Tizedik évfolyam, 1911    |   Tizedik szám    |    p. 426-428.    |    Facsimile
 

 

KRÓNIKA

 

TIZENÖT FÖLDSZINTES HÁZ áll a Százados-utcában, a Ferenc József-laktanya mellett, amelyek november elsején osztódtak fel s fogadták be lakóikat: egy csomó művészt. A tizenöt ház, egymás mellett egész telep, amelynek kis utcái vannak s parkja, amely idővel, tavasszal kiszépül, szökőkútat kap, zöld pázsitot, padokat s minden valószínűség szerint szobrokat is. Ezt azonban lehet, hogy csak lakóinak jóvoltából. Akik itt szobát s műtermet bírnak, nagyrészt ugyanis szobrászok. Legtöbbjük a fiatal magyar szobrászgárdából való.

Egy friss -művésztelep alakult tehát itt, máról holnapra, szinte gőzerővel, a főváros tizedik kerületének perifériáján. A pont, ahol fekszik, több irányból könnyen megközelíthető. A távolság, amely a főváros belsőbb és előkelőbb részeitől, attól választja el, ahol a szívesen látott, de a magyar szobrászokat különösebben sohasem zavaró megrendelők laknak, elég nagy. De idővel, a forgalom még jobb kiépülésével, ez a távolság is csökkenni fog, ami pedig a vidék élénkségét és lakottságát illeti, ez oly telepen, ahol művészmunka folyik, éppen nem fontos, sőt részünkről sohasem kívánnók, hogy a város ebben az irányban úgy sűrűsödne, hogy a műtermek csendre, nyugodtabb munkára szoruló munkásait elérje s zavarja. Valószínű, hogy a jövőben ez nem is lesz másként. A közeli környéken - legalább jelenleg -- csak egy-két gyár kormosítja az eget, a gyár, amellyel, sajnos, Pesten egészen tervszerűtlenül, összevissza találkozni, de ami itt, ha rövidesen nem szaporodik, később könnyen áttelepíthető. Egy másik markánsabb szomszédság: a városi munkástelep, odébb pedig a lóversenytér, amely ma jó levegőt hajt s ha megszűnik, ha parcellázni fogják, akkor sem hatemeletes bérkaszárnyákkal fogja elállni a világosságot, mert az új szabályozási terv szerint ez a terület ú. n. villa-övezetbe tartozik, ahol csak kertes házakat szabad majd építeni.

Pontosabban szólva: ez a telep az első városi művésztelep. Gazdája, építője, kiadója a város, Budapest, az elismerés pe.lig, amely e műtermek kezdeményezéseért kijár, a polgármester, Bárczy István érdeméül írandó. Fogékonysággal a művészek dolgai iránt, vitte keresztül illetékes fórumokon ezt az ideát, amely első sorban a szobrászok helyzetén, sőt azt is lehet mondani, hogy műteremmizériáján akar segíteni. A szobrászokén, főleg a fiatalokén, akik tudvalevőleg régóta panaszkodnak, hogy a fővárosban nem kapnak alkalmas műtermeket, akik a bérházak padlás-műtermeit nem használhatják, nem szólva arról, hogy emellett minduntalan ki vannak téve a lakbért ötletszerűen s habozás nélkül emelő háziurak trösztjének. Ez az uzsorával is fenyegető veszély itt nem éri őket.

A város e műtermeket önköltségi áron adja bérbe, a telek után négy s az építési költségek után hat percentet számítva. Az egész telep felépítése 485,000 koronába került. A tizenöt földszintes épületben huszonnyolc műterem s hozzájuk tartozó lakás van. E műtermek közül nyolc háromszobás, a többi két- és egyszobás. Az egy szobával s mellékhelyiségekkel bíró műterem évi bére 800 - 900 kor., a kétszobásé 1000 - 1100, a háromszobásé l 200 - 1400. Az egész telep Woszala Sándor városi mérnök tervei szerint épült s első lakói közül felemlíthetjük a következőket: Kallós Ede, Pásztor János, Lányi Zsigmond, Mester Jenő, Kisfaludi Stróbl Zsigmond, Margó Ede, Gémes-Gindert Péter, Sidlo Ferenc, Sámuel Kornél. Pór Bertalan, Beszédes László, Popper Siegfrid, Szeszák Ferenc, Basch Árpád, Szentgyörgyi István, Vas Viktor stb. Érdeklődtünk s megtudtuk, hogy a főváros ily műterem-csoportok további építését programmon tartja.

