Tizenharmadik évfolyam, 1914    |   Ötödik szám    |    p. 276-277.
 

 

LONDONI LEVÉL

A «Royal Academy» ezidei kiállítása, jóllehet mindenki a legnagyobb érdeklődéssel várja annak megnyitását tavasz idején, nem hoz nagyobb művészi revelációt és csak elvétve, itt ott talál a néző új névre a sok kép között. A beküldött műtárgyak száma meghaladta a tízezret, de térhiány miatt csak vagy kétezer képet volt képes a kiállítás bizottsága elfogadni ; így is csak nagyon szűken volt lehetséges ezt a rengeteg anyagot elhelyezni és természetesen mindez a képek rovására megy. A szobrok is össze vannak halmozva egyetlen kicsiny teremben. Már többször esett szó arról, hogy a «Royal Academy»-nek nagyobb és tágasabb palotára volna szüksége, csakhogy ennek útját állja az a tény, hogy a «Royal Academy» egy, az épületéhez kötött régi institúció és ez a kiállítása már a száznegyvenhatodik.

A «Royal Academy» nagy változásokon esett át a legutóbbi tíz esztendő alatt. Még emlékezem, mikor első ízben jártam végig ezeket a termeket: ez akkor volt, amikor Parisban Manet, Monet, Pizarro, meg a többiek csodájára jártak az emberek. Milyen más levegő volt akkor itt a «Royal Academy» környékén, ahova csak a prerafaeliták-nak volt joguk belépni! Azóta sok minden megváltozott itt is és ez a mai kiállítás erősen bizonyítja, hogy a juryben fiatal emberek is vannak, akik nemcsak a «Royal Academy» szentségét tartják szem előtt, hanem a művészetét is.

A mostani kiállításban a művészek valamennyien jól ismert útjukon haladnak. Különösebb pikantériát ad a kiállításának a majdnem naponként megjsmétlődő képbeverés, a vásznak behasítása, stb. a «Suffragist»-ek által. A megnyitás óta több igen értékes kép sérült meg, ezek közül Sargent, George Clausen és egy-két ismertebb művész képe, amelyeket természetesen azonnal el kellett távolítani a falakról.

Sargent utóbbi időben nem foglalkozik annyira potraitfestészettel, mint eddigelé, hanem a tájkép felé fordította figyelmét. Annyi kétségtelenül már eddig is bebizonyult, hogy éppúgy mestere az égnek, fűnek, fának, víznek, mint az arcképnek, sőt egyes ily dolgai felette állanak mindannak, amit eddig alkotott. Jelenlegi képe «San Geremia» (Velence) bámulatos egyszerűséggel párosult érzéssel és tudással van megfestve. (Különben ez a kép azóta szintén megsérült). Ugyanilyen a «Sketchers» című képe is, amelyen napsugár és nyári meleg vonul keresztül ; a levegő szinte izzik. Ugyanebben a teremben van R. Vicat-Cole egy tájképe, amely szintén igen figyelemreméltó. Egy finom női portrait szintén kiválik a sok közül ebben a teremben Madeline M. Mac Donald-tói. E. A. Hornel «Hangok az erdőben» című képe csillogó zománccal teljes. A női festők közül Flóra Lion játszi 'könnyűséggel első; erről a művésznőről még sokszor esik majd szó és itt kiállított portraitja igazán elsőrangú munka.

A második teremben azonnal szembeszökik Harrington Mann két gyermeket ábrázoló portraitja, ugyancsak itt van Richard Jack női-arcképe is, Alfréd East egyik tájképe, amelyet már mint megválasztott akadémikus festett és Brake Baldwin «The Descent» című képe ; ez utóbbi teljesen új név reám nézve, nagy kvalitása mellett is érzéssel teljes művész. Charles Sims «The Little Archer» című munkája nem a legjobb, holott ez a művész már sok mesterművet alkotott eddig is, de ez a kép-e nem a legszerencsésebb alkotásai közül való. Henry S. Tuke munkáit talán nem szükséges méltatnom, mert ez a művész nálunk is eléggé ismert ; természetesen most is fürdő gyermekeket választott témájává.

