Tizenkettedik évfolyam, 1913    |   Hatodik szám    |    p. 234-244.    |    Facsimile
 

 

KRÓNIKA

A SZOLNOKI MUVÉSZTELEP JUBILEUMA. Tízéves fennállását ülte meg május 25-én a Szolnoki Művészeti Egyesület, egy jól rendezett, nagyon érdekes művészeti kiállítással, dísz közgyűléssel, Wlassics Gyula és Mihalik Dániel szobrának leleplezésével. Szolnok híre Pettenhoffen munkálkodásával kapcsolatban került a művészettörténetbe, oly nevek, mint Bihari Sándor, Deák-Ébner Lajos tartották fenn hírnevét, amelyet hathatósan gyarapítóit aztán fentnevezett egyesület, pompás helyen műtermeket építvén festők számára s ezzel azután "helyhez kötötte" a művészek egész sorát, akik nagyon kiadós munkásságot fejtettek ott ki tíz éven át. A Művészet olvasói előtt nem ismeretlen az egyesület története, e hasábokon hosszabb méltatást írt róla Gerő Ödön. A jubiláris kiállítás mintegy retrospektive mutatta be a régibb és a modern szolnoki művészetet, sok új, műtörténeti mozzanatra is fényt vetve. Erről legközelebb külön tanulmány számol be a Művészet hasábjain. A tízéves évfordulót méltó módon ülte meg az egyesület a jubiláris ülésen: a telep egyik fő-pátrónusa, báró Kohner Adolf, a finom ízlésű és nemeslelkű műbarát elnöki megnyitó-beszédében kiemelte a telep művészeti jelentőségét, Kovács Dezső dr. pedig vázolta a telep történetét. Az egész magyar művészvilág ünnepe volt ez a nap, hiszen a Szolnokon munkálkodók nem egy kitűnő munkájuk révén gyarapítói lettek nemzeti művészeti kincsüknek.

 

KALLINA MÓR építőművész, május 5-ikén, hatvankilenc éves korában halt meg Budapesten. Kallina Mór nem magyarországi származású. Azok közé tartozott, akik a múlt század közepe után, a hetvenes évek körül, amikor erőteljesebben indul Budapest építkezése, idegenben szerzett tudással kerültek a fővárosba. De tudásuk javát csakhamar a fejlődni kezdő város szolgálatába szegődtetik. Letelepednek s fiatal ambíciójuk minden heve arra szolgál, hogy az ízlés, az artisztikusság jegyében munkálkodjanak Budapest arculatán. Az a korszak s az a generáció az, amelynek letéteményese, itt maradt jegye ma is Budapest legszebb útja: az Andrássy-út.

Kallina Mór Ausztriában (Gross-Bitteschben) született, 1844-ben. Építészeti stúdiumait a prágai német műegyetemen végezte el. Utána Hansen tanítványa lesz, majd pedig Otto Wagner, a bécsi mester irodájába kerül. Wagner hamar megkedvelte az alapos tudású fiatal építészt s akkoriban munkatársává avatta, így 1870-ben, amikor a budapesti izraelita hitközség Otto Wagnert a Rombach-utcai zsinagóga tervezésével bízta meg, a terv kidolgozásában Kallina segédkezett neki. Sőt megbízásából Kallina lett az építkezés kivitelének vezetője, így került Kallina Budapestre, ahol két évig vezette e zsinagóga építkezését s részleteit is ő tervezte. Még pedig a pesti hitközség oly megelégedésére, hogy ez itt marasztalta s gazdag és előkelő tagjai sorra ellátlak megbízásokkal. Egyre-másra készültek el így a Kohner, Brüll, Freistädter, Strausz családok stb. bérpalotái. Utána még jobban nőtt, kibővült munkaköre s építésze lett Horváth püspöknek, Kerkápolyi, Ráth, Mocsonyi, gróf Bissingen, gróf Bethlen, gróf Bánffy, báró Baich, Jálics, Vük, Oetl, Mössmer, Jahn stb. családoknak.

Az új országházra kiírt pályázaton együtt vett részt Otto Wagnerrel s Steindl és Hauszmann mellett, a három első díj egyikét nyerték el. Később még két ízben nyert így, mással társulva, nyilvános pályázaton, első díjat. Vejével, Árkay Aladár építőművésszel társulva elnyerték a budai Vigadóra kiírt tervpályázat első díját s kiviteli megbízás alapján, ők építették fel a Vigadót. Ugyancsak együtt, Árkayval vett részt a Szent Gellértemlékre hirdetett pályázaton, ahol első díjat nyert. Kitüntetés gyanánt a Ferenc József-rend lovagkeresztjét kapta meg. Első dolgai közé tartozott, a már említetteken kívül a Múzeum mögött lévő Nemzeti Lovarda és a Szentkirályi-utcai Tornacsarnok épülete, Ráth Mór könyvkereskedő Tükörutcai háza, majd a várbeli kis evangélikus templom s a kerepesi úti temetőben lévő Thalmeyer-kripta. Legnagyobb apparátusú munkája a honvédelmi minisztérium palotája, s ugyancsak a Várban, a Dísz-téren épült honvéd főparancsnoksági palota. Művei közül megemlítjük még saját bérházát az Aradi- és Vörösmarty-utcák sarkán, valamint azt a három magánpalotát, amelyek talán legjelentősebbek ily fajta munkái népes sorában. Ezek az Eötvös-utcai gróf Széchenyi-féle, az ugyanitt lévő Oetl s az Andrássy-úti gróf Andrássy Aladár-féle palota. Dolgait alapos tudás, ökonomikus alaprajzok jellemezték s stilárisan a reneszánsznak egy tiszta ízlésre valló, egyszerű válfaja.

 

THOROCZKAY PÁL, családi nevén Thurinszky, fiatal korában hunyt el március 24-én, tüdővészben, Erzsébetfalván. Thoroczkay 1887 január 22-én született Budapesten, a művészeti technikák elemeit a Székesfővárosi Iparrajziskolában sajátította el. Ezeken az elemeken túl minden tudását a saját szorgalmának köszöni s annak a hatásnak, amelyet rá a gödöllői mesterek lelkes példája gyakorolt. Első sorban Kőröstől Aladár buzdítása folyt be elhatározón finom, minden művészi megnyilatkozás iránt felette érzékeny lelkületére. Bizonyára e mester példáján felbuzdulva, fordította figyelmét a magyar népies művészet felé s bár nagy szegénysége szinte leküzdhetetlen akadályokat gördített útjába, mégis — leginkább gyalogszerrel — bejárta Erdély székely vidékeit, ahol nevezetesen Torockó annyira hatott rá, hogy attól fogva rajzait és akva-relljeit e községtől kölcsönzött névvel szignálta. A székely népművészeten kívül behatóan tanulmányozta a matyók nép művészetét s mindezekről rengeteg tanulmányt rajzolt és festett, amelyek egy része ma az Iparművészeti Társulat tulajdona, amely támogatásával elősegítette ezeket a tanulmányokat. Thoroczkay figyelme kiterjedt a magyar népművészetnek minden technikájára, nagyszámú rajzai az architektúrától egészen az apró díszítményekig majdnem minden jelenségről számot adnak, ami mint művészi jegy a nép kezemunkáján ma még feltalálható. Valamikor becses okmánytár gyanánt fog ez a gyűjtemény szerepelni, annál is inkább, mert Thoroczkay nemcsak valódi művészi vénával vetette e tárgyakat papirosra, hanem egyben a legnagyobb megértéssel és lelkiismeretes hűséggel. Idevágó művei közül egy szép rajzolt közölt a "Művészet" is. Rendkívül nyomasztó anyagi viszonyai közepette is a legnagyobb lelkesedéssel és a legteljesebb odaadással munkálkodott, míg végre a súlyos nyomor kikezdte egészségét s lehetetlenné tette a munkát. Ekkor a közoktatásügyi minisztérium sietett felsegélésére, de betegsége már oly előrehaladott volt, hogy megmentéséről szó sem lehetett. A magyar művészet egyik leglelkesebb rajongóját és hű és tehetséges munkását gyászolja benne.

