Április 26-án nyílt meg Ballá Béla gyűjteményes kiállítása a Könyves Kálmán Szalonjában.

Május 28-án nyílt meg a Nemzeti Szalon Tavaszi tárlata.

A besztercei r. kath. egyház egyemeletes iskolája terveinek elkészítésére hirdetett pályázatra beérkezett 17 pályamű szerzői közül az első díjat (300 K) Wuschek Szilveszter budapesti, a második díjat (200 K) Bayer Lajos szegedi építész nyerte.

A Mindszenti takarékpénztár intézeti házának tervpályázatán a biráló-bizottság, mivel a beérkezett 10 pályamű között abszolút becsű művet nem talált, a következő, viszonylag legjobbnak talált 3 tervet ajánlotta egyenként 150 K-ért megvételre és pedig: Janszky Béla és Szivessy Tibor budapesti műépítészek "Csongrád", Morascher Sámuel budapesti műépítész "Bankvita" és Dobovszky József István szentesi műépítész "Hitel" jeligéjű tervét.

A pozsonyi múzeum és könyvtár tervpályázatán az újból kitűzött 2000 koronás díjat a kiviteli megbízással együtt Wälder Gyula kapta, aki már tavaly is elnyerte a 2000 koronás első pályadíjat.

A második díjat (500 K) Meiler Lajos és Dezső terve nyerte.

A pozsonyi év. egyházi árvaház és kórház tervpályázatra 13 mű érkezett be, melyek közül a zsűri az I. (1500 K) díjat Schmidt Gyula, a II. (1000 K) díjat ifj. Papp János és Heincz J., a III. (500 K) díjat Fleischl Róbert tervének ítélte.

A vasúti és hajózási klub új palotája szűkebbkörű pályázatán, a zsűri az egyesített első és második díjat két egyenlő részben Bauer Emil és Gutt-mann Gyula műépítőknek és Komor Marcell és Jakab Dezső műépítészeknek ítélte oda. Megvette azonkívül Pallós Arthur, Novak Imre és Mocsányi Károly műépítészeknek a terveit. A zsűri határozata értelmében Bauer Emil és Guttmann Gyula műépítészeket bízták meg a kivitel terveinek elkészítésével és a művezetéssel.

A gyulai városháza tervpályázatán az első díjjal (2500 K) Alexi J. Gyula, a második díjjal (1500 K) Sallerbeck Antal, a harmadik díjjal (1000 K) Bier Mihály budapesti építészek pályatervét jutalmazták. Mód Lajos budapesti és Her-czeg Sándor zombori építészek terveit 500 - 500 K díjért megvették.

BOKROS FERENC rajzolta e füzet fejléceit.

A négy nagy oltárkép: Sz. Család Zichy Mihálytól, Nép Sz. János Engerthtől, Sz. Flórián, tudtommal Kupelwiesertől és Sz. Borbála Geiger-től. Scitovszky célja volt e képeken bizonyos foglalkozások és életpályák védőszentjeit feltüntetni, így a családokét, papságét, katonaságét és a bányászokét. Ugyanez alkalomból készült négy kisebb kép, tárgyai: "Ecce Homo", Sz Szűz (Kupelwiesertől), Sz. József és Sz. Alajos. (Ez utóbbit ugyancsak Kupelwieser festette.)

Az "Ecce Homo"' és Szent József tárgyú két kisebb képet Boros festette, ki ekkortájt Zichyvel együtt Bécsben Waldmüller tanítványa volt. Borosnak egyébként Pécs vidékén nagyon sok oltárképe van; ő festette 1851-ben, a régi székesegyházban a Sz. Mór kápolna freskóit, 1853-ban pedig a pécsi Notre Dame-templom falfestményeit.

A képeket 1847 Fehérvasárnapján szentelte fel a megfelelő oltárokkal együtt nagy néptömeg jelenlétében Scitovszky püspök. A négy nagyobb kép régi oltárképek helyére került. Valamennyi Bécsben készült. Az Engerth-féle Nép. Sz. János-kép Bécsben huzamosabb időn át tárlaton volt kitéve és egyhangú dicséretben részesült, mint ezt egykorú lapjelentésben olvassuk.

