Tizenharmadik évfolyam, 1914    |   Nyolcadik szám    |    p. 402-405.
 

 

AZ ASTORIA-SZÁLLÓ

Az idei esztendő nem mondható valami termékenynek, a budapesti architektúra dolgában. Sőt határozottan sovány esztendő volt úgy a magán-, mint a középítkezés terén. Nemcsak a háború kitörése óta, amely természetes pangást idézett elő mindennemű, a csaták ügyét nem szolgáló tevékenységben, hanem azelőtt is az építők tervezőasztalán alig-alig járt a rajzón s a kőművesek nagy része állt karba tett kézzel. Egyenest évekre visszamenő, olykor erősebb, olykor valamit enyhült stagnációt észlelhettünk az építkezésekben, ami nemcsak az építészettel kapcsolatot tartó iparokra s gazdasági érdekeltségekre volt kihatással, hanem az építészetnek művészi fejlődésére is.

Persze ez a fölötte mérsékelt építészi tevékenység se produkált minden esetben oly műveket, amelyeknek közük volna a komolyabban, nemes mesterség gyanánt felfogott architektúrához. Nem szólunk most arról a magasabb szempontról, amit számunkra a magyar szellem jelent, az a követelmény, hogy utcáinkon ne utánozzuk Berlin divatját vagy a finn törekvést, amely tőlünk még akkor is idegen, ha őseredet szerint a finnek testvéreink. Egyrészt amiatt ne tegyük ezt, mert a más tollával való könnyű ékeske-dést még sohasem nevezték művészetnek s másrészt amiatt, mert például a berlini építészetben se minden arany, ami fénylik. Egyelőre azonban nem ezt a kritikai szempontot állítjuk fel, megelégszünk annyival, ha az új építmények jó ízlést mutatnak, ha megvan bennük e két feltétel: célszerű térformálás s stilszerűség az anyagok kezelésében, így vizsgálva is azonban az utolsó egy-két esztendő új építményeit, kénytelenek vagyunk nem egy mellett észrevétlenül sétálni el. Szerencsére és természetesen vannak, amelyek nem elhibázott pillanatok s tehetség és művészi erkölcs nélkül vezetett építészeti munkálkodás szülöttei.

Az új budapesti építmények közül, amelyek az artisztikus megoldás jegyeit tükrözik, az Astoria-szállodát említhetjük. A három fronttal biró szállodát Hikisch Rezső és Ágoston Emil építők tervezték, még pedig úgy, hogy egymástól teljesen függetlenül oldották meg feladatukat. A magyar-utcai rész egészen a Kossuth Lajos-utcai portáléig Hikisch Rezső műve s innen a muzeum-kürúti rész Ágoston Emilé. Ezt persze csak mint műhely-titkot áruljuk el, mert alig hisszük, hogy akadjon oly éles pillan-tású szemlélő, aki az épület egyik részében oly kéz és felfogás nyomát találná, amely a másik rész jellegének ellentmond. Az épület organikus egész. Jóllehet Hikisch és Ágoston önállóan végezték a maguk számára szabott feladatot, viszont a kettőt aztán oly harmonikusan egyeztették össze, mintha elejétől kezdve közösen csináltak volna minden vonást. Törekvésük nem az volt, hogy oknélküli tornyokkal, felesleges dekorativ trükkökkel mindenáron kierőszakolják e szállodai célt szolgáló építményük számára a feltűnést. Tekintve azt a forgalmas és ekszponált pontot, amelyet a szálloda elfoglal, megtehették volna, hogy harsogó bombaszt gyanánt uralkodjék az egész környéken. Nem tették s ez adja meg fegyelmezett disciplinára valló munkájuk egyik értékét. Az épület a maga nyugodt, éles felületeivel tömören, monumentálisan zárja a Kossuth Lajos-utca és Muzeum-körút sarkát s igazi - azt is mondhatnánk, hogy elegáns - nagyvárosi képet ad. Konstruktiv megoldásánál ép úgy, mint díszítő feladatainál csupa modern anyag jutott szóhoz. Formális kiképzésén s belső berendezésein végigvonuló stilus a francia empire, de — tekintve épen a modern anyagokat persze nem a maga

szigorú és kötött, történeti tisztaságában. Az épület földszintjét csupa bolt, kirakat tölti meg. Ez némileg esztétikai hátrány, mert zavarja, megbontja az épület masszívként ható megjelenését. A tervezők azonban, a tér ilyforma kihasználására egyenest kényszerítve voltak a telek drágaságánál fogva.

AZ ASTORIA-SZÁLLÓ HOMLOKZATA ÁGOSTON ÉS HIKISCH MŰVE
AZ ASTORIA-SZÁLLÓ HOMLOKZATA
ÁGOSTON ÉS HIKISCH MŰVE

AZ ASTORIA-SZÁLLÓ ÉTTERME ÉS TEÁZÓ-TERME TERVEZTE HIKISCH REZSŐ
AZ ASTORIA-SZÁLLÓ ÉTTERME ÉS TEÁZÓ-TERME
TERVEZTE HIKISCH REZSŐ

AZ ASTORIA-SZÁLLÓ EGYIK SZALONJA TERVEZTE ÁGOSTON EMIL
AZ ASTORIA-SZÁLLÓ EGYIK SZALONJA
TERVEZTE ÁGOSTON EMIL

AZ ASTORIA-SZÁLLÓ LÉPCSŐHÁZA TERVEZTE ÁGOSTON EMIL
AZ ASTORIA-SZÁLLÓ LÉPCSŐHÁZA
TERVEZTE ÁGOSTON EMIL

 
   Közreadja a Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtára, 2002-2003