 

SZEGEDEN, e szép és fejlődő magyar városban, új művészeti egyesület alakult. Ez az alföldi metropolis, amely egyre izmosodik, s nemcsak lakóinak sűrűségével akar Budapest után következni, tudvalevőleg az első volt ama városok közt, amelyek 10—12 évvel ezelőtt a modern magyar művészet ügyét felkarolták. Kultúrpalotát épített, városi háztartásának büdzséjébe bizonyos — bár egyelőre szerény — összeget illesztett művásárló célra, s megcsinálta a Szegedi Képzőművészeti Egyesületet.

Annak az alakulásnak a címe, amelyről értesülünk: Alföldi (Vidéki) Képzőművészek Egyesülete. Fókusza szintén Szeged, bevonja azonban körébe az egész délvidék képzőművészeit. Célja nem keresztezi a Szegedi Képzőművészeti Egyesületet, mert laikusok bevonása nélkül, tisztán a művészek organizációja akar lenni. Nem egy művészeti település, amely bizonyos irányt, esztétikailag közös prog-rammot akar követni és érvényre juttatni. Hanem első sorban gazdasági, adminisztratív tömörülés. A délvidéki, ott élő, onnan származó-és odatartozó művészek anyagi és erkölcsi képviselete. Röviden, néhány szóval körülírt célja, tervbe vett teendői: képvásárlások állandó közvetítése. Tárlatok rendezése vidéken és Budapesten. Művészházak létesítése minél több vidéki városban. Művészeti előadások, nyilvános felolvasások rendezése.

Az alakulás megpendítője, a szervezés munkájának végzője Hódi Géza festőművész, s bizonyos, hogy ha ez az egyesület életrevaló organizáció lesz, a szerepe és jelentősége nem mindenn-api fontosságú. A művészek s a közönség egyaránt csak nyernek vele. Új régiót szerez a művészetnek, új energiákat kelt ki a művészeti kultúra számára, éppen ott, ahol ez legkívánatosabb, ahol a közönség, az emberek, a levegő színtiszta magyarságú. Az egyesület alakulását tehát örömmel jelentjük s szimpátiával és reménykedéssel nézünk perspektívája elé. Az egyesület, amely Szegeden alakult meg, elnökévé Telcs Ede szobrászművészt választotta meg. Tagjai közt nem egy van olyan, akit már jól és régóta ismerünk a fővárosi tárlatokról, de egyébként az Alföldön, Szegeden vagy környékén tartózkodik állandóan. Az alakulásban résztvett, eddigi tagjainak névsora: Bakoss Tibor, Barabás Géza, Barabás Lajos, Berán Lajos, Joachim Ferenc, Inotay László, Ferenczy József, Hódi Géza, Károlyi Lajos, Kolozsvári Szeszák Ferenc, Komáromi Katz Endre, Endre Béla, Dávid Endre, Heller Ödön, Niga László, Oláh Sándor, Pásztor János, Ottavay István, Kozák István, Romek Ágnes, Pap Emil, Rátkovics Mihály, Pap Gábor, monori Kovács Jenő, Kléh János- Halász Hradil Elemér, Soós Aladár, Szőri József, Tóbiás László, Tutsek Gyula, Mones Hermán,. Polczner Ernő, Sebestyén Endre, Stahl József, Tornyai János, Vig Ferenc, Vigne Chevalier Antónia, Stepanek Ernő, Váczy István, Winkler Imre, Kollár Gusztáv stb. Az egyesület alelnökei: Tornyai, János festőművész, (Hódmezővásárhely) és Szlányi Lajos, festőművész, (Szolnok). Titkár: Hódi Géza, festőművész, (Halas). Helyettes-titkár: Endre Béla, (Hódmezővásárhely). Pénztáros: Tóbiás László, (Szeged). A festő-szakcsoport elnöke: Vigh Ferenc, (Szeged). Az építészeti szakcsoport elnöke: Ottavay István, (Szeged). Az iparművészeti szakcsoport elnöke: Szíjgyártó Albert, (Szeged).

 

KITÜNTETÉSEK. A Nemzeti Szalon tavaszi kiállításán a Szalon nagy aranyérmét Katona Nándor "Esti hangulat a hegyek között" című olajfestményének, a szobrászati műalkotásra elsőízben kitűzött aranyérmet Horvai János "Búcsúzó honvéd" című szoborművének, az akvarellre kitűzött ezüst érmet Undi Mariska "Gellérthegyi ház udvara" című vízfestményének, a grafikai műre kitűzött ezüst érmet pedig Márton Ferenc "Letörve" című színes rajzának ítélte oda. A kereskedelemügyi minisztérium ötszáz koronás díját Bosznay István "Poprádi tó", a harmadik díjat Andaházi Kasnya Béla "Zólyomlipcse vára" című olajfestménye kapta, végül a Lipótvárosi Kaszinó ötszáz koronás díját Endrey Sándor "Arckép" című olajfestményének ítélte oda a bizottság.

A néhai Andrássy Dénes által a felesége emlékére alapított két egyenkint négyezerkétszázkoronából álló képzőművészeti ösztöndíjat dobai.Székely Andor és Mikola András festőművészek kapták.

Jankovich Béla dr. vallás- és közoktatásügyi miniszter döntött az új Nemzeti Színház építése ügyében és teljesen szabadon álló új színház építését határozta el. Az építési tervek elkészítésével és művezetéssel Tőry Emil műegyetemi nyilvános rendkívüli tanár és Pogány Móric építőművészeket bízta meg. Az építés ügyének végrehajtóbizottságát a miniszter következőképpen alakította meg: elnök Bérezik Gyula miniszteri tanácsos, tagok: Bánffy Miklós gróf kormánybiztos, Majovszky Pál dr. és Kertész Róbert miniszteri osztálytanácsosok (az utóbbi előadó), Sváb Gyula műszaki tanácsos, jegyző. A régi épület bontása iránt való intézkedéseket a legközelebbi jövőben fogják megtenni.

A nagyváradi Tisza Kálmán-szobor szűkebb pályázatán Szentgyörgyi István Margó Ede és Pongrácz Szigfrid, továbbá Pásztor János vettek részt. A bírálóbizottság tagjai Miskolczy Ferencz főispán Fráter Barnabás alispán. Keszthelyi Zoltán főjegyző, Csányi Károly dr. az Iparművészeti Múzeum igazgatóőre, Kertész K. Róbert osztálytanácsos és Szenes Imre építész. A zsűri az első díjat Szentgyörgyi István művésznek ítélte oda. A másik két pályaművet ezer-ezer koronával jutalmazták. Szentgyörgyit a kivitellel is megbízták, azonban azzal a föltétellel, hogy a szobor férfi mellékalakját meg kell változtatnia. Az iparművészeti Múzeumban kiállított pályaterveket Tisza István gróf is megtekintette s kívánságára Szentgyörgyi tervén az egyik ülő alak helyzetét is megfogják változtatni.