A többi termekben is sok az értékes munka. Mestereik: Arthur Hacker, Walter Donne, Shannon, Julius Olsson, Orpen, La Thangue, Sholto J. Douglas, Jacomb-Hood, a már ismert témákkal jöttek. Ki kell emelnem Maurice Greiffen-hagen «Women by the Lake» című képét, amelyet a «Royal Academy» megvásárolt. Ez a munka egészen újszerű és három nőt ábrázol éj idején egy tó partja mellett. Az egészen valami csodás, poétikusan lágy érzés vonul végig. Ebben méltó társa egy teljesen ismeretlen művész. Henry Lintot, akinek «Modo Crepuscolare» című képe szintén megérdemelte volna, hogy megvásárolják az állam számára. R. Anning Bell «The Marriage at Cana» című képe igen értékes munka, de tőle rendesen sokkal többet vár a közönség. Frank Brangwyn egyáltalában nincsen képviselve a kiállításon, ellenben a többi ismert művészek mind résztvettek kivétel nélkül. László Fülöp finom női arcképet állított ki, mely Lady Richárd Wellesley-t ábrázolja.

A szobrokról és aquarellekről keveset lehet mondani. Képet képre akasztottak, szobrot-szobor mellé tettek s így szinte lehetetlen lépést tartani a sok zsúfolt tárgy között. Feltűnt nekem Wilhelm Krieger, aki madárszobraival első helyen áll, soha nem láttam még művésztől finomabban mintázott madarat. Nagyjában emlékeztet Simay Imrére. Az aquarellek közül csakis Kazinori Ishibashi (Japán) és W. Rüssel Flint érdemelnek említést, ez utóbbi «Páris Almája» című vízfestménye elsőrangú munka és a kiállításnak egyik «clou»-ja.

*

«The Laughter Show» elnevezéssel humoriszti-kus képkiállitást rendezett «London Opinion», Anglia egyik legelterjedtebb hetilapja. A kiállítás internacionális lévén, résztvettek benne a világ összes karrikaturarajzolói. A kiállítás sokkal sikeresebbnek mutatkozott, mint azt várták és így valószínű, hogy az minden esztendőben meg fog ismétlődni. Különösen Németország van igen erősen képviselve, de Franciaország küldötte a legtöbb rajzot, mig maguk az angolok igen szerényen vonulnak meg az egyik sarokban. A francia kiállítók között ott van Forain, Fabiano, Barbier, Benda, Carlopez, Abei Faivre, stb. A németek között Jüttner, Köselitz, Leonard, Wenneberg, Zille stb. A Simplicissimus és a Jugend kollektiv kiállításokat rendezlek. A «Lustige Blätter» Bayros-rajzokat küldött többek között, de ugyanez a művész külön is kiállított A lengyelek, spanyolok, belgák, svájciak külön-külön szekciókban vettek részt, de hol maradtak a magyarok? Minket csak az egy Pogány Willy képvisel itt három munkával... és talán nem is olyan rosszul.

SARKADI LEÓ

A MŰCSARNOK TAVASZI KIÁLLÍTÁSÁBÓL KÜLVÁROSI RÉSZLET ZÁHONYI GÉZA FESTMÉNYE
A MŰCSARNOK TAVASZI KIÁLLÍTÁSÁBÓL
KÜLVÁROSI RÉSZLET
ZÁHONYI GÉZA FESTMÉNYE

A MŰCSARNOK TAVASZI KIÁLLÍTÁSÁBÓL VÁROSLIGETI RÉSZLET WAGNER GÉZA FESTMÉNYE
A MŰCSARNOK TAVASZI KIÁLLÍTÁSÁBÓL
VÁROSLIGETI RÉSZLET
WAGNER GÉZA FESTMÉNYE

A MŰCSARNOK TAVASZI KIÁLLÍTÁSÁBÓL CAROLINA SZAMOSI SOÓS VILMOS MŰVE
A MŰCSARNOK TAVASZI KIÁLLÍTÁSÁBÓL
CAROLINA
SZAMOSI SOÓS VILMOS MŰVE

A MŰCSARNOK TAVASZI KIÁLLÍTÁSÁBÓL CSERNOCH HERCEGPRÍMÁS SZAMOSI SOÓS VILMOS MŰVE
A MŰCSARNOK TAVASZI KIÁLLÍTÁSÁBÓL
CSERNOCH HERCEGPRÍMÁS SZAMOSI
SOÓS VILMOS MŰVE

 
   Közreadja a Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtára, 2002-2003