Tizenharmadik évfolyam, 1914    |   Második szám    |    p. 123-124.
 

 

BODE TITKOS TANÁCSOS A FERENCZY-HAGYATÉK BRONZAIRÓL

Berlin, február havában

Régi nagy szobrászunk, Ferenczy halála után jó embereinek feltűnt, hogy a hagyatékból hiányzott az az értékes bronzgyüjtemény, melyet a mester olaszországi tartózkodása alatt szeretettel szedegetett, vásárolgatott össze. Idők multával meg is feledkeztek ezekről a látszólag elkallódott műtárgyakról, ámde nemrégiben a Jánosdeák-család, Ferenczy örökösei, néhány ládát leltek telve az elveszettnek hitt nagyértékű bronzokkal. A magyar állam azonnal tárgyalásokba bocsátkozott az örökösökkel s a szobrok egy részét felküldötték Bode titkos tanácsoshoz, aki a világ első szaktekintélye éppen a renaissance-művészet terén.

A művészet megbízásából levélben kértem ő excellenciájától néhány perces beszélgetést ; rendkívül szívesen meghívott és hosszasan és szere-tetreméltóan felelt hozzáintézett kérdéseimre.

- A Ferenczy-hagyaték — tudomásom szerint most már a magyar állam tulajdona -csupán kis részében volt itt Berlinben. A nyolcvan darabon felüli gyűjtemény nagyobbik részét csupán reprodukcióban, fotográfiában volt alkalmam láthatni, annyit azonban mindjárt állíthatok, hogy hasonló értékű gyűjteményt ma összehozni csaknem lehetetlen volna. Akkoriban, amikor Ferenczy e bronzokat megvásárolta, még lehetséges volt jó szemmel, biztos érzékkel becses tárgyakhoz jutni Itáliában ; ma a legnagyobb ritkaságok közé tartozik az igazán értékes felfedezetlen művészi érték.

— A Ferenczy-hagyaték legkiválóbb és legtöbbet érő darabja egy félméternél magasabb Verrochio-szobor, melyhez fogható igen kevés akad. Verrochio bronzai voltaképen ritkábbak, mint Donatelloéi s a firenzei Bargellobelieken kívül az ujjain számlálhatja fel őket az ember. Itt jut az eszembe, hogy a berlini múzeum egyik legszebb Donatelloja Magyarországból került gyűjteményünkbe: az öreg Pulszky tulajdonában volt, ő adta el nekünk annak idején. Mondom, ez a Ferenczy-féle Verrocchio elsőrangú szépségű, de van a gyűjteményben nagyértékű Riccio is, ha jól tudom, több is. A többi bronz megítélésénél nem fontos a név, legtöbbnyire nem is megállapítható. Van közöttük kitűnő eredetik későbbi öntvénye, vannak antik eredetik is, de mindig nagyértékű, ma hozzáférhetetlen becses darabok, melyek kitűnő képet adnak a kor java művészetéről. - Annyira értékesnek tartom a kollekciót, hogy levélben gratuláltam Térey doktornak, a különben is szép szobrászati rész becses gyarapodásához. A rendezés remélhetőleg érvényre fogja juttatni minden szépségét, mert az áttekinthetőség és az összefüggések kidomborítása, nem eléggé hangsúlyozható fontosságú. A londoni South-Kensington-múzeum újabban öröklött bronzai nagyszerűen prezentálódnak például, míg a Louvre páratlanul álló gyűjteménye nem jut minden ízében érvényre, mivel túlságosan össze van zsúfolva, egyéb tárgyakkal közös teremben, a kisebb nevű, de rendkívül tanulságos darabok sötétben és eldugva, ami határozottan árt az összbenyomásnak. Beszélgetésünk folyamán szóba került az egykét éve «felfedezett», új istennek kikiáltott barokk-mester, Magnasco, kiről múlt havi berlini levelünkben megemlékeztünk. Bode igazgató mosolyogva így beszélt:

- Magnasco kétségenkívül tehetséges és figyelemreméltó festő volt ; sőt igen érdekes temperamentum. De szerintem Guardi vagy Salvatore Rosa sokkal jelentékenyebbek voltak. Éppen ilyen joggal és fáradsággal «felfedezhették» volna valamely más időbeli vagy galériabeli szomszédját. De tán a Magnasco korának dekadenciája közelebb áll a mai dekadens irányzatokhoz. A Magnasco-kultusz papjai érezték, hogy Greco napja letünőben van és új istent akartak kreálni. Elfelejtették azonban, hogy ehhez olyan tüzesnyelvü próféta kell, amilyen Meyer-Graefe volt, másrészt: hogy a közönség művészet iránt érdeklődő köreit túlságosan foglalkoztatják a jelenkor szenzációi: a kubisták, expresszionisták, futuristák stb. Különben szilárd meggyőződésem, hogy a kiállított hetven és egynéhány Magnascot két különböző festő festette!

Ez a megállapítás oly szembeszökően igaz, bár még eddig ki nem mondott volt, hogy e sorok írója minden nagyobb fejtörés nélkül állította fel Bode mosolygó helyeslése mellett a két kategóriát és a beléje tartozó képeket. Ő ex-cellenciája még szívesen biztatott, hogy mindig örömmel áll a Művészet rendelkezésére s ezzel a nagyérdekű látogatás véget ért.

VÉSZI MARGIT

IFJÚ MŰVÉSZEK KIÁLLÍTÁSA A NEMZETI SZALONBAN BÖSKE UITZ BÉLA RAJZA
IFJÚ MŰVÉSZEK KIÁLLÍTÁSA A NEMZETI SZALONBAN
BÖSKE
UITZ BÉLA RAJZA

IFJÚ MŰVÉSZEK KIÁLLÍTÁSA A NEMZETI SZALONBAN  ANYA ÉS GYERMEKE UITZ BÉLA RAJZA
IFJÚ MŰVÉSZEK KIÁLLÍTÁSA A NEMZETI SZALONBAN
ANYA ÉS GYERMEKE
UITZ BÉLA RAJZA

 
   Közreadja a Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtára, 2002-2003