A Képzőművésznők Egyesületének a Nemzeti Szalonban lévő kiállítására kitűzött díjak és kitüntetések közül az egyesületi nagy aranyérmet Soós Elemérné Korányi Anna bárónő Antivari-i utca című olajfestménye, a grafikai művekre kitűzött ezüst-érmet Brück Hermina Őszi virágok című pasztellje, a vízfestményekre kitűzött ezüst-érmet Komáromi-Kacz Endrené Október végén című vízfestménye, a háromszáz koronás egyesületi díjat pedig Rainerné-Istvánffy Gabriella Pihenő bivalyok című olajfestménye nyerte el.

Az aradi második katholikus templom tervpályázatán a jury egyetlen egy pályaművet sem talált a kivitelre alkalmasnak, az első díjat tehát nem ítélte oda, kimondotta ellenben, hogy újabb szűkebbkörű pályázatot hi'rdet, amelyen részt vehet a nyolc legkiválóbbnak deklarált terv szerzője. Beérkezett 49 pályamű. A 3000 koronás második díjat egyhan'gulag a 27. számú "Üdvözlégy Mária" jeligéjű tervnek ítélték oda, amelynek szerzője Fritz Oszkár műegyetemi adjunktus Budapesten. A harmadik díjat (1500 korona) szintén egy budapesti építész, Morascher Sámuel nyerte, a 57. számú "Hit virága" jeligével ellátott tervvel. Megvétettek továbbá 500 koronával darabonként a 10. számú (szerzők Györgyi Dénes és Werner Frigyes), a 16. számú (Vidor Emil és Opaterny Flóris), a 28. számú (Ottovay és Winkler), továbbá a 5. és 6. számú tervek, melyeknek szerzője Wuschek Iván (Budapest), illetve Kocsis Iván műegyetemi adjunktus.

A szegedi vásárcsarnok pályabírósága úgy döntött, hogy a 4000 K-s első díj kiadását nem javasolja, mivel a tervek között nincsen abszolút értékű munka. A 2500 K-s második díjat Klunziger Pál és Ullerich Miklós, az 1500 K-s harmadik clíjat Kolozsváry Albert budapesti építészek nyerték.

A celldömölki polgári fiúiskola tervpályázatán az első díjat Morascher Sámuel budapesti építész "Diák élet", a második díjat Bodnár László szentesi építész "Február" jeligés tervével nyerte. Megvételre ajánlja a zsűri Dobovszky István szentesi építész teivét.

Nagyszeben város tanácsa eszmei tervpályázatot hirdetett a nagy piac kiképzésére vonatkozó tervek beszerzésére. A biráló bizottság a három, egyenként 200 koronás díjat. Dr. Phleps Hermann (Danzig) Batthes Fritz (Segesvár) és Orendt Lajos (Nagyszeben) műépítészeknek ítélte oda..

 

ADATOK MŰVÉSZETÜNK TÖRTÉNETÉHEZ

FARKASFALVAI FARKAS JÓZSEF. A Tudományos Gyűjtemény 1824-ik évi folyamának melléklete Nagyváthy János mellképe, melyen ez olvasható "Metsz. (ette) Farkasfalvai Farkas József Pesten. "—.476

K. L.

 

TÓBIÁS. A marosvásárhelyi gróf Teleky-féle könyvtárban őrzik a szótáríró Páriz Pápai Ferencnek Nagy-Enyeden, az 1716. év februárius hó 5-én gróf Teleky Sándorhoz intézett levelét, melyben a Londonban élő Tóbiás nevű és nagyszebeni származású képíróról emlékezik meg. A levél illető része így szól: "amaz szebeni régi pictornak, Jeremiásnak édesfia Tóbiás nevű Londinumban lakik, ki igen excellit in pictoria és gyakorta küld levelet Szebenben lakó testvéröccsének, Jeremiásnak. " A nagyszebeni levéltárakban bizonyára lesz szó az Angliába került művészről s talán a kutatás külföldön készült műveinek is nyomára fog akadni.—.477

KEMÉNY LAJOS

 

KASSÁN POLGÁRJOGOT NYERT MŰVÉSZEK: 1750. Die 17 Novembris. Josephus Hartman statuarius jus concivilitatis assumsit fidejubentibus perillustri domini Alexandro Dubniczay- et Romualdo Zasio sub onere solito.

1757. Die 25 Januarii Michael Vörös concivis filius catholicus pictor assumpsit ius concivilitatis fidejubentibus perillustribus et generosis dominis Stephane Berczik senatore et Josepho Kövessy vicenotario.

1758. Die 9 octrobris Andreas Vörös patritius professione pictor catholicus assumpsit ius concivilitatis fidejubentibus generosis dominis Francisco Schwartzenbach senatore et altero Francesco Hubert e centumviratu.

1768. Die 21 Junii Stephanus Aurelius Brocho natione italus, professione murarius catholicus assumpsit ius concivilitatis, fidejubentibus ferillustribus dominis Jeanne Branyes senatore et Andrea Brattobeveva sub solito onere.

1771. Die 9 Decembris Franciscus Fek professione sculptor romano catholicus Sylesita fidejubentibus dominis Francisco Honich et Francisco Rózsa ius concivilitatis assumpsit.

1772. Die 30 Maji Henricus Schvajczer professione pictor romano-catliolicus et comitatu Nitriensi possessione Broczke oriundus fidejubentibus dominis Martino Sihulszky et Paulo Urami assumpsit ius concivilitatis.

1773. Die 11 Novembris Ignatius Lecherer professione campanarum fusor Eperjesiensis romanocatholicus fidejubentibus dominis Francisco Rózsa et Joanne Prihoda ius concivilitatis assumpsit.

1774. Die 10-ma Octrobis Andreas Zsigmondi professione sculptor romano-catholicus expossessione Sóbánya comitatui Sarosiensi ingremiata oriundiis assumpsit ius concivilitatis.

1775. Die 11. Februarii Christianus Ferland professione sculptor romano-catnolicus et Curlandia oriundus fidejubentibus dominis Andrea Vörös et Joanne Manka assumpsit ius concivilitatis.

Kassa város levéltárából.—.478

KEMÉNY LAJOS

 

MŰVÉSZETI IRODALOM

 

FESTÉSZET

Képekről. Irta Nemes Mihály. Budapest, márc. 18.

Klimt miszticizmusa, írta (y K.) Elet, márc. 23.

A Pálffy-gyűjtemény. Irta B—t. Népszava márc. 23.

A Pálffy-képekről és a tobbiekről. írta Jean Preux. A Hét, márc. 26..

Új művészek: Bálint Rezső, írta Bálint Aladár. Magyar Nyomdászat, XXVI. 3.

Rembrandt-kép egy magyar család birtokában. Jeltelen cikk. Világ, márc. 30.

Őskori állatok rajzai a történet előtti időkből. Jeltelen cikk. Vasárnapi Újság, márc. 30.

Gróf Pálffy János hagyatéka. Irta Ybl Ervin. Magyar Nemzet ápr. 1.

Fejérváry Erzsi, írta Balassa Imre. Ország-Világ, márc. 30

A Pálffy-gyűjtemény. írta b. j. Ország-Világ, ápr. 6.

Nagybánya, írta Szablya János. A Kéve könyve, I. 1.

Néhány szó tájképfestőinkről. Irta Radisics Elemér. Budapesti Hírlap, ápr. 13.

Klimt. Jeltelen cikk. Intérieur II. 2.

Rippl-Rónai József, írta Rózsa Miklós. U. o.

Gondolatok az "Impresszionizmusról" és az "antiimpresszionizmusról". Irta —gis.— U. q.

Goya. írta Farkas Zoltán. Neues Pester Journal, április 15.