 

HANDEL ELEMÉR festőművész a legújabb halottja a magyar művészetnek. Nem tartozott az ismert nevűek közé. Keveset állított ki, akkor is inkább vidéken vagy a Szalonban. A Műcsarnok tárlatain csak egy-kétszer jelent meg néhány dolgával. A szapora munkában egyrészt gyenge szervezete is gátolta. Erős volt benne a komoly stúdiumokra való törekvés, de vágyakozásaival nem bírt lépést tartani fizikai ereje. Sokszor megakadt, pihennie kellett s egy-egy nagy kedvvel átdolgozott nyár után rá nézve lehangoló, gyötrő szünetek következtek. Azok közül való volt, akiket mindig csak egy lépés választ el attól, hogy markánsabban észrevétessék magukat, de ezt a lépést valahányszor próbálják, mindig elhibázzák, lekésik, vagy nem tudják megtenni, belső okok, küzdésben való fáradtság, vagy előre nem látható, ki se kerülhető vis major miatt. Handel Elemér sorsa ez utóbbi. Sok része volt nehéz küzködésben, anyagi viasko-dásban azért a legkevesebbért is, ami ahhoz szükséges, hogy éppen csak dolgozhasson. Ehhez járult szervezeti gyengesége, amely régtől fogva egy gyógyít-hatlan kór csiráit hordta. Mindössze harmincéves volt, amikor meghalt Budapesten, néhány nappal előtte még egy rajzon dolgozva, amely a halál küzdelmét szimbolizálja egy ifjúval. Biográfiája külső eseményekben nem lehetett más, szegény. Újpesti születésű (1881), járt a mintarajziskolába, tanult Hollósynál Münchenben, majd egy ideig Firenzében s nyaranta rendszerint Nagybányán, az ottani művészkolónián. Leginkább figurális dolgokat festett, plein air-ban. Utóbbi években pedig sokat foglalkozott könyvdíszítéssel. A "Művészet" is hozott tőle dekorativ apróságokat, fejlécrajzokat. Plakátokat csinált a Singer és Wolfner-cég kiadványai számára s ugyanitt használták fel sok könyvborítékját, díszítő rajzát, különböző magyar írók könyveiben. Effajta dolgain egyszerű, nyugodt ízlésű munkára törekedett. Könyvborítékai ama helyes felfogás alapján készültek, hogy nem a táblát helyettesítik. Nem végleges burkolásai a könyvnek, hanem csak ideiglenesek, nincs rajtuk szükség tehát arra a sokszor dekorációval túlterhelt megjelenésre, ami a kötések pazarságait akarja helyettesíteni. Kevéssel, néhány vonallal s a cím helyes elosztásával, a felírás, a betűk artisztikusabb alakjáról igyekezett megoldani ebbéli feladatait.


 

KIÁLLÍTÁSOK. November hóban a következő művészeti kiállítások nyíltak meg: 5-én Rainerné Istvánffy Gabriella gyűjteményes képkiállítása Újpesten, 8-án Köbér Leó rajz- és festménykiállítása Budapesten, a Könyves Kálmán Szalonjában, 19-én a Nemzeti Szalon vándorkiállítása Komáromban, 23-án az Orsz. Iparművészeti Társulat lakásművészeti kiállítása Budapesten, 25-én Kernstock Károly retrospektiv kiállítása a Művészházban Budapesten s ugyanakkor a Szt. György-Céh aukció-kiállítása a Nemzeti Szalonban.

 

DUDITS ANDOR "Tájkép"-ét színes sokszorosításban közöljük e szám mellékletén.

THOROCZKAY PÁL rajzolta a 410. és 422. oldal fejlécét.

 

MŰVÉSZETI IRODALOM

 

SZOMBATHELY VÁROS FEJLŐDÉSE 1895-1910-IG ÉS MŰSZAKI LÉTESÍTMÉNYEI, írta Bodányi Ödön, Szombathely város főmérnöke. Budapest, 1910. Pátria nyomdája, 225 old., számos képpel. - Az "Építő Ipar"-ban megjelent cikkeit kötetté szerkesztette össze a szerző, amelyben elmondja nekünk a város történetének rövid vázlatát, adja leírását, fejlődése képét, utcarendezését, képet ad e gyorsan és mintaszerűen fejlődött modern város összes fontos műszaki alkotásairól, épületeiről, csatornázásáról, vízmüveiről, elektromos műveiről, köz-és magánépítkezéséről, a Vasvármegyei Múzeumról, a gyárakról és ipartelepekről, a szépítő-egylet működéséről. Valósággal tehát műszaki és művészeti kalauzát adja Szombathelynek s oly pontosan s oly világos csoportosításban, hogy mindenki, aki e kérdések iránt csak némikép is érdeklődik, megbízható, derekas kalauzt kap e kötetben. Minket első sorban Szombathely építéstörténete érdekelt s e részben megkaptuk a szerzőtől e könyvben a fejlődés képét jól illusztráló leírást s megismerkedünk azokkal a mesterekkel is, akiknek Szombathely mai képet köszöni. A kis monográfiát figyelmébe ajánljuk a többi magyar városnak is, amelyeknek monográfiáiban rendesen nagyon elhanyagolt fejezeFaz építészeti és műszaki -rész, pedig a városkép és a város gazdasági élete semmiben sem domborodik ki beszédesebben, mint egy ily jól megírt és pontos műszaki monográfiában.

