új párisi nagy árúház. Irta V. S. U. o.
Adatok fővárosunk szépítéséhez. Irta Rerrich Béla. Vállalkozók Közlönye, márc. 22. és márc. 29.
Modern szállóépítkezések és a budapesti új Palace Hotel. Jeltelen cikk. Vállalkozók Lapja, márc. 22.
A székesfőváros újabb iskolaépületeiről. Jeltelen cikk. Vállalkozók Közlönye, márc. 15.
Az új Nemzeti Színház. Irta Ezrey. Vállalkozók Lapja, márc. 15.

 

IPARMŰVÉSZET
Nipponizmus. Irta Relie Pál. Aurora, I. 1.
Síkdíszítő művészet az Ipoly mentén. Irta Fábián Gyula. A Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának Értesítője, XI. 3-4. (Új sorozat.)
Tolnamegyei kanászkürt. Irta Ács Lipót. U. o.
A plasztikus fabeégetés. A domborított mélyégetés ismertetése. Irta Esső Erzsébet. Budapest, 1911. Budapesti Hirlap kiadása. 59 1. képekkel.
Adalékok a szabadságharc pénzjegyeinek és jegynyomdájának történetéhez. Irta Faragó Miksa. Numizmatikai Közlöny, IX. III.
Emlékérmek az Orsz. Ráth György-múzeumból. Irta Csermelyi Sándor dr. U. o.
Magyar jogászok és államférfiak emlékérmei. Pótlék. Irta Mihálovics Béla dr. U. o.
Rákóczi szepesvári pénzverdéje. Irta Bervaldszky Kálmán. U. o.
A brüsszeli kongresszus és éremkiállítás Irta Gohl Ödön dr. U. o.
Gróf Dessewffy Miklós barbár pénzei. Irta Gohl Ödön dr. A Numizmatikai Közlöny külön melléklete. Budapest, 1910, Hornyánszky. 26 1. és XVIII tábla kép.

 

VEGYES
A modern művészetről. Irta Szalkay Gusztáv. Pesti Hirlap, febr. 5.
A Madonna-kultusz. Irta Sztrachon Nelly. Budapesti Hirlap, febr. 5.
Művészet és kultúra. Irta BÖlöni György. Aurora, I. 1.
Művészház. Irta Cserna Andor. U. o.
A Kéve kiállítása. Irta - a a - U. o.
Munkácsy özvegye - a magyaroknak. - Százezer koronás alapítvány., - Irta Tábori Kornél. Vasárnapi Újság, febr. 12.
A temetők népi művészete. Irta Novak József Lajos. A Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának Értesítője. XI. 3-4. (Új sorozat.)
Az ungvármegyei "Tiszahát" népi építkezése és művészete. Irta Deák Geyza. U. o.
A képzőművészet komolyabb értékeléséről. Irta Kőszegi László. Rajzoktatás, febr. 15.
Chronique des beaux-arts. Irta Didier Rózsaffy. Revue de Hongrie, febr. 15.
Wiener Ausstellungen. Irta dr. Ludwig W. Abels. Pester Lloyd, febr. 21.
K. Lippich Elek pőrével foglalkoztak a napilapok febr. 23., 24.
Lyka Károly. - - Jelentés a Lipótvárosi Kaszinó irodalmi díjáról. - - Irta Alexander Bernát. Budapesti Hirlap, febr. 23.
Gróf Andrássy Gyula gyűjteménye. Irta Farkas Zoltán. Vasárnapi Újság, febr. 26.
Andrássy Gyula gróf gyűjteménye. Jeltelen cikk. Magyar Hirlap, febr. 26.
Lyka Károly. Irta Alexander Bernát. Új idők, márc. 5.
Andrássy Gyula a művészetről. Irta gróf Tisza István. Magyar Figyelő, márc. 1.
Graf Tisza und die Kunst. Irta Felix Saiten. Pester Lloyd, marc. 5.
Műkincsek árverése. - A Szent György-céh kiállítása. - Jeltelen cikk. Budapest, márc. 11.
Modern primitívek. Irta Lázár Béla. Új Idők, márc. 12.
Egy külföldre kerülő magyar gyűjtemény. - Gerhardt Gusztáv gyűjteménye. - Irta Csányi Károly. Vasárnapi Újság, márc. 12.
Tisza és Rippl-Rónai. Jeltelen cikk. Pesti Napló, márc. 18.
Gesellschaft für bildende Künste. Irta Palóczy. Neues Pester Journal, marc. 21.
Hypermodern művészeti túlzások. Irta Bosznay István. Magyar Figyelő, márc. 15.
Természet és művészet. Jeltelen cikk. U. o.
A magyarság és a rajzolás. - Deák Geyza könyve. Irta -de. Rajzoktatás, márc. 15.
Der ungarische Pavillon in der Turiner Weltausstellung. Irta Emil Tnieben. Pester Lloyd, marc. 25.
Pásztor János és Rudnay Gyula kiállítását ismertették a napilapok márc. 28. és 29., hetilapok ápr. 2. számai.
Ein Kunstjubileum. Irta dr. Ludwig W. Abels. Pester Lloyd, márc. 29.

 
   Közreadja a Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtára, 2002-2003