Mednyánszky. írta Malonyai Dezső. Budapesti Hírlap, ápr. 29.

A mai kor felfogása és a kép. írta Le Fauconnier. Nyugat, máj. 1.

Marquis François de Bayros kiállítását ismertették a napilapok, máj. 3.

Postimpresszionisták kiállításáról írtak a napilapok, máj. 4.

Katona Nándor. Irta Lsz. A Hét, máj. 4.

Régi arcképek, írta Jean Preux. U. o.

Borsos József, írta Lázár Béla. dr., Budapesti Hírlap, máj. 9.

Marquis de Bayros. írta Jean Preux. A Hét máj. 11.

Magyar Biedermeier művészeti kiállítás az Ernst-mú-zeumban. írta Farkas Zoltán, máj. 11.

Magyar művészek mühelyéből. — Katona Nándor. — Irta Lengyel Géza. Pesti Napló, máj. 11.

Die Porträtkunst in England. Irta László Fülöp. Neue Freie Presse, máj. 11.

Kina festőművészete. Irta Felvinczi Takács Zoltán. Az Újság, máj 15.

Biedermeier és Bayros. írta (vd.) Népszava, máj. 15.

Michelangelo prófétái, írta Patai Edith, Múlt és Jövő, május.

Lotz Kornélia. — Látogatás a mester leányánál. — Jeltelen cikk. Világ, máj. 18.

Katona Nándor, írta Gyöngyössy Nándor. Ország-Világ, máj. 18.

Bayros-kiállítás. írta N. L. U. o.

Berliner Sécession, írta Július Bab. Pester Lloyd, máj. 20.

I Maestri della stampa erotica: Franz von Bayros Irta L. A. Rati Opizzoni. Vita d'Arte. (Siena) április.

Die Sammlung Marcell von Nemes, írta Georg Biermann. Der Cicerone (Leipzig) május.

Perspektívái rajzolás, írta S. Rajzoktatás, máj. 15.

Adatok elemi rajzoktatásunk történetéhez, írta Jaschik Álmos. U. o.

Egy milliomos magyar festő emlékezete. (Körösi Csorna Sándor indiai barátja.) Schöfft Ágoston. — írta — van. Pesti Hírlap, máj. 25.

Ungarische Biedermeierkunst. Eine Ausstellung im Budapester Ernst-Museum. Irta dr. Lázár Béla. Neue Freie Presse, máj. 24.

Jubiläumsausstellung in Szolnok, írta Takács Zoltán. Pester Lloyd, máj. 25.

A szolnoki művcsztelep jubileuma. — Tíz esztendő története. — írta Elek Artúr. Az Újság, máj. 25.

Brocky Károly elpusztult eperjesi oltárképe. Jeltelen cikk. Vasárnapi Újság, máj 25

A szolnoki művésztelep jubileumánál írták a napilapok, máj. 27.

Pálffy-gyűjtemény. írta Bálint Aladár. Magyar Nyomdászat, XXVI. 5.

A szolnoki művésztelepen. Irta Törökné Kovács Hermin. Alkotmány, jún. 8.

Magyar festőnők. Irta Amateur. U. o.

 

SZOBRÁSZAT

Ligeti Miklós, írta Veress Tibor Független Magyarország, ápr. 3.

Ligeti Miklós. Irta Jean Preux. A Hét, ápr. 6.

Buddho-rupam. Irta Lénárd Jenő. A Kéve könyve, I. 2.

Ligeti Miklós szoborkiállítása. Irta bej. Ország-Világ, ápr. 13.

A legnagyobb Kossuth-szobor. Irta Maholdy József. Pesti Hírlap, ápr. 18.

Horvai János. Leó v. t. Független Magyarország, ápr. 20.

Rodin. Irta Alexander Bernát. Magyar Figyelő, április 16.

Rodin. Irta Bölönyi György. Világ, máj. 4.

Antik szoborgyűjtemény a Szépművészeti Múzeumban, írta Hekler Antal. Az Újság, máj. 6.

A Szépművészeti Múzeum szobortermei. Irta F. Z. Vasárnapi Újság, máj. 18.

Ein Besuch bei Meister Stróbl. Irta Lorsy Ernő. Pester Lloyd, máj. 29.

Két óra az Epreskertben. — Ha Stróbl Alajos magyaráz. — írta Bgy. Világ, máj. 29.

Stróbl tanár Erzsébet-emlékműve. Jeltelen cikk. Budapest, máj. 29.

Stróbl Alajos kiállítása. Irta Veress Tibor. Független Magyarország, máj. 29.

Stróbl Alajos műtermében. Jeltelen cikk. Pesti Napló, máj, 29.

 

ÉPÍTÉSZET

Az új városháza elhelyezéséről. Irta Meller Dezső. A Lakás, III. 3.

Építészek a Műcsarnokban. Jeltelen cikk. Vállalkozók Közlönye és Magyar Építők Lapja, márc. 26.

A lipcsei nemzetközi építészeti szakkiállítás, írta Müller Félix. Vállalkozók Lapja, márc. 27.

Arbe. írta Petrik Albert Építő Ipar, márc. 30.

Szeretetházak. Irta Szöllősy Aurél. U. o.

Az új Nemzeti Színház birálóbizottságának bírálati jegyzőkönyve. U. o.

A "Nemzeti Színház" tervezett palotája. Irta Ney Béla. Magyar Figyelő, ápr. 1.

Német városok, írta Ezrey. Vállalkozók Lapja, ápr. 2.

Iskolaépítés Hamburgban. Irta R. L Vállalkozók Közlönye és Magyar Építők Lapja. ápr. 2.

A templom a városképben, írta Bodányi Ödön. Építő Ipar, ápr. 6.

Görögországi útirajzok, írta Berzeviczy Albert. Budapesti Szemle, április.

Három epizód az építészet történetéből. Irta Révész Alexander Magda. U. o.

Berlini építészet, írta R. I. Vállalkozók Közlönye és Magyar Építők Lapja, Április 9.

A brassói fekete templom. Irta Fritz Oszkár. Magyar Építőművészet, XI. 3.

Bírák és ügyészek telepe, írta Árkay Aladár. U. o.

A templom a városképben. Irta Bodányi Ödön. Építő Ipar, ápr. 13, 20.

Der Arkadenbau der Adria. Irta Palóczi Antal Neues Pester Journal, ápr. 18.

Az új Nemzeti Színház második pályázata, írta Elek Artúr. A Lakás III. 4.

A renessance építőművészei. Jeltelen cikk. Vállalkozók Közlönye és Magyar Építők Lapja, április 16, 23, 30.

Die Neubau der Hochschule für bildende Kunst, írta Takács Zoltán. Pester Lloyd ápr. 20.

A budapesti Kálvin-tér szabályozása. Irta Francsek Imre, ápr. 20, 27.

Az árkád affér. Jeltelen cikk. Vállalkozók Közlönye és Magyar Építők Lapja, ápr. 23.

Az új Nemzeti Színházról írtak a napilapok, ápr. 29.

Régi és új városesztétika, írta R. J. Vállalkozók Közlönye és Magyar Építők Lapja, ápr. 30.

Építészet a tavaszi tárlaton, írta Dór. Építő Ipar, ápr. 27.

A bírói és ügyészi családi háztelep a budapesti Kis-svábhegyen. írta dr. M. D. U. o.

Templomkastélyok Erdélyben, írta Maholdy József Építő Ipar, máj. 4.

A gyulafehérvári székesegyház restaurációja, írta Pet-rik Albert. Élet, máj. 4.

A Nemzeti Színház második pályázatának terveiről írtak a napilapok, máj. 7.