A pécsi székesegyház 1882. évi lebontása alkalmából a szobrokat és képeket, minthogy a szigorú stílben tervezett restaurációhoz nem használhatták, intézeteknek és templomoknak eladták, illetve elajándékozták. A lebontást bizottság ellenőrizte, melyben élénk részt vett a jótékonyságáról híres Troli kanonok. Lehet, hogy ez eladásról, illetve elajándékozásról is vezettek jegyzéket, de ez, ha létezik is, ez idő szerint nem áll rendelkezésemre. Ezen szétosztás alkalmából a kurdi (Tolna m.) plébániatemplom 2000 írtért három márványoltárt és egy szószéket vett meg ; az ez alkalommal megvolt két mellékoltáron van elhelyezve az ezen vételárban megvett két oltárkép: a Zichy-féle Sz. Család és a valószínűleg Geiger által festett Sz. Borbála. A képek nagysága keret nélkül 188X02 cm. A Zichy Mihály-féle oltárképen Sz. Anna és Joachim vannak ábrázolva, amint a 11 -12 évesnek látszó Sz. Szüzet oktatják.

A Kupelwieser-féle Sz. Flórián kép a legújabb időkig a pécsi székesegyház ruhatárában volt elhelyezve ; minthogy itt a kép beporosodott és eléggé gondozható nem volt, újabban átvitték a püspöki rezidenciába. A Nép. Sz. János-kép állítólag a pécsi Notre Dame-zárdában van elhelyezve. A négy kis kép közül a Sz. Szűz kis oválképe (magassága körülbelül 50 cm ) sokáig a pécsi papnevelő egyik tantermében volt elhelyezve; minthogy ott nem volt elég biztonságban, elöljárói magánlakásba került ; jelenleg a püspöki rezidenciában, a kis szalonban van, megtisztítva, szép rámában, mely a kép igazán kedves hatását nagyban emeli. A kis képen levő Madonna arc nagyban hasonlít a Kupelwiesertől a pécsi Notre Dame-templom számára festett oltárkép Madonnájához ; mindkettő rokonszenves, áhítatra keltő, komoly, akadémikus stílben készült kép.

A Sz. Lajos kis oválkép a pécsi székesegyházi énekiskola kápolnájában van.

Az "Ecce Homo" és Sz. József képek hollétét nem sikerült felfedeznem. - 41 l

Pedig nem lehetett valami közönséges "mester", mert az egri érsek úgyszólván állandóan foglalkoztatta, meg a nagy Kazinczy Ferenccel is állandó jó barátságban élt Ugyanis Tárkányi Béla 1842 december 2-án a következősorokat írja naplójába: "1842 dec. 12. A megyegyűlésen voltam s Kazinczy Ferencnek Balkay Pál egri festészhez írt 30 eredeti levelét másolat végett megkaptam." "1842 dec. 15. Kazinczy leveleit purizálgattam."

Hova lettek Tárkányi ezen levélmásolatai, amelyek bizonyára alapos bepillantást engedtek volna a művész életébe, nem sikerült kikutatnom. Vajjon nem jutottak-e ezek Toldy Ferenc révén az Akadémia levéltárába? Kár, hogy Tárkányi naplójában azt sem említi meg, hogy kitől kapta e leveleket.

Eger város levéltárában, érdeklődve a művész élete iránt, találtam azonban egy csekélyke adatot, még pedig egy instanciát, amit a művész Heves és Külső Szolnok vármegye alispánjához intézett adóügyben. Igaz, hogy nem igen leszünk tőle okosabbak, de mégis érdemes a feljegyzésre, mert egyes kitételei a művész életkörülményeire vetnek némi világot.

Szól pedig az instancia a következőképen!

"Tekintetes Ordinarius Vicespán Uram, Nagy Érdemű Tekintetes Uram! Mint hogy Érseki Eger Várossá Tanátsa, a mint értésemre esett azon fogván, hogy Tekintetes Szolga Bíró Úr által a Dicalis conscripcio alkalmatosságával az Egri Adófizető Mester Emberek közé számiáltattam, mind fejemre, mind pedig képírói tudományomra nem-tsak a' Hadi, hanem a Honni Cassára is kétszeres Portiót vetettek, amint a % alatt ide kaptsolom.

