Tizenharmadik évfolyam, 1914    |   Hetedik szám    |    p. 381-382.
 

 

Papirszeletkék

Azok, akik a tudományt mellőzve, csak a gyakorlatba szerelmesek, olyanok, mint a hajós, aki kormány vagy delejtü nélkül száll tengerbe. Soha se biztosak, hova jutnak.

LIONARDO

*

Képet festeni művészet és tudomány is egyszerre.

EUGENE DELACROIX

*

A festészet tudomány, melyet a természettörvények kutatásának módjára kellene űzni.

JOHN CONSTABLE

*

A művészetnek semmi dolga a tudományos spekulácziókkal.

JULES BRETON

*

Az, aki nagy tudósán fest, éppúgy hamis úton jár. mint az, aki a tudományt fantasztikusan úzi.

CORNELIUS GURLITT

*

Az ösztön az egész tudományom ; a mások tudománya mindig csak tévútra vezetett.

EUGENE DELACROIX

*

Mindaz ami tudomány: megtanulható s így tanítható is. A művészet, mely ott kezdődik, ahol - a tudománynak vége, nem tanulható meg.

JULES BRETON

*

Úgy látszik nekem, hogy egy sikerült műalkotás többre taníthat, mint elméletek egész könyvei.

GERHARD V. KÜGELGEN

*

Phidias alkotásainak egyetlen ízecskéje többet mond nekünk a szépről, mint a tudósok és bölcsek minden meghatározása.

ANTOINE WIERTZ

*

A művészetben csak annak a tudásnak van nevelő hatása, mely mindjárt a gyakorlatban is érvényesíthető, és ennek a tudásnak csak az a része gyümölcsöző, mely szemléltetővé válhatik és tettekben kifejezhető.

HANS THOMA

*

Meg vagyok róla győződve, hogy egy festő által írt kurta czikkely inkább hozzájárul a mi művészetünk elméletének a fejlesztéséhez, mint ezer olyan kötet, aminőt sokszor látunk, s amelynek úgy látszik inkább az a célja, hogy szerzőjének valami lehetetlen gyakorlatra vonatkozólag kieszelt felfogását feltálalja, mintsem hogy hasznos tudnivalókat és valamelyes tanulságokat terjesszen.

JOSHUA REYNOLDS

*

A művészet minden elméletével csak elzárjuk magunk előtt az igazi élvezet útját: mert ártalmasabb semmit még sohase találtak ki ennél.

GOETHE

*

Tudás visz a művészethez.

L. B. ALBERTI

*

Mire való akkor az esztétika, ha sem arra nem tud megtanítani, hogy hogyan kell a szépet megalkotni, sem arra, hogy kell azt ízléssel élvezni? Arravaló, hogy az értelmes ember, akinek kötelessége minden cselekedetét és ítéletét megokolni, ezt ezen a téren is megtehesse. Habár az esztétika nem is számadó művészete a szépnek, de mégis próbája a számadásnak.

FRANZ GRILLPARZER

*

Minden esztétikai vitának az a sorsa, hogy belekapaszkodjék a művészet Achilles-sarkába s a támadás sebezhető pontját megtalálja.

OKAKURO KAKUZO

*

A festők rendszerint mit sem akarnak tudni a művészetről szóló könyvekről, beléjük se néznek, s nevetségesnek tartják, hogy könyveket írjanak olyasmiről, amit csak szemlélet útján lehet megérezni és megérteni. Winkelmann. Lübke vagy Waagen, a nagy művészeti bírálók, reájuk nézve hozzáférhetetlenek, úgyannyira, hogy tán még sohasem esett meg velem, hogy műteremben esztétikáról szóló könyvet láttam volna. Azt hiszem, hogy a legtöbb festő aggodalmas arccal bámulna az ilyen könyvre, vagy robogó szekerének ötödik kerekét látná benne.

JOSEF ISRAELS

*

Az esztétikából a művész nem tanulhat művészetet. A gondolkodásból még nem születhetik műalkotás. Schiller mondja valahol, hogy mindazt, amihez esztétikai kutatás révén hozzájutott, szívesen odaadná cserébe a komponálásnak valamely nehéz fogásáért.

F. TH. VISCHER

*

Ex professo írni a művészetről, osztályozni, rendszeresen tárgyalni, következtetéseket levonni. rendszereket állítani fel, hogy az ember kategorikusan taníthasson: csupa tévedés és elpocsékolt idő.

EUGENE DELACROIX

*

Vajha az ember mindig megőrizné annak az abszolút különböző látósszögnek a tudatát, amelyből két, különböző úton közeledő ember a világot nézi, különösen ha ez a két ember festő és tudós.

GUSTAV FLOERKE

*

Teknikát csak palettával a kezében mutathat valakinek az ember. Mily kevés felvilágosítást talál az ember a könyvekben erről!

EUGENE DELACROIX

*

A művész és a világ bár nagyon hálás lehet a régibb és újabb művészeti íróknak azért, amit reánkhagytak, de azért mi művészek mindig igen nagy hiányát érezzük bizonyos teknikai utasításoknak, amelyek szabatos felvilágosítással szolgálnának a festés folyamatáról és a régi mesterművek létrejöttéről... Nagy érdemük volna a művészeti íróknak, ha személyes érintkezésbe lépnének a most élő művészekkel, hogy festési teknikájukat megismerjék s erről úgy referáljanak, hogy abból a jövő nemzedékek hasznot húzhassanak.

PAUL MEYERHEIM

*

Vannak ostoba művészek, de az ostoba tudósok még rosszabbak.

JOSEPH ANTON KOCH

*

A színekről és színharmóniákról szóló értekezések értékesek és hasznosak, ha a nagymesterek egyike írja őket; de gyakorlati ismeretek nélkül írva még a haszontalannál is rosszabbak.

I. F. MILLER

*

A bölcsészet tanárai időről-időre mindig megcselekedtek azt, hogy a művészetet, mint a metafizikának valami alsóbbrendű fajtáját állították oda s ezzel azt akarták leszögezni, hogy a művészeti alkotásokat voltaképpen csakis bölcsészettanárok érthetik meg igazán.

HARRY GRAF KESSLER

*

A művészet tudósai eleget bosszantották a művészeket, de édeskeveset használtak nekik

KORNELIUS GURLITT

*

A művész vajmi keveset tanulhat a művészet tudósaival való érintkezésből, de a tudós a művésztől sokat.

E. J. HÄHNEL

 
   Közreadja a Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtára, 2002-2003