A Kálvin-téri pályázat. Jeltelen cikk. Budapesti Hírlap, máj. 7.

A Nemzeti Színház új épülete. Jeltelen cikk. Budapesti Hírlap, máj. 8.

Az új Nemzeti Színház. Irta M. Pesti Hírlap, máj. 8.

A Tabán. Irta K. Vállalkozók Lapja, máj 7.

Nemzeti Színház. Jeltelen cikk. Vállalkozók Közlönye és Magyar Építők Lapja, máj. 7.

Der neue Tabán; Irta Palóczi Antal. Neues Pester Journal, máj. 11.

A Kálvin-tér szabályozása. Jeltelen cikk. Budapesti Hírlap, máj. 14.

Láng Adolf. Irta K. M. Vállalkozók Lapja, máj. 14.

Eger építményei a XVIII. század második feléből, írta Kotsis István. U. o.

Két halottunk. — Láng Adolf. Kallina Mór. Jeltelen cikk. Építő Ipar, máj. 11.

A miskolci kir. kath. főgimnázium. Irta — a. U. o.

Düsseldorf fejlesztő és szabályozó terve. Irta Bodányi Ödön. U. o.

A Nemzeti Színház új épülete. Irta id. Kauser József. Budapesti Hírlap, máj. 18.

Az erdélyi fatemplomok. Irta Szinte László. Építő Ipar, máj. 18.

A Kálvin-téri városi és református egyházi telekíömb beépítésének tervpályázata. Jeltelen cikk. XI. 4.

A lipcsei kiállítás. Irta E. Vállalkozók Lapja, máj 21.

Az Erzsébet-emlék. Reflexiók a pályázat előtt. Jeltelen cikk. Vállalkozók Közlönye és Magyar Építők Lapja, máj. 21.

Az új Nemzeti válsága. Jeltelen cikk. Világ, máj. 25.

A VI—VII. kerületi református templom építői. Jeltelen cikk. Ország-Világ, máj. 25.

Új református templom. Jeltelen cikk. U. o.

A régi és az új Nemzeti Színház, írta Magyar Vilmos. Építő Ipar, máj, 25.

Düsseldorf fejlesztő és szabályozó terve. Irta Bodányi Ödön. U. o.

Die neue reformirte Kirche. Irta. j. m. Neues Pester Journal, máj. 29.

Jegyzetek a lipcsei építészeti kiállításról. Jeltelen cikk. Népszava, máj. 30.

Templomavatás a fővárosban. — Az új református templom. — Irta — tó. Budapest, jún. 1.

A Nemzeti Színház tanulmánytervei. Irta Magyar Vilmos. Építő Ipar, jún. 1.

Düsseldorf fejlesztő és szabályozó terve. Irta Bodányi Ödön. U. o.

Az új Nemzeti Színházról írtak a napilapok, jún. 4.

A Magyar Kereskedelmi Csarnok tervpályázata. Jeltelen cikk. Magyar Építő Művészet, XI. 5.

Az új Nemzeti Színház. — Beszélgetés a színház építőivel. — Jeltelen cikk. Budapesti Hirlap, jún. 7.

Milyen lesz az új Nemzeti Színház. Jeltelen cikk. Magyarország, jún. 8.

A nó'ipariskola új épülete. Irta Pártos Gyula. Építő Ipar, jún. 8.

 

IPARMŰVÉSZET

Régi keresztelőmedencék Erdélyben, írta dr. Róth Viktor. Archeológiái Értesítő. U. f. XXXIII. l.r

Festési eljárások római provinciális domborműveken. Irta dr. Gasparetz Géza Elemér. U. o.

A monumentalitás az iparművészeiben, írta dr. Varjas Sándor. A Lakás, III. 3.

A japán lakás, írta K. M. U. o.

A magyar cifraszűr. Irta dr. Győrffy István. Vasárnapi Újság, márc. 30.

A bútor jelene és jövője, írta Sztrakoniczky Károly. Élet, ápr. 6.

A berendezés dekoratív elemei. Irta Omikron. A Lakás, III. 4.

Vágó Dezső és a magyar iparművészet. Irta dr. Varjas Sándor. U. o.

Díszpárnák. Jeltelen cikk. U. o.

Ki volt Becalél? Irta Hermann Struck. Múlt és Jövő, április.

A Múlt és Jövő Becalél-kiállítása. Irta dr. Singer Leo. U. o.

Iparművészetünk küzdelmei és feladatai. Dr. Bárczy István elnöki megnyitó beszéde. Magyar Iparművészet, XVI. 5.

Magyar interiörök. Irta Gerő Ödön. U. o.

Az Iparművészet könyve. Irta Gy. U. o.

A Matyó-viselet dekorativ szépségéről. Irta Juhász Árpád. U. o.

A Múlt és Jövő Becalél-kiállítása. Jeltelen cikk. Múlt és Jövő, május.

Régi angol bútorasztalosság. Irta Várnai Sándor. Vállalkozók Lapja, máj. 21.

Iparművészeti tervezések díjszabása. Jeltelen cikk. Vállalkozók Közlönye és Magyar Építők Lapja, máj. 21.

A kárpit. Jeltelen cikk. U. o.

Impresszionista elemek a modern iparművészetben. Irta dr. Varjas Sándor. A Lakás, III. 5.

Az angol bútor múltjából. Irta K. M. U. o.

Az ékszer. Jeltelen cikk. U. o.

A divatművészet. Jeltelen cikk. U. o.

Fottler Kamill emléke. Jeltelen cikk. Építő Ipar, máj. 25.

Tavaszi séta a Néprajzi Múzeumba. Jeltelen cikk. Világ, jún. 1.

A székesfővárosi iparrajziákola kiállítása. Jeltelen cikk. Budapesti Hirlap, jún. 5.

 

VEGYES.

Új kiállítások. Jeltelen cikk. Új Idők márc. 16. Impressions de Grece, írta Berzeviczy Albert. Revue de Hongrie, márc. 15.

A Székesfővárosi Múzeum. Irta dr. Kremmer Dezső. Múzeumi és Könyvtári Értesítő, VII. 1.

Műtörténeti adatok Kassa város titkos levéltárából. írta Kemény Lajos. Archeológiái Értesítő. U. f. XXXIII. 1.

Dirsztay Béla báró műgyűjteménye. Irta dr. Patai József. Múlt és Jövő, március.

A Műcsarnok tavaszi tárlata. Irta (e. a.) Az Újság, márc. 18.

Tavaszi kiállítás a Műcsarnokban, írta Malonyai Dezső. Budapesti Hirlap. márc. 18.

Kiállítás a Műcsarnokban. Jeltelen cikk. Világ márc. 18.

A Műcsarnok tavaszi tárlata, írta Kézdi-Kovács László. Pesti Hirlap, márc. 18.

Frühjahrsausstellung im Künstlerhause. Jeltelen cikk. Neues Pester Journal, márc. 18.

A Műcsarnok tavaszi kiállítása. Irta dr. Ybl Ervin Magyar Nemzet, márc. 18.

A tavaszi tárlat, írta Cserna Andor. Egyetértés, márc. 18.

A Művészház bécsi vendégei, írta (vd) Népszava, márc. 19.

Nemes Marcel gyűjteménye. (Elárverezik a Hotel Drouotban.) Jeltelen cikk. Világ, márc. 19.

A Műcsarnok tavaszi kiállításának megnyitásáról. írtak a napilapok, márc. 19.

Frühjahrsausstellung im Künstlerhause, írta Max Ruttkay-Rothauser. Pester Lloyd, márc. 21.