Alázatossan esedezem a' Tekintetes Ordinarius Vicespány Úr előtt, méltóztassék illő tekintetben venni, hogy én Académicus képíró vagyok én tsak oly munkákat teszek, mellyek a' szép ízlés művei közzé tartoznak, de különben is Nagy Méltóságú Egri Érsek Excellenciája által hivattattam ide, hogy némely templomokban képeket készítenék, azért is én az Egriek közé ilyformán nem incorporáltathatom. Az Académikus képíró charactere egy országban sem alávaló mint akarmely felesküdt Prókátoré, már pedig mind személyre, mind tudományára nézve az adófizetésiül ment ; ára nézve megújítván alázatos esedezésemet a végett alázatosan könyörgöm Tekintetes Ordinarius Vicespán Úr előtt méltóztassék hathatós pártfogása által oly rendelést tenni, hogy ezen tehertül fel-szabadíttassam. Midőn Eő Felsége segedelmet kivan, annak adására mindenkor kész leszek. Ki is álha-tatos mély tisztelettel vagyok és maradok Egei-január 28, 1818. Tekintetes Ordinarius vicespán Úrnak nékem kegyes jó uramnak alázatos szolgája Balkay Pál Académicus képíró. " Kívül:

"Tekintetes Déva Ványai Halasy Károly Úrhoz Tekintetes Nemes Heves és Külső Szolnok törvé-nesen egyesült vármegyék Nagy-Érdemű Ordinarius Vicespánának alázatos esedezése Balkay Pál Académikus képirónak az egri Tanáts által reá rovott Porciónak levétetése végett. "

Az adóintő a következőképen van kiállítva:

No. 1. Anno 1817 Bellica Domestica

Tek. Balkay Pál Cassában Sommásan

fizet R f. xr - R f. xr. Rf. xr.

Tavalyi restanciában fejétül ...... 2 4 12 24 - 4 48 - -

Kereskedésétül .... Mesterségétül ....

Mind összesen 6 36 - 4 48 - -

1 1 1

Az instancia hátára a következő végzést vezette Rottenstein József főnótárius:

"1818. esztendő Pünkösd havának 6. napja. Jász-N. Heves vármegyének Egerben folytatva tartatott közgyűlésében felolvastatott.

Minthogy a képíró mesterség Akadémiákban és Universitásokban mint tudomány taníttatván, a szép ízlésű és szabad Mesterségek közé tartozna, a folyamodónak kérése helyesnek találtatik s ugyan azért a reá vetett adóiul menté tétetvén Járásbéli Szolga-biró Beöthy Lajos urnák meghagyatik, hogy a panaszlott Tanátsot maga, ehhez leendő alkalmaztatására utasítsa feljegyzetté és kiadta Rottensteini József főnótárius." -412

A kérdéses lapok bázeli velinpapiron folio alakban jelentek meg, hogy "nemcsak magános megtekintésre, hanem szobák ékesítésére, . . hazafiúi érzések gerjesztésére is szolgáltassanak", - és Schmid Jánosnál, a képek kőreedzőjénél Budán, a Rác-városban voltak kaphatók.

Ugyancsak 1825-ben Bécsben is megindult egy hasonlatos hazai tájképgyűjtemény, melyet Jaschke Lajos főherceg udvari festője "természetiképpen rajzolt 's kőremetszett", s amelyek a bécsi "Litho-graphiai Intézet"-ben , kisded íven, finom színnel világosítva" sokszorosíttattak. Áruk "Conv. pénzben l forint volt" darabonként. A "Magyar Kurír" 1825 november 1. száma szerint "már készen vágynak" a következők:

1. A Czím-levél (boríték).
2. A Somlyai hegy' és Ruinai.
3. A körmötz-bányai nevezetes hegyomlás.
4. Besztertze Bánya' városa.
5. Körmötz-bánya' városa.
6. Selmetz-bánya' városa.
7. Tarczal és a Tokaji szőllőhegyek.
8. A körmötzi kastély.
9. Az olvasztó-huta Selmetz mellett.

A gyűjtemény folytatását - - feltéve, hogy lesz keletje - ígérik. -414

A Néprajzi Múzeum. Irta h. ő. Magyarország, máj. 28.
A keramikáról. Irta Regéczy Nagy Béla, Kultúra (Sopron) máj. 25.
Műipar. Irta Röttig Odó. U. o.
A magyar népművészet úttörője. - Garay Ákos tervei. - Irta G. Paizs Ödön. Budapest, jún. 7.
Unsere alten Kirchenteppiche. Irta Ernst Kühlbrandt. Die Karpathen, IV. 17.