 

ÖSTERREICHISCHE KUNSTSCHATZE. Herausgegeben von Wilhelm Suida. Kiadja K. u. k. Hofphotograph J. Löwy, Wien. I. évf. 6-10. füzet.- Ez a foliorétű, kiváló gonddal kiállított nagy vállalat e füzetekben is egy sor oly ausztriai nyilvános és magángyűjteményben levő műtárgyat közöl, amelyek részben mindezideig kiadatlanok, részben nehezen hozzáférhető hegeken vannak. A gyűjtemény nagyon helyesen, nem csupán ausztriai művészek alkotásait mutatja be, hanem külföldi mestereknek is oly műveit, amelyek osztrák tulajdonban vannak s így a birodalom művészeti kincsének kiegészítői, így szerepel például az imént megjelent füzetekben a többi közt Tintoretto (Suida meghatározása) és Tiepolo, azután spanyol, német, olasz s más mesterek. A reprodukciók egytől egyig kiválók. A nagy méret megengedi azt is, hogy a képek egybevetések céljára használhatók. E füzetekkel az első évfolyam be van fejezve.

 

KÉT ÚJ FOLYÓIRAT. Két új folyóirat indult meg ebben az évben s ezek kultúrtörténeti tárgyuknál fogva bizonyára érdekelni fogják a művészet múltjának kutatóit annál is inkább, mert mind a kettő hazánk egy-egy nagy vidékével foglalkozik speciálisan s így a helyi kutatás élénkebbé tétele várható mind a kettőtől, ami viszont kulturális multunk bővebb megismerését teszi lehetővé. "Batthyáneum" az egyiknek címe, szerkeszti és kiadja Gyárfás Tihamér, megjelenik Brassóban évenként egy, esetleg két kötetben s csak a kiadónál kapható. Az első, csinosan kiállított illusztrált kötet (170 oldal, 37 képpel) nemrég hagyta el a sajtót. Mint a programm mondja, az új vállalat az erdélyi egyházmegye történetében gyűjt adatokat és annak emlékeit ismerteti. A kötet tizenkét cikke nagyobbrészt az erdélyi művészet múltjából veszi tárgyát (bibliográfiai rovatunkban felsorolva találja az olvasó), rovatai ezenkívül: Művészettörténeti adatok, Irodalomtörténeti adatok, Egyháztörténeti adatok,Irodalom. A kötet ára 2 K 20 f. - A másik folyóirat címe: "Közlemények Dunántúl történetéhez", szerkeszti Rexa Dezső, Fejér vármegye főlevéltárnoka. Megjelenik évnegyedenként, előfizetési ára egy évre 8 K. Az első füzet, amely most jelent meg, a Dunántúl múltjának sok érdekes adatát közli és pedig sok olyant is, ami művelődéstörténeti vonatkozású s ennélfogva a műtörténetet is érdekli. Rexa Dezső különben művészettörténettel is foglalkozván, e folyóiratában kellő teret szentel a tudomány ez ágának is, amit örömmel veszünk' tudomásul, ismervén azt, hogy mily fontos az ily lokális jellegű kutatás. A folyóirat művészettörténeti vonatkozású cikkeit rendszeresen fogjuk regisztrálni bibliográfiánkban.


 

FESTÉSZET
Die Neuerwerbungen des Museums für Bildende Kunst in Budapest. Irta Takács Zoltán. Képekkel. Der Cicerone, III. 22.
Két régi falfestmény. Batthyáneum, I. 1.
A japán festészetről. Irta Gács Dezső. Egyetértés, nov. l.
Renoir. Jeltelen cikk. Budapesti Hírlap, nov. 3.
Tornyai János. - A Mari. - Irta Rb. Népszava, nov. 4.
Thököly ismeretlen képe Londonban. Irta F. Vasárnapi Újság, nov. 5.
Kóber Leó kiállítása a Könyves Kálmánban. Ismertették a napilapok nov. 8. és hetilapok nov. 12.
Kóber Leóról és a képeiről. Irta sz. Független Magyarország, nov. 12.
Szinnyei Merse Pálról és a római művészi kiállítási díjairól írtak a napilapok nov. 18.
Jávor Pál festményei a Kén-utcai városi iskolában. Jeltelen cikk. Vasárnapi Újság, nov. 19.
Kóber Leó. Jeltelen cikk. Új Idők, nov. 19.