A Műcsarnok tavaszi tárlata. Irta Nemes Mihály. Budapest, márc. 22 és 26.

Jegyzetek a tavaszi kiállításról, írta (yK.) Alkotmány, márc. 22.

A Műcsarnok tavaszi tárlata, írta Bej. Ország-Világ, márc. 23.

Ausstellungen in Berlin, írta Goth Ernő. Pester Lloyd, márc. 23.

A Képzőművészeti Társulat tavaszi kiállítása. Jeltelen cikk. Vasárnapi Újság, márc. 23.

Aus dem Wiener Kunstleben, írta A. S. Levetus. Pester Lloyd, márc. 2tj.

A Nemes-gyűjtemény a Hotel Drouot-ban. írta d. Pesti Napló, márc. 27.

Magyar műgyűjtő milliós kincsei Franciaországban. - Nemes Marcell eladja világhírű gyűjteményét. — Jeltelen cikk. Az Újság, márc. 30.

Művészi kísérletek, elméletek, írta Vaszary János. U. o.

Venezianische Künstlerstätten írta Paolo Zendrini. Pester Lloyd, márc. 30

A tavaszi kiállítás. Irta (y K) Elet, márc. 30.

A Műcsarnok körül. — Tavaszi tárlat. — Irta Lengyel Géza. Pesti Napló, márc. 30.

Tavaszi kiállítás a Műcsarnokban. Irta Lyka Károly. Új Idők, márc. 30.

Szent-György-céh. Jeltelen cikk. Ország-Világ, márc. 30.

A tudományos és a művészi munka összehasonlítása. írta dr. Kollárits Jenő. Különlenyomat a "Természettudományi Közlöny" 572. füzetéből.

Andrássy Gyula gróf műtárgyairól, írtak a napilapok, ápr. 8.

A művészetről. Irta Ybl Ervin. Magyar Nemzet, ápr. 8.

Impressions de Grece. II. Athenes. Irta Berzeviczy Albert. Revue de Hongrie, ápr. 15.

Műcsarnok és művészet. Irta Gyöngyössy N. Inte? rieur, II. 2.

Bund Österreichischer Künstler, írta Gyöngyössy N. U. o.

A Nemzeti Szalon kiállítása. Ismertették a napilapok ápr. 16.

Aus dem Wiener Kunstleben. Irta A. S. Levetus. Pester Lloyd, ápr. 18.. máj. 9.

A művészetek történetéből. A művészet forrása. Irta Kalokagathos A Lakás III. 4.

A szépművészeti Múzeum új szerzeményeiről írtak a napilapok, ápr. 27.

Berlini kiállítások. Jeltelen cikk. Világ, ápr. 29.

A Képzőművészeti Társulat közgyűléséről írtak a napilapok ápr. 29.

A Biedermeier-kor magyar művészeinek kiállítása az Ernszt-múzeumban. Ismertették a napilapok ápr. 30.

A Nemzeti Szalon tavaszi tárlata. Irta Bálint Aladár. Nyugat, máj. 1.

Szociális művészet. Jeltelen cikk. Magyar Iparművészet, XVI. 5.

Kiállítások. Irta Bende János. Ország-Világ, máj. 11.

Az új Képzőművészeti Főiskola. Jeltelen cikk. Világ, máj. 11.

A főváros és a művészetek. Jeltelen cikk. LI. o.

Régi magyar művészet. Jeltelen cikk. Pesti Napló, máj. 11.

A művészetek történetéből. — A keleti művészet. — Jeltelen cikk. A Lakás, III. 5.

Az Erzsébet-királyné emlékmű pályázatáról írtak a napilapok, máj. 25., 27., 28.

Művészkedő hölgyek, írta Jean Preux. A Hét, máj. 25.

Budapest műkincsei. — A városi múzeum reformja. — A Zichy hagyaték. — A Szépművészeti Múzeum gyarapodása — írta Cs. A. Világ, máj. 27.

Az Erzsébet-emlék, írta Ezrey. Vállalkozók Lapja, máj. 28.

Das Königin Elisabeth-Denkmal. Jeltelen cikk. Pester Lloyd, jún. 1.

Az Erzsébet-királyné emlékpályázat. Jeltelen cikk. Az Újság, jún. 1.

Az Erzsébet-királyné emlékpályázat. Jeltelen cikk. Magyar Nemzet, jún. 1.

Das Königin Elisabeth-Denkmal. Jeltelen cikk. Neues Pester Journal, jún. l

Az Erzsébet-emlék, Jeltelen cikk. A Hét, jún. 1.

Az Erzsébet-szobor problémája, írta Arctúrus. Az Újság, jún. 3.

Erzsébet királyné szobra, írta Jó. Vállalkozók Közlönye és Magyar Építők Lapja, jún. 4.

Az Erzsébet-szobrokról, írta Vágó József. U. o.

Az Erzsébet királyné emlék. Jeltelen cikk. Világ, jún. 6.

Wohin treiben wir. Irta Lázár Béla. Pester Lloyd, jún. 8.

Görögországi útirajzok. Delphi, írta Berzeviczy Albert Budapesti Szemle, június.

 

LEJÁRÓ PÁLYÁZATOK

AZ ORSZÁGOS MAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZETI TÁRSULAT PÁLYÁZATI HIRDETÉSEI AZ 1913/14. ÉVI TÉLI KIÁLLÍTÁSRA.

I.

Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat közhírré teszi, hogy két, egyenkint 500 korona belértékű aranyérem, illetve az egyik nagy aranyérem ki nem adása esetében két, egyenkint 200—200 korona bei-értékű kis aranyérem, az 1913/14. évi Téli Kiállítás folyamán fog odaítéltetni a következő feltételek mellett:

1. Ezekre az érmekre a művészek bármily fajú festészeti, szobrászati, építészeti vagy metszetműveikkel pályázhatnak, amelyek az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat kiállításán még nem szerepeltek.

2. A pályázat szempontjából csakis az 1913/14. évi Téli Kiállításon a megnyitástól a bezárásig kiállított művek vehetők figyelembe.

3. Minden a fentebbi feltételeknek megfelelő festészeti, szobrászati vagy metszetmű a pályázatra küldöttnek tekintetik, kivéve, ha a beküldő a kiállítás megnyitásától számított két hét alatt, tehát 1913 november 29-ikéig írásban kijelenti, hogy a pályázatban részt venni nem kíván. Ezt a kijelentést az illető művön "nem versenyez" felirattal fogjuk feltüntetni.

4. A pályabíróság tagjai a pályázatban részt nem vehetnek.

5. Az érmek kiadására, esetleg ki nem adására vonatkozó javaslat felett a Társulat rendes pályabirósága, kiegészítve a vallás- és közoktatásügyi magyar királyi minisztérium művészeti ügyeinek szakelőadójával, határoz. A pályabíróságot azok a magyar művészek választják, akik

a) a Társulat kiállításain megelőzőleg kitüntetésben részesültek s akik

b) az 1913/14. évi Téli Kiállításon legalább egy művel részt vesznek.

Az ily módon megválasztott pályabíróság azonban az aranyérmek kiadására csak abban az esetben tehet javaslatot, ha a pályabíróság megválasztásánál a szavazásra jogosult művészek többsége leadta szavazatát.

A pályabíróságba a Társulatnak a választmány által már megelőzőleg elfogadott tagjai köréből hat művész és három műbarát (nem művész) rendes- és három művész és két nem művész póttag választandó. A javaslat tételéhez legalább hat tag jelenléte és legalább kétharmad szótöbbség szükséges.

6. Az érmek kiadására vonatkozólag a zsűri a Téli Kiállítás megnyitásától számított négy hét alatt tartozik javaslatot tenni.

