|
|
|
A MŰCSARNOKBÓL
HÁRMAS HAGYATÉKI KIÁLLÍTÁS. Az "Országos Magyar Képzőművészeti Társulat" kegyeletes kiállítással nyitotta meg ezévi szezonját a városligeti műcsarnokban. Összegyűjtötte ugyanis az utolsó két év folyamán elhunyt három kiváló művész: Brück Lajos, Mihalik Dániel és Pap Henrik hagyatékában talált műveket s kiegészítve a hármas gyűjteményt az elhunytak királyi, állami, vagy magántulajdonban lévő néhány alkotásával, bemutatta ennek a három kiváló művésznek az élete munkáját a közönségnek. Az érdekes kiállítás, amelyen Brück Lajosnak 468, Mihalik Dánielnek 82 és Pap Henriknek 216 műve, így tehát 766 mű volt látható, október 7-én nyílt meg és 29-én záródott. A vásárlóközönség igen nagy érdeklődést tanúsított a tárlat iránt, amelynek anyagából az első tizenkét nap alatt 183 műtárgy kelt el összesen 76,480 korona értékben. Ebből Brück műveire esik 68,480 korona (134 mű), Mihalikéira 400 korona (l mű) és Papéira 7580 korona (48 mű).
TAVASZI KÜLÖN-KIÁLLÍTÁSOK. Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat a jövő év elején, a Téli és a Tavaszi Kiállítás közt, 1912 február és március hónapjában mutatja be a műcsarnokban a nemrég elhunyt Hegedűs László és Tull Ödön festőművészek művészi hagyatékát. Mindkét művész rendkívül sok képet, kész tanulmányt, vázlatot és rajzot hagyott hátra, úgy hogy a kiállítandó anyag, kiegészítve néhány állam- és magántulajdonban lévő jelentékenyebb alkotással, teljes képét fogja adni a két korán elhunyt művész egyéniségének. E kettős hagyatéki kiállítással egyidejűleg ugyancsak a műcsarnok termeiben rendezi a "Magyar Akvarell- és Pasztellfestők Egyesülete" és a "Magyar Grafikusok Egyesülete" rendes évi kiállítását.
A TÉLI KIÁLLÍTÁS december hó 9-én nyílik meg a városligeti műcsarnokban és tart 1912 február hó 15-ig bezárólag. A kiállítás iránt művészkörökben szokatlanul nagy az érdeklődés, úgy hogy a tárlaton rendes kiállító művészeink alkalmasint teljes számban résztvesznek és így a kiállítás erkölcsi és anyagi sikere máris biztosítottnak látszik. A kiállításon a következő kitüntetések és díjak kerülnek kiosztásra: két nagy, illetve az egyik helyett esetleg két kis állami aranyérem, a 4000 koronás Társulati-díj, a 2000 koronás Ipolyi-díj, az 1200 koronás néhai Ráth György-féle díj, a 600 koronás Eszterházy-díj, a Lipótvárosi Kaszinó 1000 koronás és az Erzsébetvárosi Kaszinó 500 koronás díja. Ezekhez járul még az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat fennállásának ötvenéves jubileuma alkalmából Ő Felsége a király által alapított 5000 koronás utazási ösztöndíj, amelynek a feltételei illetékes helyen most vannak jóváhagyás alatt.
AZ ANDRÁSSY ÚTI MŰCSARNOK SORSA. Az állam 1896-ban, a millenáris kiállítás alkalmából, a Képzőművészeti Társulatnak kiállítások rendezésének céljára a Városligetben díszes műcsarnokot építtetett s a Társulat ekkor végleg kiköltözött az Andrássy-út 69. szám alatti palotájából és székhelyét véglegesen az új műcsarnokba helyezte át. Az azóta elmúlt másfél évtized alatt az Andrássy-útnak ez egyik legszebb ékessége, amely két évtizeden át a legszentebb hajléka volt képzőművészetünknek, különböző célokat szolgált, míg a legutóbbi esztendők óta a Magyar Vasúti és Hajózási Klub bírja bérben. A klub azonban egy, a célnak megfelelő, modern új palotát építtetett magának és 1912. őszén elköltözik az Andrássy-útról. Így a tulajdonos Képzőművészeti Társulatnak a palotát ismét bérbe kell adnia, sőt ha alkalmas vevő kínálkozik, eladnia, hogy a palotába fektetett összeget nemes céljai előmozdításának a javára kellőleg gyümölcsöztethesse. És könnyen megeshetik, hogy a nagy építőművésznek: Láng Adolfnak remeke, amely egyik gyöngyszeme Budapest egész építkezésének s amelynek belsejét Lotz mester örökszépségű freskói ékesítik, csákányok alá kerül és nyomtalanul eltűnik a föld színéről. Reméljük és hisszük azonban, hogy ezt meggátlandó, az állam vagy a székesfőváros igyekezni fog a palotát magának megszerezni, melyek akármelyike mostani alakjában is pompásan felhasználhatja.
|
|
|
|