 

SZOBRÁSZAT
Veit Stoss Erdélyben. Batthyáneum, I. 1. Régi Mária-szobrok Csík megyében. U. o. Bartha Miklós szobra. Irta (MdA Budapesti Hírlap, nov. l. A Bartha Miklós-szoborpályázat eredménye. Irta Sárándy István. Elet, nov. 19.

ÉPÍTESZET
A kerczi apátság mellett. Irta Makold i József. Vasárnapi Újság, nov. 12.
Budapesti építkezések. Jeltelen cikk. Pesti Napló, nov. 5, 12, 19.
Az új Nemzeti Színház elhelyezése. Irta Boross Mihály. Budapest, nov. 12.
Schulek Frigyes. Irta Éber László. Vasárnapi Újság, nov. 19.
Schulek Frigyes. Irta L. G. Pesti Napló, nov. 19.
Schulek Frigyes. Jeltelen cikk. Budapesti Hirlap.nov. 19.
Schulek Frigyes. Jeltelen cikk. Magyar Nemzet, nov. 19.
Friedrich Schulek. Jeltelen cikk. Neues Pester Journal, nov. 19.
Buda újjáépítése. -- Milyen lesz az új Tabán. -Irta Szántó Ferenc. Budapest, nov. 19.
Schulek Frigyesről írtak a napilapok nov. 21.
A hetvenéves Schulek. Irta Ezrey. Vállalkozók Lapja, nov. 22.

 

IPARMŰVÉSZET
Régi templomi ruhák. Batthyáneum, I, 1.
Három sodronyzománcos kehely. U. o.
Régi harangok és harangöntők. U. o.
Magyar vásárlásaim Berlinben. Irta Radisics Jenő. Budapesti Hírlap, nov. 14.
Egy elhanyagolt művészet. - A magyar ötvösművészet. Irta h. ö. Magyarország, nov. 14.
Az iparművészet bajai. Irta b. e. Budapest, nov. 15.

 

VEGYES
A szatmári képző- és iparművészeti tanfolyam. Irta K-ly. Rajzoktatás, XIV. 8.
A nő a képzőművészetben. Irta dr. Sztrachon Nelly. Uránia, XII. 11.
A gyulafehérvári Codex Aureus. Irta Szentiványi Róbert dr. Batthyaneum I. 1.
A gyulafehérvári egyházmegyei múzeumról. U. o.
Régi szentségházak a Székelyföldön. U. o.
Művészettörténeti adatok. U. o.
Költözködés a művésztelepre. - Látogatás a főváros művészházaiban. - Jeltelen cikk. Budapesti Napló, nov. 4.
Magyar kincsek idegenben. - A Gerhardt-gyűjtemény Berlinben. - A magyar állam szerepe. - Készül a magyar "Lex Pacca". Jeltelen cikk. Világ, nov. 5.
Magyar műgyűjtemény Berlinben. - Gerhardt Gusztáv magángyűjteményének árverése. - Irta ifj. Fülöpp Béla. Magyarország, nov. 5.
Költöző kincsek. (A Gerhardt-gyűjtemény.) Irta y K. Alkotmány, nov. 9.
Magyar műkincsek idegenben. Irta h. ő. Magyarország, nov. 10.
Magyar templom-szobrászati és templom-berendezési műintézct. Irta Nagy József. Alkotmány, nov. 12.
A katholikus cgyházművészet reformja. Irta Sz. K. dr. Budapesti Hírlap, nov. 12."
Michelangelo és családja. Jeltelen cikk. Magyar Szó, nov. 12.
A Horti Pál kínai cserepe. Irta Jartin József. Világ, nov. 15.
Magyar siker Rómában. Jeltelen cikk. Budapesti Hírlap, nov. 19.
Műemlékeink. Irta h. ő. Magyarország, nov. 19.
Modern egyházműveszeti törekvések. Irta Sztrakoniczky Károly. Élet, nov. 19.
Két párisi műgyűjtemény. - August Pellerin és Durand Ruel otthonában. - Irta Holló László. Magyarország, nov. 19.
Wiener Kunstausstellungen. Irta dr. Ludwig W. Abels Pester Lloyd, nov. 22.

 
   Közreadja a Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtára, 2002-2003