7. Az éremmel kitüntetett mű a szerző tulajdona marad.

8. Amennyiben az egyik, 500 korona belértékű nagy állami éremmel való kitüntetésre feltétlenül érdemes művet az illető kiállításon a pályabíróság nem találna, e nagy érem helyett két, egyenként 200 korona bei-értékű állami aranyérem lesz a viszonylag legjelesebb két mű szerzőjének a kitüntetésére adható ; e két kis érem adományozását is a pályabiróság javaslatára a vallás- és közoktatásügyi miniszter dönti el. A másik állami nagy aranyérem helyett kis érmek adományozása nem javasolható.

9. A pályabíróságnak jogában áll az érmek bármelyikének ki nem adását javaslatba hozni ; az e javaslat jóváhagyása következtében ki nem adott érem a jövő évben pályázatra többé nem lesz bocsátható.

Kelt Budapesten, az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat igazgatóságának 1913 május hó 21-én tartott üléséből.

 

II.

Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat néhai Ipolyi Arnold nagyváradi püspök és a Társulat nagyérdemű volt elnöke végrendeleti alapítványának esedékessé vált kamataiból 2000 koronás Ipolyi Arnold-díjra pályázatot hirdet, az alapító által megszabott következő feltételek mellett:

1. E díjra csak magyar állampolgár művész pályázhat.

2. Minden az 1913/14. évi Téli Tárlaton a megnyitástól a bezárásig kiállított egyházi szent, vagy nemzeti történelmi kész olajkép, valamint hasonló tárgyú kész szobormű a pályázatra küldöttnek tekintetik, kivéve, ha a mű szerzője mindjárt a beküldéskor írásban kijelenti, hogy a pályázaton részt venni nem kíván.

3. Az alapító rendelkezése szerint "a díjban csak oly művész részesíthető, kinek műve az egyházi szent és hazafiui magyar történeti művészet igényeinek valóban megfelel; kizártak ezért oly művek, melyek a vallást, a jó erkölcsöt vagy tisztességet sértik botránkoztató nuditásaik, illetlenségeik, vagy a szent egyházi művészetnek és a hazafiui nemzeti eszmének meg nem felelő formájuk vagy tartalmuk által. Ellenben pályázhatnak a magyar nemzeti ősmondákból, hagyományból, a hitrege- és népmese-világból merített művek is."

4. A pályaművek felett az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat választmánya által e célra titkos szavazás útján megválasztott héttagú pályabiróság itél. E pályabíróság öt művész és két műértő társulati tagból alakítandó. Érvényes határozat hozatalához legalább öt tagnak az együttes jelenléte szükséges.

5. A pályabíróság ülése a Téli Kiállítás -megnyitásától számított négy hét alatt tartandó meg.

6. Ha a pályabíróság a Téli Tárlaton kiállított művek között e díjra feltétlenül érdemes művet nem talál, a díj ki nem adatik, hanem az alapítvány tőkéjének gyarapítására fordíttatik.

7. A díjazott mű a szerző tulajdona marad.

8. A díj elnyeréséről szóló okmány a pályázat eldöntését követő választmányi ülésen, az arra meghívandó pályanyertes művésznek a pályabíróság jelentése alapján közvetlenül adatik át, illetőleg amennyiben meg nem jelenhetnék, neki e választmányi ülés után küldetik meg ; a díj összege pedig az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat közegei által kézbesíttetik, illetve küldetik meg neki.

Kelt Budapesten, az Országos Magyar Képzőművc-szcti Társulat igazgatóságának 1913 május hó 21-én tartott üléséből.

 

III.

Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat pályázatot hirdet néhai Ráth György úr ő méltósága által néhai Ráth Károly örökösei részéről a magyar képzőművészet fellendítésére tett alapítványból esedékes 600, valamint az özvegy Ráth Györgyné ő méltósága által hasonló célra adományozott 600, összesen tehát 1200 koronából álló díjra. A feltételek a következők: 1. A díjra csak magyar honpolgár és művészetükben már megállapodott, kész művészek pályázhatnak, még pedig ezúttal csakis szoborművekkel. 2. A pályázat szempontjából csakis az 1913/14. évi Téli Kiállításon a megnyitástól a bezárásig kiállított művek vehetők figyelembe. 3. A díj csak feltétlen műbecsű szoborművet kiállító művésznek adatik ki s ugyanannak a művésznek három egymásután következő évben egyszernél többször oda nem ítélhető. 4. A díjazott mű a szerző tulajdona marad. 5. A díjat az alapítólevél értelmében a Társulat választmánya által titkos szavazás útján alakítandó kilenctagú pályabíróság ítéli oda. Érvényes határozathozatalhoz hét pályabírósági tag jelenléte és köztük a nem művészek többsége kívántatik. 6. A díjat az 1913/14. évi Téli Kiállítás megnyitásától számított négy hét alatt ítéli oda a pályabíróság. 7. Az 1913/14-évi Téli Kiállításon lévő és magyar művészektől való valamennyi szobormű a pályázatra küldöttnek tekintetik, kivéve, ha a beküldő a kiállítás megnyitásától számított két hét alatt, tehát 1913 november 29-ikéig egész határozottsággal kijelenti, hogy a pályázatban részt venni nem kíván. Kelt Budapesten, az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat igazgatóságának 1913 május hó 21-én tartott üléséből.

 

IV.

Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat pályázatot hirdet a Méltóságos Esterházy Miklós Móric gróf úr által alapított 600 koronából álló «Esterházy díj »-ra vízfestmények számára. A feltételek a következők: 1. A díjra csakis magyar honpolgár művészek pályáz hatnak az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat 1913/14. évi Téli Kiállításán a megnyitástól a bezárásig kiállított vízfestménycikkel. 2. A pályadíj csak abszolút műbecsű festménynek adható ki. 3. A pályázó festmény lehet hazai tárgyú életkép — különös tekintettel a hazai népviseletre, — hazai tájkép, vagy ilyenek hiányában arckép, vagy csendélet. A díjazott mu a szerző tulaj

dona marad. 4. A díjazás felett a Társulat választmánya által titkos szavazás útján megválasztandó hét tagból álló pályabíróság lesz hivatva dönteni. Érvényes határozathozatalra legalább öt tag együttes jelenléte szükséges. 5. Ha a pályabíróság nem találna a pályadíjjal kitüntethető művet vagy műsorozatot, a következő évben a pályadíj az újjal együtt — mint külön díj — lesz kiadandó. Az 1913/14. évi Téli Kiállításon lévő valamennyi hazai vizfestmény, mely az első pont alatti feltételeknek megfelel, pályázónak tekintetik, kivéve, ha a beküldő a kiállítás megnyitásától számított két hét alatt, tehát 1913. évi november hó 29-ég írásban kijelenti, hogy a pályázatban részt venni nem kíván. 7. A pályadíj a kiállítás megnyitásától számított négy hét alatt ítélhető oda. Kelt Budapesten, az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat igazgatóságának 1913 május hó 21-én tartott üléséből.

 

V.

Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat pályázatot hirdet a budapesti Lipótvárosi Kaszinó által újabban három esztendőre a'apított és ezúttal harmadízben (illetve tizenötödször) esedékes 1000 koronás «Lipótvárosi Kaszinó-díj »-ra a következő feltételek mellett:

1. Pályázhat e díjra minden képzőművész, aki magyar honpolgár és pedig az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat 1913/14. évi Téli Tárlatán kiállított festészeti vagy szobrászati műveivel. 2. A megjelölt tárlaton magyar honos művészektől alkotott és kiállított minden festészeti vagy szobrászati mű minden külön nyilatkozat nélkül is úgy tekintetik, mint amely e díjra pályázik. Kivétetnek azonban e pályázatból azok a művek, amelyeknek alkotói és kiállítói a pályázat döntőbíróságán résztvesznek. 3. A pályabíróság hét tagból áll ; ezek közül négyet a Kaszinó, hármat pedig az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat küld ki saját kebeléből. Elnökét és jegyzőjét a pályabíróság, tagjai közül maga választja. 4. A pályabíróság tagjai a Tél Tárlat megnyílta után legkésőbb tíz nappal, lehetőleg a Tárlat helyiségében összegyűlni és mint pályabíróság megalakulni tartoznak. A tárlatnak többszörös és lehetőleg együttes szemlék után való alapos megvizsgálása után az elnök a pályabíróságot döntő gyűlésre hívja össze. Az első ízben összehívott pályázat-eldöntő gyűlésen, az elnököt és jegyzőt beleszámítva, legalább öt ta-j; jelenléte szükséges. Ha a pályabíróság e gyűlésen nem dönthetne, vagy nem döntene, újabb gyűlésre hívandó egybe, amely azonban tekintet nélkül a megjelent tagok számára, mindenesetre határozatképes. A pályázat a Téli Tárlat megnyitásától számított négy héten belül okvetlenül eldöntendő. A pályabíróság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az a vélemény emelkedik határozat erejére, amelyik mellett az elnök szavazott. A pályabíróság megalakulásától fogva tartott minden gyűlés jegyzőkönyvei, a résztvett tagok aláírásával a pályázat eldöntése után, az erről szóló jelentés kíséretében a Kaszinó igazgatóságának beterjesztendők és átadandók. A pályadíj minden évben okvetlenül kiadandó és pedig harmadízben az 1913/14. évi Téli Tárlaton, a pályabiróság általa jutalmazásra viszonylag legalkalmasabbnak talált mű alkotója számára. Egyazon művész e pályadíjban egyszernél többször nem részesülhet. 6. A pályadíj megnyerése az alkotó művésznek pályanyertes művéhez való tulajdonjogát semmikép sem érinti 7. A pályadíjat a Kaszinó az Országos Képzőművészeti Társulat Pénztáránál letétbe helyezi s felkéri a Társulat intézőit, hogy az a pályabíróság döntése után a nyertes művésznek kiadassák. Kelt Budapesten, az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat igazgatóságának 1913 május 21-én tartott üléséből.

 

VI.

Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat pályázatot hirdet a budapesti Erzsébetvárosi Kaszinó által alapított és ezúttal hatodízben esedékes 500 koronás »Erzsébetvárosi Kaszinó díj «-ra a következő feltételek mellett: 1. Pályázhat a díjra minden festőművész, aki magyar honpolgár és pedig minden az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat 1913/14. évi Téli Tárlatán kiállított olajfestménnyel, mely férfi- vagy női aktot, vagy aktcsoportot ábrázol. 2. Az ilyen tárgyú olajfestmény minden külön nyilatkozat nélkül is úgy tekintetik, mint amely e díjra pályázik. Kivétetnek azonban a pályázatból azon művek, amelyeknek alkotói és kiállítói eleve kijelentik, hogy e pályázatban résztvenni nem kívánnak ; ezenkívül mindama művek, amelyeknek alkotói és kiállítói a pályázat döntőbíróságában résztvesznek. 3. A pályabíróság öt tagból áll. Ezek közül hármat az Erzsébetvárosi Kaszinó, kettőt pedig az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat küldi ki saját kebeléből. Elnökét és jegyzőjét a pályabíróság tagjai közül maga választja. 4. A pályabiróság tagjai a Téli Tárlat megnyilta után minél rövidebb idő alatt a Társulat helyiségében összegyűlni és mint pályabíróság megalakulni tartoznak. A Tárlatnak alapos megszemlélése után a döntő gyűlés minél hamarabb megtartandó. A döntő gyűlésen az elnököt és jegyzőt beleszámítva, legalább három tag jelenléte szükséges. Ha a pályabíróság az első gyűlésen bármi okból nem dönthetne, újból döntő gyűlés hívandó egybe, amely tekintet nélkül a megjelent tagok számára határozatképes. A pályabiróság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az a vélemény emelkedik határozat erejére, amelyik mellett az elnök szavazott. A pályabíróság üléseiről jegyzőkönyv vezetendő, amely jegyzőkönyvek a jegyző és elnök, valamint a gyűlésen résztvett tagok aláírásával a pályázat eldöntése után az Erzsébetvárosi Kaszinó igazgatóságának beterjesztendők. 5. A pályadíj okvetlenül kiadandó és pedig a pályabíróság által a jutalmazásra viszonylag legalkalmasabbnak talált festmény alkotója számára. Ugyanazon művész a pályadíjban egyszernél többször nem részesülhet. 6. A pályadíj megnyerése a festőművésznek a pályanyert művéhez való tulajdonjogát semmiben sem érinti. 7. A pályadijat az Erzsébetvárosi Kaszinó az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat pénztárához letétbe helyezi és felkéri a Társulat intézőit, hogy az, a pályabiróság döntése után a nyertes festőművésznek kiadassák. Kelt Budapesten, az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat igazgatóságának 1913 május hó 21-én tartott üléséből.

 

VII.

Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat a Halmos Izor úr által egyelőre négy évre adományozott s ezúttal első ízben pályázatra bocsátott »Halmos Izor díja fiatal művészek számára« című 500 koronás díjra ezennel pályázatot hirdet a következő feltételek mellett:

1. A díjra csakis legfeljebb 30 éves magyar állampolgár művészek pályázhatnak.

2. Minden az 1913/14. évi Téli Kiállításon résztvevő és az előbbi pontban említett két feltételnek megfelelő festőművész a tárlatra szabályszerűen elfogadott olajfestménye résztvesz a pályázatban, kivéve ha a mű szerzője a kiállítás megnyitásától számított két hét alatt írásban bejelenti, hogy a pályázatban részt venni nem kíván.

3. A pályadíj összege meg nem osztható s a díjazott mű a szerző tulajdona marad.

4. A díjat ugyanaz a pályabíróság ítéli oda, mely az állami aranyérmek odaítélésében döntésre hivatva van.

5. Határozathozatalhoz a pályabíróság tagjai közül legalább ötnek az együttes jelenléte és általános szótöbbség szükséges.

6. A díj a viszonylag legjobb mű szerzőjének föltétlenül kiadandó.

Kelt az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat igazgatóságának 1913 május hó 21-én tartott üléséből.

 

1913 július 1-én lejár a szófiai kir. palota tervpályázata. Díjak: 10,000, 7000, 4500 franc, és a szófiai törvényhozási paiola tervpályázata. Díjak: 4000, 2500, 1000 franc.

1913 július 1-én lejár a csurogi (Bács m.) községház tervpályázata. Pályadíjak 2000, 1000 és 500 K.

1913 július 1-én lejár a mezőtúri ref. internátus tervpályázata. Pályadíjak 2000 és 1000 K.

1913 július 21-én lejár a székelyudvarhelyi törvénykezési épület és fogház tervpályázata. Pályadíjak 2000, 1300 és 700 K.

1913 augusztus 1-én lejár a szombathelyi városi fő-reáliskola tervpályázata. Pályadíjak 1800, 1200 és 600 K.

1913 augusztus 15-én lejár a lőcsei pénzügyi palota tervpályázata. Pályadíjak 1500, 1000 és 500 K.

 
   Közreadja a Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtára, 2002-2003